Somogyi Néplap, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-15 / 63. szám

4 Somogyi Néplap 1986. március 15., szombat A derecskéi üvegcsiszoló üzemben mintegy hét­száz féle, főként ólom­kristály és káliüveg vá­zák, poharak csiszolását végzik. A Párádról és Ajkáról érkező alapfor­mák a helyi asszonyok keze nyomán válnak iga­zi értékké, bel- és kül­földön egyaránt keresett kristályüveggé. Az idén több mint 15 millió fo­rint értékű kristáytermé- ket készítenek. VAD-DOLGOK NEB-vizsgálat a somogyi vadászatról „A vadász ül hosszú, méla lesben ..szarvasok, vad­disznók. őzek csapata húz el előtte tovább. Nem lő. csak figyel, hátha a közelben fel­tűnik egy nyúl, fácán vagy fogoly. Vár, de — egyre gyakrabban — hiába. Sörétes puska csöve hidegül a kezé­hez. Mint a Megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság legutóbbi ülésén rávilágítottak, me­gyénk vadgazdálkodásának és vadásztársaságainak hely­zete nem teljesen felhőtlen. A NEB részletes vizsgála­tot folytatott a fenti téma­körben, az 1980—1984 közöt­ti időszakot véve nagyító alá, de — kiegészítésként — fi­gyelembe vette az 1985-ös adatokat is. összességében elmondha­tó, hogy a megye vadgazdál­kodása az elmúlt időszakban szervezettebbé vált, egyenle­tesen fejlődött. Javultak a vadásztatás technikai feltéte­lei, növekedett és bővült a szolgáltatások köre. Az öreg­laki vadátvevő- és feldolgo- zó-exporttelep megépítésével gördülékenyebbé, korszerűb­bé vált a vadátvétel, növeke­dett az exportra kerülő vad­hús mennyisége. Nem a terveknek megfele­lően alakult viszont a vadál­lomány. Növekedett a nagy­vadak száma, s elsősorban a vaddisznók és a szarvasok elszaporodása jelent gondot. A vadeltartó képesség növe­lésére ugyan bővült a vad­földterület, de az állomány összetétele miatt nőtt a vad­kár mind a termelőszövetke­zetekben, mind az állami gazdaságokban. A nagyvad­állomány növekedéséhez hoz­zájárult a golyós fegyverek számának korlátozása, egyes vadászok passzivitása, vala­mint az elégtelen lőszerellá­tás. Mindezek arra utalnak: nincs kellő együttműködés az állami gazdaságok és a va­dásztársaságok között az ál­lomány összetételének szabá­lyozására, tervszerű fejlesz­tésére. A nagyvadak számának nö­vekedésével ellentétben az apróvadak (nyúl, fácán, fo­goly) évek óta egyre jobban pusztulnak, fogynak. E ha­nyatlást nem sikerült megál­lítani. A NEB álláspontja szerint mindez több összetevő eredménye. Az állategészség­ügyi okon túl az élőhelyvál­tozás, a vaddisznó állomány túlszaporodása és a dúvadir­tás csökkenése együttesen hatnak kedvezőtlenül az ap­róvad állományra. Az előzőekben utaltunk már a dúvadak elszaporodá­sára. Ennek okai közi szere­pel, hogy esetenként a ter­mészetvédelem öncélúvá vált. A korábban használt mér­gek betiltása miatt a vetési varjak olyan mértékben el­szaporodtak. hogy napjaink­ban mezőgazdasági kártevé­sükkel is számolni kell. Emellett a rókák veszettsé­gének terjedése az emberre is veszélyes egészségügyi gonddá növekedett. A vadászat egyrészt szol­gálja a sportigények kielégí­tését, másrészt gazdálkodási feladat. A gazdálkodás szer­ves része a bérvadásztatás, amely nem elhanyagolható valutabevételt eredményez. Az állami gazdaságok külön vadászati ágazatot fejlesztet­tek ki és célirányos beruhá­zásokat valósítottak meg. Bővítették szolgáltatásaik kö­rét, emelték színvonalát. Ha­sonló törekvések tapasztal­hatók a vadásztársaságoknál is. A vendégkör elsősorban nyugatnémet és osztrák va­dászokból áll. Gy. L. A bíróság lesz a következő állomás „Leégtek” a lakásbetörők TIZENHÁROM GYANÚSÍTOTT PIACI KÖRKÉP Gyér a primőrkínálat A hőmérséklet alatta, a zöldségfélék ára fölötte volt a sokévi átlagnak a tegnapi kaposvári hétipiacon. Gyér még a primőrkínálat. Szem- revaló volt darabonként 7-ért a fejessaláta, akárcsak a kilónként 110-ért mért kí­gyóuborka. Hegyes, erős zöld­paprikát egyelőre csak a boltokban láttunk 12-ért. A tavaszias cikkek közt láttunk még zöldhagymát és spenótot csomónként 5—6- ért. Burgonyát 6—6,50-ért mértek. 1,50-nel kerül többe Veszprémben és Zalaeger­szegen, s ugyanennyivel ol­csóbb Makón. Minőségtől függően 12— 15 forint a fejeskáposzta. Az Alföldön általában 3—4 fo­rinttal olcsóbb, kivéve Bé­késcsabán, ahol 18-ért is nehéz beszerezni. A kel 20-ért kelt el. Kifogástalan Március első hetében £ belga királyi főügyés2 bejelentette: eljárás in­dul az antwerpeni Kirschen pénzváltó-cég ellen adócsa­lás miatt. A lapok értesülései erősen megoszlottak: volt amelyik „csak” néhány száz millióról írt, mások egymil- liárdra, sőt r.égymilliárd belga frankra becsülték az összeget, amellyel az állam­kasszát megkárosították. Az őrizetbe vettek közül a két fö gyanúsítottat, Francois Lei­sert és Hilaire Beelent fe­jenként hét és félmillió bel­ga frank óvadék ellenében szabadlábra helyezték. Pár nap múlva mindkettő meg­szökött. A szökések, a szokatlanul magas óvadék, az adócsalás feltételezett horribilis összege az érdeklődés előterébe he­lyezte az ügyet már csak azért is, mert a Kirschen-cé- get és az egész üzleti kört, amelynek pénzügyeit intézi diszkrét homály, sőt titokza­tosság övezi. Az antwerpeni híres gyémántcsiszolók és gyémántkereskedők világa ez. A Schelde-íolyó torkolatá­nál fekvő nagyváros már a nyolcadik században híres volt kereskedelméről, kikötő­je forgalmáról. Aranykora a 15-ik században kezdődik: főzőhagymát 16-ért vettünk. Alig hihető, hogy Makón 5-ért is kapható, annál in­kább, hogy Zalaegerszegen 20 forint. Nálunk változatla­nul 100-ért szerezhető be a fokhagyma, s ettől nem tér el lényegesen a többi váro­sok ára. Csupán Kecskemé­ten kérnek érte 130 forintot. 24-ért fogyott a vegyeszöld­ség, 12-ért a cékla. 60-ért volt fehérbab, 10- zel drágább a tarka. A sólettnekvaló is Makón a legocsóbb, 55 forint. A gyümölcskínálat téliesebb mint valaha. Szép árut csak az almatermelők hoztak ki­lónként 15—22-ért. A Zöld­ért mozgóárusánál 6-ért is válogatni lehetett a léalmá­ban, ami inkább völt lé mint alma. A sütnivaló tök színeha­Antwerpen ekkor vál'k Euró­pa nyugati felének egyik ve­zető kereskedő-városává, Portugália mellett ez a város a világ legnagyobb fűszer­piaca. Merész Károly, Bur­gundia fejedelme három óriás-gyémántja metszését és csiszolását Luis Berken ant­werpeni ékszerészre bízza, aki a gyönyörűen elvégzett munkával megalapozza a vá­ros világhírű gyémántiparát. S bár Antwerpen napjainkra nagy ipari s petrolkémiai központtá fejlődött, kereske­delme és gyémántipara vál­tozatlanul jelentős ágazata Belgium gazdaságának. A szóban forgó Kirschen- cég az antwerpeni pályaud­var mellett futó Pelikán-ut­cában van. Forgalmát és ügyletei nagyságát tekintve valójában bankház ez, szeré­nyen „pénzváltóként'' jelzett irodája e semmitmondó meg­jelöléssel illik bele az utca hasonlóan nem h.valkodó külsejű gyémánt- és ékszer­kereskedéseinek sorába. A szerénység itt biztonsági kö­vetelmény, s nem utolsó sor­gyot gerezdjeit 6-ért tuk­málták. A borongós időben a tyú­kokat elhagyta a tojókedve, így 2,60-nál olcsóbban sehol sem kaptunk rántottának- valót. Csak 2,20 a tojás Bé­késcsabán, drágább viszont ennél egy forinttal Veszp­rémben. Szerény volt az élőbarom­fi kínálat, annál bőségesebb a konyhakészből. Egy pucolt csirke 120—130 forintba ke­rült, ennyiért az élőből egy párat adtak. 200 forintot so­kalltak egy testes kakasért, 150-ért talált vevőt egy jó húsfonmájú tyúk. Nem a naptárnak hittek a virágárusok, akik 10 forin­tot kértek egy apró ibolya csokorért. Küllemtől függő­en 10-ért és 20-ért is hoztak szegfűt. A cserepes játszim 60 forint. B F. ban ez is szolgálja az üzlet­felek által megkövetelt diszk­réciót. Az utcán sűrűn jár­őröző rendőrök és egy-egy fürge járású ügynök, ajíi „szállítmányát" a csuklójá­hoz láncolt kézitáskában hozza, jelzi azonban, hogy a páncélozott irodák mélyén nem akármilyen üzletek kö­tése folyik. A dollár árfolyamának in­gadozása növelte az érdeklő­dést a drágakő iránt. 1985- ben a belga gyémánlkereske- delem 325 milliárd belga frankot forgalmazott, majd­nem négy százalékkal többet, mint 1984-ben. Ügy mond­ják, bizonyára nem alaptala­nul, hogy a különböző leket t utakon szerzett pénzek „tneg- fehérítésében” szintén nagy szerep jut a gvémánlkereske- delem pénzügyeit lebonyolító „pénzváltóknak". Hogy az e célból látszólagosan megkö­tött üzletek után mekkora a jutalék, ez alighanem egyik titka a Pelikán utca egész titokzatosságának. A titokzatossággal magya­rázható az is, hogy a Kir­Korábban hírül adtuk, hogy a rendőrség elfogta a kaposvári íakásíosztogató- Ikat. A megyei rendőr-főkapi­tányság és a kaposvári váro­si kapitányság befejezte az ügy vizsgálatát, s vádemelé­si javaslattal terjesztette az ügyészség elé. — Hozzánk az első beje­lentés 1985. április 1-én ér­kezett — mondja Borbola Mihály, a városi kapitányság megbízott vezetője. — Május­ban újabb kettő, augusztus­ban pedig egy lakásbetörés történt. A közös jegyekből már akkor föltételezni lehe­tett, hogy azonos személyek követhették el ezeket. Az aj­tókat ugyanis mindegyik al­kalommal eszköz nélkül, fizi­kai erővei törték be. Nem ta­láltunk azonban semmi ér­demleges nyomot, amin elin­dulhattunk volna a tettesek felkutatására. Oklóbei ben újabb lakásbetörésről kap­tunk jelentést, majd novem­berben szinte megindult a lavina: 13-án, 22-én, 26-án. 28-án is érkeztek a bejelen­tések. Az ügyben nagy erők­kel nyomoztunk, a megoldást végül mégis egy szerencsés­nek mondható véletlen hozta schen-üggyel hoznak össze­függésbe olyan régebbi ügye­ket, amelyekre a rendőrség eddig nem tudott fényt derí­teni. Idén nyáron négy éve lesz, hogy csendőröknek ál­cázott gengszterek a brüssze­li repülőtérre vezető autópá­lyán elrabollak egy 50 kiló' aranyszállítmányt, amelynek nagyrésze a Kirschen-cégé volt. Nem sokkal később az ügy összes iratainak is nyo­ma veszett. Bár a vizsgálóbí­ró szerint erre egyelőre sem­mi bizonyíték, vannak, akik összefüggést látnak a két ügy között, és összekapcsol­ják azt kábítószer- és lány­kereskedelemmel is. Annak következtében, hogy a Kirschen-cég néhány bel­tagja tisztséget visel a belga kormánykoalícióhoz tartozó vallon liberális pártban (PRL), az ügy árnyékot ve­tett annak egyik vezetőjére: Jean Goi miniszterelnök-he­lyettesre és igazságügymi­niszterre is. Az ügy politikai vetületé- nek huliámai ugyan elcsen­meg. December 16-án kora délután egy fiatalasszony rö­vid időre elszaladt hazulról, s alvó kisgyermekét otthon hagyta. Mire visszaért, a la­kás ajtaját (valamint a szomszédét is) betörve talál­ta. Visszaemlékezett, hogy amikor kiment a házból, a földszinten két férfi a lakók névsorát nézegette. Az egyik nagyon hasonlított egy tri- ciklisre, aki a bútorbolt áruit szokta fuvarozni.. . A nyomozás ettől a pilla­nattól kezdve kapott új len­dületet, December 18-án őri­zetbe vették Cséfjai Győző többszörösen büntetett elő­életű, foglalkozás