Somogyi Néplap, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-13 / 61. szám
2 Somogyi Néplap 1986. márciüs 13., csütörtök M. Gorbacsov válasza a „hatoknak" Az amerikai kormányzat elutasította Karmai— Cordovez- találkozó Eduard Sevardinadze, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügyminisztere szerdán Argentína moszkvai nagykövetének átadta Mihail Gorbacsov válaszát a ..hatok” állam- és kormányfőinek felhívására. A hat ország — Argentína, Görögország, India. Mexikó, Tanzánia és Svédország — a közelmúltban Ronald Reagan amerikai elnökhöz és Mihail Gortoa- csov.hoz, az SZKP KB főtitkárához intézett felhívásában sürgette az atomfegyverkísérletek betiltását. Az amerikai kormányzat elutasította a „hatoknak” azt a felhívását, amely a nukleáris kísérletek moratóriumát szorgalmazza, és közölte, hogy tovább folytatja katonai célú atomkísérleteit. A washingtoni külügyminisztérium képviselője a Taszsz szovjet hírügynökség tudósítójának kérdésére kijelentette, hogy az Egyesült Államok elivi álláspontja a robbantásokkal kapcsolatban változatlan: az atomfegyverek továbbra is az „elrettentés” politikájának központi elemét képezik, ehhez pedig elengedhetetlenek az atomkísérletek. Washington másik érve az, hogy a moratórium bevezetése esetén hatékony ellenőrzést kellene megvalósítani, márpedig ilyen — az Egyesült Államok szerint — nem lehetséges. A Taszsz felhívja a figyelmet arra, hogy a Szovjetunió már többször is leszögezte: kész megfelelő ellenőrzési intézkedéseket ösz- széhangolni. Tanácskozik az Indiai KP kongresszusa A Bihar szövetségi állambeli Patnában szerdán megkezdődött az Indiai Kommunista Párt 13. kongresszusa. A tanácskozásira az 1300 küldöttön kívül negyven kommunista és munkáspárt vendégküldöttsége érkezett. Két fő dokumentum kerül a küldöttek elé:,a beszámoló az ország és a világ helyzetéről, illetve a politikai határozat tervezete. Babrak Karmai, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottságának főtitkára, a forradalmi tanács elnöke szerdán Kabulban fogadta Diego Cordo- vezt, az ENSZ főtitkárhelyettesét és személyes képviselőjét. Megtartotta első ülését a Fülöp-szigetek új kormánya (Telefotó: — AP—MTI—KS) Felipe González spanyol miniszterelnök a N ATO - tag s ág ró 1 tartott népszavazáson leadja voksát Ingvar Carlsson Svédország új miniszterelnöke Ingvar Carlssont választották meg Svédország új miniszterelnökévé. A Svéd Szociáldemokrata Munkáspárt 51 éves elnöke a február 28- án meggyilkolt Olof Palmét követi a kormányfői székben. A svéd törvényhozásban, a Riksdagban megtartott szavazáson 159 szociáldemokrata és 19 kommunista képviselő adta voksát Carlssonra. A három ellenzéki párt 171 képviselője tartózkodott a szavazástól. Carlsson korábban miniszterelnök-helyettes és környezetvédelmi miniszter volt. Az új kormányfőnek 48 órán belül kell előterjesztenie kabinetjének névsorát, amely a várakozások szerint azonos lesz a Palme-kormány összetételével. SZERDA ESTI KOMMENTÁR ÜZENETEK A Reagan-lány könyve Elet és irodalom „A civilizáció történetében első ízben magának az emberi életnek a fenntartása vált a legfontosabb feladattá. A fegyverkezési hajsza máris olyan határ közelébe sodorta az emberiséget, amelyen Itúl már kérdésessé válik, hogy egyáltalán meg lehet-e állítani.” E súlyos figyelmeztetést tartalmazó mondatok az SZKP főtitkárának levelében szerepelnek, amelyet Mihail Gorbacsov egy tudósokat tömörítő nemzetközi intézet francia vezetőjéhez intézett. A Moszkvában most nyilvánosságra hozott üzenet