Somogyi Néplap, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-17 / 40. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 40. szám Ara: 1,S0 Ft 1986. február 17., hétfő BEFEJEZTE MUNKÁJÁT A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK XXV. KONGRESSZUSA Kádár János látogatása — A SZOT elnöke Gáspár Sándor, főtitkára Baranyai Tibor Vasárnap az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában befejezte munkáját a magyar szakszervezetek XXV. kongresszusa. A vita lezárása után a kongresszus megválasztotta zárt ülésen a Szakszervezetek Országos Tanácsát és a számvizsgáló bizottságot. Mindkét újonnan megválasztott testület megtartotta alakuló ülését. A Szakszervezet Országos Tanácsának elnöke ismét Gáspár Sándor, főtitkára Baranyai Tibor. A kongresszus szombati munkanapján az elnökségben helyet foglalt Kádár János, az MSZMP főtitkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, az MSZMP főtitká'^elyettese, Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai. Vasárnap részt vett a tanácskozáson Németh Károly, Hámori Csaba, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese és Pál Lénárd, a Központi Bizottság titkára is. A szombati vitában elsőként Harangozó József, a Tégla- és Cserépipari Tröszt szakszervezeti intéző bizottságának társadalmi titkára megfontolásra ajánlotta a szakszervezeti tagdíjak fizetésének egyszerűsítését, a bélyegek helyett valamilyen ás, kevesebb adminisztrációval járó elszámolási rendszer bevezetését. Szabó Endre, a Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára a szakszervezetek és az állami szervek kapcsolatairól szólva kifejtette, hogy az együttműködés ' az elmúlt években eredményesen fejlődött, jóllehet a gazdasági előrehaladás lassúbb Szőlőst Istvánná, a Pedagógusok Szakszervezete Kaposvár körzeti bizottságának alapszervezeti titkára elsősorban a kistelepüléseken tanító pedagógusok Lakásgondjaival foglalkozott hozzászólásában. Kérte, hogy a szak- szervezet is tegyen lépéseket e falvakban élő pedagógusok életkörülményeinek javítására, elsősorban lakáshoz jutásuk elősegítésére. Ezután Alekszandra Bir- jukova, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnökhelyettese szólalt fel. Méltatta a magyar dolgozóknak a fejlett szocialista társadalom építésében elért eredményeit. Kiemelte, hogy a magyar szakszervezetek tevékenységét a különböző nemzetközi fórumokon is elismerik. A magyar és a szovjet szakszervezetek folyamatosan fejlődő együttműködése jól szolgálja a két ország közötti kapcsolatok elmélyítését. Mint mondotta, népeink barátságát tovább erősítette Kádár János és Mihail Gorbacsov tavaly szeptemberben Moszkvában megtartott találkozója. Rámutatott, hogy ä KGST- országok felső szintű tanácskozásának határozata, valamint a tudományos-műszaki haladás 2000-ig szóló komplex programja a szakszerüteme, az elosztás szűkösebb lehetőségei e kapcsolatokat problematikusabbá, esetenként feszültebbé tették. Fontosnak mondotta, hogy növekedjék a szakszervezeti képviselet hatása az állami döntéselőkészítésben — ez egyben kormányzati érdek is. Az előrelépés feltétele az is, hogy a szakszervezeti mozgalom képviselői tervszerűbben és gyakrabban fejtsék ki véleményüket az ország- gyűlés plénuma előtt, s a bizottsági üléseken is ismertessék álláspontjukat. Szemán József, a Dunai Vasmű hengerésze a 80-as években válságágazattá vált kohászat gondjairól szólt. vezetek közötti együttműködés hatékonyságának fokozására és elmélyítésére is új lehetőségeket biztosít. Hangsúlyozta, hogy a magyar és a szovjet szakszervezetek között teljes a nézetazonosság a szakszervezeti világmozgalom és a nemzetközi kapcsolatok minden időszerű kérdésében. Ezt az egyetértést fejezi ki az is, hogy a szocialista közösség országai — s ezen belül a két ország szakszervezetei — egyhangúlag jóváhagyták és támogatják a Mihail Gorbacsov januári nyilatkozatában megfogalmazott leszerelési javaslatot. A konstruktív békekezdeményezés javasalja a nukleáris fegyverek teljes felszámolását az egész világon, s ez megegyezik a dolgozók, a szakszervezetek és a föld minden békeszerető, haladó és demokratikus erőinek érdekeivel. Rámutatott, hogy a szocialista országok szakszervezetei jelentős mértékben hozzájárulnak a Szovjetunió békekezdeményezéseinek