Somogyi Néplap, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-17 / 64. szám

1986. március 17., hétfő Somogyi Néplap 5 Költőtalálkozó Fonyódon A Komber a siklóépítéssel eeyidőben új burkolattal bo­rítja a Clark Ádám térről a váriba felvezető, úgynevezett címeres támfalat. Az idén befejeződik a Hunyadi-ud­var megújítása is, s a várba látogatóik megtekinthetik majd hozzá kapcsolódó rom­kertet, a Száraz-árok és a Koldus-kapu, valamint egy középkori lakóház helyreál­lított maradványait. Folytatódtak a művészeti szemlék Hagyományőrzők és diákszínjátszók A hét végén folytatódott a somogyi művészeti szem­lék sorozata: szombaton Csurgó és Nagyatád adott otthont a terület diákszín­játszóinak, hagyományőr­zőinek, kórusainak és vers­mondóinak. Egy éve Nagyatádon a művészeti szemlének akár a gimnázium is helyet adha­tott volna, hiszen szinte vai- lamennyi produkciónak ők voltak a részesei. Az idén sem változott semmi. Csík- vár József zsűritag vélemé­nye, hogy másutt több ön­tevékeny csoport működik. Említhetnénk mindjárt Csur­gót. Ott a berzenceiek mel­lett somogyudvanhelyiek, csurgóiak, gyékényesiek, po- gányszenítpéteriek is bizo­nyítottak. A tizedik csurgói diákszínjátszó napok előtt jó volt látni a gimnázium csoportját, arpely Hoppár Sándorné vezetésével ma­gyar népmesefeldolgozást mutatott be fiatalos lendü­lettel. Ugyanezt már nehéz lenne elmondani az atádi szemlén bemutatkozó gim­náziumi csoportról, ök na­gyon nagy fába vágták a fejszéjüket, s nem is siker­rel: vontatott, túldíszletezett volt az előadásuk. Tálán na­gyobb sikert aratnak, ha életkori sajátosságaiknak megfelelő műsort választa­nak. Tetszett viszont Atá- don a szakmunkásképző el­ső osztályos tanulójának, Bogdán Margitnak a próza­mondása. Tiszta orgánumára kellett odafigyelni. Kár,hogy nem próbálkozik mesemon­dással, mint a somogyud- varhelyi Győri Mihályné. Az idős néni a gyerekkorában, meg a summás időkben ta­nult mesék hű tolmácsolója. Kár, hogy még nem gon­dolt senki gazdag anyagának összegyűjtésére, feldolgozá­sára. Somogyudvarhely ha­gyományőrzőiről már legen­dák szólnak. Jó volt újra színpadon látni özvegy Ja­kab Gézánét babonás meséi­vel. Kár volt viszont, hogy a nagyatádi szemlére nem jött el Nyeső Marika, aki egyidőben a Magyar Ifjúság slágerlistáján szerepelt és lemez készült vele, s akinek negyedórás műsorát a közel­múltban a rádió is közvetí­tette. Azt mondják, hogy há­romféle produkcióra is ké­szült, de még a jelentkezési lapját sem küldte vissza. Hiányzott a háromfai ének­kar is, citerazenekaruk vi­szont ismét remekelt, akár­csak Csurgón a berzfencei népi együttes, amely helyi hagyományokat feldolgozva állította össze Lakodalom előtt című műsorát. Vezető­jük, Szőke József elmondta, arra készülnek, hogy a szü­letéstől a halálig feldolgoz­zák a paraszti élet hagyo­mányait, s ebből egész esté­re való műsort állítanak össze. Jó lenne látni egyszer őket a társközség hagyo­mányőrzőivel együtt. 'Nagyatádon meglepetést szereztek a Kiskó testvérek, Bernadett és Gabriella, fu­rulya duójukkal, bár a zsű­ri szerint ezúttal kissé ha- loványaibban játszottak, mint azt tőlük megszokták. Csur­gón Kónya Piroska előadá­sára kellett odafigyelnünk. A szemlét március 15-én tartották Csurgón, a Nem­zeti dallal köszöntötték a vendégeket. Nagy Jenő Nincs még döntés a volt Honvédelmi Minisztérium megmaradt épületrészéről. A jelenleg üzemeltetési fel­adatokat szolgál, s tatarozá­munkájuk eredményét, a legérdekesebb műv barcsi művelődési központ szakkörének ke­retében. Mint minden évben egyszer, most is kiállításon mutatják be az érdeklődőknek munkájuk eredményét, a legérdekesebb művészi sorozatokat és egyéb témájú bélyegeket. Ezen a tavaszon már ha­todik alkalommal találkoz­tak Fonyódon azok a köl­tők, akik valamiért kötőd­nek Somogyihoz, és a Bala- ton-parti településhez. A Fonyódi Helikon irodalmi találkozót ezúttal is nagy érdeklődés kísérte a Kari­kás Frigyes gimnáziumiban. A megjelentek — a .talál­kozó hagyományainak meg­felelően — nem csupán fel­olvasó ülésre készültek: a közvetlen megjegyzések, a visszaemlékezések, s néhány kötetlen szó. természeteseb­bé, emberibbé tette az ösz- szejövetelt: A versek, ta­nulmányok két évfordulóra emlékeztek. Arra, hogy két­száztíz éve született Berzse­nyi, és arra, hogy a jelen­levő Takáts Gyula hetven- ötödik születésnapját ünne­pelte az idén. Bertók László két verse közülük az egyiket Takáits Gyula nevének kezdőbetűi­re földrajzi nevekből állítot­ta össze. A disztichonokból Bece hegytől a Hellászigígy bomlik ki a világ, „így lesz Európa Somogy” a mara­dandót alkotó költő keze nyomán. Az, érdekes kísér­let után megint egy cseme­ge: Papp Árpád nem ver­set hozott, hanem elmélke­dést — ünnepeink mibenlé­téről. Csanády János két meg­ráznám szép verse után Si­mon Ottó felhívta a figyel­met A Fonyódi Helikon Kis- antológiájának 2. kötetére. A most megjelent gyűjte­mény a helyi költők versvá- logatásán kívül tartalmazza a tavalyi találkozónak az anyagát, amikor a megyei irodalmi folyóiratok főszer­kesztői mondták el vélemé­nyüket a lehetőségekről, gondjaikról. Ezután Berzsenyi szelle­mét idéző két tanulmány következett a sorban Takáts Gyula a költőóriás poétikai jelentőségét emelte ki. Aki „használni és nem csillogni” szándékozott, akinél a poé- zis minden csínját-bínját megismerhetjük, s mégis méltatlanul háttérbe szorí­totta őt az utókor. Laczkó András az 1817-es, a niklai remetét végképp elkesere­désbe taszító Kölcsey recen­zió hátterébe adott bepil­lantást. Rámutatott a bírá­lat ellentmondásaira, arra, • hogy alapvetően nem is volt lényeges különbség bíráló és bírált nézetei között. A két nagy költő-előd vitáját idézve olyan kérdéseket fej­tegetett, mint az, hogy élvá- lasztható, rangsorolható-e a tartalom és forrna, a tehet­ség meddig igényli a kötött formák támaszát, s mikor indulhat el önállóan, új for­mát teremtő útra? Hiba, avagy erény a konvenciók felrúgása? Tanulatlanság, ■ vagy alkotó zseni áll a hát­terében ? Költői kapcsolatokról szólt Fodor András. Három vers, három lépcső. Első lá­togatása a niklai kúriában, egy későbbi alkalom, amit már Takáts Gyula jelenléte is kedvesebbé tett, s a har­madik, melyben a nagy előd szerepét szinte átveszi a ma is élő, közvetlen példakép. Költők szóltak, költőkről. A Fonyódi Helikon egyike azoknak a . kezdeményezé­séknek, melyek Fodor And­rás megfogalmazásával élve, hozzájárulnak, hogy az itt élőknek a SQmogyiság ne a provincializmust, hanem az otthonosságot jelentse. T. K. Megkezdik a Sándor-palota helyreállítását A napokban véglegessé vált, hogy áprilisban meg­kezdődik a várbeli Sándor- palota helyreállítása. A klasszicista stílusban 1805— 1806 között elkészült épület külső homlokzatának felújí­tását a Duna felőli, a déli oldalon, s a szárnyon kez­dik meg. Szanyi József, a Kommu­nális Beruházási Vállalat igazgatója az MTI munka­társának elmondta, hogy a Budavári palotaegyüttes re­konstrukciójára az idén 60 millió forintot fordít a Mű­velődési Minisztérium, s ab­ból 25 milliót költenek a Sándor-palotára. Az előké­szítő munka — a falak vegy­szeres szigetelése — már be­fejezéséhez közeledik, az állványokat áprilisban állít­ják fel. A sikló fogadóállo­másának közvetlen közelé­ben lévő egykori miniszter- elnöki épület felújításának terveit a Középülettervező Vállalat készítette el. Kivi­telezője a Középületépítő Vállalat lesz. A szobrászati munkáikat a Kőfaragó és Épü lets zobrás zlpar i Vállalat végzi. A teljes felújítás költ­ségét 100 millió forintra be­csülik, s az eredeti állapot­nak megfelelő helyreállítás a jövő év végére fejeződik be. Az épület impozáns, boltíves tereinek hasznosítására egye­lőre még nem született dön­tés. sáról egyelőre nincs szó. Az elképzelések szerint több funkciónak is megfelelhetne. Helyet kaphatna benne pél­dául a Várszínház díszlet- és kellékraktára, s a várbeli in­tézményeket kiszolgáló köz­ponti konyha és étterem. Az épületben maradhatna a karbantartóműhely, s a vár­beli múzeumok összeállíthat­nák itt is nagy kiállítási tab­lóikat, s a Budapesti Törté­neti Múzeum Kőtárának egy része is bemutatható lenne e helyen. A Komber igazgatója el­mondta azt is, hogy a Szent György tér rendezése a kö­vetkező évek feladata. Az Or­szágos Műemléki Felügyelő­ség kezdeményezésére tanul­mányterv készül a tér törté­nelmi zártságának visszaál­lítására. Az új Nemzeti Színház A Középülettervező Vál­lalatnál Hoffer Miklós építész tervei alapján el­készültek a Nemzeti Színház végleges tervei. A szakmai és társadalmi viták után a Képzőmű­vészeti Kivitelező Válla­latnál elkészült a szín­ház modellje is. Az épít­kezések előkészületei már a jövendőbeli helyen a Dózsa György úton meg­kezdődtek. Az új színház alapvető rendeltetése a drámai művek színpadra állítása, de a változtat­ható előszínpada lehető­vé teszi a zenekar elhe­lyezését is. így a néző­tér 1072 személyesig bő­víthető. MTI-fotó: Balaton József MERNYE ÜNNEPE A Kristály tiszta forrása Gyorsan változnak az ér­tékek. A fölgyorsult világban nehezebben is kovácsolódnak közösségek. Ünnepnek szá­míthat ha egy község álta­lános iskolájában az irodal­mi színpad egy évtizeden át működésképes marad. Tízéves Mernyén a Kris­tály irodalmi színpad. Lát­szatra egy szűk csoport, a színpad magánügye, ám e szombaton azt tapasztalhat­tuk, hogy az egész falu együtt ünnepelt az együttessel. El­jöttek az eseményre a régi tagok, akik már gyerekeiket is elhozhatták, ha viszont nem lehették ott, táviratban kívántak sóik sikert és to­vábbi jó munkát utódaiknak. A szombati ünneplésre már az iskola új részében került sor, ahol Kiss Péter, az általános művelődési köz­pont vezetője köszöntötte a megjelenteket. — Tíz éve tíz fiatal érke­zett hívásunkra, hogy irodal­mi színpad alakításával föl­elevenítsük a régi színjátszó hagyományokat. Azóta az együttes tizenhat bemutatót tartott, köztük olyan darabo­kat, mint Moldova György Magyar atom, Sulyok Kata­lin riportjaiból Mellesleg dolgozunk, Viktor Rozov Fel­nőnek a gyerekek. Ha figye­lembe vesszük, hogy milyen nagy a konkurenciája egy ilyen szerény lehetőségekkel rendelkező együttesnek, ak­kor értékelhetjük igazán a tíz év eredményeit. A hagyományok folytatása mellett a közösségek alakí­tásában, saját és mások kul­turális igényeinek kielégíté­sében is jelentős szerepe van az együttesnek. Ez még — ha kézzelfoghatóan nem is bizonyítható — hozzájárul a falu lakosságot megtartó ké­pességéhez. A gyermekcsoport bemuta­tójából azt is látták, hogy a Kristály-színpadnak nem­csak múltja, hanem jövője is van. Az ünnepi eseményen ugyanis közönség elé léptek, s műsorukat, tehetségüket látva biztosítottnak érezzék: nem kell félnie az együttes­nek, hogy nem lesz utánpót­lása. A felnőttek erre az alka­lomra Galgóczi Erzsébet Használt koporsó című da­rabját vitték színre, s hogy milyen sikerrel, azt az elő­adás után a tapson kívül az is bizonyította, hogy a Bu- zsákon megtartott falusi színjátszó bemutatón két hét­tel ezelőtt is sikert arattak, öröm volt látni azt is, hogy az együttesben, milyen so­kan szerepelnek. Feladatot vállal a tanár is, ha kell epi­zódszerepben, tanítványaival együtt lép föl. A közönség pedig hálás az előadásért, mert érzi, hogy neki is köze van a darabhoz, azok dolgoztak a sikerért, akiket naponta lát. Éppen ez adhat erőt az együttesnek ahhoz, hogy ma­gát minduntalan megújítva még újabb szorgalmas éve­ket maga mögött tudva jus­son el további szép évfor­dulókig. y_ l Legújabb újhullám? Újhullám — a régi diva­tokat elvető új művészeti irányzat Csak kérdés, valóban any- nyira új-e például a New Order, A Smiths, A Jesus and Mary Chain zenéje? Zenéjük „takarékos”, mini­mális zene, énekesük, Ber­nard Summer monotonan, érzelemmentesen adja elő le­hangoló szövegű dalaikat, gitárosuk még véletlenül sem hangolja fel tisztessége­sen húrjait, a billentyűs sok­koló hangeffektusokban éli ki magát. A négytagú Smiths éppen az ellentéte a New Order - nek. A harmónia, az erő­szakellenesség, a „szépség pozitívuma”: ez Morrissey, akit napjaink egyik legszug- gesztívebb előadójának tar­tanák, ki hangját úgy hasz­nálja, mint egy fúvóshang- szert. „Olyan, mint egy ipari baleset hangjai egy Beach Boys koncerten” — így jel­lemezte egy angol kritikus a Jesus and Mary Chain elne­vezésű zenekart. A zenekar jelszava: terjessz hazugságo­kat és robbants ki zavargá­sokat. Vannak olyan zenekarok is, amelyek visszatérnek a kellemes, dallamos énekhez, a tiszta hangzásokhoz, és fel­kerülnek a slágerlistákra is. Ebben elsősorban a skótok járnak elől: a Simple Minds, a Dream Academy, és min­denekelőtt a legszínvonala­sabb progresszív rockot ját­szó Marillion. Az újhullámosok jelentet­te veszélyt megszimatolva valósággal „robbantottak” a régi nagy sztárok. Phil Col­lins, Freddy Mercury, Ro­bert Plant, Sting, az elnyű- hetetlen Paul McCartney, Eric Clapton, Mick Jagger, Neil Young, Rick Wakeman remekeltek az elmúlt egy­két éviben. Talán hosszú évek keserves stagnálása után végre ismét nemes versengés alakulhat ki a popzenében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom