Somogyi Néplap, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-14 / 62. szám

Tisztolt Szerkesz! Március 10-én a körzet tanácstagjai tanácstagi beszá­molóra voltak hivatalosak. A beszámolón többedmagam- mal részt vettem, ahol a feleségem felvetette, hogy a Május 1. utcában, ahol naponta több ezren megfordul­nak, nem hordták el a havat. Kérte a tanácstagot, hogy intézkedjen ez ügyben. Megjegyzem, nagyon felháborított bennünket a lap múlt heti számában megjelent írás, melyben Lebó Gábor, a városi tanács műszaki osztály- vezetője ez ügyben úgy nyilatkozott, hogy majd elolvad a hó, nem kell elszállítani. .. Ez úton szeretném megköszönni a tanácstag gyors in­tézkedését, ugyanis a havat másnap elhordták. Tisztelettel: Fekete József Kaposvár. Május 1. u. 6. Tisztelt Szerkesztőség! 1983-ban volt a bogiári áfésszel egy meggyfelvásárlási panaszom, melyet a megyei NEB kivizsgált és megítélt nekem 150 forintot. Egy ideig türelmesen vártam a pénz­re, de hiába. 1984 februárban volt az áfész közgyűlése, ahol megkérdeztem az elnököt, hogy mi lesz a pénzem­mel. Ö •elkérte az iratokat, de a pénzt elfelejtette meg­küldeni. Az idén február 26-án ismét közgyűlés volt, ahol ismét érdeklődtem a pénz felől. Azt válaszolta, hogy az iratokat elküldte az illetékeseknek, de még nem érkeztek vissza. Tudni szeretném, kik azok az illetékesek, akik egy év alatt nem tudnak egy ügyet elintézni. Én 75 éves va­gyok, és megdolgoztam azért a kis pénzért. Tisztelettel: Molnár Sándor Latrány,. Alkotmány u. 21. Talpra állt az autójavító KOMFORT NÉLKÜL, KOMFORTOSAN Somogyi Néplap XLII. évfolyam, 62. szám 1986. március 14., péntek Iskolánk hete a Kinizsi lakótelepen Színpadi est és játékkaszinó szakkör. A szerdára és csü­(Tudó sítónktól.) Egy éve, hogy a nagy­atádi Komfort Ipari Szö­vetkezet volt autójavító részlege önálló kisszövetke­zetként folytatja munkáját. Pruneán Sándor elnök mondta: — Megalakulásunkkor azt a célt ^tűztük magunk elé, hogy a biztonságos gazdál­kodás alapjait lehetősé­geinkhez mérten megte­remtsük és tovább javítsuk szolgáltatásaink színvona­lát. Most egy év múltán azt mondhatom, hogy eze­ket megvalósítottuk. Mun­kánk egész évben volt, be­vételeink megfelelőek, és. megrendelőink zöme elége­dett szolgáltatásainkkal. Árbevételünk több mint 20 százalékkal haladta meg az 1984. évit. Pedig év köz­ben megszüntették az után­Vasárnapi munkanapok A társadalmi munkaidő- alap jobb kihasználása ér­dekében az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke úgy rendelkezett, hogy az idén az ünnepek táján már megszokott munkanap, áthe­lyezéseken kívül, a torlódó munkaszüneti napok miatt két vasárnap — az április 6-a és december 28-a — rendes hétköznapi munka­nap legyen, amelyekért a dolgozóknak két szabadnap Jár az év során. Az ÁBMH- hez érkezett információk szerint a vállalatok jelentős része a rendelkezés célkitű­zéseivel ellentétesen kívánja ezt a két vasárnapot kihasz­nálni. A munkaidőalap bő­vítése helyett a vállalatok jórésze ezekre a napokra kívánja minden dolgozójá­nak kiadni a fent említett két szabadnapot, illetve ha mégis dolgoznak ezen a két vasárnapon, akkor máskor akarják leállítani a gyárat két napra. Ezért az ÁBMH felhívja a vállalatok figyelmét arra, hogy a jogszabály szerint e munkával töltött két vasár­napért járó szabadnapokat a szabadságokhoz hasonlóan kell kiadni, tehát a vállala­toknál a munkából csak annyian lehetnek távol, hogy a bent lévő létszámmal még biztosítaini tudják a zavarta­lan, folyamatos munkavég­zést az év minden munka­napján. A vállalatok akkor járnak el a rendelkezésnek megfelelően, ha az április 6-a és a december 28-a va­lóban rendes munkanap lesz náluk, s dolgozóik közül az átlagosnál nem lesznek töb­ben szabadságon. futók gyártását, mert érté­kesítési nehézségeik vol­tak, a vonóhorog gyártása pedig hosszabb ideje szüne­tel anyag- és munkaerő- hiány miatt. Az alkatrész- szaküzletük mintegy fél­millió forinttal forgalma­zott többet 1985-ben, mint az előző évben. A gépko­csik javításánál alkatrész­ellátási gondjaik jelentősen csökkentek. Ehhez hozzájá­rult az a jó partneri kap­csolat is, amelyet az alkat­rész-forgalmazókkal alakí­tottak .ki. A múlt évben mintegy 12 ezer megrendelő igényét elégítették ki, ez 1500-zal több az előző évi­nél. Jól, hatékonyan dolgozott a kisszövetkezet 79 dolgozó­ja és jelentős költségmegta­karítást értek el az ener­giagazdálkodással. az álló- és fogyóeszköz fenntartás­sal. összesen két és félmil­lió forint volt az eredmény — a 30 millió forintos ter­melési érték mellett —, pénzügyi helyzetük stabili­zálódott és dolgozóik jöve­delme számottevően nőtt. Egy dolgozóra 72 ezer fo­rint évi jövedelem jutott. Az év végén 850 ezer fo­rint jövedelemkiegészítő részesedést osztottak szét. A kaposvári Kinizsi lakó­telepi általános iskolában immár hagyománnyá vált az Iskolánk hete című rendez­vénysorozat. Az idei prog­ram tegnap a papközis mun­kák kiállításának megnyitá­sával kezdődött. Húsz nap­közis csoport csaknem hét­száz kisdiákjának a techni­kai foglalkozásokon készült „alkotásai” — rongybábuk, batikolt térítők, rajzok, ter- mánybabák, hímzések — dí­szítik a paravánokat. Ma délután kettő órakor Tán­csics Mihálynak, az 1848— Pályázatot hirdetett az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium az Állami Ifjúsági Bizottság, a KISZ KB, a SZOT és több más országos szerv ifjú villany- szerelőknek. Az országos ifjúsági szak­mai-politikai vetélkedőre az 1956. január 1. után szüle­tett villanyszerelő szakmun­kásként dolgozó fiatalok je­lentkezhetnek. Két kategó­riában rendezik meg ,a ve­télkedősorozatot. a pálya­kezdők. azaz az öt évesnél 49-es forradalom és szabad­ságharc kiemelkedő alakjá­nak nevét viselő úttörőcsa­pat emlékünnepséget tart névadójának tiszteletére. Az ünnepélyes megemelékezés után úttörőtörténeti kiállítás nyílik. A rendezvénysorozat hét­főn a Latinca Sándor Mű­velődési Központban színpa­di esttel folytatódik. A mű­sorban a közelmúltban vé­gétért iskolai Ki mit tud? legkiemelkedőbb produkciói kaptak helyet, valamint ek­kor mutatkozik be a zene­nem több gyakorlattal bíró szakmunkások és az öt év­nél többet a szakmában el­töltött munkások külön-kü- lön versenyeznek. Az első fordulóban a vál­lalati vetélkedőket tartják meg, onnan az első helye­zettek a területi döntőbe jutnak, ezekből ketten-ket- ten mennek tovább az or­szágos döntőre, amelyet az idén novemberben tartanak meg. A versenyen szakmai el­méletből. gyakorlatból és po­törtökre meghirdetett nyílt napokon szülők látogathat­ják az órákat, betekintőit nyerhetnek a nevelők mun­kájába, gyermekeik tanórai teljesítményébe. A szerdai sportdélutánon a diákok sportvetélkedőkön mérhetik össze tudásukat. A programok sorát csü­törtökön délután kedvelt és népszerű játékkaszinó zárja. A tornateremben különböző játékközpontok alakulnak, valamint tréfás vetélkedők szórakoztatják a diákokat. litikai ismeretekből kell vizsgázniuk a részvevőknek. A vetélkedő célja az, hogy a tehetséges fiatalok ország­világ előtt is bizonyíthassák felkészültségüket, s gyara­pítsák ismereteiket. Az el­érhető díjak összege nem csekel.v. aki majd megnyeri azr országos döntőt. az kö­rülbelül 15 ezer forintot kapható A vetélkedésről bő­vebb felvilágosítást a megyei tanács építési osztályán ad­nak. Tarka sorok Hold Hajnalban egy részeg hajlong a híd korlátján, és mereven nézi a vizet. Odajön a rendőr, és a részeg férfi megkérdezi tőle: — Rendőr elvtárs, mondja, mi az a gömbö­lyű, sárga ott lent? ’ — A Hold. Mire a részeg férfi: — Te jó ég, hogy ke­rültem én ilyen istente­len magasra, hogy ott lenn van a Hold? Torokköszörülés Egy közismerten sokat beszélő újságírónő inter­jút kért Orson Wellestől. Ám először mégis azt a színésznőt ócsárolta, aki­től éppen interjúról jött. — Képzelje, Mr. Welles, az interjú alatt nem ke­vesebbszer. mint tizenki­lencszer köszörülte a tor­kát ... Mire Welles: — Talán szeretett vol­na valamit mondani ... Tud rosszabbat? Karel Valentin, a ne­ves