Somogyi Néplap, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-04 / 29. szám
1986. február 4., kedd Somogyi Néplap 3 Á fő munkaidő becsületéért NEM FUTOTTAK VAKVÁGÁNYRA KÜLFÖLDI PIACKUTATÓK PROGNÓZISA Bővíthető a hűsexport A hús hazánk egyik legfontosabb exportcikke, korántsem mindegy, mennyit tudunk eladni belőle a külpiacon. Minthogy az ország gazdasági egyensúlyi helyzetének javítása a következő években is kiemelt helyen szerepel, így elengedhetetlen annak kifürkészése, vajon e termék iránt milyen lesz a kérésiéit? Mivel érdemes leginkább foglalkozni ? A jövőbelátásra, a holnapi folyamatok előrejelzésére a svájci GIRA céget kérték fel a magyar szakemberek. A külföldi piackutatók szerint egyes húsrészekből — például sonkából és bélszíniből — ma sem álil elegendő rendelkezésre, irántuk különösen élénk a kereslet. Ám ezeket az igényeket csak akkor lesznek képesek kielégíteni a hazai termelők, ha sikerül emelni a tenyésztői munka színvonalát, s megteremtik a termékek osztályozásának lehetőségét. A bélszín és sonka gazdaságos termelésének növeléséhez biztos hazai piacra is szükség van. Kevés a szarvasmarha Sertéshúsért jelenleg a legmagasabb árakat az USA, Kanada és Dánia éri el, valamennyien szállítanak Japánba is, amely .rendkívül igényes piac. Sajnos, a magyar termékek többnyire az átlagár alatt kelnek el, mivel a különleges igényeknek nem mindig tudnak megfelelni a hazai szállítók. A magyar marhahúsexport elsősorban a Közel-Keletire irányul, ebben a régióban nagyon jók az esélyeink. A marhahús világpiaca 1987-től hiánnyal fog küzdeni, mert az állatállomány Dél-Ame- rifcában alacsony, az ausztrál termelésire pedig kedvezőtlen hatással van a szárazság. A Közel-Keileten többféle marhahús iránt mutatkozik igény: a gazdagabb országok a magasabb minőségű árut, a szegényebbek az alcsóbb termékeket keresik. A marhahús árának stabilizálódását 1986. elejére várják a szákértőik, ekkorra apadnak az európai készletek,, s visszafogottabban alakul a termelés is. Mivel a legjobbak a lehetőségek a Közel-Keileten, így minden számottevő szállító erre a térségre összpontosít. Itt a marhahús ára az 1100 dollártól (Marokkó, Tunézia) 1648-iig terjed (Egyiptom). A legtöbbet az, egyik legnagyobb importőr, az Egyesült Arab Emirátusok hajiadó fizetni : mégpedig 2885 dollárt. Eladóként a legmagasabb összeget — 4256 dollárt — az USA zsébeli be, ők gabonán hizlalják a marhát, területük garantáltan mentes a száj- és körömfájástól, így aztán csak különlegesen magas árért adják el áruikat. A juh is kelendő A közel-keleti juhpiacot továbbira is Ausztrália uralja, de még így Is jó lehetőségek k ín átkoznák a magyar exportőrök számára, különösen élő juhiból adhatunk el jelntősebb mennyid ségefcet. De van mód arra is, hogy — légi úton szállított — bárányhúst exportáljunk néhány gazdagabb, Perzsaöböl menti állaimba. Ez azonban nem csekély beruházást igényel. A juhhúsért a legtöbbet Európában fizetik, Franciaországban és Olaszországban töblb mint 3000 dollárt adnak a kiváló minőségű bárány tonnájáért. A Közel-Keleten az ár 2000 dollár körül mozog. A feldolgozott termékek közül kapósnak számít a dobozolt sonka, amelyből Dánia, Lengyelország és Hollandia szállít a legtöbbet. Ám a kis szállítóknak is van esélyük arra, hogy az erős amerikai és az árérzékeny angol piacon növekedésit érjenek el. Ehhez azonban beruházásra, korszerű csomagológépekre van szükség. A szalámik és a kolbászok specialitásoknak minősülnék, s így jó áron értékesíthetők, de az üzlethez meg keld mozdítani a vevők fantáziáját. Vállalkozások a földminőség javítására Minőség és reklám A hazai szállítóknak több figyelmet és pénzt kell fordítaniuk a reklámra, a propagandára, sikert hozihat a magyar termékek eredetének hangsúlyozása. A feldolgozott termékek ára az 1413 dolláros sózott marhahústól az 5760 dolláros különleges szalámikig terjed. A GIRA tanulmányából egyértelműen kiderül: nem lesz könnyű exportálni a következő esztendőkben, de nem is reménytelen a helyzet. A legfontosabb teendő, hogy termékeink — minőségük és feldolgozottságuk révén — lehetőleg a közepes vagy a magas árakat, érjék el. Erre — a fejlesztési törekvéseiknek köszönhetően — van is esély. Cseh János Az Agrober vállalkozó partnerek bevonásával országos programot indít a földek minőségének javítására. Szakemberei abból indultak ki, hogy az utóbbi években, az intenzív műtrágyázás hatására is, sokfelé az országban m eg lehe tős en el haszná lód ot t a talaj, s kémiai összetétele kedvezőtlenül változott meg. Ez a mezőgazdasági termelés sikerességét egyelőre általában nem veszélyezteti, ám a későbbiekben — amennyiben nem sikerül fokozni a talajjavítás hatékonyságát — ez a kedvezőtlen jelenség megmutatkozhat a hozamok csökkenésében is. Az Agrober ezért a talajok mesaezésére új program koordinálását vállalja; az arra vállalkozókkal, közös érdekeltséggel megszervezi a talajjavító anyag komplex kijuttatását. Számítógépben tartják majd nyilván az ország talajtani helyzetét, és a feltérképezés alapján ajánlatot tesznék az érintett üzemeknek arra, hogy megbízásukra elvégzik a szükséges mumkát. A mészbányákat. is nyilvántartják, ily módon csökkentik a szállítási távolságokat. Kiválasztják a me- szezéshez szükéges, gazdaságos géprendszereket is. Az Agrober a meliorációs munkák talajcsöveinek gazdaságos felhasználására szintén számítógépes programot adott; ezzel könnyen kiszámíthatják, milyen átmérőjű csövek szükségesek a talaj vízgazdálkodásainak javításához. A tapasztalatok szerint ugyanis gyakran előfordul, hogy túlméretezték a csövek átmérőjét, és indokolatlanul sok csőanyagot használtak a talajjavításhoz. A földek tápanyagtartalmának visszapótlását különleges öntözéses eljárással is segítik: az istállókban keletkezett szerves anyagot gazdaságos módszerrel, öntözéses formában juttathatják ki a földekre. Az Agrober ezzel kapcsolatos kísérletei sikerrel biztatnak. Kifognak a gyenge termőföldön Melléküzemágak a kapolyi téeszben dott, hogy a zacskógyártásnál kifizetődőbb a szalag- címke-készítés, és most ez adja a termelés zömét. Országjáró műszaki brigád a szövetkezet technológiai szerelőrészlege: a tizenöt szakember mezőgazdasági terményszárítókat szerel össze, malomipari és más élelmiszeripari gépeiket javít — legutóbb például a kaposvári és szekszárdi húskombinátban meg a monori Mezőgépnél dolgoztak. A részlegtől a múlt évi munka alapján 1-5 milliós eredményt vár a szövetkezet. — Tavaly vásároltuk meg a Shell szervizállomást Szántódon, mindent, ami a kerítésen belül van, összesen 14 millióért. A téeszben rend- deí kezesre álló fejlesztési pénz egy részét használtuk föl erre, s persze hitelt is igénybe vettünk. Nem volt a mienk tavaly egész évben, mégis több mint egymillió forintot hozott, pedig költöttünk is rá, s nem is keveset. Az idén már több mint kétmilliós eredményt várunk, úgy, hogy a szolgáltatást tovább bővítjük, és a Shell képviselői ezután js elégedettek legyenek munkánkkal. Gondoskodtunk róla, hogy a fölvett hitel törlesztése az alaptevékenységet ne érintse érzékenyen, a vásárlásra fordított pénzt pedig két-három óv alatt „kigazdálkodj ük” ... Az elnök azt is elmondta, hogy a kapolyi téesz tagja a tahi Béke téesziben működő gumífutózó gazdasági társulásnak, s abban az ipari üzemiben is megtalálják a számításukat. Kifognak a viszonyok a mostoha termőhelyi adottságökon, a talaj gyenge termőképességén, a kedvezőtlen domborzati viszonyokon: az alaptevékenységen kívüli termelés évről évre javítja a szövetkezet gazdálkodásának mérlegét. H. F. A megye termelőszövetkezeteinek alaptevékenységen kivüli termelése jelentősen - több mint 70 százalékkal - bővült az elmúlt ötéves tervidőszakban. A legnagyobb mértékű fejlődést az ipari tevékenység mutatta: itt csaknem két és félszeresére emelkedett a termelés öt év alatt.., — Az a meg változtathatatlan. körülmény, hogy tizenegy aranykoronás földeken gazdálkodunk, számításokra és ezek nyomán intézkedésekre késztetett bennünket. Egy bizonyos szánt fölé — és ez nem a legmagasabb a megyében — nem emelkedhetnek termésátlagaink akkor sem, ha mindent megadunk a növénynek, mert olyan a talaj, a domborzat. Az itt élő embereik viszont okkal várják, hogy eredményesen gazdálkodjon a téesz, munkaalkalom, 'kereseti lehetőség legyen a számukra, lehetőleg helyiben.. . Pikli Béla, a kapolyi termelőszövetkezet elnöke ilyen okfejtésekkel bizonyítja az alaptevékenységen, kívüli termelés, a melléküzemágaik létjogosultságát, s véleményét adatokkal is kész alátámasztani. A tapasztalatok arra ösztönözték őket, hogy — miután az ipari tevékenységgel nem futottak vakvágányra, inkább nagyon is jó úton jártak — a jövőben se mondjanak le erről a lehetőségről;. Legrégebbi ipari munkahelyük — csaknem másfél évtizede hozták létre — a drótkötél-végtelenítő üzem... — Vontató- és emelőköteleket több mint kétszáz partnernek szállítunk, s a tizenöt dolgozó múlt évi munkája révén mintegy három és fél millió forintra számítunk. Műanyagüzemünkben valamivel többen jutnak munkaalkalomhoz, ott — maholnap tíz éve — szinte kivétel nélkül nőket foglalkoztatunk. Az eredeti profil műanyagzacskók készítése volt; ez most már a termelésnek egyhanmadát sem teszi ki. Szaiaigcímkéket festünk ruhaipari üzemeknek; az ország minden részében, Győrtől Békéscsabáig vannak megrendelőink. Itt a 600—700 ezer forintos jövedelem is becsülendő, mert ezzel a munkahellyel nem a nyereség növelése volt az elsődleges cél, hanem helyben i foglalkoztatása a lányoknak, asszonyoknak. Az évek során bebiizonyosoMegalapozott érdekképviseletet A szakszervezetek akkor képviselik jól a dolgozók érdékeit, ha minden lehetséges módon mozgósítanak a gazdasági célok elérésére, ha sajátos eszközeikkel elősegítik a gazdaság értékteremtő képességének növelését. Csupán ez adha alapot az élet- és munkakörülmények javításához, a hathatósabb érdek- képviselethez. önmagában igényeket támasztani nem célravezető. Jövőnk biztonságát teszi kockára, aki csupán az elosztási tervek teljesítését szorgalmazza. Egy szakszervezeti tisztségviselő részéről mindenekelőtt a valóság széles körű megértetése kíván bátor kiállást. E gondolatokat sugallta a megújult SZMT első ülése, ahol fő napirendként dr. Exner Zoltán vezető titkár ismertette a szakszervezetek megyei feladatait. Egyelőre csak féléves munkaprogramot állítottak össze, hiszen a magyar szakszervezetek XXV. kongresszusa nyilván számos új tennivalót is szab majd a megyék szakszervezeti testületéinek és az ágazati szakszervezeteknek. A gazdaságpolitikai feladatok az eddiginél is nagyobb hangsúlyt 'kapnak. Ezekről részletesebben is szólt dr. Eger- szegi László, az SZMT titkára. A szakszervezeti szervek egyebek között meg kívánják vizsgálni a munkaerőmozgások okait. Valóban mindig a nagyobb hatékonyság irányába vándorol-e a munkaerő? A Kapos Volán szak- szervezeti bizottságának vitáiban felszólaló képviselője szerint nem. „Nemegyszer kétes helyzetben lévő gazdálkodó egységek is képesek magasabb bérrel csalogatni a jól gazdálkodó vállalatok embereit.” A társadalmi munkaidőalap kihasználásának ellenőrzése ugyancsak a kiemelt feladatok között van. Részt vesznék a szakszervezetek az új vállalatirányítási formák kezdeti tapasztalatainak ösz- szegezésé'ben, figyelemmel kísérik az új ötéves terv kidolgozásának folyamatát, feltárják a munka szerinti elosztást gátló tényezőket. Részt vesznek a megye gazdasági szempontból elmaradott területei felzárkóztatásának programjában. Az SZMT márciusban tárgyalja és véleményezi majd a megye hosszú távú terület- és településfejlesztési programját. Mindez csupán néhány, a feladatok közül. A munka már javában tart. Ezekben a napokban példáiul a SZOT félkérésére vizsgálják a módosított szabályzórendszer hatásait, az új gazdasági év megalapozásának föltételeit. Sokéves tapasztalat, hogy az év vége a hajirák jegyében telik, míg az év elejére a pangás a jellemző. A szakszervezetek mozgósító munkája most azt célozza, hogy megszűnjenek ezek a részben rossz beidegződésből fakadó visszaélések. A vita felszólalói közül többen érintették a lakás- helyzetet. Elhangzott, hogy az SZMT segítse elő a vállalati források bevonását a lakásépítésbe. A kisebb helyi' tanácsok fejlesztési ereje ugyanis még a megyei céltámogatásokkal együtt is kevés a hathatós1 orvosláshoz. Egyetértés kísérte a fő munkaidő becsületének helyreállítását szorgalmazó felszólalást. A munkaverseny- mozgalom megújításának föltételei között említették: ne szégyelljük anyagi szempontból is elismerni a munkaversenyben példamutatóan helytálló dolgozókat.
