Somogyi Néplap, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-17 / 40. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 40. szám Ara: 1,S0 Ft 1986. február 17., hétfő BEFEJEZTE MUNKÁJÁT A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK XXV. KONGRESSZUSA Kádár János látogatása — A SZOT elnöke Gáspár Sándor, főtitkára Baranyai Tibor Vasárnap az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában befejezte munkáját a magyar szakszervezetek XXV. kongresszusa. A vita lezárása után a kongresszus megválasztotta zárt ülésen a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsát és a számvizsgáló bizottságot. Mindkét újonnan meg­választott testület megtartotta ala­kuló ülését. A Szakszervezet Orszá­gos Tanácsának elnöke ismét Gás­pár Sándor, főtitkára Baranyai Ti­bor. A kongresszus szombati munka­napján az elnökségben helyet fog­lalt Kádár János, az MSZMP főtit­kára, Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke, Németh Károly, az MSZMP főtitká'^elyettese, Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai. Vasár­nap részt vett a tanácskozáson Né­meth Károly, Hámori Csaba, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhe­lyettese és Pál Lénárd, a Központi Bizottság titkára is. A szombati vitában első­ként Harangozó József, a Tégla- és Cserépipari Tröszt szakszervezeti intéző bizott­ságának társadalmi titkára megfontolásra ajánlotta a szakszervezeti tagdíjak fize­tésének egyszerűsítését, a bélyegek helyett valamilyen ás, kevesebb adminisztrá­cióval járó elszámolási rend­szer bevezetését. Szabó Endre, a Közalkal­mazottak Szakszervezetének főtitkára a szakszervezetek és az állami szervek kap­csolatairól szólva kifejtette, hogy az együttműködés ' az elmúlt években eredménye­sen fejlődött, jóllehet a gaz­dasági előrehaladás lassúbb Szőlőst Istvánná, a Peda­gógusok Szakszervezete Ka­posvár körzeti bizottságának alapszervezeti titkára első­sorban a kistelepüléseken ta­nító pedagógusok Lakásgond­jaival foglalkozott hozzászó­lásában. Kérte, hogy a szak- szervezet is tegyen lépéseket e falvakban élő pedagógusok életkörülményeinek javításá­ra, elsősorban lakáshoz jutá­suk elősegítésére. Ezután Alekszandra Bir- jukova, a Szovjet Szakszer­vezetek Központi Tanácsá­nak elnökhelyettese szólalt fel. Méltatta a magyar dol­gozóknak a fejlett szocialis­ta társadalom építésében el­ért eredményeit. Kiemelte, hogy a magyar szakszerveze­tek tevékenységét a külön­böző nemzetközi fórumokon is elismerik. A magyar és a szovjet szakszervezetek fo­lyamatosan fejlődő együtt­működése jól szolgálja a két ország közötti kapcsolatok elmélyítését. Mint mondotta, népeink barátságát tovább erősítette Kádár János és Mihail Gorbacsov tavaly szeptemberben Moszkvában megtartott találkozója. Rámutatott, hogy ä KGST- országok felső szintű tanács­kozásának határozata, vala­mint a tudományos-műszaki haladás 2000-ig szóló komp­lex programja a szakszer­üteme, az elosztás szűkösebb lehetőségei e kapcsolatokat problematikusabbá, eseten­ként feszültebbé tették. Fon­tosnak mondotta, hogy növe­kedjék a szakszervezeti kép­viselet hatása az állami dön­téselőkészítésben — ez egy­ben kormányzati érdek is. Az előrelépés feltétele az is, hogy a szakszervezeti moz­galom képviselői tervszerűb­ben és gyakrabban fejtsék