Somogyi Néplap, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-03 / 52. szám

2 Somogyi Néplap 1986. riiárcius 3., hétfő Befejeződött az SZKP XXVII. kongresszusának vitája A határozat jóváhagyta a párt politikai irányvonalát (Folytatás az 1. oldalról.) beszámolni a kongresszusnak a múlt év végén életre hí­vott Állami Agrár—Ipari Bizottság elnöke, Vszevolod Murahovszkij, aki a gazda­sági szemlélet hiányában, az igényesség csökkenésében je­lölte meg a mezőgazdaság elmaradásának fő okait. Szi­lárd állami felvásárlási terv, közgazdaságilag megalapo­zott árrendszer, a terven fe­lüli eladások ösztönzése mel­lett szállt síkra és kijelentet­te: „A termelés volumenének növelésében és a termékmi­nőség javításában fontos sze­repet hivatott betölteni a szocialista piac. Semmi fél­nivaló nincs ettől. A piac­nak határt szab a szocialista rendszer, határt szabnak az államnak a termelésben és az elosztásban elfoglalt kulcspozíciói.” Az uljanovszki terület ipari termelése négyszeresé­re emelkedett, mezőgazdasá­gi termelése majdnem meg­kétszereződött az utóbbi másfél évtized alatt —■. kö­zölte a területi pártbizott­ság első titkára, Gennagyij Kólóin, jelezve, hogy az el­ért eredmények még maga­sabb fejlődési ütem elérésé­re sarkallják a terület dol­gozóit. Vaszilij Gyinkov kőolaj­ipari miniszter a vezetése alatt álló minisztériumnak a kőolaj- és földgázipar fej­lesztésére kidolgozott terveil ismertette, szólt a tudomá­nyos bázis bövítésénék szük­ségességéről, a tudományos- termelési egyesülések felál­lításáról, az olajbányászok lakásproblémáiról. A szovjet szakszervezetek több- mint 137 milliós tag­sága fokozza aktivitását mind a termelésben, mind a szociális szférában. Ezt il­lusztrálta hozzászólásában Sztyepan Salajev, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke, sürgette továbbá a demokratikus el­vek érvényesítését a terme­lés irányításában. Üdvözlő beszédet tartott a szombati ülésen Ugo Pecchi- oli, az Olasz Kommunista Párt vezetőségének és tit­kárságának tagja, és Ra- dzsesvara Rao, az Indiai Kommunista Párt Országos Tanácsának főtitkára is. Ezután lezártnak nyilvá­nították az SZKP KB poli­tikai beszámolójáról és a Központi Revíziós Bizottság jelentéséről tartott vitát. Az első három napirendi pont­ra vonatkozó határozati- ja­vaslatokat előkészítő bizott­ság nevében ezután Jegor Ligacsov emelkedett szólás­ra, majd a kongresszus kül­döttei egyhangúlag jóvá­hagyták az SZKP Központi Bizottságának politikai irányvonalát és gyakorlati tevékenységét, a Központi Bizottság politikai beszáTno- lójában foglalt következte­téseket és feladatokat, egy­hangúlag elfogadták a poli­tikai beszámolóval kapcso­latos határozatot. Alekszandr Jakovlev, az SZKP új szövegezésű prog­ramját elkészítő bizottság nevében tette meg előter­jesztését, majd; a kongresz- szus egyhangúlag elfogadta az SZKP programjának új szövegezését és az erre vo­natkozó határozatot. Georgij Razumovszkij, a2 SZKP szervezeti szabályza­tának módosítását véglege­sítő bizottság nevében szó­lalt fel. Javaslatára a kong­resszus ugyancsak egyhan­gúlag elfogadta az SZKP módosított szervezeti sza- szabályzatát és az ezzel kap­csolatos határozatot: Egyhangú határozatban hagyta jóvá a kongresszus a Központi Revíziós Bizottság jelentését és a bizottság új szabályzatát is. Ezzel a szombati ülés be­fejeződött. Az SZKP XXVII. kongresszusa hétfőn délelőtt folytatja munkáját. A magyar küldöttség programja A lenini emlékhelyeket kereste fel uljanovszki tar­tózkodásának második nap­ján, szombaton Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, - a Mi­nisztertanács elnöke és