Somogyi Néplap, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-03 / 52. szám
2 Somogyi Néplap 1986. riiárcius 3., hétfő Befejeződött az SZKP XXVII. kongresszusának vitája A határozat jóváhagyta a párt politikai irányvonalát (Folytatás az 1. oldalról.) beszámolni a kongresszusnak a múlt év végén életre hívott Állami Agrár—Ipari Bizottság elnöke, Vszevolod Murahovszkij, aki a gazdasági szemlélet hiányában, az igényesség csökkenésében jelölte meg a mezőgazdaság elmaradásának fő okait. Szilárd állami felvásárlási terv, közgazdaságilag megalapozott árrendszer, a terven felüli eladások ösztönzése mellett szállt síkra és kijelentette: „A termelés volumenének növelésében és a termékminőség javításában fontos szerepet hivatott betölteni a szocialista piac. Semmi félnivaló nincs ettől. A piacnak határt szab a szocialista rendszer, határt szabnak az államnak a termelésben és az elosztásban elfoglalt kulcspozíciói.” Az uljanovszki terület ipari termelése négyszeresére emelkedett, mezőgazdasági termelése majdnem megkétszereződött az utóbbi másfél évtized alatt —■. közölte a területi pártbizottság első titkára, Gennagyij Kólóin, jelezve, hogy az elért eredmények még magasabb fejlődési ütem elérésére sarkallják a terület dolgozóit. Vaszilij Gyinkov kőolajipari miniszter a vezetése alatt álló minisztériumnak a kőolaj- és földgázipar fejlesztésére kidolgozott terveil ismertette, szólt a tudományos bázis bövítésénék szükségességéről, a tudományos- termelési egyesülések felállításáról, az olajbányászok lakásproblémáiról. A szovjet szakszervezetek több- mint 137 milliós tagsága fokozza aktivitását mind a termelésben, mind a szociális szférában. Ezt illusztrálta hozzászólásában Sztyepan Salajev, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke, sürgette továbbá a demokratikus elvek érvényesítését a termelés irányításában. Üdvözlő beszédet tartott a szombati ülésen Ugo Pecchi- oli, az Olasz Kommunista Párt vezetőségének és titkárságának tagja, és Ra- dzsesvara Rao, az Indiai Kommunista Párt Országos Tanácsának főtitkára is. Ezután lezártnak nyilvánították az SZKP KB politikai beszámolójáról és a Központi Revíziós Bizottság jelentéséről tartott vitát. Az első három napirendi pontra vonatkozó határozati- javaslatokat előkészítő bizottság nevében ezután Jegor Ligacsov emelkedett szólásra, majd a kongresszus küldöttei egyhangúlag jóváhagyták az SZKP Központi Bizottságának politikai irányvonalát és gyakorlati tevékenységét, a Központi Bizottság politikai beszáTno- lójában foglalt következtetéseket és feladatokat, egyhangúlag elfogadták a politikai beszámolóval kapcsolatos határozatot. Alekszandr Jakovlev, az SZKP új szövegezésű programját elkészítő bizottság nevében tette meg előterjesztését, majd; a kongresz- szus egyhangúlag elfogadta az SZKP programjának új szövegezését és az erre vonatkozó határozatot. Georgij Razumovszkij, a2 SZKP szervezeti szabályzatának módosítását véglegesítő bizottság nevében szólalt fel. Javaslatára a kongresszus ugyancsak egyhangúlag elfogadta az SZKP módosított szervezeti sza- szabályzatát és az ezzel kapcsolatos határozatot: Egyhangú határozatban hagyta jóvá a kongresszus a Központi Revíziós Bizottság jelentését és a bizottság új szabályzatát is. Ezzel a szombati ülés befejeződött. Az SZKP XXVII. kongresszusa hétfőn délelőtt folytatja munkáját. A magyar küldöttség programja A lenini emlékhelyeket kereste fel uljanovszki tartózkodásának második napján, szombaton Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, - a Minisztertanács elnöke és Rajnai Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, moszkvai magyar nagykövet. Kíséretükben volt Alekszandr Bolsov, az uljanovszki területi tanács elnöke és Borisz Sztukalin, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Az SZKP XXVII. kongresszusán részt vevő magyar pártküldöttség tagjai ellátogattak a Lenin-centenárium alkalmából létesített Lenin múzeum- és emlékmű-komplexumba. A múzeum központi részében eredeti formájában található Vlagyimir Iljics Uljanov szülőháza. Lázár György a látogatás végén beírt a múzeum emlékkönyvébe és interjút adott a szovjet televíziónak. A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, amely Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának vezetésével részt vesz az SZKP XXVII. kongresszusán, vasárnap Moszkvában megkoszorúzta Kun Béla emléktábláját. A magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő alakjának emlékére. Kun Béla születésének 100. évfordulója alkalmából, a közelmúltban helyeztek el emléktáblát a Kommunista Internacionálé egykori moszkvai székházának falán, a Kalinyin sugárút elején. Kun Béla 1924-től 1936- ig dolgozott ebben- az épületben. A koszorút Kádár János, valamint Lázár György, az MSZMP PB tagja, a Minisztertanács elnöke, Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára és Rajnai Gábor, az MSZMP KB tagja, hazánk moszkvai nagykövete helyezte el az emléktáblánál. Az eseményen jelen voltak a Szverdlovról elnevezett Selyemárugyár dolgozóinak, a moszkvai „Elekt- roszvet” gyár kollektívájának és a Leninről elnevezett kerület Komszomol-bi- zottságának képviselői. A selyemárugyár dolgozói, akik kollektív tagjai a Szovjet- Magyar Baráti Társaságnak, virággal köszöntötték az MSZMP főtitkárát és átadtak neki egy borítékot, rajta a Kun Béla centenárium alkalmából kibocsátolt és Kun Béla születésnapjának századik évfordulóján lepecsételt emlékbélyeggel. Kádár János rövid, szívélyes, beszélgetést folytatott Sz. Szmirnovval, az emléktábla alkotójával is. A koszorúzás után a Kádár János vezette magyar pártküldöttség megtekintette a moszkvai Központi Kiállító Teremben az SZKP XXVII. kongresszusának tiszteletére rendezett képző- művészeti kiállítást. A Kreml tőszomszédpágá- ban levő kiállítóteremben „A kommunizmust építjük” címmel nyílt tárlat a Szovjetunió valamennyi szövetségi köztársasága neves művészeinek az utóbbi öt évben készült mintegy kétezer alkotásából. A magyar pártküldöttséget Nyikolaj Smitt, a Központi Kiállító Terem igazgatója, Jevgenyij Vajcev kulturális miniszterhelyettes, Nyikolaj Ponomarjov, a Szovjet Képzőművészek Szövetségének elnöke és Tair Szalahov, a képzőművészeti szövetség elA magyar pártküldöttség a szovjet képzőművészek kiállításán. ső titkára köszöntötte az előcsarnokban. Nyikolaj Smitt elmondta, hogy a kiállítás rendezői igyekeztek a szovjet képzőművészet minél több ágát bemutatni, és első alkalommal a szovjet formatervezők munkái is helyet kaptak a tárlaton. A magyar vendégeket Alisza Kacsarova tárlatvezető kalauzolta végig a több mint 7 ezer négyzetméter alapterületű teremben. (Az 1817-ben épült kései klasszicista stílusú épület annak idején valóságos építészeti csodának számított: a hatalmas, kezdetben katonai szemlére, lovassági bemutatókra használt épület tető- szerkezetét egyetlen belső oszlop sem tartja.) Kádár János és a küldöttség tagjai nagy érdeklődéssel tekintették meg a különböző festményeket, szobrokat, kisplasztikákat. A szovjet művészek munkáinak központi témája ma is Vlagyimir Iljics Lenin alakja, a nagy honvédő háború feldolgozása — mondta Nyikolaj Ponomarjov, aki maga is több képpel szerepel a kiállításon. Az MSZMP főtitkára megismerkedett néhány kiállított mű alkotójával is, köztük Valerij Szidó- rov festőművésszel és Alekszandr RukavisnyikÓv szobrásszal. Kedves színfoltja volt a . látogatásnak, amikor Nyikolaj Smitt felkérte a magyar küldöttség tagjait, hogy tekintsék meg azt a műtermet, amelyet a kongresszus idejére fiatal festőknek hozott létre a kiállítóterem igazgatósága. A műteremben rajzállvány elé ültették az MSZMP főtitkárát és a küldöttség többi tagját, s mintegy negyedóra elteltével elkészültek a portrék. Kádár Jánosnak a 25 éves Karen Papikjan, Lázár Györgynek a 30 éves Jelenő Romanova ajándékozta a róla készített arcképet. A látogatás végén a magyar küldöttség tagjai beírták nevüket a kiállítás vendégkönyvébe. A tárlatlátogatás végeztével csaknem két kilométeres gyalogsétát tett a Kádár János vezette magyar küldöttség. Moszkva egyik legismertebb, legpatinásabb utcájárt, az Arbaton haladtak végig. Kádár János, Lázár György, Szűrös Mátyás és Rajnai Sándor a Prága étteremtől indult. Útközben megtekintették a 53-as számú házat, amely valaha Puskin moszkvai lakása volt. Natalja Gon- csarovával kötött házassága után költözött ide a nagy orosz költő, már az esküvői ebédet is itt tartották. Néhány perces megállót tartottak a Vahtangov-szín- ház épületénél. Az alapítójáról elnevezett híres moszkvai színház az orosz és szovjet klasszikusok műveinek sikeres színreviteléről híres. • A séta közben Kádár János érdeklődött az egyes épületekről, a különböző boltokról, éttermekről, § megállt néhány kirakatnál. Egy élelmiszerbolt ízlésesen berendezett portálján keresztül közelebbről is szemügyre vette a magyar konzervipar termékeit. A félórás séta a szovjet külügyminisztérium felhőkarcolójának tövében ért véget. Este az Olimpiai Sport- komplexum sportcsarnokában Kádár János megtekintette a kongresszus küldötteinek és vendégeinek tiszteletére rendezett nagyszabású művészi sportbemutatót. Meggyilkolták Olof Palmét (Folytatás az 1. oldalról.) Államokban közgazdaságtani tanult, majd hazatérve, 1961- ben a szociáldemokrata diákszervezet országos elnöke lett. 1965-ben parlamenti képviselővé választották. 1969-ben Palme utódja lett a közoktatási minisztérium élén. A technokrata híréber álló politikust 1982-ben miniszterelnök-helyettessé nevezték ki, majd a múlt év szeptemberében átvette az akkor megteremtett környezetvédelmi minisztérium vezetését is. A ,.Holger Meins különítmény” nevében jelentkezett szombaton Londonban egy ismeretlen telefonáló, azt közölve, hogy ez a csoport gyilkolta meg Olof Palmét. A telefonáló férfi, aki a jelentések szerint észak-európai kiejtéssel beszélte az angolt, nem volt.hajlandó megindokolni a merényletet, csak annyit mondott: „Ha az okot keresik, nézzenek utána a történelemkönyvekben!” Holger Meins, az egyik legismertebb nyugatnémet szélsőbaloldali terrorista, 1974-ben belehalt éhségsztrájkjába. A TT svéd hírügynökség szerint a svéd rendőrség nyomozni kezdett az úgynevezett usztasanyomon is. Az usztasák — horvát fasiszták — 1971-ben meggyilkolták Vladimir Rolovicot, Jugoszlávia stockholmi nagykövetét. Egy usztasa, akit ezért ítéltek el, még ma is börtönben van Svédországban. Semmi konkrétum nem utal azonban arra, hogy Rolovic és Palme meggyilkolása köA stockholmi mozi képe, amelynek közelében halálos lövés érte Olof Palme svéd miniszterelnököt. zött bármi kapcsolat lenne. A nyomozást vezető egyik svéd rendőrtiszt szerint az elkövetés -módja — teljes