ki véleményüket az ország- gyűlés plénuma előtt, s a bizottsági üléseken is is­mertessék álláspontjukat. Szemán József, a Dunai Vasmű hengerésze a 80-as években válságágazattá vált kohászat gondjairól szólt. vezetek közötti együttműkö­dés hatékonyságának fokozá­sára és elmélyítésére is új lehetőségeket biztosít. Hangsúlyozta, hogy a ma­gyar és a szovjet szakszer­vezetek között teljes a né­zetazonosság a szakszervezeti világmozgalom és a nemzet­közi kapcsolatok minden időszerű kérdésében. Ezt az egyetértést fejezi ki az is, hogy a szocialista közösség országai — s ezen belül a két ország szakszervezetei — egyhangúlag jóváhagyták és támogatják a Mihail Gorba­csov januári nyilatkozatában megfogalmazott leszerelési javaslatot. A konstruktív békekezdeményezés javasalja a nukleáris fegyverek teljes felszámolását az egész vilá­gon, s ez megegyezik a dol­gozók, a szakszervezetek és a föld minden békeszerető, haladó és demokratikus erői­nek érdekeivel. Rámutatott, hogy a szocialista országok szakszervezetei jelentős mér­tékben hozzájárulnak a Szovjetunió békekezdemé­nyezéseinek megvalósításá­hoz. Külön is méltatta a kongresszuson elhangzott, a Szovjetunió javaslatait tá­mogató békefelhívás jelentő­ségét. Kriston István, a Nógrád megyei Volán Vállalat szak- szervezeti bizottságának tit­kára megemlítette, hogy erő­södött a verseny a’ fuvar­piacon. A nagyüzemi fuvar­vállalatok sérelmesnek tart­ják, hogy nem egyenlőek a versenyfeltételek, vélemé­nyük szerint a jelenlegi adó­zási rendszer az indokoltnál nagyobb előnyhöz juttatja a magánfuvarozókat. Szórádi Sándor, a KISZ Központi Bizottságának tit­kára elmondta, hogy a kong­resszus elé terjesztett doku­mentumok, illetve az eddigi vita hiteles képet ad az el­múlt időszak szakszervezeti munkájáról, az ifjúsággal való törődés is visszatükrö­ződik benne. Szólt arról, hogy a KISZ számára nem lehet közömbös, milyen vá­laszt adnak a szakszerveze­tek az ifjúság problémáira és hogyan képviselik azokat. A teniniakarás érezhető — mondotta —, hiszen a szak- szervezeti ifjúsági tagozatok és tanácsok most kiépülő rendszere is az érdekképvi­seleti és mozgalmi munka ifjúsági vonásait erősíti. Ez­zel kiépülhet az ifjúsági ér­dekek többcsatornás képvi­seleti rendszere. Természete­sen az ifjúsági tagozatok lét­rejötte nem jelentheti a két szervezet üzemen belüli ri­valizálását — mondotta. A KISZ közelgő XI. kong­resszusáról szólva kiemelte, hogy az ifjúsági szervezet politikai platformjában mar­kánsabb, a szocializmus ér­tékeit és problémáit, a párt törekvéseit még inkább hir­dető és vállaló szervezetté kíván válni. A szakszervezeteknek és a KlSZ-nak közös a feladata abban, hogy összefogjanak a munkafegyelem javításáért, a tudás, a becsületes mun­ka elismeréséért. Végezetül a pályakezdés és a család- alapítás gondjairól beszélt. Gérard Alézard, a francia Általános Munkásszövetség, a CGT titkára átadta a kongresszusnak a legnagyobb francia szakszervezeti szö­vetség üdvözletét. Elmondta, hogy a CGT megkülönbözte­tett figyelemmel kíséri a szocialista országok szak­szervezeteinek munkáját, s a tapasztalatokat igyekeznek hasznosítani. Beck Tamás, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnö­ke arról szólt, hogy a válla­lati érdekek képviseletét, egyeztetését ellátó kamara egyre több kérdésben mű­ködik együtt a szakszerveze­tekkel. Á dolgozók tulajdo­nosi tudatának fejlesztése, a munkavállalók és a gazdál­kodó szervezetek közötti szemléleti egység erősítése közös feladat. Szabó Sándor, az ÉDOSZ Békés megyei titkára az új vállalatvezetési formák ki­alakítása körüli tisztázatlan kérdéseket vetette fél. Fon­tos lenne, hogy a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa a Minisztertanáccsal egyetér­tésben irányelveket adjon ki az új vállalati irányítás és a szakszervezeték harmonikus együttműködése érdekében. Tóth Ilona,' a Szakszerve­zetek Veszprém Megyei Ta­nácsának vezető titkára ki­fogásolta: az új alapszabály­tervezet nem tartalmazza a szakszervezetek megyei ta­nácsainak azt az eddigi jo­gát, hogy képviseljék dolgo­zóikat a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa előtt is. Miklós Györgyné, a Győr- Sopron Megyei Tejipari Vál­lalat szb-titkára az élelmi­szeripar munkájáról beszélt. Zimonyi Ferencné, a Zrí­nyi Nyomda szakszervezeti bizottságának titkára el­mondta, hogy a központi bérintézkedések ellenére a nyomdaiparban foglalkozta­tott dolgozók jelentős részé­nek életkörülményei az utób­bi években romlottak. E nagy múltú szakmának az elismertsége nem kielégítő, s nincs összhangban a nyom­dászokkal szemben támasz­tott politikai, kultúrpolitikai és szakmai követelmények­kel. Varga Károly, a Láng Gépgyár lakatosa a nehéz gazdasági helyzetbe került vállalatok dolgozóinak gond­jairól beszélt. Csikós Pál, a Bőripari Dol­gozók Szakszervezetének fő­titkára arról szólt, hogy olyan kereseti viszonyokat kell kialakítani, amelyek a végzett munka, a teljesít­mény elismerését közelebb hozzák a társadalom igaz­ságérzetéhez. Szabó Imre, a debreceni Ingatlankezelő Vállalat szb- titkára kérte a szakszerve­zet segítségét: javaslatokkal járuljon hozzá, hogy a szol­gáltatók színvonalasabban végezhessék munkájukat. Bujáki Gáborné, a Szilas- menti Termelőszövetkezet raktárosa elmondotta, hogy 1976 óta működnek a ter­melőszövetkezetekben szak- szervezetek, amelyeknek azonban csak az alkalma­zottak lehetnek a tagjai. Az alkalmazottak egy része idő­vel tsz-taggá kíván válni, de továbbra is kötődik a szak- szervezeti mozgalomhoz. Gondot okoz, hogy az új szö­vetkezeti tagok nem tarthat­ják meg szakszervezeti tag­ságukat. — A kormány nevében kö­szöntőm a szakszervezetek XXV. kongresszusát. Meg­tisztelő megbízatásom, hogy ebből az alkalomból kinyil­vánítsam: a Minisztertanács nagyra becsüli és elismeri azt az értékes tevékenységet, amelyet a magyar szakszer­vezetek az elmúlt években is kifejtettek a szervezett dol­gozók érdekeinek képvisele­tében, a gazdasági és társa­dalmi feladatainkra való mozgósításban — mondotta elöljáróban. Kéri Attila, a BKV gépko­csivezetője elmondta, hogy egyetért a tanácskozás elé került dokumentumokban megfogalmazottakkal, s ja­vasolta azok elfogadását. Pécsi Ildikó, a Népszínház érdemes művésze kifejezte, meggyőződését, hogy társa­dalmi érdek felkelteni és éb­ren tartani a kulturális érté­kek iránti igényt és támogat­ni kell az új értékes művészi alkotások létrehozását. A pénzeszközök szűkös voltát tehetséggel kellene ellensú­lyozni, s ehhez elhivatott, vállalkozó szellemű színház­vezetésre van szükség. Szabó Dezsőné, az EGIS Gyógyszergyár műszerésze a lakáshoz jutás növekvő ne­hézségeit említette meg. Ép­pen a fiatal nagyüzemi mun­kások azok, akiktől időben egyre távolabb kerül a saját lakás elérésének lehetősége. Jakab Józsefné, a Vas Me­gyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat pénztárosa az élel­miszerüzletek pénztárosainak napi gondjairól szólt, s azok megoldásához kérte a szak- szervezet segítségét. Schalkhammer Antal, a Ta­tabányai Szénbányák Válla­lat szakszervezeti bizottsá­gának titkára arról beszélt, hogy a szakszervezetek az el­múlt időszakban számos esetben mozgósították a bá­nyászokat arra, hogy szabad­napjaikat is munkával tölt­sék. E nélkül ugyanis tavaly mintegy másfél millió tonná­val, a VI. ötéves tervidőszak­ban pedig 6,5 millió tonnával kevesebb szenet kapott volna a népgazdaság a hazai bá­nyákból. Ezek a számok is bizonyítják: a magyar bá­— Az előző hónapokban társadalmi és állami fóru­mokon egyaránt megvontuk az elmúlt évek mérlegét, sor­ra vettük eredményeinket, és nyíltan szóltunk gond­jainkról. Így történik ez itt is. Ismeretes, hogy küzdel­mes és nehéz időszakot tu­dunk magunk mögött. Meg­birkóztunk a váratlan kül­gazdasági fordulatokkal, s eközben meg tudtuk őrizni legfőbb társadalmi vívmá­nyainkat. Tovább szélesítet­tük és új formákkal gazdagí­nyamunkásság eleget tesz feladatainak. Szükséges, hogy a következő időszak népgaz­dasági, kormányzati döntései folyamatosan javítsák a bá­nyászok helyzetét. Fuderer Károly, a Baranya Megyei Távközlési Üzem ve­zetője azt hangsúlyozta, hogy a Magyar Postánál a szerve­zeti átalakítások nem jelent­hették egyben a problémák megoldását is. A nagyváro­sokban munkaerőgondokkal küszködnek. A távbeszélőhá­lózat pedig lényegesen elma­rad a szükséges színvonaltól. A most kezdődő tervidőszak­ban azonban érezhető válto­zások következhetnek be, mi­vel a terv — a lehetőségek­hez mérten — a távközlés, a hírközlési rendszer javítását is célul tűzte. Juhász Pétemé, a Szegedi Ruhagyár szakszervezeti bi­zottságának titkára a női munka megbecsülésének szükségességéről szólt. Sáli Ferenc, a HVDSZ fő­titkára hangsúlyozta, hogy az elmúlt évek nehezebb gaz­dasági viszonyai ellenére a tagság kiállt a szakszervezeti mozgalom mellett, s bár gya­korta bírálta, mindig a ma­gáénak vallotta. A felszólaló méltatta az új vállalatirányí­tási formákat, de hozzáfűzte, hogy a régivel szinte senki sem törődik, holott a gazdál­kodó, szolgáltató egységek egyharmada továbbra is úgy­nevezett államigazgatási irá­nyítású rendszerben dolgozik. E területen is mielőbb lénye­ges változásokra lenne szűk ség. Ezután Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyet­tese lépett a szónoki emel­vényre. tottuk a szocialista demokrá­ciát, előre haladtunk a gaz­daságirányítási rendszernek — benne a vállalatirányítás­nak — a korszerűsítésében. Mindezek — úgy gondolom — a szakszervezeti mozgal­mat újszerű és bonyolult fel­adatok elé állították. Hason­lóképpen vagyunk ezzel a kormányzati munkában. Az elmúlt évek társadalmi és gazdasági fejlődése nyo­mán a dolgözók élet és (Folytatás a 2. oldalon.) Somogyi pedagógusok szava Az elosztási célok valóraváltásához nagyobb teljesítményekre van szükség Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes beszéde

Next

/
Oldalképek
Tartalom