Somogyi Néplap, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-19 / 66. szám

Somogyi Néplap 5 1986. március 19., szerda Az egészségügyi ellátás javításáért Nívódíjas gyermekműhely Marcaliban Az agyagtól a gyapjúig A marcali kulturális központ gyermekműhelye 1986. februárban kiváló művészi munkájáért a Népművelési Intézettől nívódíjban részesült. Az egészségügyi fejleszté­sekről, az ágazat feladatairól tartott értekezletet tegnap Kaposváron az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága. Dr. Varga Ferenc, a siófoki kórház igazgató főorvosa köszöntöt­te a megjelenteket, köztük Tóth Jánost, a megyei párt- bizottság titkárát, dr. Balas­sa Tibort, a megyei tanács el­nökhelyettesét és dr. Exner Zoltánt, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkárát. Az értekezleten dr. Fűzi István, a szakszervezet köz­ponti vezetőségének főtit­kára tartott előadást a szak- szervezet szakmapolitikai feladatairól. Elmondta: az egészségügy fejlesztése ará­nyaiban körülbelül megfelel majd az előző tervidőszaké­nak. Ma harmincezer orvos, 260 ezer egészségügyi dolgo­zó és 120 ezer szakdolgozó működik a betegellátásban. A felszabadulás utáni negy­venezer kórházi ággyal szem­ben napjainkban 102 ezer szolgálja a betegellátást. Jó a kórházak, rendelőintéze­tek műszeres ellátottsága. A lakosság egészségügyi állapo­ta azonban nem javult a be­fektetések arányában. Ennek fő oka az egészségtelen élet­mód, a túlhajszoltság vagy éppen mozgásszegény élet, s főleg az alkoholizmus és a Megalakulásának 50. év­fordulójára gazdag program­mal készül a Vándor-kórus: ünnepi megemlékezésen és díszhangversenyen ad szá­mot félévszázados eredmé­nyeiről, művészi sikereiről — tájékoztatták a sajtó képvi­selőit a kórus vezetői ked­den a Magyar Üjságírók Or­szágos Szövetségének szék­házában. Révész László Liszt- és SZOT-díjas karnagy, az együttes vezetője elmondta, hogy a kórus 1936-ban, a Szalimás-kórusból kivált if­júmunkásokból alakult meg, első vezetője Vándor Sándor lett. A kórus a felszabadulást megelőző években a forradal­mi munkásmozgalom jelen­tős fórumaként, a kórusmoz­galom sajátos eszközeivel mozgósított az igaz ügyért folytatott harcra. Legális és illegális rendezvényeken lé­pett fel, dalai állandó rend­őri -cenzúrának, tagjai időn­ként üldöztetésnek voltak kitéve. A felszabadulást kö­vetően az énekkar aktívan vett részt az új élet szerve­zésében, választási rendez­vényeken, falujárásokon. Az együttes 1948-tól az MKP, majd az MDP Rendező Gárr da központi énekkara lett; 1950-től a Magyar Szabad­ságharcos Szövetség ének­és táncegyütteseként: műkö­dött. Az énekkar 1957 óta szeressel ismét Vándor-tkórus néven, s ma már mintegy 70 tagot számlál. Fontos felada­tának tartja az ifjúmunkások zenei művelését, ezért gyak­ran megfordul szakközépis­kolákban, szakmunkásképző intézetekben, kollégiumok­ban és munkásszálláson. Ak­tív résztvevője a kórusmoz­galom rendezvényeinek. A hagyományok tiszteletét és azok folytatását tükrözi u kórus egész tevékenysége, műsorpolitikájának szocia­lista elkötelezettsége. Már- a megalakulástól maga köré gyűjtötte fiatal költők és ze­neszerzők csoportját, előad­ta műveiket. Azóta