Somogyi Néplap, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-28 / 50. szám

1986. február 28., péntek Somogyi Néplap 5 Oktatásügy az NDK-ban Az iskola igazodjon az élethez Berlinben az Alexander Platzon levő pedagógusköz­pontban Günter Menke, a nemzetközi osztály vezetője fogadott. A megbeszélt idő­pontnál korábban érkeztem, így jutott időm arra, hogy körülnézzek az elegáns épü­letben, ahol éppen kiállítás nyílt a tízosztályos poli- tedhnikai általános iskola fejlődéséről, a további kor­szerűsítésekről. A tablókat végignézve — amelyeken a grafikonok és a fotók érzékelhetővé tették az iskolarendszer sokoldalú­ságát — a szemlélő képet kapott arról is, hogy mit nyújt az NDK-ban az álta­lános képzés. Húsz éve, hogy bevezet­ték ezt az egységes tízosz­tályos oktatást, s mára az ország 8,5 millió dolgozójá­nak több mint 40 százaléka ebben az iskolarendszerben végzett. Ami leginkább szembeötlő: szinte az első osztálytól a tizedikig a mun­kára nevelést fő tantárgynak tekintik. Vannak speciális tárgyak is, mint például „a szocialista termelés alapjai”, amely műszaki, gazdasági, technológiai alapismereteket nyújt, igazodva az élet kö­vetelményeihez. Természete­sen nemcsak elméletben; a 6—12 évesek rendszeres mű­hely- és iskolakerti foglal­kozásokon vesznek részt, a felsőtagozatosok pedig ko­moly termelőmunkát végez­nek az üzemekben. így már serdülőkoriban kialakul ben­Az NDK-ban .a munkára nevelés „fő tantárgy” a.'z isko­lákban A 36. BERLINÁLÉ ▲ w I I ■■ I L 11 ,r Az erőszak kulonbozo megnyilvánulásai Csendes, nyugodt fesztivál volt ez, amelyen a filmek többsége az erőszakról szólt... Röviden így jellemezhető a nyugat-berlini filmfesztivál, amelyen a versenyben és az azon kívüli különböző prog­ramokban vetített filmek, sőt még a gyermekfilmek több bemutatóján is az erő­szak különböző megnyilvá­nulásaival és pusztításaival találkozott leginkább a kö­zönség. * A 36. berlinálén bemutatott filmek többsége a múltat, el­sősorban a második világhá­ború időszakát elevenítette föl. Hatalmas érdeklődést és általános elismerést keltett a Shoah című francia doku- memtamfillm, amely az euró­pai zsidóság gyötrelmes sor­sát idézi föl a második vi­lágháború idejéből. Claude Lanzmann (kilenc és fél órás filmjében a náci tömegmé­szárlás túliélői mondják el emlékeiket. A versenyen kí­vül vetített, de számos kü- löndíjjal jutalmazott alko­tásban nincsenek archív fel­vételek, a pusztítás és a szenvedés csak a visszaem- lékezők néha nagy kínnal megfogalmazott mondatai­ban, hosszú hallgatások, só­hajtások és könnyek köze­pette érzékelhető. Lanzmann 12 évet áldozott rá, hogy a világ legkülönbözőbb ré­szein fölkeresse és szóra bírja a túlélőket, meg né­hány elkövetőt... A magyar versenyfilm, Maár Gyula Első kétszáz évem című alkotása szintén a harmincas-negyvenes éve­ket, a zsidióüldözéseket ele­veníti föl. A Királyhegyi Pál önéletrajzi írása alapján készült filmben az abszurd világ jelenségeire abszurd módon reagál a főhős.. Egy csenJ °s film, amely keserű iróniával interpretálja a történelmet, ám sok min­denre csak célzást tesz, sok kérdést nyitva ,hagy — írta kritikájában a Der Tages- spiegel című nyugat-berlini lap. Az Arany Medvét, a fesz­tivál fődíjáf élnyerő Stamtn- heim című NSZK-film a nyugatnémet terrorizmus ve­zéralakjainak, a Baader— Meinhof-csoiportnak a bíró­sági tárgyalását dolgozza föl. A Stuttgart melletti