ismét rámutat a kölcsönös biztonság elengedhetetlen voltára, fi az államok közti kapcsolatok új alapra helyezésének szükségességére. A moszkvai felelet látniva- lóan gyökeresen eltér attól a reagálástól, amely a Szovjetunió legutóbbi fegyverzetkorlátozási indítványait az érintett nyugati országok részéről fogadta. Nagy-Britannia (amelynek Gorbacsov emlékezetes januári javaslata alapján nukleáris eszközeinek befagyasztását kellene vállalni) éppen a napokban utasította vissza a szovjet kezdeményezést. A joggal kiábrándítónak hlevezhető londoni válasz ezerint Anglia nem mond le az atomfegyverek korszerűsítéséről. Igaz, nem volt sokkal konstruktívabb a Washingtonban kidolgozott „ellenjavaslat” sem, amely Gorbacsovnak a nukleáris fegyverek fokozatos felszámolását előirányzó tervére (több hetes halogatás után) megszületett. A Fehér Ház ugyanis a moszkvai indítványok közül mindössze egyet, az európai közép-hatótávolságú rakéták kérdését „emelte ki”, ráadásul annyi előfeltétellel és kikötéssel bővítve, hogy hz a szovjet vezetést kényszerítette kemény bírálatra. Sokan e kritikákat úgy értelmezték, hogy — az előrehaladás, a megállapodás reményének hiányában — esetlep veszélybe kerül az idei évre előirányzott újabb szovjet—amerikai csúcstalálkozó, s a két nagyhatalom viszonya könnyen visszaeshet a Genf előtti íhullámvölgybe. Gorbacsov tegnapi üzenete cáfolja e végleges borúlátást, jelzi, hogy a felelősségteljes magatartás, az egyetemes, kölcsönös biztonsági rendszer kialakítását célul kitűző moszkvai irányvonal változatlan. Ugyanakkor tény, hogy a szovjet fővárosban azt is sűrűn hangsúlyozzák: egy újabb Reagan—Gorbacsov találkozón immár konkrét i eredményeket, mindenekelőtt a leszerelés és bizalomnövelés terén megkötendő szerződéseket kellene felmutatni. Remélhetőleg erre az „üzenetre” pozitívabb válasz érkezik. Sz. G. Nem esik messze az alma a fától, de előfordulhat, hogy a szülők épp az ellenkezőjét szeretnék. Így van ez Reaga- néknél is mostanában. Patti Davis, 33 éves leányuk ugyanis „Az otthon frontja” címmel könyvet írt, s bár a regényt kitalált történetnek minősíti családja, mégis érdekes párhuzamokat mutat a való élettel: egy fiatalasszony konzervatív apja előbb Kalifornia állam kormányzója lesz, majd az Egyesült Államok elnöke. A regényt a kritika ugyan újszerűnek találta, de a „remekmű” szó egyetlen méltatásban sem bukkant fel. Patti Davist a Reagan család rebelliseként emlegették már korábban is. Gyakran kivonta magát a családi ünnepségekből, támogatta az atomfegyverek ellen küzdő amerikai mozgalmakat is, több találkozóra hozta össze apját békeharcos aktivistákkal. (Más kérdés, hogy milyen eredménnyel.) Múltján további „rovás”: éveken át vadházasságban élt Bernie Leadonnal, a legendás Eagles zenekar gitárosával, önállóságra vágyó személyiség, s ezért évekkel ezelőtt felvette anyja — Nancy Reagan — leánykori vezetéknevét, bár azt is tudja, hogy „reagansége” nélkül valószínűleg nem jelent volna meg könyve, melyet 15 dollár 95 centért árulnak a kaliforniai kioszkok. A regényben a fiatalasszony több „fronton” is összeütközésbe kerül apjával, így a vietnami háború megítélésében (a cselekmény ebben az időszakban játszódik), vallási kérdésekben, az abortusszal kapcsolatos döntésszabadságban. A szülőkről lefestett kép nem túl hízelgő. Az apa tipikus nyárspolgár, s otthonában nála csak anyja követel szigorúbb sivárságot, a „meleg tűzhely őrizője” szinte képtelen érzelmeket kimutatni, csak a divat, az öltözködés, a porppa megszállottja, élete