Somogyi Néplap, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-07 / 32. szám

2 Somogyi Néplap 1986. február 7., péntek Az el nem kötelezettek javaslata A légikalózkodásért marasztalják el Izraelt Csütörtök esti kommentár Marcos végnapjai? A TASZSZ nyilatkozatban ítélte el az akciót Izraelt elmarasztaló hatá­rozattervezetet terjesztett a Biztonsági Tanács elé a szerdán folytatódott vitában a testületnek az el nem kö­telezettek mozgalmához tar­tozó csoportja. Mint emléke­zetes, izraeli vadászgépek kedden nemzetközi légtér­ben eltérítettek és Izraelbe kényszerítettek egy líbiai utasszállító gépet, amelyen szíriai politikusok is utaz­tak. A Kongó, Ghana, Mada­gaszkár, Trinidad és Toba­go, valamint az Egyesült Arab Emírségek által beter­jesztett közös határozati ja­vaslat elmarasztalja, és a nemzetközi jog, valamint a polgári légiiközlekedés biz­tonságát szavatoló nemzet­közi megállapodások lábbal tiprásának minősítette az iz­raeli légikalózkodást. Fel­szólítja a testületet, hogy 'határozzon el megfelelő lé­péseket a íhasonló izraeli cselekmények jövőbeni meg­akadályozására. Az ülésen Líbia ENSZ- nagykövete arra emlékeztet­te a BT tagállamait, hogy az izraeliek tettüket nem hajt­hatták volna végre az Egye­sült Államok hathatós tá­mogatása nélkül. Marokkó ENSZ-képviselője ugyan­csak aláhúzta, hogy a BT- nek végre határozott bünte­tő intézkedéseket kellene hoznia Izraellel szemben. Tripoli jelentések szerint a Földközi-tenger térségé­ben állomásozó 28 amerikai hadihajó — köztük a Coral Sea és a Saratoga repülő­gép-anyahajó — ismét lí­biai vizek felé tart. Az újabb amerikai flottamoz­gás miatt csütörtökre virra­dóra Libáiban ismét általá­nos mozgósítást rendeltek el. Eközben újabb országok és nemzetközi testületek je­lezték, hogy elfogadhatat­lannak tartják Izrael eljárá­sát. A görög kormány az iz­raeli akciót ugyanolyan ter­rorcselekménynek minősíti, mint a december végén a bé­csi és római repülőtéren el­követett merényleteket. A Strasbourg] európai parla­ment szerdai nyilatkozata kétségbe vonhatónak minő­sítette az izraeli lépés tör­vényességét, és hangsúlyoz­ta, hogy az fokozza a fe­szültséget a Közel-Keleten. Elítélték az izraeli terroriz­must és szolidaritásukról biztosították Líbiát az arab országok belügyminiszterei is szerdán Casablancában befejeződött éves ülésükről kiadott közleményükben. A Szovjetunió élesen el­ítéli Tel-Aviv terrorista ak­cióját, amely ellentétes a nemzetközi jog alapelveivel — olvasható a TASZSZ csü­törtöki nyilatkozatában. A szovjet hírügynökség nyi­latkozata. Izrael február 4-i provokatív akciójával fog­lalkozik. Mint ismeretes, iz­raeli vadászgépek eltérítet­tek és izraeli területen le­szállásra kényszerítettek egy líbiai polgári repülőgépet. Ideje véget vetni az efféle kalózakcióknak — hangsú­lyozza a nyilatkozat. A Biz­tonsági Tanácsnak határo­zott intézkedéseket kell hoz­nia, hogy megakadályozza Izraelt agresszív cselekmé­nyek elkövetésében. Izrael ezeket képmutatóan a „ter­rorizmus elleni harccal" in­dokolja. Valójában azonban éppen az állami politika rangjára emelt izraeli terror szítja az erőszakot a Közel- Keleten. A líbiai polgári re­pülőgép eltérítése még fe­szültebbé teszi a légkört eb­ben az amúgy is nyugtalan térségben. Az izraeli kalózakció nem sókkal azután történt, hogy az Egyesült Államok meg­vétózta a Biztonsági Ta­nácsban azokat a határoza­tokat, amelyek elítélték vol­na Izrael Libanon elleni ag­resszióit, és az általa meg­szállt arab területeken foly­tatott politikáját. Izrael azért követhet el büntetlenül ag­resszív cselekményeket, mert amerikai támogatást kap arab-ellenes politikájához — szögezi le a nyilatkozat. A Fülöp-szigetek jelenlegi elnöke bajban lehet. Ma ezen a számára baljós február 7- én honfitársai arról dönte­nek, hogy a kis cédulán az ő nevét, avagy