Raj­nai Sándor, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, moszkvai magyar nagykövet. Kíséretükben volt Alek­szandr Bolsov, az uljanovsz­ki területi tanács elnöke és Borisz Sztukalin, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete. Az SZKP XXVII. kong­resszusán részt vevő magyar pártküldöttség tagjai elláto­gattak a Lenin-centenárium alkalmából létesített Lenin múzeum- és emlékmű-komp­lexumba. A múzeum köz­ponti részében eredeti for­májában található Vlagyimir Iljics Uljanov szülőháza. Lázár György a látogatás végén beírt a múzeum em­lékkönyvébe és interjút adott a szovjet televíziónak. A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, amely Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának veze­tésével részt vesz az SZKP XXVII. kongresszusán, va­sárnap Moszkvában megko­szorúzta Kun Béla emlék­tábláját. A magyar és a nemzetkö­zi munkásmozgalom kiemel­kedő alakjának emlékére. Kun Béla születésének 100. évfordulója alkalmából, a közelmúltban helyeztek el emléktáblát a Kommunista Internacionálé egykori moszkvai székházának fa­lán, a Kalinyin sugárút ele­jén. Kun Béla 1924-től 1936- ig dolgozott ebben- az épü­letben. A koszorút Kádár János, valamint Lázár György, az MSZMP PB tagja, a Minisz­tertanács elnöke, Szűrös Má­tyás, az MSZMP KB titkára és Rajnai Gábor, az MSZMP KB tagja, hazánk moszkvai nagykövete helyezte el az emléktáblánál. Az eseményen jelen vol­tak a Szverdlovról elneve­zett Selyemárugyár dolgo­zóinak, a moszkvai „Elekt- roszvet” gyár kollektívájá­nak és a Leninről elneve­zett kerület Komszomol-bi- zottságának képviselői. A se­lyemárugyár dolgozói, akik kollektív tagjai a Szovjet- Magyar Baráti Társaságnak, virággal köszöntötték az MSZMP főtitkárát és átad­tak neki egy borítékot, raj­ta a Kun Béla centenárium alkalmából kibocsátolt és Kun Béla születésnapjának századik évfordulóján lepe­csételt emlékbélyeggel. Kádár János rövid, szívé­lyes, beszélgetést folytatott Sz. Szmirnovval, az emlék­tábla alkotójával is. A koszorúzás után a Ká­dár János vezette magyar pártküldöttség megtekintet­te a moszkvai Központi Ki­állító Teremben az SZKP XXVII. kongresszusának tiszteletére rendezett képző- művészeti kiállítást. A Kreml tőszomszédpágá- ban levő kiállítóteremben „A kommunizmust építjük” címmel nyílt tárlat a Szov­jetunió valamennyi szövet­ségi köztársasága neves mű­vészeinek az utóbbi öt év­ben készült mintegy kétezer alkotásából. A magyar pártküldöttséget Nyikolaj Smitt, a Központi Kiállító Terem igazgatója, Jevgenyij Vajcev kulturális miniszterhelyettes, Nyikolaj Ponomarjov, a Szovjet Kép­zőművészek Szövetségének elnöke és Tair Szalahov, a képzőművészeti szövetség el­A magyar pártküldöttség a szovjet képzőművészek kiál­lításán. ső titkára köszöntötte az előcsarnokban. Nyikolaj Smitt elmondta, hogy a ki­állítás rendezői igyekeztek a szovjet képzőművészet mi­nél több ágát bemutatni, és első alkalommal a szovjet formatervezők munkái is he­lyet kaptak a tárlaton. A magyar vendégeket Alisza Kacsarova tárlatveze­tő kalauzolta végig a több mint 7 ezer négyzetméter alapterületű teremben. (Az 1817-ben épült kései klasszi­cista stílusú épület annak idején valóságos építészeti csodának számított: a ha­talmas, kezdetben katonai szemlére, lovassági bemuta­tókra használt épület tető- szerkezetét egyetlen belső oszlop sem tartja.) Kádár János és a küldött­ség tagjai nagy érdeklődés­sel tekintették meg a külön­böző festményeket, szobro­kat, kisplasztikákat. A szov­jet művészek munkáinak központi témája ma is Vla­gyimir Iljics Lenin alakja, a nagy honvédő háború feldolgozása — mondta Nyi­kolaj