csúcspontja a Fehér Házba való „befész- kelés” eleganciájának megszervezése. Így aztán érthető, hogy Nancy Reagan nem ugrott ki a bőréből a könyv hírére, először kezébe se akarta venni, s csak jóval a megjelenés után olvasta el egy Camp David-i hétvégén. Férjével egyetemben romantikus, kitalált történetnek nevezte és végül mindketten kézlegyintéssel tértek napirendre felette. Patti abban reménykedik, hogy a könyvből tévéfilm lesz, s, hogy ebben ki játszaná a fiatalasszony szerepét, nem nehéz kitalálni — Pattinek régikeletűek a színészi ambíciói. A tökéletes szülői szereposztáshoz pedig még képzettségben sincs hiba, hiszen mindkét szülő színész volt. Azon azonban Patti is nevet, hogy elvállalnák-e. Pedig micsoda alakítás lehetne... Kolumbia két választás között A Kolumbiában vasárnap megrendezett törvényhozási és tanácstagi választások győztese Virgilio Barca elnökjelölt Liberális Pártja, amelynek jelöltjei a szavazatok 49 százalékát szerezték meg. A Konzervatív Párt hozzávetőleg 40 százalékot kapott. A mostani győzelem Bar- cot a május 25-i elnökválasztások nagy esélyesévé teszi s a szavazás Belisario Be- taneur kormányzatából való kiábrándulást, a Konzervatív Párt kormányon maradásának elutasítását jelzi. Kolumbiában nincsen új a nap alatt — állapítják meg a megfigyelők: a politikai életet továbbra is két „hagyományos” erő, a Liberális és a Konzervatív Párt uralja. Pedig az ország történetében most első ízben indult választásokon olyan párt, amelynek magja az egyik felkelő szervezetből, a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erőkből (FARC) alakult ki. A tavaly alapított Hazafias Frontban (UP) a Kolumbiai Kommunista Párt és több baloldali politikai és szakszervezeti csoportosulás is részt vesz. A két nagy kolumbiai párt a negyvenes évtized végétől fogva megosztja egymással a hatalmat. Az utóbbi több mint tíz esztendőben ezt az 1968-ban elfogadott alkotmánymódosítás alapján teszik: a 120. cikkely értelmében a megválasztott elnök a legyőzött pártnak „méltányos és illő”, a gyakorlatban csaknem fele-fele arányú részvételt biztosít a végrehajtó hatalomban. Az UP indulása mindenesetre a Contadora-csoport- nak a közép-amerikai helyzetről vallott felfogását, téziseit megerősítő politikai precedens, amely bizonyítja a térség egyes kormányainak: lehet eredménnyel tárgyalni a törvényen kívül helyezett belső ellenzék beilleszkedéséről a legális politikai életbe. A kolumbiai példa fontos eleme, hogy a gerillákat nem kötelezték fegyvereik beszolgáltatására. Az UP 14 törvényhozói mandátumot szerzett, ami figyelemre méltó eredmény. Virgilio Barcoról, a liberális elnökjelöltről azt tartják, hogy a jelenlegi államfőnél közelebb áll Washingtonihoz. A humoristák és karikaturisták mindenesetre már előre ékelődnek azon, hogy győzelme esetén amerikai származású lesz az ország „első asszonya”. A konzervatív elnökjelölt, Alvaro Gomez keménykezű, igazi konzervatív politikus hírében áll. Akárcsak ellenfele, ő is képviselte hazáját Washingtoniban. Egyikük sem nyilatkozott azonban arról, vajon folytatni szán- dékozik-e a belső megbékélésnek Betancur elnök által megindított, kétségkívül törékeny és ellentmondásos folyamatát. A PARC 1984 májusában kötött fegyverszüneti megállapodást a kormánnyal, s augusztusban fegyvernyug- vásí okmányokat írtak alá más gerillacsoiportok is, köztük az Április 19. Mozgalom (M—19), amely hajdani vakmerő akcióival — Bolivár kardjának elrablásával vagy a Dominikai Köztársaság bogotái nagykövetségének elfoglalásával — tagadhatatlan népszerűségre tett szert a szegény néprétegék, valamint az értelmiség egyes köreiben is. A választásokat megelőző hétvégén azonban már csak a FARC hosszabbította meg — ezúttal meghatározatlan időre— a fegy- vernyugvást. Az M—19 tavaly júniusban felmondta a tűzszüneti megállapodást, felújította katonai tevékenységét. Erre több oka volt: nem elégítette ki őt a botladozó „nemzeti párbeszéd”, amelyet a tűzszüneti megállapodásban meglehetősen ködös formában körvonalaztak; a megállapodás dacára nem szűntek a hadsereg „zaklatásai”, végül az M—19 egyes, amnesztiában részesített és a politikai életbe visszatérni óhajtó vezetőjét félkatonai terrorkülönítmények meggyilkolták. A FARC is számos összecsapásba keveredett a hadsereggel, és az UP megalakítása óta több kommunista vezető ellen követtek el merényleteket. A fegyvernyug- vási megállapodásban' előirányzott reformokból édeskevés vált valóra. A törvényhozás — amelyben ott ülnek a nagybirtok képviselői — természetesen „kicsontozta” az agrárreform tervezetét, és papíron maradtak az egyéb reformtervek is. A Hazafias Front mégis elhatározta: legális eszközökkel küzd az egyenlő politikai vetélkedés feltételeinek megteremtéséért, a politikai rendszer korszerűsítéséért. Ennek egyik feltétele az alkotmány említett 120. cikkelyének eltörlése. Az UP választási indulása Betancur „békepolitikájának” részleges sikere. Mi van azonban a másik serpenyőben? A másik serpenyőt többek között a bogotai igazságügyi palota múlt novemberi véres ostroma nyomja. A palotát az M—19 foglalta el és a hadsereg ostromolta meg. A szaldó mintegy száz halott, köztük 13 bíró. Az utóbbi hetekben a gerillaszervezet újabb akciókat hajtott végre El Cauca megyében. A lakosság azonban mindinkább megelégeli az állandó „hadiállapotot”. A hadsereg, amelyet Betancur hivatali időszakának kezdetén megrendszabályo- zott, visszanyerte döntő befolyását. Betancur rendkívüli állapotot, majd „gazdasági szükségállapotot” hirdetett. (A törvényhozó és a polgári bírói hatalom effajta korlátozása persze egyáltalán nem ritkaság Kolumbiában.) Jóllehet a világpiacon felszökő kávéárak újabb „bo- nanzát” ígérnek, Betancur elnök repedező gazdaságot ad át utódának. Az infláció és munkanélküliség nőtt, a termelés visszaesett; a mérleg-gondok és a Nemzetközi Valutaalap által javasolt gyógymódok egyaránt hozzájárultak a társadalmi elégedetlenség fokozódásához. A Névadó del Ruiz tűzhányó kitörésének tragédiája pedig betetézte a bajokat. Betancur négy esztendővel ezelőtt nagy reményeket ébresztett, s ezekből tehát, egyelőre kevés vált valóra. Az UP választási részvétele fontos lépés a FARC politikai legalizálása felé. A korábbihoz képest még inkább kívülrekedt a politikai rendszeren az M—19 és a többi harcoló gerillacsoport. A vasárnapi választások a kétpár- ti hegemónia folytatódását ígérik. Az UP meghirdette ,demokratikus nyitás” megvalósítása ezért is roppant nehéz feladatnak tűnik a mai Kolumbiában. Palotás László Túszválság Franciaországban Három nappal az Iszlám Szent Háború emberrablói által adott határidő lejárta és a hazai választások előtt a francia közvéleményre nyomasztóan nehezedik a túszválság terhe. A kormány minden reménye dr. Rezah Raad bejrúti tárgyalásaira látszik összpontosulni, s egyelőre megpróbálják kikapcsolni a témát a választási kampányból. Mitterrand elnök a nyilvánosság előtt a túszügyben mindeddig semmit nem mondott. Lionel Jospin, a Szocialista Párt első titkára viszont igen, s feltehetőleg Mitterrand sugalmazásával.