nélküli ka­posvári lakost, akinek élet­társa, Tóth Edit takarító kis­iparosi engedéllyel íendelke- zett Budapest területére. A férfi azt állította, hogy neki segít. Késcbb kiderült, hogy a dolog fordítva igazabb: a nő segített neki a lakások „kitakarításában ", kirámolá- sában. December 23-án le­tartóztatták Balogh Tibort. Suta Lajost és Szabó Bélát, 28-án pedig a fiatalkorú la­katost, N. Lászlót. — A nyomozás során las­san sok mindenre fény de­rült — mondja Kiss Tibor, a desedtek. de egészen nem ül­tek el. A vizsgálat folyik. Antwerpenben és Brüsszel­ben egyre halmozódnak a jegyzőkönyvek. Martens mi­niszterelnök különösen sú­lyosnak minősítette az ál­lamkassza megkárosítását, amikor a költségvetési hiány meghaladja az 500 milliárd belga frankot. Sokan ugyanakkor óvatos­ságot és „kíméletet” javasol­nak a Kirschen-ügyben. Po- litijkai, de legalább ennyire gazdasági meggondolásból. A gyémántexport Belgium kül­kereskedelmének hat száza­lékát, vagyis a nemzett jöve­delem egyáltalán nem elha­nyagolható részét alkotja. Ha a gyémántkereskedők — mondják az aggályoskodók — átteszik székhelyüket „az adózási kevésbé szigorúan kezelő” valamely más ország­ba (beszélnek Svájcról és Izraelről). ez érzékenyen érintheti a mérleget nagy erőfeszítéssel egyensúlyban tartó belga külkereskedel­met. Nem is szólva a nyolc­ezer gyémántcsiszolóról, akik a munkanélküliek így is na­gyon magas számát gyarapí­tanák. Fábián Ferenc bűnügyi osztály vezetője. — Suta a Park étterem portása­ként dolgozott, valamint ma­gánfuvarozást is végzett. Emellett előszeretettel kár­tyázott. méghozzá nem kis összegekben. E kártyapartik­hoz pedig rendszeresen szük­ség volt nagyobb pénzössze­gekre. Cséífai is szerette a könnyű életet és a kártyát, s kiokoskodták. hogyan juthat­nának pénzhez. Elképzelé­sükhöz jó társra találtak Su­ta féltestvérében, Balogh Ti­borban, N. Lászlóban és Tóth Editben. A lakásokból elra­bolt műszaki cikkeket, tv- ket, rádiókat, hi-fi-tornyol, fényképezőgépet, kvarcórá­kat. arany nyakláncokat, kar­kötőt. gyűrűt, órát. igaz­gyöngyöt és hasonló értéke­ket orgazdáknak adták el. Legjobb vevőjük a Kaposvá­ron közismert lemezlovas. Szabó Béla, valamint édes­anyja, Szabó Lajosné volt. Készpénzt csupán egy he­lyen találtak. 12 ezer forin­tot. Cséffai és társai megfontol­tan dolgoztak. Főként dél­előttönként, s olyan lakáso­kat szemeltek ki, amelykről föltételezték, hogy megéri a fáradtságot. Orvosok, ügy­védek. bírók otthonát elősze­retettel látogatták, összesen 11 lakásbetörés és egy kísér­let szerepel bűnlajstromukon, ezen kívül járműlopás, csa­lás, megrontás, okirathami­sítás, devizabűntett, orgazda­ság. közveszélyes munkake­rülés ... pontosan 29 rendbe­li bűncselekmény a 13 gya- gyanúsítóttnak. Mert a kör időközben kiszélesedett, s az ügyészségre már 13 ember neve kerül vádemelési javas­lattal, akik közül ki jobban, ki csak „érintőlegesen” ke­veredett bele az ügybe. Kö­zülük hatan várják előzetes letartóztatásban a bírósági tárgyalást. S mi történt az elrabolt holmikkal, illetve a pénzzel? A sértettek szerint az összkár 634 ezer forint, a szakértői megállapítás szerint mintegy 500 ezer. A házkutatások so­rán lefoglaltak 377 ezer fo­rint értéket. A dolog érde­kessége. hogy Cséífaiék az 5—600 ezer forint értékű áruért „feketén" mindössze 98 ezer forintot kaptak, s ennek nagyrészét Pécsen és környékén el is kártyázták. Akár úgy is fogalmazhat­nánk: „leégtek” a lakásbetö­rők. Mert ebben az utolsó „fájer-partiban” a rendőrség terített ki három „ászt”. Gyarmati László Á „fekete" gyémánt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom