Somogyi Néplap, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-24 / 46. szám
1986. február 24., hétfő Somogyi Néplap 5 Négy nemzedék két nyelven EGYÜTT A CSALÁD A Coppélia zeneszerzője és felesége, Tamara Makarova mesterosztályának növendéke volt. Ez már magában bizonyos garanciát jelentett, mert Geramiszovék nem vállaltak akárkit növendékül, s tanítványaik közül került ki a szovjet filmművészek élvonalának java. Tamara első nagyobb filmszerepét is Geramiszov- nak a filmjében — Lányok és anyák — kapta. Természetes, kifejező játéka sikert hozott számára: sorra kapta a szerepajánlatokat. S bár ez kezdőknél szokatlan, igyekezett válogatni, olyan szerepeket keresett, amelyek személyiségének és akkori képességeinek megfeleltek. „Minden új szerep önvizsgálat — vallotta. — Tudok-e önmagam maradni, amikor A Schwarzkopf céggel közösen fodrászszalont nyitót a Szuper Divat Fodrászkisszövetkezet február 11-én Budapesten a Bajcsy-Zsilinszky úton. A bolt anyagellátását az NSZK- beli cég és a Caola magyarországi közös vállalata biztosítja, amely licenc alapján megkezdte a Schwarzkopf-termékek hazai előállítását (MTI-fotó — Varga László felv.) A nyolcvanötödik telet látta meg az idén a déd- papa. Hatvanszar festett jégvirágképet a nagymamának a szuloki ablaküveg. Egy fiatalasszonytól nem illik kérdezni a korát; a kék szemű, kicsiny lány még épp csak jár és beszél. A ház tágas és meleg, mindenkinek teret nyújt az életéhez. A fiatalokra nincs ráerőltetve az öregek okossága; cselekedjenek belátásuk szerint. Külön konyhán, de közös szón! Hogyan lehet együttélni négy nemzedéknek? — ezt firtattuk a szuloki portán. — 1901-ben születtem — mondja Schauer Pali bácsi —, horvátországi sváb településen. Volt ott horváth, német, magyar, zsidó és ki tupdja hányféle náció. Parasztcsaládban nőttem fel, egy szót sem tudtam magyarul. Azt dolgoztuk, ami ránk méretett. Barázdajáró emberek voltunk világéletünkben. Először a máséban, aztán magunkéban; még később a tsz-ben és a magunkéban. A negyvenöt utáni telepü léapo 1 i t ika hozott bennünket Szulökba. A semmiből indultunk, de a család minden bajon átsegített bennünket. Itt, ebben a faluban mondtam ki először az igent, magyarul. Sokat küszködtünk, keveset aludtunk, mire fölépült ez a nagy ház. Újra fölveszi a kiskalapá- csot, biztos kézzel nyúl a szakajtóba a dióért. Kip- kop! öregségére se akar Pali bácsi munka nélkül maradni. Ha csak a tűzre dob egy darab fát, ha csak az ajtót teszi be a belépő után, akkor is könnyebb szívvel fekszik le este. Ma is tettem valamit; nem vagyok fölösleges, hasznomat veszik. Családi munkamegosztás, 1986-ban. Teri néni — a lánya — disznósajtszeleteket .tálal a jövevényeknek. Hürrnnö- günk; nem vendégség hozott be bennünket, de ez náluk kikerülhetetlen — Az anyanyelvem német. Testvérem Ausztriában él, jó a kapcsolatunk. Itthon is csak így dödögünk a papával. Gyerekkoromtól a földibéli munkát láttam, így a szuloki téesz-be kerültem én is sokadmagammal, a tsz-alapításkor. Emlékszem, a krumplivetés volt az első munkám; mondtam is, ah.ogy hullott a krumplira a föld:'„Von einem Erdapfel, seinem hundert...” Ugyan szépen lett termés, de alig kerestünk; abból éltünk inkább, ami itthon megtermett. Guth Józsefnek lettem a felesége; falusi ember volt, szintén német. Egy időben, még a tsz előtt a közeli Zimonyában volt halász, ebből a pénzből vettük meg az első kis félházunkat. Csak . 1962-ben jutottunk saját, igazi otthonhoz. Két fiam van, meg egy lányom. A lány itt lakik a faluban, a László fiam villanyszerelő Barcson. Jóska fiam maradt velünk a családjával. Géplakatos a szakmája, de most sofőr; úgy tartja, ezt jobban megfizetik. Tíz éve özvegy már Guth Józsefné. Nyugdíjas korában kezdte az igazi második műszakot. Hozzájuk is besodorta annak idején a szél a finom szulOki dohány illatát, s jó pár száz vödör moslékot elhordott a disznóknak. — Az idén lesz az első év, amikor nem törjük majd a dohányt. Hiányozni fog ... Ifjabb Guth Józsefné férje úton van. S a legifjabb Guth József (?!j pedig szemmel láthatólag útban. — Jól viselkedik a legkisebb, nincsen panaszom rá — mondja a fiatalasszony. — A férjem kisfiút szeretne. Én boldogan kiegyezek egy második kislánnyal is, csak egészséges légyen. Gyesre a téeszből ment Guthné, s valószínűleg oda is megy vissza. Ha csak ... — Építettünk Barcson egy házat, a megtakarított pénzből, természetesen a szülők segítségével. Egyelőre azonban jobb itthon, Szulokban. A magunk konyháján és pénzén vagyunk, saját életünket éljük, de ha valamire szükségünk van, nem kell messzire menni kopogtatni. Én is német lány vagyok, érteni mindent megérték. csak valahogy mindig magyarul jön a nyelvemre a szó ... A kicsi lány barátkozik. Hozzánk szalad, fürkészi arcunkat. A szuloki házban ő a negyedik nemzedék. „Bácit” mond ránk, és csöppnyi száján „nein” pottyan elő ... Békés József Városi művelődési központ lett a kaposvári ifjúsági ház Ki ne ismerné a Coppélia című balett melódiákban gazdag muzsikáját? Léo Delibes francia zeneszerző komponálta. A művész, aki tanulmányait a párizsi konzervatóriumban végezte, 150 évvel ezelőtt, 1836 februárjában született, s 1891. január 16-án hunyt el. Korának legkedveltebb zeneszerzői közé tartozott, akinek operáit, táncjátékait szívesen adják elő mind a mai napig. Hazánkban Léo Delibes műveit először a régi Nemzeti Színházban hozták színre. A király mondta című operáját először, de nem nagy sikerrel. Legföljebb ötször adták. Még ennél is kevesebbet játszották, hasonló közönnyel fogadott s 1881-ben színre hozott dalművét, a Jean de Nivelle-t, amely három előadás után letűnt a műsorról. Az igazi lelkes fogadtatás Budapesten az új Operaház megnyitása után következett be: gkkor adták először azon a színpadon legnagyszerűbb művét, a Lakmét. A címszerepet Gianchi Bianca énekelte, Nicalantha pedig Ney Dávid volt. A közönség fergeteges tapssal fogadta a híres csengettyűáriát, s újra és újra megismételtették... A Lakmé egy másik, későbbi csodálatos hangú énekesnője Sándor Erzsi volt, akinek szobra ma ott látható dalszínházunk előcsarnokának erkélyén. Ugyanilyen sikert arattak a zeneszerző balettművei. Így elsősorban a Coppélia, ami arról szól, hogy Coppé- lius, a bábkészítő eleven bábut qhajt létrehozni. A figurát megalkotja, s amikor ezzel egy Franz nevű fiatalember találkozik, belészeEgy jelenet a Coppélia 1969-es, operaházbeli előadásából: Balogh Ágoston és Menyhárt Jacqueline ret. Aztán rádöbben, hogy nem élő leányt lát maga előtt, s visszatér elhagyott szerelméhez. A mai nézők még emlékezhetnek a Coppéliára Harangozó Gyula koreográfiájában, ahogy a Seregi László beállította Sylvia című Delibes-'balettra is. E két ’ táncjáték dallamai sűrűn hangzanak fel az Állami Balettintézet óráin. A magyar sajtó mindig rokonszenwel kísérte a De- libes-művek előadásait. Többször emlékeztettek arra, hogy Thomas, a Mignon című opera szerzője volt a tanára. Sokat tanult azonban Oherubini, Méhul. Bo- ieldieu, Berlioz művészetéből is. „Finom érzékű, választékos tehetség” — írta róla egy kritikus. Léo Delibes egyébként arról is nevezetes, hogy ő hangszerelte Jacques Offenbach hátrahagyott romantikus operáját, a Hoffmann meséit. A . sors különös véletlene úgy hozta, hogy Delibes sem tudta befejezni saját utcrfsó művét, amelynek végső partitúráját barátja, Jules Massenet egészítette ki. Mind Delibes, mind Massenet eljött Magyarországra, s Budapesten forró ünneplésben volt részük. Hogy ezt a vendégszeretetet viszonozzák, 1879-ben fényes és jövedelmező ünnepséget rendeztek Párizsban a szegedi árvízkárosultak javára. K. K. „Minden új szerep önvizsgálat...” Larísza Udovicsenko Újabb névadó — hat év után Az elmúlt hetekben a kaposvári Kilián György Ifjúsági és Úttörő-művelődési Központból étkezett meghívókon már az intézmény megváltozott nevét olvastuk: városi művelődési központként tarthatjuk számon ezentúl. Gulyás János, az intézmény vezetője elmondta, hogy a hat éve új épületbe költözött intézmény a Bajcsy-Zsilinszky utcai ifjúsági ház jogutódjaként őrizte meg eddig a nevét. 1978-tól bővült az intézmény tevékenységi köre, módszertani segítséget is ad. — A gyerekekre és az ifjúsági korosztályra továbbra is a megkülönböztetett figyelmet fordítunk, de szükséges, hogy a felnőttek sokirányú érdeklődését is kielégítsük intézményünkben. Tulajdonképpen már évek óta ellátjuk a városi művelődési központ feladatát, a névváltoztatásra azonban csak most került sor. Pócs Péter grafikusművészt kértük föl, hogy tervezze meg új emblémánkat. Az intézKözgyűlést tartott a Kóta A KISZ KB székházában a hétvégén tartották a Kórusok Országos Tanácsának közgyűlését. A résztvevők köszöntésére a Budapesti Tavasz női kar kórusműveket adott elő, többek között a Bárdos Lajos—Erkel Ferenc Szózat-dallamára komponált művet (ez volt az ősbemutató!). A nyitó plenáris ülésen részt vettek a politikai, társadalmi szervek, valamint a hazai zenei élet vezető képviselői is. A legutóbbi közgyűlés óta eltelt négy esztendő tapasztalatait Tóthpál József, a Kóta főtitkára vette számba. Beszámolójában megállapította, hogy az utóbbi években kedvezőtlenebbekké váltak a kórusmozgalom társadalmi feltételei. Éhnek — mondotta — bizonyára vannak kifejezetten szakmai okai is, ám, a legdöntőbb okok a lakosság életmódjának, értékrendjének, a szabadidőben végzett közösségi tevékenység tendenciáinak megváltoztatásában, s végül a gazdasági támogatás mértékének csökkenésében rejlenek. Ennek következtében 2561-ről 2195-re csökkent például az amatőr ének-ze- 'nei együttesek számává taglétszám pedig 52 ezerről 46 ezerre fogyatkozott, örvendetes viszont: nőtt a magas művészi színvonalon megszólaló együttesek száma. Ezt a nemzetközi versenyeken és fesztiválokon elért eredmények is jelzik. A hazai és külföldi megmérettetéseken 1982 és 1985 között összesen három nagydíjab 72 első, 40 második, 30 harmadik díjat és 23 különdí- jat nyertek a különböző együttesek. Ennek köszönhetően a 'kórusok iránt mind n gyobb a külföldi versenyek és fesztiválok rendezőinek érdeklődése. A beszámoló hallgatósága ezután a kórusmozgalom 1982 és 1985 közötti időszakának rendezvényeiről kapott áttekintést. Utána élénk vita bontakozott ki. A közgyűlés meghatározta a következő éveg céljait is. Ezek szerint a jövőben még inkább arra, kell törekedni, hogy az együttmuzsikálás mind több ember öröme, közös szórakozása légyen. Fölvetődött a zenei mozgalom szakszervezeti struktúráinak korszerűsítése is. A közgyűlés befejezéseként újjáválasztották a Kóta vezetőségét. Az elnök ismét Makiári József lett. miény ezentúl Kilián György Városi Művelődési Központ néven működik. — 1985-től a város környéki települések művelődési intézményeinek módszertani segítséget nyújtanak az intézmény munkatársai. — Tizennyolc közös községi tanács hetvenkét településén működő közművelődési intézménnyel osztjuk meg a feladatot. Módszertani segítséget nyújtunk mindazoknak, akik igényt tartanak munkánkra. Most, e hónapokban, úgy érzem, kiteljesedett ez a tevékenységünk, a művészeti szemlére készülő csoportoknak hasznos segítséget nyújtottunk. A hét művészeti szakbizottságnak a feladata a módszertani munka segítése. Tervezzük, hogy adatbankot hozunk létre annak összegzésére, hogy megállapíthassuk, milyen körülmények, feltételek között dolgoznak a város környéki művelődési intézmények. Ennek alapján készítünk javaslatot a személyi és tárgyi feltételek javítására, munkánk hatékonyabb összehangolására. H. B. Kedves, kellemes vígjátékot ígér a Televízió műsora. A szovjet film címe: Nős agglegény. Hogy ez képtelenség? Valóban annak' látszik, de a történet megmagyarázza a különös címet. Mert Szergej agglegény ugyan, de egy vonatbeli ismeretség után férjnek adja ki magát. S ebből természetesen számtalan bonyodalom származik — attól kezdve, hogy Tamara szabadulni szeretne a kéretlen „férjtől”, egészen a megnyugtató happy endig. Tamarát Larisza Udovicsenko alakítja. A szép, fiatal színésznői pályája szerencsésen indult. A filmfőiskolán a néhány hete elhunyt Szergej Geramiszov beleélem magam hősnőimbe, nem lesz-e az az érzésem, hogy elveszítettem identitásomat? És fordítva: mennyire befolyásolja énem a figurákat, amelyeket el kell játszanom? Keresem a szerepeimet, a rendezőimet, pontosabban: önmagamat a művészetben.” Udovicsenko különösen a rendező személyét tartja meghatározónak. „Nekünk, színészeknek mindenekelőtt egyéni látásmódú rendezőre van szükségünk. Olyan rendezőre, aki személyiség. Ha létrejön az ilyen találkozás, az óriási szerencse” — mondta egy interjúban. Nos, ő sorozatosan szerencsés volt. A Vörös és fekete Geraszimov rendezte változatában Amanda szerepét alakította, majd Gleb Panfilov irányításával játszotta Zinaidát a Valentyina című filmben. Szerepei változatosak. hiszen a fentiek mellett a Söpredék című szatirikus komédiában erősen karikírozott figurát alakított. A hosszútávfutó taktikája című produkcióban pedig nem reális személy, inkább szép vízió, amely a hős utolsó óráit megszépíti. Lövés a hátba, Egy gyilkosság felderítése, Emberek az óceánon — rövid felsorolás Larisza filmjeiből. És a Nos agglegény, amely a mozik után ma a tévé képernyőjén is látható lesz, 17 óra 45 perces kezdettel, az 1-es programban. A film rendezője Vlagyimir Rogo- voj. Larisza Udovicsenko partnere Szergej szerepében Jurij Grigorjev. Delibes születésének 150. évfordulóján
