Somogyi Néplap, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-18 / 65. szám

1986. március 18., kedd Somogyi Néplap 3 Tünékeny korosztályok Svéd agrárnapok Budapesten Svéd agrárnapok kezdőd­tek hétfőn Budapesten a Hilton Szállóban1. A három­napos rendezvényen svéd vállalatok mutatják be me­zőgazdaságii és élelmiszeripa­ri technológiai megoldásai­kat, továbbá svéd szakembe­rek számolnak be legújabb eredményeikről és technoló­giai fejlesztési elképzeléseik­ről. Az agráralapokat Svante Lundkvist svéd mezőgazda- sági miniszter nyitotta meg. Elmondotta: Olof Palme svéd miniszterelnök legutóbbi lá­togatása alkalmával vetődött fel a svéd szakmai napok megrendezésének gondolata. A miniszter kedvezőnek ítél­te a két ország agrárgazda­sági kapcsolatainak helyze­tét, rámutatott; egész sor te­rületen kínálkozik lehetőség az együttműködés elmélyíté­sére. Váncsa Jenő mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi miniszter előadásában ismertette a ma­gyar élelmiszergazdaság eredményeit, és beszélt ar­ról, hogy a termelő ágazatok és a tudomány egyaránt ér­dekelt a nemzetközi együtt­működésben való fokozott részvételben. A Svédország­ból beszerzett gépi berende­zések például a tehenésze­tekben használt fejőházak, továbbá a komplett hűtőipa­ri és vetőmag-kezelési, fel- dolgozási technológiák már eddig is jól segítették a ma­gyar mezőgazdaság korsze­rűsítését. A továbbiakban, a vállalatközi kapcsolatok el­mélyítésén túl, újabb ve­gyes vállalatok létrehozása kínál lehetőséget az együtt­működés kiszélesítésére. A svéd agrár napokon elő­adások hangzanak el egyebek között a számítógépek hasz­nálatáról, az új takarmány- termelési technológiáról és például a gabonaipari minő­ségellenőrzés módszereiről. A svéd szakértőkön kívül ma­gyar előadók is ismertetik a várhatóan érdeklődést keltő módszereket, megoldásokat. A pártépítési munka tu­lajdonképpen nem ered­ménytelen Siófok és térségé­nek alapszervezeteiben: évente átlag 130 személyt vesznek fel a kommunisták közé, tavaly például 150-en vehették át tagkönyvüket. Ha azonban a pártba kerü­lők foglalkozását, de főként életkorát nézzük, kevésbé tetszetős a kép. Annak el­leniére, hogy az utóbbi öt évben a 693 felvételt nyert párttag 52 százaléka 25—30 év közötti volt, a 4 000 sió­foki, illetve a város környé­kéhez tartozó kommunista közül mindössze 420 (11 szá­zalék) tartozik az említett korosztályhoz. Ugyanakkor az 50—60 év körüliek szá­ma magasabb, mint a 30—• 40 éveseké (ez a létszám 30 százaléka), s ennek a kor­osztálynak a hiánya néhány alapszervezetben különösen figyelemre méltó, elgondol­kodtató. Az említettek okai­ról, s az ezekkel kapcsolatos teendőkről beszélgettünk Balassa Bélával, a siófoki pártbizottság első titkárá­val. — A városban és térségé­ben mintegy 43 000 a lakos­ság száma, ebből 23 000 a fiatal — mondta. — Siófo­kon és a part menti telepü­léseken érthető módon több a fiatal, mint a belső köz­ségekben, hiszen a lakosság száma is magasabb a par­ton, s változatlanul növeke­dik. Az utóbbi 5 évben 1800-zal gyarapodott a vá­ros népessége, ezen belül a fiatalok aránya, miközben a Siófok „háta mögötti” fal­vakban még mindig a né­pességcsökkenés a jellem­ző. Kizárólag KISZ korosz­tályú fiatal 8000 él a terü­letünkön, köztük 3300-an tagjai a Kommunista Ifjú­sági Szövetségnek. Az 1600 középiskolás, illetve