Stamm- heimiben 19754ben lefolyta­tott pert egy hamburgi szín- társulat eleveníti föl, a min­den hatalmat elutasító ter­roristák és az államhatalmat képviselő bíróság összecsa­pásaira helyezve a hang­súlyt. A film forgatókönyvét a tárgyalási jegyzőkönyvek alapján és szigorúan a té­nyékhez ragaszkodva az üggyel annak idején sokat foglalkozó újságíró, Stefan Aust készítette. A film bí­rálói épp azt kifogásolják, hogy mindaz, ami a vásznon pereg, nem film, hanem fényképekkel illusztrált új­ságcikk. Az eredményhirdetéskor a nemzetközi zsűri külön hangsúlyozta, hogy éles vita után, többségi szavazással döntötték a Stammheim mel­lett. Gina Bollobrigida, a szűri elnöke az eredmény­hirdetéskor és a díjátadási ünnepségen is nyomatéko­san kijelentette, hogy ő elle­nezte ezt a döntést. A Reinhard Hauff rendezte filmet a terroristáik bosszú­jától tartva hatalmas rend­őri biztosítás mellett vetítet­ték. Végül is nagy akciókra nem került sor, mindössze egy foűzbomba robbant a te­remben. Pach Ferenc Minden általános iskolának van politechnikai laboratóriu­ma, biológiai, fizikai, kémiai kísérletekhez fölszerelt tan­terme nüte a munkához, a dolgozó társakhoz fűződő jó kapcso­lat. A hatodik osztályig álta­lában heti 2—3 órát töltenek műhelygyakorlaton, később növekszik a munkaórák szá­ma s egyre bonyolultabb szakismeretekre tesznek szert. S mire befelezik az általános iskolát, átfogó ké­pet kapnak az ország ipará­ról, mezőgazdaságáról, ke­reskedelméről — közvetlen tapasztalatuk alapján. Alap- i&mereteket szereznek ter­mészet- és társadalomtudo­mányból, két idegen nyelv­ből, továbbá a technika és a kultúra világában is jár­tasak lesznek. Günter Menke osztályve­zetőt. arról kérdeztem, hogy a tízosztályos általános isko­lákban milyen a pedagógu­sok helyzete, szerepe. — A tanároktól többet kí­vánunk politikai és szakmai felkészültségben, mint ko­rábban. Kötelező a rendsze­res továbbképzés. Például az orosznyelvszakosok egye­tem után általában egy évet, de fél évet mindenképpen a Szovjetunióban töltenek. Az NDK-ban sehol sincsenek képesítés nélküli pedagógu­sok a katedrán. A tanárok negyven százaléka 30 éves­nél fiatalabb. Összesen 173 ezer pedagógus tanít az ál­talános iskolákban. Az egyetem befejezése előtt egy évvel bejelenthetik, hogy hol szeretnének taníta­ni, ezt követően tárgyal a végzősökkel a fogadö isko­la, a helyszínen megbeszé­lik a feltételeket (bér, lakás stb.). Minden pályakezdő la­kást kap, az egyedülállóak is. A fiatal pedagógusok fi­zetése 800—1500 márka, s ehhez jön még a jutalom. (Az NDK-ban 1100 márka az átlagbér.) A minisztérium minden évben jóelőre elké­szíti a munkaerő-mérleget, így szeptember 1-től már tudják az iskolákban, hogy a gyermeket váró kolléganők helyett alkalmazzanak-e nyugdíjasokat vagy átcso­portosítással oldják meg a helyettesítést. Átlag heti 22 —23 órát tart egy tanár, az osztályfőnök egy órával ke­vesebbet. A kétgyermekes anyáknak heti 2 órával en­nél is kevesebb a kötelező óraszáhiuk. Az osztálylét­szám átlag 20—25 fő, kisebb településeken már 9 gyer­mekkel is indítunk osztályo­kat. — A politechnikai oktatás továbbfejlesztése mellett ez az iskolaforma melyik terü­leten erősödik, változik a közeljövőiben? — Az alsó tagozatban az olvasási készség fokozása a célunk. Kiemelt feladat to­vábbá -az állampolgári isme­retek oktatása felső tagoza­ton. Nagyon fontosnak tar­tom az idegennyelvoktatást: az ötödik osztálytól heti hat órában tanulnak a gyerekek orosz nyelvet, a hetedik osz­tálytól pedig — fakultatív tárgyként — fölvehetik a második nyelvet is. Választ­hatnak az angol, a francia, a spanyol, a cséh és a len­gyel nyelv között. Vannak általános iskoláink, ahol gö­rögöt és latint is tanítanak. A tanulók 8Q százaléka él a második idegen nyelv tanu­lásának lehetőségével. A hetvenes éveikben álta­lánosan átalakították a tan­tervet; a technikai fejlődés­hez igazították. A szakosí­tott iskolákban például be­vezették a komputeróktatást, 1985. szeptember 1-től a 7— 10. osztályokban zsebszámo­lógéppel „dolgoznak” a gye- rékek a •matematikaórákon. Bár ezen a szombaton be­köszönt a naptári tavasz, az időjárás egyelőre még nem kedvez a szabadtéri prog­ramoknak, így a hét végére mi is „fedél alatti” rendez­vényeket kínálunk. A népművészetéről neve­zetes Buzsákra általában csak a búcsú idején össz­pontosul a figyelem. E hét végén azonban várhatóan a megye egyik legérdekesebb programját kínálja a buzsá- ki művelődési ház: ott ren­dezik meg ugyanis — szom­baton — a falusi színjátszók és hagyományőrzők megyei bemutatóját. Az egész nap tartó bemutatókon a hely­belieken kívül kilenc csoport lép a színpadra. Délelőtt tíz­től a megye legjobb hagyo­mányőrzői, délután pedig négy irodalmi színpad mu­tatja be produkcióját. Négy órától, míg a csoportok ve­zetői az értékelésen vesznek részt, az együttesek tagjai­nak és a vendégeknek bált rendeznek a nagyteremben. Csurgón a Csokonai mű­velődési központban pedagó­gusok munkáiból nyílt ki­állítás. A közeli Berzencén, az ifjúsági klubban ma es­te A fele sem igaz vetélke­dőn vehetnek részt az ér­deklődők. Marcaliban a Helyőrségi Művelődési Otthon folyóirat­olvasójában Fáncsik Mária kerámiafigurák című kiállí­tása látható. A művelődési központban Olcsai Kiss Zol­tán Munkácsy- és Kossuth- díjas érdemes művész szob­rait tekinthetik meg. (Itt készült a képünk.)-Segesden, a művelődési központban szombat délután háromtól a gyerekeknek, es­te nyolctól pedig a felnőt­tek számára kezdődjk vidám bál. Nagyatádon a helyőrsé­gi művelődési otthonban is mulatoznak a hétvégén:, ma este az 524. Sz. Szakmun­kásképző Intézet szalagava­tóján, holnap pedig a lö­vészbálon — mindkét ren­dezvény meghívóval látogat­ható. A megyeszékhelyen, a Ki­lián városi művelődési köz­pontban is szalagavató lesz ma: az élelmiszeripari szak­középiskolásoké. Holnap dél­előtt kilenctől a művészeti szemle városi bemutatójára kerül sor, ennek keretében szavalok, néptáncosok, nép­zenészek, hangszeres szólis­ták és rockegyüttesek lép­nek színpadra. A szombat délután a tiniké lesz. Fél há­romtól filmvetítés, játékok, majd diszkó várja a szóra­kozni vágyókat. Vasárnap délelőtt a horgászok köz­gyűlésének ad helyet a ház. Az oda látogatók megtekint­hetik Baksa Ferencnek, a kaposvári Compur fotóklub tagjának a kiállítását is. Vasárnap zenei matinéra hívja a zenekedvéi őket a So­mogy Megyei Művelődési Központ. Rendezésükben fél tizenegykor a Lassus Rene­szánsz Énekegyüttes ad mű­sort a Munkácsy gimnázium­ban. A Somogyi Képtárban Mo­der Rezső festőművész kol­lázsai és képei láthatók Em­berek és sávok címmel. A Kaposvári Galériában még megtekinthető az Embernyo­matokat bemutató közös tárlat. A Somogy Megyei Mú­zeum időszaki kiállítása ez­úttal O. Papp Gábor képei­nek ad helyet KÖNYVESPOLC ÁRION 15 •f Árion, minden költők kö­zül a legrégibb. Hérodotosz­tól tudjuk, hogy a méthüm- niabéli legendás dalnok, mi­dőn a tengeren hajózott, a kalózok támadásakor éne­kelve vetette magát a vízbe. Ám a delfinek, akiknek meg­tetszett Árion dala, hátukra vették, s megmenekítették a pusztulástól. Nem véletlenül írták ép­pen húsz esztendővel ez­előtt a Somlyó György szer­kesztette kiadvány fedőlap­jára Árion nevét — vállal­va azt a cseppet sem köny- nyű feladatot, hogy megis­mertessék a magyar lírát a nagyvilággal. Irodalmunknak tüköré „Az Árion névre nem azért esett a választásunk, mintha abban az ábrándban tetsze­leghetnénk magunknak, hogy a költőket a világban vala­mi ismeretlen csoda védi a* kalózok dühétől. Ellenkező­leg: a XX. század minden­nél alkalmasabb az ilyen áb­rándokat — ha voltak — el­oszlatni” — olvashatjuk a? első szám bevezetőjében. A vállalt feladat komolyan vételét bizonyítják az azóta megjelent számok. A leg­újabb kötetnek külön hang­súlyt ad, hogy éppen azok­ban a napokban került a polcokra, amikor Budapesten ülésezett az európai kultu­rális fórum, így a sok or­szágból érkezett vendégek hiteles képet alkothattak honunk lírájáról. Mit adhat egy kis nép iro­dalma az emberiségnek? — teszi föl a kérdést a beve­zetőben Köpeczi Béla. Jel­legzetessége literatúránknak, hogy legerősebb oldala a költészet. Hogy mégis jog­gal érezhetjük: nem a nagy­ságához illő súllyal vesz részt a világirodalomban, an­nak nagyon sok oka van. A költőink által finnugorháló­nak hívott sajátos állapotunk csak egyik eredője a hely­zetnek. Hivatkozhatunk a külföldi mecénások kicsi számára, és megannyi más nehézségre. Azt azonban, hogy akár egyetlen ember lelkiismeret diktálta erőfeszí­tése is mennyit jelenthet iro­dalmunk terjesztésében, nép­szerűsítésében, nagyon jól bizonyítja Dedinszky Erika, Thinsz Géza és mások mun­kássága. Mi. somogyiak nagy öröm­mel láttuk, hogy ebben a válogatásban Papp Árpád Metszéspontok című versét Jannisz Ritszosz fordította görögre. A Nobel-díjas köl­tő kezeírásával megjelent fordítás, úgy érezzük, az egész magyar költészet elis­merése és megtiszteltetés, így van ez még akkor is, ha konyhai gondolatmenettel arra gondolnánk, Ritszosz há­lájának jeléül ültette át gö­rögre magyar fordítójának ezt a versét. (Itt kell el­mondanunk, hogy tizenöt esztendeig szinte semmit nem fordított anyanyelvére a görög költő, s bizony, ha minden fordítójának így akarná meghálálni szívessé­gét, jócskán lenne feladata, hiszen több tucat nyelven, sok száz kiadásban jelentek meg művei.) Arról van szó inkább, hogy megérezte Papp Árpád költészetében azokat a rokon vonásokat, amelyek távol élő embereket is oly gyakran — és éppen a költők esetében — közel hoznak egymáshoz. A görö­gön kívül még franciául ol­vashatjuk a Metszésponto­kat. A napjaink lírájáról át­fogó képet adó válogatás mellett külön tematikai egy­ség foglalkozik a magyar, valamint a világköltészettel kapcsolatos kérdésekről. Jó alkalom volt Kosztolá­nyi Dezső születésének szá­zadik évfordulója arra, hogy az egyik legeurópaibb ma­gyar költő emlékének is kü­lön fejezettel adózzanak. Ennek eredményeképpen több világnyelven olvashat­juk nagy versei közül az Európát, a Marcus Aureli- ust, az őszi reggelt. A tizenötödik nemzetközi almanach -is a Corvina gon­dozásában jelent meg. A szép kiállítású kötetet Szalay Lajos rajzai illusztrálják. Varga István

Next

/
Oldalképek
Tartalom