az ellenfeléét dobják-e be. Köztudott, hogy a sokezer szigelű ország né­pének igen jelentős része 'lá­zadozik a mai elnök. Ferdi­nand Marcos ellen. Ugyan­akkor páratlanul népszerűnek bizonyult az a név, hogy Aquino. Márpedig Marcos vetélytársa az elnökválasztá­son a Corazon Aquino nevet viseli, özvegye annak a Be- ningo Aquinónak, akit a Marcos-diktatóra formált az ország 'legismertebb és leg­kedveltebb ellenzéki vezéré­vé, s akit éppen ezért gyil­koltak meg a mamilai repülő­téren két éve, amikor szám­űzetéséből hazatért. Idézzük hát fel egy kicsit az. elmúlt két évtized törté­nelmét! A Fülöp-szigeteken éppen két évtizede vette át a hatalmat Ferdinand Mar­cos, aki nagyon hamar fel­épített egy közepesen jobbol­dali beállítottságú, egyértel­műen Amerikára kacsintó- támaszkodó, a társadalom egy kis rétegének érdekeit A Szovjetunió űrkutatási tapasztalatai azt bizonyít­ják, hogy az olyan nagysza­bású program, mint a Mars­ra személyzettel indítandó űrhajó felbocsátása, nem le­hetséges nemzetközi együtt­működés nélkül. Ezt hang­súlyozta a Pravdának nyi­latkozva Roald Szaggye jen szovjet akadémikusba Szov­jet Tudományos Akadémia Űrkutatási Intézetének igaz­gatója. A szovjet tudós azzal kap­csolatban fejtette ki véle­ményét, hogy Carl Sagan amerikai csillagász a Parade című amerikai folyóiratban közös Mars-expedíció meg­valósítását szorgalmazta. A szovjet tudós utalt ar­ra, hogy Sagan a szovjet és amerikai személyzettel in­dítandó űrhajó felbocsátását erőszakosan is képviselő, az ötvennégy milliós' lakosság nagyobb részét ekként elnyo­mó rendszert. A belső láza- dozások nyomán léptette át országát Marcos a diktatúra fázisába a hetvenes évek ele­jén. Ekkor már a gazdaság­ban nem jelentéktelen szere­pet betöltő liberális burzsoá­ziának sem tetszett a mind­inkább családivá-, korrupttá és kegyetlenné váló uralom, így vált ellenzékivé Aquimo, az egyik leggazdagabb, legte­kintélyesebb család sarja, akinek rövidesen nagy lett a politikai hatása az ország­ban. Marcos ezért becsukat- ta, majd száműzte. A Fülöp- szigeteken azonban az elmúlt hal-nyolc évben állandósul­tak a rendszer elleni meg­mozdulások, Aquind távolié­lében is. Marcos hol erőszak­kal, hol engedményekkel pró­bálkozott — hiába. Ugyanak­kor az amerikai politikán.. ; különleges érdekei fűződtek az országhoz. A kivételesen jó földrajzi fekvés kínálta, hogy itt épüljön föl a csen­des-óceáni—kelet-ázsiai tér­ség legnagyobb amerikai lé- giibázisa és tengerészeti tá­maszpontja. Washingtonnak a washingtoni kormány csillagháborús tévéi alterna­tívájának tekinti. Amerikai kollégájának elemzéseiből Szaggyejev kiemelte azt is, hogy egy ilyen közös prog­ram fele annyiba kerülne, mint amennyit Washington 1993-ig a hadászati védelmi kezdeményezésre előirány­zott. A Mars-expedíció indítása előtt automatikus irányítású kozmikus eszközökkel foly­tatott kísérletek révén bizto­sítani kell az űrutazás leg­megfelelőbb feltételeit — jelentette ki a szovjet tu­dás. A közös űrprogram nem csupán a Marsról szerzett ismereteket bővítené, de nagy előrelépés lenne a mű­szaki fejlődés minden terü­letén — húzta alá végezetül Szaggyejev. Szovjet tudós véleménye Mars-expedíció nemzetközi legénységgel Olajpiaci felfordulás — Mi történt? — ezt a kérdést feszegetik az olajter­melők és a fogyasztók gaz­dasági köreiben azóta, hogy december végén megkezdő­dött valami az olajpiacon, amit ma már „fordított ár­robbanásnak” is neveznek, utalva a hetvenes évek két olajsokkjára, amikor hét év alatt több mint megtízszere­ződött a nyersolaj átlagos vi­lágpiaci ára, hordónként 2— 3 dollárról közel 40 dollárra nőtt. Most viszont december óta már hordónként 27—28 dollárról majdnem 15 dollár­ra estek vissza még a leg­jobb olajfajták — például az északi-tengeri — tőzsdei jegyzései is. Több ma az olaj, mint öt