szak­munkásjelölt közül 900, a 6400 dolgozó fiatal közül pe­dig 2400 a KISZ-tag. Ezek a tények önmagukban is so­kat sejtetnek, például a fia­talok közéleti hajlandóságát illetően. — Nyilvánvaló: az alap­kérdés e témában, hogy a fiatalok mennyien és milyen szinten vesznek részt a köz­életben? Hiszen a későbbi párttag a közéletben érik kommunistává... — A nyolcvanas évek ele­jétől — az ismert gazdasági nehézségek, változások okán is — a fiatalok részvételi aránya a közéletben csök­kenő tendenciát mutat. A közelmúltban történt vá­lasztások (tanácsi, népfront, szakszervezeti) eredménye is ezt bizonyítja. Például: a tanácstagok 9 százaléka fia­tal csupán. A Hazafias Nép­front megválasztott 516 tisztségviselője közül 80 (18 százalék), s az 1290 szak- szervezeti poszton 184 (14 százalék) a fiatal. Ha pe­dig a KISZ korosztályt néz­zük, még aggasztóbb a kép. Nyolcezer fiatal közül mind­össze 500-an vesznek részt testületi tagként, vezetőként, bizalmiként a közéleti mun­kában. Ez bizony kevés! A siófoki pártbizottság nemrég tekintette át az ifjúság hely­zetét. A KlSZ-alapszerveze- tek mostanában fejezték be a beszámoló taggyűléseket, s ezek során tapasztalhattuk, hogy az elhangzott kérdések, felszólalások többsége gaz­dasági jellegű volt: a jöve­delemmel, a lakáskérdéssel foglalkoztak, s kevésbé a mozgalmi élettel. — Mégis: az elmúlt öt év­ben párttaggá lett 395 fiatal túlnyomó többsége KISZ ajánlással került a kommu­nisták sorába. — A KISZ szerepe a párt­taggá nevelésben változatla­nul jelentős, ezért sem lehet közömbös számunkra, hogy a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség alapszervezétei mi­lyen hatékonysággal, körül­mények, feltételek között Megbízható munka — szép nyereség vezető. — Az utóbbit Görög­országba, Izraelbe, Olaszor­szágba exportálja a gyár. Arra törekszünk, hogy ki­fogástalan termékeket ad­junk ki az üzemből, s ezt eddig el is értük. Sajnos, az egyenletes munkát tavaly néha anyagellátási gondok zavarták, a lámpatestek ösz- szeszerelése körüli problé­mák például csak ősszel ol­dódtak meg. S hogy mit terveznek erre az évre? Megtudtuk: szeret­nének „mozdulni”, előrelép­ni, mert ehhez minden föl­tétel rendelkezésre áll a tsz ipari üzemében. Az igé­nyekhez igazodó fejlesztések is szerepelnek elképzeléseik között, s hogy kapacitásukat jobban kihasználhassák, új partnerek után néznek. To­vábbi megbízókat keresnek, hogy az üzem évi termelé­séhez fedezetet teremtsenek és dolgozóikat is folyamato­san foglalkoztathassák. dolgoznak. Tanulóink 56 szá­zaléka KISZ-tag, ezen belül a gimnazisták többen, a szakmunkástanulók keve­sebben vannak. A dolgozó fiataloknak csak 37 százalé­ka tagja a Kommunista If­júsági Szövetségnek. Ennek több oka lehet. Egyik, hogy a városban sok az ingázó fiatal. A másik, hogy a te­rületünkhöz tartozó kisebb településeken, kissebb üze­mekben a személyi, vala­mint a tárgyi feltételek ke­vésbé adottak a valóban ha­tékony mozgalmi munkához, mint a nagyvállalatoknál. Az utóbbi munkahelyeken, ahol sok a fiatal értelmiségi, és az alkalmazott állomány is jelentős, könnyebb összefog­ni és mozgósítani az ifjúsá­got. Kétségtelen, hogy ná­lunk az idegenforgalomnak is jelentős hatása van a fia­talok életére. Tény ugyanis, hogy az életszínvonal a Ba­laton parti városban maga­sabb, mint például a belső