is sok ha­zai szerzeménynek, illetve külföldi szerzők műveinek magyarországi bemutatója fűződik a Vándor-kórus ne­véhez. A kar 15 nemzetközi fesztiválon és kórusverse­nyen vett részt, Európa 11 országában járt, s a verse­nyeken 25 díjat nyert. Az ünnepi eseményekről dohányzás. Hazánk minden lakosa, a csecsemőket is be­leértve, 4,2 liter tömény szeszt, 39 liter bort és 85 li­ter sört iszik meg évente. A dohányzásban pedig a vilá­gon a harmadik helyen va­gyunk. Dr. Fűzi István hangsú­lyozta: az eddiginél követ­kezetesebben ki kell terjesz­teni a szűrővizsgálatok rend­szerét. A gyógyításcentrikus szemlélet helyett a megelő­zést kell előtérbe helyezni. Ez a betegnek is érdeke, s az ellátónak is, hiszen a kórhá­zi ápolás költsége az utóbbi negyedszázadban közel húsz­szorosára emelkedett. Javí­tani kell a kórházi ágy-ellá­tás struktúráját, szükség ese­tén rugalmasan átcsoporto­sítani az ágyakat, s csökken­teni a jelenlegi 13,5 napos át­lagos ápolási időt. Szólt arról is, hogy a jö­vőben a kórházaknak jobban ki kell használniuk az önál­ló gazdálkodás lehetőségeit, a szakszervezet kiszélese­dett jogait. Hangsúlyozta: az egészség- ügyi munkában is érvénye­sülnie kell a gazdasági ér­dekeltségnek, az ott dolgozók bérezésének pedig tükröznie kell munkájuk fontosságát. Végül az előadó válaszolt a hallgatóság soraiban felme­rült kérdésekre. szólva elmondták, hogy a kórus névadója, Vándor Sán­dor Mező Imre úti temetőben lévő sírjánál koszorúzási ün­nepséget rendeznek április 11-én. Másnap az MSZMP Budapesti Oktatási Igazga­tóságán ünnepi megemléke­zést tartanak, április 21-én pedig a fél évszázad legsike­resebb műsorszámaiból ad­nak hangversenyt az MTA kongresszusi termében. A Magyar Rádió május 1-jén emlékezik meg a Vándor-kó­rus fennállásának 50. évfor­Sokoldalú Aki az Üj Tükör című ké­pes hetilapot forgatja, gyak­ran találkozhat a lap köré szerveződő országos klub- mozgalotn híveivel. Itt is, ott is közösségek alakulnak, s beszámolnak tevékenysé­gükről. Somogybám', tudomá­sunk szerint, jelenleg csak egy helyen működik ilyen klub, s az sem régóta. — Hogyan kezdődött? — kérdeztük dr. Marton Kál­mánt, a Kaposvári Húskom­binát Új Tükör Ifjúsági Klubjának vezetőjét. Elfogadták a pályázatot — Korábban Marcaliban éltem, ahol Ifjú értelmisé­giek tanácsa néven egy klu­bot vezettem. Akkoriban ott jól működött az Új Tükör klub is, onnan jött az ötlet. Amikor olvastam a Lapkiadó Vállalat felihívását, a Hús­kombinát közössége nevé­ben beadtuk a pályázatot, amit el is fogadtak. Rövi­desen gazdag programaján­lattal felkeresett bennünket Negru Oktávián, az olvasó­szolgálat vezetője —, aki országosan kezében tartja a mozgalmat. Novemberben tartottuk az alakuló ülésün­ket. — Kiket tömörít a klub elsősorban? — A megalakuláskor 23­A műhely létrehozásának körülményeiről, munkájá­ról, terveiről kérdeztük Gombainé Patacsi Évát, a gyerekműhely vezetőjét. — Az elismerés nyolc évi folyamatos munkánk gyü­mölcse. Mindig abban a te­vékenységi formában hittem melynek megfogható, konk­rét eredménye van. A ma­radandó tárgyak körűi ■/tűz­nek bennünket, míg egy koncertnek például esetleg egy hétig van hatása. Mint pedagógus sem tartom iz— galmasnak az iskola behatá­rolt tantervi kereteit, ebben a tevékenységben megúju­lási lehetőséget láttam. 1978- bam kezdtünk alapanyagok és technikai felszerelés nél­kül, csupán az ötlettel. Az el­ső zsák anyagot a helyi kő­faragótól kaptuk, ebből ké­szültek az első, egyszerű tár­gyak. Kemencénk nem volt, „termékeinket” a balaton­szentgyörgyi téglagyárban an voltunk, azóta 36-ra nö­vekedett a taglétszám. Ügy ailakult, hogy az átlagéletkor alapján ifjúsági klubnak ne­vezhetjük a közösséget. A megyei íkluíbtanácstól meg­kaptuk az engedélyt, a ta­gok évi 120 forint tagsági dí­jat fizetnek. Főleg értelmi­ségi fiatalok alkotják a kö­zösséget, de a nagyobb ren­dezvényeink a vállalat min­den dolgozója számára nyi­tottak, — Az anyagi feltételeket, a helyet ki biztosítja a ren­dezvényekhez ? — Az' összejöveteleket minden második héten az Ed ősz művelődési házban tartjuk, ők csak a helyet adják, az eredeti elképzelé­sekkel ellentétben a klub nem közös fenntartású! Ami az anyagiakat illeti: a vál­lalattól és a megyei tanács­tól itíz-tízezer forint támo­gatást kaptunk. A program­ajánlatban megjelölt rendez­vények ingyenesek. Amit az ajánlaton felül kérünk, an­nak a megszervezésében is segítenek, például egy-egy nevesebb előadó meghívásá­ban, Ilyenkor azonban csak az utazást fizetik, a tiszte­letdíjat. magunknak kell fe­dezni. égették ki. Működésünk első mérföldköve az az élmény, melyet a kiégetett agyag tiszta, csengő hangja okozott. — A műhely létrehozását helytörténeti, honismereti tájékozódás előzte meg, majd a gyerekek megismerkedtek a környékbeli hagyományos kismesterségekkel. Ezután kezdődhetett meg a fazekas­ság, a kékfestés, a mézeska­lács- és posztópapucskészí- tés, a szövés technikáinak el­sajátítása. A csoportnak har­minc tagja van. Az „öreg­jeink" — gimnazisták — már önállóan vezetnek foglalko­zásokat. Hetente egyszer ta­lálkozunk, de a műhely min­dig nyitva áll, bármikor be­jöhetnek — és be is jönnek — a tagok. — Tevékenységünk terü­letei általában az aktuális ünnepnapokhoz kapcsolód­nak: karácsonykor például mézeskalácsfigurákat készí­— Hogyan lehetne megha­tározni a iklubtevékenység fő profilját, tematikáját? A lapkészítés műhelytitkai A tematika rendkívül vál­tozatos. Ügy válogatjuk ösz- sze a programokat, hogy a vállalat dolgozóinak igé­nyeit minél szélesebb kör­iben keilégítse. Az első al­kalommal az Űj Tükör mun­katársai, Csik Bence törde- 1 őszerkesztő és E rki Edit kritikai rovatvezető volt a vendégünk. A lapkészítés „műhelytitkairól” meséltek, majd kötetlem késő estébe nyúló beszélgetés alakult ki politikai, kulturális és egyéb kérdésekről’. Egy má­sik alkalommal egy népsze­rű manöken tartott videó- vetítéssel egybekötött divat­bemutatót. Szűcs Eszterrel, a Lakáskultúra újságírójával lakberendezésről, környezet- kultúráról beszélgettünk. — A programajánlat sze­rint kérhető még találkozó sportolókkal, a Hobo Blues Band vezetőjével, bábmű­vésszel, költővel, filmkriti­kussal. Mind igénybe veszik ezeket a lehetőségeket? tettünk, húsvétkor- tojást fes­tünk. Most a Diák Tükör pá­lyázatra készülünk. gyapjú faliszőnyeget szövünk. — A népi kismesterségek eredeti termékei a mi műhe­lyünkben inkább az iparmű­vészeti formatervezett tár­gyak irányába tolódnak, ám — A tervek szerint igen. De az ingyenes- programok mellett arra is igény van, hogy meghívjunk egy neves írót: Galgóczy Erzsébetre gondoltunk. A tagság külpo­litikai újságíróval szeretne találkozni. — Az előadások, műhely- beszélgetések mellett milyen egyéb tevékenységet folytat­nak? — A nyárra közös kirán­dulást tervezünk, és mivel a dolgozóknak igényük van a szórakozásra is, bálokat ren­deztünk például farsangkor, a nőnap alkalmából. De rendszeresen részt veszünk a Lapkiadó által szervezett já­tékban is. Hetente többször küldenek, rejtvényeket, totó­kat, logikai és egyéb teszt­feladatokat. Ezeket közösen megoldjuk és visszaküldjük. Május végén háromfős csa­pattal indulunk a bakonyosz- lopi KISZ-táborban rende­zendő háromnapos vetélke­dőn. Beneveztünk a városi politikai vetélkedőbe is, melyet az ifjúsági klubok­nak hirdettek meg. — Tehát végül is, az Üj Tükör égisze alatt, és az ő segítségükkel úgy működnek, mint bármely más üzemi if­júsági klub. — Tulajdonképpen igen. nagy gondot fordítunk arra, hogy az anyagok, a techni­kák, stílushűek maradjanak. Technikai feltételeink sokat javultak az elmúlt időben, a helyi tanács támogatásának köszönhetően saját műhe­lyünk és kiégető kemencénk is van már. A művelődési központ gyermekműhelyében a cso­port egyik „nagy öregje”, Csordás Csilla dolgozott a szövőszéknél, az asztal körül pedig nyolc-kilenc éves kis­diákok ügyeskedtek az agyaggal. Kezük alól húsvé­ti bárányok, kutyák kandi­káltak ki, az agyaghalomiból „avatott” mozdulatok vará­zsoltak hamutálakal, edénye­ket. — Temesfalvi János, Var- jaskóri Tamás és Csontos Klaudia törzsvendégek — mutatta be őket Gombainé Patacsi Éva —, szinte min­den délután megtalálhatók itt. Csordás Csilla, a marcali gimnázium 3. osztályos diák­ja alapítótag. Hamarosan ki­derül, hogy az itt töltött nyolc év pályaválasztását is befolyásolta: dédelgetett — kissé félve kimondott — ál­ma bejutni az iparművészeti főiskolára. Minden rendezvényünkről tudnak, de különben önál­lóan tevékenykedhetünk. A dolgozóknak nagy szükségük van erre a klubra, hiszen jelenleg az üzemen belül más, hasonló lehetőség nincs. A vállalat vezetése, a szak- szervezet nagymértékben tá­mogatja a munkánkat. Sőt, a vezetők közül a fiatalabbak, az igazgatóhelyettes, a fő­mérnök is tagjai a klubnak. Apró hiányosságok — Az Üj Tükörrel telje­sen zökkenőmentes az együttműködés ? — Eddig még minden ren­dezvényt megtartottak. Igaz, rendszeresen késnek, néha annyit, hogy a közönség egy része türelmét veszti és el­megy. Az is előfordul, hogy nem az előre jelzett előadót küldik, s ezt csak akkor tud­juk meg. amikor megérkez­nek. Megértjük, hogy sok helyre járnak, nem mehet mindenhova a legrangosabb egyéniség. Ezen a hozzáállá­son azonban változtatniuk kellene, hogy „ide ez is jó lesz”. Hiszen nem akárhova, hanem egy megyeszékhelyre jönnek, ahol az embereknek elég magas a kulturális igé­nyük. Ezt jó lenne, ha figye­lembe vennék. Tersztyánszky Krisztina A Vándor-kórus jubileuma dulójánól'. Tamási Rita klubtevékenység a húskombinátban AZ ÚJ TÜKÖR ÉGISZE ALATT

Next

/
Oldalképek
Tartalom