megvalósításához. Külön is méltatta a kongresszuson elhangzott, a Szovjetunió javaslatait támogató békefelhívás jelentőségét. Kriston István, a Nógrád megyei Volán Vállalat szak- szervezeti bizottságának titkára megemlítette, hogy erősödött a verseny a’ fuvarpiacon. A nagyüzemi fuvarvállalatok sérelmesnek tartják, hogy nem egyenlőek a versenyfeltételek, véleményük szerint a jelenlegi adózási rendszer az indokoltnál nagyobb előnyhöz juttatja a magánfuvarozókat. Szórádi Sándor, a KISZ Központi Bizottságának titkára elmondta, hogy a kongresszus elé terjesztett dokumentumok, illetve az eddigi vita hiteles képet ad az elmúlt időszak szakszervezeti munkájáról, az ifjúsággal való törődés is visszatükröződik benne. Szólt arról, hogy a KISZ számára nem lehet közömbös, milyen választ adnak a szakszervezetek az ifjúság problémáira és hogyan képviselik azokat. A teniniakarás érezhető — mondotta —, hiszen a szak- szervezeti ifjúsági tagozatok és tanácsok most kiépülő rendszere is az érdekképviseleti és mozgalmi munka ifjúsági vonásait erősíti. Ezzel kiépülhet az ifjúsági érdekek többcsatornás képviseleti rendszere. Természetesen az ifjúsági tagozatok létrejötte nem jelentheti a két szervezet üzemen belüli rivalizálását — mondotta. A KISZ közelgő XI. kongresszusáról szólva kiemelte, hogy az ifjúsági szervezet politikai platformjában markánsabb, a szocializmus értékeit és problémáit, a párt törekvéseit még inkább hirdető és vállaló szervezetté kíván válni. A szakszervezeteknek és a KlSZ-nak közös a feladata abban, hogy összefogjanak a munkafegyelem javításáért, a tudás, a becsületes munka elismeréséért. Végezetül a pályakezdés és a család- alapítás gondjairól beszélt. Gérard Alézard, a francia Általános Munkásszövetség, a CGT titkára átadta a kongresszusnak a legnagyobb francia szakszervezeti szövetség üdvözletét. Elmondta, hogy a CGT megkülönböztetett figyelemmel kíséri a szocialista országok szakszervezeteinek munkáját, s a tapasztalatokat igyekeznek hasznosítani. Beck Tamás, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke arról szólt, hogy a vállalati érdekek képviseletét, egyeztetését ellátó kamara egyre több kérdésben működik együtt a szakszervezetekkel. Á dolgozók tulajdonosi tudatának fejlesztése, a munkavállalók és a gazdálkodó szervezetek közötti szemléleti egység erősítése közös feladat. Szabó Sándor, az ÉDOSZ Békés megyei titkára az új vállalatvezetési formák kialakítása körüli tisztázatlan kérdéseket vetette fél. Fontos lenne, hogy a Szakszervezetek Országos Tanácsa a Minisztertanáccsal egyetértésben irányelveket adjon ki az új vállalati irányítás és a szakszervezeték harmonikus együttműködése érdekében. Tóth Ilona,' a Szakszervezetek Veszprém Megyei Tanácsának vezető titkára kifogásolta: az új alapszabálytervezet nem tartalmazza a szakszervezetek megyei tanácsainak azt az eddigi jogát, hogy képviseljék dolgozóikat a Szakszervezetek Országos Tanácsa előtt is. Miklós Györgyné, a Győr- Sopron Megyei Tejipari Vállalat szb-titkára az élelmiszeripar munkájáról beszélt. Zimonyi Ferencné, a Zrínyi Nyomda szakszervezeti bizottságának titkára elmondta, hogy a központi bérintézkedések ellenére a nyomdaiparban foglalkoztatott dolgozók jelentős részének életkörülményei az utóbbi években romlottak. E nagy múltú szakmának az elismertsége nem kielégítő, s nincs összhangban a nyomdászokkal szemben támasztott politikai, kultúrpolitikai és szakmai követelményekkel. Varga Károly, a Láng Gépgyár lakatosa a nehéz gazdasági helyzetbe került vállalatok dolgozóinak gondjairól beszélt. Csikós Pál, a Bőripari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára arról szólt, hogy olyan kereseti viszonyokat kell kialakítani, amelyek a végzett munka, a teljesítmény elismerését közelebb hozzák a társadalom igazságérzetéhez. Szabó Imre, a debreceni Ingatlankezelő Vállalat szb- titkára kérte a szakszervezet segítségét: javaslatokkal járuljon hozzá, hogy a szolgáltatók színvonalasabban végezhessék munkájukat. Bujáki Gáborné, a Szilas- menti Termelőszövetkezet raktárosa elmondotta, hogy 1976 óta működnek a termelőszövetkezetekben szak- szervezetek, amelyeknek azonban csak az alkalmazottak lehetnek a tagjai. Az alkalmazottak egy része idővel tsz-taggá kíván válni, de továbbra is kötődik a szak- szervezeti mozgalomhoz. Gondot okoz, hogy az új szövetkezeti tagok nem tarthatják meg szakszervezeti tagságukat. — A kormány nevében köszöntőm a szakszervezetek XXV. kongresszusát. Megtisztelő megbízatásom, hogy ebből az alkalomból kinyilvánítsam: a Minisztertanács nagyra becsüli és elismeri azt az értékes tevékenységet, amelyet a magyar szakszervezetek az elmúlt években is kifejtettek a szervezett dolgozók érdekeinek képviseletében, a gazdasági és társadalmi feladatainkra való mozgósításban — mondotta elöljáróban. Kéri Attila, a BKV gépkocsivezetője elmondta, hogy egyetért a tanácskozás elé került dokumentumokban megfogalmazottakkal, s javasolta azok elfogadását. Pécsi Ildikó, a Népszínház érdemes művésze kifejezte, meggyőződését, hogy társadalmi érdek felkelteni és ébren tartani a kulturális értékek iránti igényt és támogatni kell az új értékes művészi alkotások létrehozását. A pénzeszközök szűkös voltát tehetséggel kellene ellensúlyozni, s ehhez elhivatott, vállalkozó szellemű színházvezetésre van szükség. Szabó Dezsőné, az EGIS Gyógyszergyár műszerésze a lakáshoz jutás növekvő nehézségeit említette meg. Éppen a fiatal nagyüzemi munkások azok, akiktől időben egyre távolabb kerül a saját lakás elérésének lehetősége. Jakab Józsefné, a Vas Megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat pénztárosa az élelmiszerüzletek pénztárosainak napi gondjairól szólt, s azok megoldásához kérte a szak- szervezet segítségét. Schalkhammer Antal, a Tatabányai Szénbányák Vállalat szakszervezeti bizottságának titkára arról beszélt, hogy a szakszervezetek az elmúlt időszakban számos esetben mozgósították a bányászokat arra, hogy szabadnapjaikat is munkával töltsék. E nélkül ugyanis tavaly mintegy másfél millió tonnával, a VI. ötéves tervidőszakban pedig 6,5 millió tonnával kevesebb szenet kapott volna a népgazdaság a hazai bányákból. Ezek a számok is bizonyítják: a magyar bá— Az előző hónapokban társadalmi és állami fórumokon egyaránt megvontuk az elmúlt évek mérlegét, sorra vettük eredményeinket, és nyíltan szóltunk gondjainkról. Így történik ez itt is. Ismeretes, hogy küzdelmes és nehéz időszakot tudunk magunk mögött. Megbirkóztunk a váratlan külgazdasági fordulatokkal, s eközben meg tudtuk őrizni legfőbb társadalmi vívmányainkat. Tovább szélesítettük és új formákkal gazdagínyamunkásság eleget tesz feladatainak. Szükséges, hogy a következő időszak népgazdasági, kormányzati döntései folyamatosan javítsák a bányászok helyzetét. Fuderer Károly, a Baranya Megyei Távközlési Üzem vezetője azt hangsúlyozta, hogy a Magyar Postánál a szervezeti átalakítások nem jelenthették egyben a problémák megoldását is. A nagyvárosokban munkaerőgondokkal küszködnek. A távbeszélőhálózat pedig lényegesen elmarad a szükséges színvonaltól. A most kezdődő tervidőszakban azonban érezhető változások következhetnek be, mivel a terv — a lehetőségekhez mérten — a távközlés, a hírközlési rendszer javítását is célul tűzte. Juhász Pétemé, a Szegedi Ruhagyár szakszervezeti bizottságának titkára a női munka megbecsülésének szükségességéről szólt. Sáli Ferenc, a HVDSZ főtitkára hangsúlyozta, hogy az elmúlt évek nehezebb gazdasági viszonyai ellenére a tagság kiállt a szakszervezeti mozgalom mellett, s bár gyakorta bírálta, mindig a magáénak vallotta. A felszólaló méltatta az új vállalatirányítási formákat, de hozzáfűzte, hogy a régivel szinte senki sem törődik, holott a gazdálkodó, szolgáltató egységek egyharmada továbbra is úgynevezett államigazgatási irányítású rendszerben dolgozik. E területen is mielőbb lényeges változásokra lenne szűk ség. Ezután Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese lépett a szónoki emelvényre. tottuk a szocialista demokráciát, előre haladtunk a gazdaságirányítási rendszernek — benne a vállalatirányításnak — a korszerűsítésében. Mindezek — úgy gondolom — a szakszervezeti mozgalmat újszerű és bonyolult feladatok elé állították. Hasonlóképpen vagyunk ezzel a kormányzati munkában. Az elmúlt évek társadalmi és gazdasági fejlődése nyomán a dolgözók élet és (Folytatás a 2. oldalon.) Somogyi pedagógusok szava Az elosztási célok valóraváltásához nagyobb teljesítményekre van szükség Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes beszéde