községekben, ezenkívül a siófokiaknak több lehetősé­gük van a művelődésre, a szórakozásra, mint a kisebb települések lakóinak. Ugyan­akkor káros hatása is van az idegenforgalomnak, s ezt sem szabad lebecsülnünk. Csak egyetlen példát emlí­tek: a bűncselekmények szá­ma növekedőben van terüle­tünkön, s az elkövetők 10 százaléka, sajnos fiatal. Visz- szatérve a KISZ-hez... A pártépítés szempontjából is nagyon fontos, hogy a KISZ élet megújuljon, de vélemé­nyem szerint a közélet iránt érzéketlenné, közömbössé vált fiatalok mozgósításáért nemcsak a KISZ-nek kell az eddigieknél nagyobb felelős­séget vállalnia, s többet tennie. — Kétségtelen, a munka­helyi légkör, a pártalapszer- vezetek munkamódszere, a pártvezetők, párttagok sze­mélyisége, aktivitása, élet­vitele ugyancsak erőteljesen hat a fiatalabb generációra. — Igen. Bizonyítható, hogy azokban a közösségekben, munkahelyeken, ahol a párt- szervezet eredményesen dol­gozik, ahol például a de­mokratizmusról nemcsak beszélnek, ott a fiatalok is nagyobb kedvvel vesznek részt a közös feladatok el­végzésében, a mozgalmi munkában. Ahol viszont a szervezet gyenge, s nem ké­pes hatni a munkahely bel­ső életére, a pártépítés is érthető módon nehézkessé válik. A pártszervezetek 40 százaléka évek óta nem vesz fel megfelelő számban fia­talokat, s ennek oka nem­csak az ifjúság közömbössé­ge. Ahol elavult, „megcson­tosodott” módszerekkel dol­goznak a munkahelyi párt- vezetők, ahol nem segítik — például értelmes megbízá­sokkal — a fiatalok beillesz­kedését, a kívánt eredmény elmarad. Az említett gondok mellett pozitív jelenség, hogy az elmúlt öt évben fölvett fiatal párttagok több­sége közép- és felsőfokú po­litikai képzettséggel is ren­delkezik, s a legutóbbi vá­lasztások alkalmával több olyan 30—40 közötti kom­munista került vezető poszt­ra a pártszervezetekben, aki előzőleg különféle mozgalmi munkáiban már jeleskedett. Sokat várunk tőlük, de ter­mészetesen a körülmények változásától is, ami ugyan­csak rajtunk áll. Mert két­ségtelen, ha a fiataloknak majd kevesebb anyagi, eg­zisztenciális gorrddal keli megküzdeniük, mint manap­ság, ha majd a tehetséges, felkészült ifjú szakemberek megfelelő feladatokat, s anyagi, erkölcsi megbecsü­lést kapnak, ha a társada­lomban visszaszorulnak a számunkra idegen, s a fia­talok gondolkodására, világ­nézetére kedvezőtlenül ható jelenségek: például az ön­zés, a harácsolás, a korrup­ció — egészen bizonyos, hogy a mozgalmi élet is fiatalo­sabb, lendületesebb lész. SZ. A. Elektromos berendezések Nagybajomból A nagybajomi Lenin Ter­melőszövetkezet zárszámadó közgyűlésén ezt hallották a résztvevők a műszaki főága­zaton belül működő ipari üzem múlt évi gazdálkodásá­ról: 2,8 millió forintos bevé­teli tervüket 700 ezer fo­rinttal túlteljesítették, félmil­liós nyereséget értek el, s az ott dolgozókat dicséri, hogy javult az üzem termékeinek minősége. Mit csinálnak csaknem ötvenen — néhány kivételtől eltekintve mind­annyian nők — ebben az üzemben? Kinek készítik, hová juttatják el termékei­ket? — Bérmunkában elektron­csövek szerelését végezzük a Tungsram kaposvári gyárá­nak, s áprilisban lesz egy éve, hogy energiatakarékos lámpatesteket is összeszere­lünk, csomagolunk — tájé­koztatott LohnerJános üzem­KÍNÁBÓL IS IMPORTÁL GÉPEKET A TÉESZKER Ágazatok szűnnek meg Nem a legszerencsésebb évnek tartják az elmúlt esz­tendőt a mezőgazdasági üze­mek vezetői. Az időjárás több növénynek nem ked­vezett, ugyanakkor néhány terménynél értékesítési gon­dok voltak. Megérezték ezt a tszker nagyatádi területi központjánál is. Hogy még­is 26,5 millió forintos nye­reséget érteik el’, az elsősor­ban a gépforgalmazásnak köszönhető, öt évvel ez­előtt alakították meg gazda­sági társaságukat a Techno- impexszel szocialista orszá­gokban gyártott gépek érté­kesítésére. Ma már szinte egyetlen szocialista ország sincsen, amellyel ne lenne kapcsolatuk. Csehszlovákiá­ból, Bulgáriából vagy a Szovjetunióból ugyanúgy vá­sárolnak gépeket, mint Észak-Koreából. A kapcsola­tok az idén tovább bővül­nek. Az előzetes tárgyalások­nak köszönhetően a tavasszal már Kínával is lesz kereske­delmi kapcsolatuk. Ipari szerszámgépeket, fafeldolgo­zó és -megmunkáló berende­zéseket hoznak majd on­nan. Keresettek az általuk' forgalmazott járművek és munkagépek is, így forgal­muk harminc százalékát ez az ágazat adja. A tszker sikere meglehető­sen ellentmondásos képet mutat. A mezőgazdasági gép­gyártók a kereslet visszaesé­séről beszélnek, a kereske­dők viszont jó üzletekről szólnak. Tény, hogy a ter­melőszövetkezeteknek felhal­mozási adót kell fizetniük a gépi beruházások után, de igaz az is, hogy a mezőgaz­dasági üzemek gépparkja el­használódott, szükségszerű a műszaki színvonal fenntar­tása, s ezért minden áldo­zatot meg kell hozniuk. A nyáron a megyei népi ellen­őrzési bizottság az alkatrész- ellátás helyzetét vizsgálta. Meghökkentő példák hang­zottak el ülésükön. Több üzemben azért állnak mil­liós értékek, mert nem tud­nak alkatrészhez jutni. S mert a munkák sürgetőek, kénytelen-kelletlen gyakran filléres részegységek miatt vásárolnak új berendezést, teherautót, targoncát, vagy más munkagépet. A tszker nagyatádi központjának egyik legnagyobb idei vállal­kozása éppen ezeken a gon­dokon kíván segíteni. Meg­kezdik — egyelőre csak a somogyi tagszövetkezeteik megsegítésére — az ipari melléküzemágakban haszná­latos, tőkés importból szár­mazó gépek alkatrészeinek forgalmazását. Az általuk értékesített részegységekért különböző terményekkel fi­zetnek majd. A hatékonyság és a gazda­ságosság elsőrendű feladat lett a területi központnál is. Enélkül nem tudnának meg­élni. Figyelmeztet a néhány évvel ezelőtti példa is, ami­kor az országos központ hitelével tudták rendezni helyzetüket. A jobbítás szán­déka természetesen néha népszerűtlen döntésekhez vezet, mint az idén is. Az érintésvédelemmel foglalko­zó villamosbiztonsági rész­legüket felszámolják, helyet­te Agrovill néven egy kis­szövetkezet alakul Nagyatá­don. A diagnosztikai részle­gük pedig csatlakozik a ka­posvári Agrotechnika kisszö­vetkezethez. Ezzel egyidőben felhagy a tszker a higiéniai szolgáltatásával és az üzem- anyagkutak szervizelésével is. Előtérbe kerül viszont a ter­melőszövetkezetek környe­zetvédelmi igényeit is kielé­gítő folyékony műtrágya for­galmazása. Gazdasági társa­ságot hoztak létre a mernyei tsz gesztorságával folyékony műtrágya forgalmazására, így 15—18 ezer hektár szántóte­rületet tudnak ellátni folyé­kony műtrágyával. Szennán és Szentgáloskéren egy-egy 100 köbméteres tranzit táro­lót építenek, s a nagyatádi tározójuk kapacitását újabb ötven köbméteres tározóval bővítik. N J. ÉRLELŐ KÖZÉLET

Next

/
Oldalképek
Tartalom