német komikus nem vetette meg az alkoholt. Olyannyira nem. hogy néha mértéket is tévesz­tett az elfogyasztandó mennyiségben. Egy bemutató utáni fo­gadáson, az italok aszta­lánál egy kíváncsi új­ságírónővel találkozott. — Tud szörnyűbb dé­mont egy ember megkí­sérlésére, mint az alko­hol? — Tudok — válaszolta Valentin. A szomjúság. Csak aláírás kérdése Gerard Philippe, pálya­futása csúcsán, egy nap új gépkocsit vásárolt ma­gának. A vásárlásnál — véletlenül — jelen volt egy fotóriporter is. Más­nap a lap első oldalán óriási kép jelent meg a következő aláírással: — Gerard Philippe új Renaultján. Ugyanazon a napon a színész új kocsijával (ön­hibáján kívül) összeütkö­zött egy teherautóval. A kocsi összetört. Philippe kizuhant a kocsiból, de horzsolásokkal megúszta a balesetet, melyet — is­mét csak véletlenül — az előző napi fotóriporter is megörökített. Így aztán egy nappal később a szí­nész ismét a címlapon szerepelt. Ezúttal azon­ban az aláírás ez volt: — Gerard Philippe új Renaultja alatt. ’.. Somogyi Népla Az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának lapja Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Főszerkesztő-h.: dr. Kercza Imre Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár Pl. 31. 7401. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Telex: 13-360. Kiadja a Somogy Megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Telefon: 11-516. Postacím: Kaposvár, Pf.: 31. 7401 Felelős kiadó: Balajcza János Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hirlapkézbe- sitő postahivatalnál, a hírlap- kézbesítőknél, a posta hírlap­üzleteiben és a Hirlapelöfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest V., József nádor tér 1. 1900., közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési dij egy hónapra 43 Ft, negyedévre 129 Ft, félévre 258 Ft. ISSN 0133-0608 Készült a Somogy Megyei Nyomdaipari Vállalat üzemében Kaposvár, Május 1. u. 101. Felelős vezető: Mike Ferenc igazgató Megtisztították Kaposvár köztéri szobrait a Városgazdálko­dási Vállalat dolgozói. Képünkön a Kossuth-szobor munká­latai láthatók. A tigriseket nem lövik le, ugye?! Az utóbbi időben mind gyakoribb, hogy tigrisek je­lennek meg a szovjet Tá­vol-Kelet lakott települése­in. A minap egy amuri tigrissel találták magukat szembe a trolibusz állomá­son várakozók Vlagyivosz­tok külvárosában. Az öt esztendős, két má­zsás ragadozót semmiképp sem akarták kábító injek- ’ ció beadásával elaltatni, majd visszaszállítani a taj- gába. A szomorú gyakorlat ugyanis az, hogy az „ingá­zó” életmódot folytató tig­risek előbb-utóbb visszatér­nek az ősvadonból és is­mét zsákmányszerző kör­útra indulnak a városokba, falvakba. Nem maradt más hátra, agyon kellett lőni a ritka szép állatokat. A legutóbbi eset egy bo­nyolult helyzet aggasztó példája. Hontalanná kezde­nek válni a Távol-Keleten élő amuri tigrisek. Hála azonban a természetvédel­mi intézkedéseknek, szá­muk az 1979. évi 170—190 példányról tavalyig már 290-re emelkedett. A szak­értők úgy vélik, hogy az állomány jelenlegi nagysá­ga csak minimálisan ele­gendő e tigrisfajta fenn­maradásához. Megváltoztak a tigrisek életkörülményei is az utóbbi időben, főleg annak következtében, hogy inten­ziven folyik a szovjet Tá­vol-Kelet gazdasági hasz­nosítása. A tajgában gyá­rak, városok épülnek, uta­kat törnek, minek követ­keztében a tigrisek olyan körzetekbe kóborolnak, ahol korábban nem is tudtak volna rmegélni. Közben csökkent a nemes szarva­sok és vaddisznók száma, amelyekkel az amúri „óriás macskák” szívesen enyhítik étvágyukat., . A tudósok ezért azt ja­vasolják. hogy az Usszuri tajgában hozzanak létre két rezervátumot, külön egyet a tigriseknek és egyet a palás állatoknak. Ezekben a körzetekben tel­jesen meg kellene tiltani a palás állatok vadászatát, az erdöirtást, meg kellene szüntetni mindenfajta épít­kezést és más gazdasági tevékenység folytatását. Hogy a tigriseket ne löjjék le! Ifjú villanyszerelők versenye

Next

/
Oldalképek
Tartalom