Ponomarjov, aki ma­ga is több képpel szerepel a kiállításon. Az MSZMP fő­titkára megismerkedett né­hány kiállított mű alkotójá­val is, köztük Valerij Szidó- rov festőművésszel és Alek­szandr RukavisnyikÓv szob­rásszal. Kedves színfoltja volt a . látogatásnak, amikor Nyiko­laj Smitt felkérte a magyar küldöttség tagjait, hogy te­kintsék meg azt a műter­met, amelyet a kongresszus idejére fiatal festőknek ho­zott létre a kiállítóterem igazgatósága. A műterem­ben rajzállvány elé ültették az MSZMP főtitkárát és a küldöttség többi tagját, s mintegy negyedóra elteltével elkészültek a portrék. Ká­dár Jánosnak a 25 éves Ka­ren Papikjan, Lázár György­nek a 30 éves Jelenő Roma­nova ajándékozta a róla ké­szített arcképet. A látogatás végén a ma­gyar küldöttség tagjai beír­ták nevüket a kiállítás ven­dégkönyvébe. A tárlatlátogatás végezté­vel csaknem két kilométeres gyalogsétát tett a Kádár Já­nos vezette magyar küldött­ség. Moszkva egyik legismer­tebb, legpatinásabb utcájárt, az Arbaton haladtak végig. Kádár János, Lázár György, Szűrös Mátyás és Rajnai Sándor a Prága étteremtől indult. Útközben megtekin­tették a 53-as számú házat, amely valaha Puskin moszk­vai lakása volt. Natalja Gon- csarovával kötött házassága után költözött ide a nagy orosz költő, már az esküvői ebédet is itt tartották. Néhány perces megállót tartottak a Vahtangov-szín- ház épületénél. Az alapítójá­ról elnevezett híres moszk­vai színház az orosz és szov­jet klasszikusok műveinek sikeres színreviteléről híres. • A séta közben Kádár János érdeklődött az egyes épüle­tekről, a különböző boltok­ról, éttermekről, § megállt néhány kirakatnál. Egy élel­miszerbolt ízlésesen berende­zett portálján keresztül kö­zelebbről is szemügyre vet­te a magyar konzervipar ter­mékeit. A félórás séta a szovjet külügyminisztérium felhő­karcolójának tövében ért véget. Este az Olimpiai Sport- komplexum sportcsarnoká­ban Kádár János megtekin­tette a kongresszus küldöt­teinek és vendégeinek tisz­teletére rendezett nagyszabá­sú művészi sportbemutatót. Meggyilkolták Olof Palmét (Folytatás az 1. oldalról.) Államokban közgazdaságtani tanult, majd hazatérve, 1961- ben a szociáldemokrata diákszervezet országos elnö­ke lett. 1965-ben parlamen­ti képviselővé választották. 1969-ben Palme utódja lett a közoktatási minisztérium élén. A technokrata híréber álló politikust 1982-ben mi­niszterelnök-helyettessé ne­vezték ki, majd a múlt év szeptemberében átvette az akkor megteremtett környe­zetvédelmi minisztérium ve­zetését is. A ,.Holger Meins különít­mény” nevében jelentkezett szombaton Londonban egy ismeretlen telefonáló, azt kö­zölve, hogy ez a csoport gyilkolta meg Olof Palmét. A telefonáló férfi, aki a je­lentések szerint észak-euró­pai kiejtéssel beszélte az an­golt, nem volt.hajlandó meg­indokolni a merényletet, csak annyit mondott: „Ha az okot keresik, nézzenek utána a történelemkönyvek­ben!” Holger Meins, az egyik legismertebb nyugat­német szélsőbaloldali terro­rista, 1974-ben belehalt éh­ségsztrájkjába. A TT svéd hírügynökség szerint a svéd rendőrség nyomozni kezdett az úgyne­vezett usztasanyomon is. Az usztasák — horvát fasiszták — 1971-ben meggyilkolták Vladimir Rolovicot, Jugo­szlávia stockholmi nagykö­vetét. Egy usztasa, akit ezért ítéltek el, még ma is bör­tönben van Svédországban. Semmi konkrétum nem utal azonban arra, hogy Rolovic és Palme meggyilkolása kö­A stockholmi mozi képe, amelynek közelében halálos lövés érte Olof Palme svéd miniszterelnököt. zött bármi kapcsolat lenne. A nyomozást vezető egyik svéd rendőrtiszt szerint az elkövetés -módja — teljes hidegvérrel való végrehaj­tása — profi bűnözőre vall. Lisbeth Palme, a meggyil­kolt politikus felesége mint­egy 1,80 méter magas, kö­rülbelül 35 éves, sötét hajú férfiként írta le a gyilkost Palme asszony elmondta to­vábbá, hogy már korábban feltűnt neki két fiatal férfi, aki két héten keresztül időn­ként felbukkant a lakásuk közelében és „furcsán visel­kedett'. A legújabb jelenté­sek cáfolják a korábbiakat, amelyek szerint a gyilkos tettének elkövetése előtt né­hány szót váltott áldozatá­val, és azt, hogy Palme asz- szony számára ismerősnek tűnt a merénylő. A helyszíni jelentések sze­rint Svédországot rendkívüli módon megrázta a gyilkos­ság. Mivel az országban gya­korlatilag nem létezik poli­tikai erőszak, az emberek először hitetleriül, majd a végsőkig elkeseredve fogad­ták a hírt. Vasárnapra vir­radó éjjel több ezren, fák­lyák fényénél, lassú gyász­menetben vonultak végig a stockholmi utcákon. A svéd miniszterelnöki hi­vatal ' szombati bejelentése szerint Palme temetése min­den valószínűség szerint március 15-én lesz. Olof Palme svéd minisz­terelnök tragikus halála al­kalmából Lázár György, a Minisztertanács elnöke rész­véttáviratot küldött a svéd kormánynak. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága ugyancsak távirat­ban fejezte ki részvétét a svéd Szociáldemokrata Mun­káspárt végrehajtó bizottsá­gának Olof Palme pártel­nök elhunyta alkalmából. A HAGYATÉK Olof Palmét szinte sosem kísérték testőrök, ö maga kérte így, s nyilvánvalóan a$ért, mert bízott az embe­rekben. Bízott abban, hogy ha nyílt szívvel közelít a vi­lághoz, viszonzásképpen is ezt kapja. Ügy vélte, mivel politikai ellenfelei is tudják ezt róla, érkölcsileg nem lesz alapjuk arra, hogy életére törjenek. Mint a történelem idealistái általában, ő is té­vedett. Legalábbis ami a sa­ját személyét illeti. Mert Olof Palme, a szombatra virradó éjjel meggyilkolt, ötvenki­lenc éves svéd miniszterel­nök a politikában nagyon is reálisan látta a tennivalókat. Egy férfi húzta meg a pisz­toly ravaszát. Nem tudni örült volt-e, kábítószeres, ne. tán a jövedelmi adót sokal- lotta, esetleg bérgyilkos. Csak annyit tudni, hogy jó­vátehetetlen bűnt követett el. Igen, Olof Palme halála nagyon nagy vesztesége az emberiségnek. Olyan állam­férfi távozott, aki sokat tett mindannyiunkért, sőt, gyer­mekeinkért is. A svéd szo­ciáldemokraták vezetőjeként, a Szocialista Internacionálé egyik legismertebb alakja­ként, országa miniszterelnö­keként egyaránt az emberi­ség jövőjéért dolgozott. Ak­tívan részi vett a leszerelé­sért, az atomfegyvermentes világért folytatott küzdelem, ben. Objektiven, realistaként mérte fel esélyeinket. Tudta, hogy csak a kompromisszum menthet meg minket. Ezért javasolta ilyen jellegű meg­állapodások egész sorát, ezért vett részt szinte minden köz­vetítési kísérletben — akár a helsinki folyamat újabb ál­lomásáról, akár az iráni— iraki háborúról volt szó. Palmét nagy becsben tar­totta kelet és nyugat, na­gyon népszerű volt Svédor­szágban éppúgy,—mint világ­szerte. Persze jócskán akad­hattak ellenségei is a diktá­torok, a fegyverkezés és a pusztítás megszállottái, a fajüldözők jogosan láttak benne veszélyes ellenfelet. Olof Palme politikai ha­gyatéka a segíteni akarás, a jólét gyümölcseinek megosz­tására való törekvés, a béke ügyének mindenek fölé he­lyezése, a tárgyalásos meg­oldások, a kompromisszumok szorgalmazása. Halála után röviddel sok ezres néma tö­meg gyűlt össze Stockholm központjában. A gyertyák ez­úttal érte égtek, a szép vá­ros harangjai érte kongtak. Palme elment, de amit itt­hagyott, az él, elevenebben, sem mint gyilkosa hinné.

Next

/
Oldalképek
Tartalom