éve? Nem, az olaj nem több, csak kevesebb kell belőle. Az energiatakarékosság és az atomerőművek terjedésé­nek korszakában minden­esetre kevesebb, mint amennyit a termelők kínál­nak, közöttük azok az új termelők, akik éppen az el­múlt évtized áremelkedésé­nek köszönhették, hogy a gazdaságosság reményében megnyi thatták olaj kútjaikat — például Nagy-Britannia és Norvégia, vagy az Egyesült Államok több szövetségi ál­lama —, vagy nagyobb arányban betörhettek az olaj világpiacára — például Me­xikó, vagy a főként gyenge minőséget árusító Venezue­la. Akkor — öt évvel ezelőtt — még a hagyományos olaj­országok, az OPEC- „tizen­hármaik” adták a világter­melés 60 százalékát. Ezért tornászhatták fel az árakat, a velük kereskedő nyugati olajtársaságok támogatásá­val. Tavalyra részarányuk majdnem 30 százalékra csök­kent. Mégpedig nem utolsó sorban azért, mert a többi új, illetve OPEC-en kívüli termelő állandóan növelte exportját, remélve, hogy az OPEC-országok majd meg­védik az árakat, saját ter­melésüket visszafogva. Volt ebben a feltételezésben logi­ka, hiszen kinek állna iga­zán érdekében az olajárak tartása, ha nem azoknak az országoknak — az OPEC tagjainak —, amelyek külföl­di bevételeiket 75—95 száza­lékban az olajból szerzik? Az OPEC mostani fő ve­télytársa, Nagy-Britannia számára ez az arány 55 szá­zalék körül mozog. Csákhogy az OPEC tavaly év végére megunta, hogy ki­zárólag tagállamai vállára nehezedjék ennek a soha meg nem kötött nyersanyag­egyezménynek a másők ál­tal ráruházott súlya. Tavaly már alig napi 14 hordó ola­jat termeltek, sokuk gazda­ságát válság fenyegette, mégis valószínűtlennek bizo­nyult, hogy tartani lehet a hordónként 27—28 dolláros árat. Decemberi értekezletü­kön meghirdették: szabad a vásár, mindenki annyit ér­tékesít, amennyit tud, any- nyiért, amennyiért tudja. Éppen ez történik ezekben a napokban. Furcsamód e „szabadfogá­sú birkózást" Nagy-Britan­nia kezdte, közvetve, amikor nem tett — és nem tesz — semmit az eredetileg az északi-tengeri olaj árának leverésére megindult speku­láció megállítására. Azóta is elutasítják Londonban az OPEC tárgyalási, piacpoliti­kai egyeztetési javaslatait. Azt remélik, hogy a szegé­nyebb, vagy olajkinccsel ke­vésbé megáldott OPEC-tagok majd megállítják az áresést. A héten véget ért bécsi OPEC-szakértői értekezlet után azonban egyértelmű: a többség, Szaud-Arábiával az élen, fölvette a kesztyűt. Ök meg arra számítanak, s va­lószínűleg több joggal, hogy rövid távon a növekvő olaj- termelés némileg úgyis kár­pótol a gyengébb árakért — most már napi 18 millió hordó körül lehet az OPEC olajtermelése —, hosszabb távon pedig mindenképp ők győznek. Ennek igazolására íme né­hány szám a francia olajipa­ri műszaki szövetség adattá­rából. A világ olajtartaléká­nak csaknem 60 százalékát rejtő, szinte kimeríthetetlen közel-keleti olajmezőkön a kitermelés költsége hordón­ként 40 cent és 3 dollár kö­zött van. Az Egyesült Álla­mok területén ugyanezek a költségek hordónként 3 és 10 dollár között vannak a szá­razföldön és 3 és 13 dollár között a tengeri kutaknál. A legdrágább éppen az északi­tengeri olajtermelés: ott a költség hordónként 4—10 dollár között van a déli zó­nában a régi kutaknál, de 8 és 20 közötti már az északi zónában, sőt, több kútnál a hordónként 25 dollárt is el­éri. Kérdés, meddig tart az ár­verseny és mennyi kutat kell bezárni. Erről eltérnek a vé­lemények, de annyi bizo­nyos, hogy ha az északi­tengeri olajtermelés akár csak 20 százalékkal csökken­ne — ez a mostani legbiza- kodóbb becslés arra, ha az olaj ára a hordónkénti 5 dollár felé közelítene —, akkor Nyugat-Európa olaj­beszerzési politikáját át kel­lene alakítani. Az utóbbi öt évben ugyanis számos kö­zös piaci ország fő szállító­ja Nagy-Britannia lett, a nyomában Norvégiával. Is­mét növekedne az amerikai import is. Alacsony áron tartalék exportkapacitásuk pedig jelenleg csak az OPEC-országoknak van — napi több mint 12 millió hordó erejéig —, s közülük is elsősorban a közel-keleti, az öbölmenti termelőknek. Ez a mostani árfelfordulás tétje. Mészáros György mind kellemetlenebb lett Marcos rezsimjének erősza­kossága. viszont biztonságot jelentett kipróbált hűsége. Mégis kín as partnerré lett, amikor 1983-ban meggyilkol­ták a hazatérő Aquinót. Vi­lágszerte nagy volt a felhá­borodás, mert hamar kide­rült. hogy majdnem bizonyo­san az elnök leghívebb tá­bornokai gyilkoltatták meg az ellenzék .vezérét. Vizsgá­lat indult — kénytelen-kel­letlen —. de végül tavaly no­vemberben felmentették a gyanúsítottakat. Talán ennek ellensúlyozására tűzött ki már korábban elnökválasztá­sokat Ferdinand Marcos. Arra azonban nem számított, hogy Aquino özvegye sorom­póba lép ellene. Az özvegy a nevével teszi meglehetősen esélytelenné a diktátort. Persze csak ha ez a választás korrekt körülmé­nyek között zajlik le. Erre azonban nincs semmi garan­cia. Az is nyilvánvaló, hogy a vezető tábornokok. Benin- go Aquino valószínű gyilko­sai aligha örülnének az öz­vegy győzelmének. Nem vé­letlenül elemezgetik ;egy ide­je a Fülöp-szigetekre figyelő szakemberek egy katonai puccs esélyeit. Avar Károly Bécsi tárgyalások Új szocialista javaslatok Két új javaslatot tettek a szocialista országok csütör­tökön Bécsben, a közép-euró­pai haderők és fegyverzetek csökentéséről folyó tárgyalá­sokon. Az ülésen Stanislaw Przy- godski, a lengyel küldöttség vezetője ismertette a szocia­lista országok álláspontját. Ezek szerint a csapatcsök- kantés első szakaszában ti­zen egyezer-ötszáz szovjet katona távozna a közép- európai térségből, cserébe azért, hogy az Egyesült Ál­lamok hatezerötszáz katonát von vissza saját területére. A Varsói Szerződés eddig húszezer szovjet, illetve ti­zenháromezer amerikai ka­tona kivonását javasolta az első szakaszban, míg a NA- TO-országok tizenegyezer-öt- száz szovjet katona ellené­ben ötezer amerikai katona kivonására tettek ajánlatot. A szocialista országok ugyanakkor fenntartják azt az álláspontjukat, hogy a katonai szembenállás csök­kentése csak akkor lehetsé­ges, ha a létszámmal egy- időben csökkentik a térség­ben levő fegyverzet mennyi­ségét is. A nyugat ezt mind­máig ellenzi. A szocialista országok ál­láspontjának a lengyel kül­döttség által ismertetett má­sik fontos eleme az, hogy — ha a kivonásokban már meg­állapodtak — a megbízható ellenőrzés érdekében bele­egyezik állandó helyszíni el­lenőrzőpontok létesítésébe. A nyugat eddig azzal hát­ráltatta a bécsi értekezleten az érdemi haladást, hogy a közép-európai térség kere­tein is túlterjedő ellenőrzési intézkedéseket követelt. Ami az első visszhangokat illeti, a csütörtöki ülés után egy nyugati szóvivő, William Searle óvatos derűlátással úgy fogalmazott, hogy „most egy kicsivel több mozgást lá­tunk, mint az elmúlt idő­ben". Hozzátette azonban: „még nagy munkát kell vé­gezni". Az UPI amerikai hír­ügynökség értékelése szerint az új szocialista javaslatok „nem jelentenek áttörési”, ám nyilvánosságra hozataluk jelzi azt, hogy a több mint 12 éve folyó tárgyalások ki­mozdultak a holtpontról. Forgalomkorlátozás Értesítjük a t. Utazóközönséget, hogy a kaposvári Farsangi -Napok rendezvényei miatt 1986. február 8-án (szombaton) az autóbuszok közlekedése az alábbiak szerint módosul: — A 12-es helyi autóbuszok vasútállomástól induló járatai a Tóth L. u.—Németh István fasor— Beloiannisz u. útvonalon közlekednek. Ideiglenes megállóhely a Dimitrov u. 4-es sz. előtt lesz. — A helyközi autóbuszokra 14.00 órától 17.00 óráig a Latinos Sándor utcai megálló helyett a Széchenyi téren lehet felszállni. Kilián György KAPOS VOLÁN Művelődési Központ VÁLLALAT Kaposvár Kaposvár (272387)

Next

/
Oldalképek
Tartalom