hidegvérrel való végrehajtása — profi bűnözőre vall. Lisbeth Palme, a meggyilkolt politikus felesége mintegy 1,80 méter magas, körülbelül 35 éves, sötét hajú férfiként írta le a gyilkost Palme asszony elmondta továbbá, hogy már korábban feltűnt neki két fiatal férfi, aki két héten keresztül időnként felbukkant a lakásuk közelében és „furcsán viselkedett'. A legújabb jelentések cáfolják a korábbiakat, amelyek szerint a gyilkos tettének elkövetése előtt néhány szót váltott áldozatával, és azt, hogy Palme asz- szony számára ismerősnek tűnt a merénylő. A helyszíni jelentések szerint Svédországot rendkívüli módon megrázta a gyilkosság. Mivel az országban gyakorlatilag nem létezik politikai erőszak, az emberek először hitetleriül, majd a végsőkig elkeseredve fogadták a hírt. Vasárnapra virradó éjjel több ezren, fáklyák fényénél, lassú gyászmenetben vonultak végig a stockholmi utcákon. A svéd miniszterelnöki hivatal ' szombati bejelentése szerint Palme temetése minden valószínűség szerint március 15-én lesz. Olof Palme svéd miniszterelnök tragikus halála alkalmából Lázár György, a Minisztertanács elnöke részvéttáviratot küldött a svéd kormánynak. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága ugyancsak táviratban fejezte ki részvétét a svéd Szociáldemokrata Munkáspárt végrehajtó bizottságának Olof Palme pártelnök elhunyta alkalmából. A HAGYATÉK Olof Palmét szinte sosem kísérték testőrök, ö maga kérte így, s nyilvánvalóan a$ért, mert bízott az emberekben. Bízott abban, hogy ha nyílt szívvel közelít a világhoz, viszonzásképpen is ezt kapja. Ügy vélte, mivel politikai ellenfelei is tudják ezt róla, érkölcsileg nem lesz alapjuk arra, hogy életére törjenek. Mint a történelem idealistái általában, ő is tévedett. Legalábbis ami a saját személyét illeti. Mert Olof Palme, a szombatra virradó éjjel meggyilkolt, ötvenkilenc éves svéd miniszterelnök a politikában nagyon is reálisan látta a tennivalókat. Egy férfi húzta meg a pisztoly ravaszát. Nem tudni örült volt-e, kábítószeres, ne. tán a jövedelmi adót sokal- lotta, esetleg bérgyilkos. Csak annyit tudni, hogy jóvátehetetlen bűnt követett el. Igen, Olof Palme halála nagyon nagy vesztesége az emberiségnek. Olyan államférfi távozott, aki sokat tett mindannyiunkért, sőt, gyermekeinkért is. A svéd szociáldemokraták vezetőjeként, a Szocialista Internacionálé egyik legismertebb alakjaként, országa miniszterelnökeként egyaránt az emberiség jövőjéért dolgozott. Aktívan részi vett a leszerelésért, az atomfegyvermentes világért folytatott küzdelem, ben. Objektiven, realistaként mérte fel esélyeinket. Tudta, hogy csak a kompromisszum menthet meg minket. Ezért javasolta ilyen jellegű megállapodások egész sorát, ezért vett részt szinte minden közvetítési kísérletben — akár a helsinki folyamat újabb állomásáról, akár az iráni— iraki háborúról volt szó. Palmét nagy becsben tartotta kelet és nyugat, nagyon népszerű volt Svédországban éppúgy,—mint világszerte. Persze jócskán akadhattak ellenségei is a diktátorok, a fegyverkezés és a pusztítás megszállottái, a fajüldözők jogosan láttak benne veszélyes ellenfelet. Olof Palme politikai hagyatéka a segíteni akarás, a jólét gyümölcseinek megosztására való törekvés, a béke ügyének mindenek fölé helyezése, a tárgyalásos megoldások, a kompromisszumok szorgalmazása. Halála után röviddel sok ezres néma tömeg gyűlt össze Stockholm központjában. A gyertyák ezúttal érte égtek, a szép város harangjai érte kongtak. Palme elment, de amit itthagyott, az él, elevenebben, sem mint gyilkosa hinné.
