Somogyi Néplap, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-13 / 10. szám

1986. január 13., hétfő Somogyi Néplap 5 Fesztiválélmény Jorgének sok a mondanivalója A 'latin-amerikai országok Vilii. fiiJimfesztiiváilján 200 já­ték-, számtaniam tv- és amii- máiciós fűmet mutattak be. Nemcsak a ilatm-amerilkai országok filmjei kerültek műsorra, hanem olyan más nemzetiségű alkotások is, amelyek témája e .népek problémáival foglalkoznak. Két tolmács’ segítette mun­kánkat. Egyikük nem telje­sen ismeretlen a szakmabe­liek számára. Alacsony, ősz hajú, halk szavú ember. Ke­vés beszédű. De amit mond, arra két Okiból is oda kell fi­gyelni. Először azért, mert filmszakemlber, a kubaiak legismertebb operatőre, a másik az, hogy magyar szár­mazású. Olyan ember, aki szeret meglhúzódni a háttér­ben, s aki a filmekről szíve­sebben beszél, mint önmagá­ról. Beszélgetéseink mind közelebb vittek bennünket egymáshoz. Jorge Haydn, azaz Hajdú György magyar szülőik gyer­mekeként Zomlborban szüle­tett 1920-ban. Kétéves volt, amikor apja elhatározta, hogy másokhoz hasonlóan, Amerikában próbál: szeren­csét. Ütra ’keltek hát a szü­lők, kanjukon egyetlen fiúk­kal, s a 18 napos hajóút vé­gén Kubáiban kötöttek ki. Egyévi ittHtartóelkodás után mehettek voflna az Egyesült Á’lajmolkiba, de megszerették Kábát és ott maradtak. Az apa fényképész volt, gyorsan érvényesült, igaz, először mint retusőr dolgozott, de két év múlva már önálló mű­termet nyitott, ahol a legis­mertebb személyek fordultak meg, többek között Heming­way iS. — Érthető, hogy apám en­gem is fényképésznek akart neveflmi — fűzi a szót Jomge. Engem azonban ez nem elé­gített ki. Megmagyarázhatat­lan erővel vonzott a mozgó­kép. Vágyam azonban csak nehezen teljesülhetett. Ku­bában akkor még nem ala­kult Iki a filmipar, a mozikat az amerikaiak ilátták el fid - meklkiel Volt egy haladó szellemű egyesület, a Mi időnk, ahol akkoriban a kul­turális életről vitatkoztunk. Szóba került a film is. Nagy­szerű társaikkal lehettem együtt. Többek között Juldo Garcia Espiniosával. ö 1985 nyarán járt Kaposváron, ahol megnézte a Mozimú­zeumot, ment hasonlót sze­retne létrehozni a hazájában. — Akkor már volt. egy kézzel hajtható Bolex kame­ráim, s arról álmodoztunk, hogy önállóan, magunk ké­szítünk filllmlet. A Mi időnk kullbjéiba tömörültek mind­azok., akik 1952-ben a Batis- ta-puccs idején, üldözöttek lettek. Az elnyomott embe­rek somsa különösen érdekelt bennünket Így kerestük föl ''Kuba déli, mocsaras vidékét, ahol embertelen körülmé­nyek között dolgoztatták a bányászokat. Róüuk készítet­tünk egy 27 perces doku- mantumfiilrnei. A rendező J u- ilíio Garcia Espinosa volt, én voltam az operatőr. Az elké­szült fitaiet levetítettük az egyetemen., és nagy sikere volt. A kritikusok is dicsér­ték. De felfigyelitek rá a Ba- .tista-rendszer titkosrendőrei isi, letartóztattak bennünket. A film rúegatívját elkoboz­ták, megsemmisítették. Ne­künk azonban volt még egy kópiánk, amiről nem beszél­tünk. A film tehát mégis megmaradt. A címe: El Me- igaoo, A mocsár. A kubai filmipar a felsza­baduláskor indult be. Ala­pító tagjai azok voltak, akik az EH Meganót készítették. — Apám sajnos már nem élhette meg ’ezt az időt. A forradalom éllőtt, 1957-ben meghalt. 1962-ben látogat­tam először Mágyarországra. Ezt is a filmezésnek köszön­hetem. Az első kubai színes filmünket, az Egy balett .tör­ténetét kivittük Lipcsébe, ahol Arany galamb díjat nyert. Én voltam az operatőr, magam is oda utaztam. A film laboratóriu­mi munkád Magyarországon készülitek. Lipcséből a ma­gyar filmesek meghívtak Bu­dapestire. Azóta többször is jártam Magyarországon. Jorge Haydu hatvanöt évesen is fáradthatatlanul dolgozik. Sok mondanivalója vanj, nem is gondol a pihe­nésre. A De tál Pedro, tál Asitilila című kubai vígjáték díszéLőadásán mellette ül­tem. Ö fordította a film szö­vegét magyarra. Félig a vász­nat néztem, félig Jorgét fi­gyeltem. Ezt a filmet is ő vette fel kamerájával. A film végén a közönség hosszan tapsolt. Jorgét körülvették a barátok, ismerősök. Torma Károly ARCOK, EMBEREK Lang Róbert fotói. Kozmetikumok, gyógynövények a patikák polcain Megszokjuk lassan, hogy a gyógyszertárakban külön­böző babaápolási cikkeket, Hemovit készítményeket, lábápolószereket — úgyne­vezett paramedicinális sze­réket — is kínálnak. Ezek­ről a nem „törzskönyvezett” szerekről és forgalmazásuk­ról dr. GVőrbiró Árpád, a Somogy JVlegyei Tanács Gyógyszertári Központjának igazgatója elmondta: — E szerek patikai for­galmazását éles vita előzte meg. A gyógyszerészek egyik tábora elzárkózott attól, hogy a gyógyszerként nem elfogadott készítményeket árusítsa. Csak a szigorúan törzskönyvezett gyógyszerek forgalmazását szorgalmaz­ták. A másik tábornak az volt a véleménye, hogy minden olyan készítmény­nek helye van a patikák polcain, amelyek eredetileg is ott voltak. A kozmetikai cikkeket régen a gyógysze­részek állítatták elő. Csak példaként említem: a rúzst is gyógyszerészek fedezték fel azzal, hogy a színtelen, eredetileg a herpesz ellen készített stifteket megszínez­ték. A gyógyszer- és a koz­metikai technológia között Orvoskongresszusok, tudományos ülések 1986-ban Tizennyolc orvostudomá­nyi konignassizust, tudomá­nyos ülést rendez az idén a Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetségének Kongresszu­st Szervező Irodája. A prog­ramból különösen kiemelke­dik a Magyar Allergalógiaii és Klinikai Immunológiai Társaság, valamint az Euró­pai ABergológiai és Immuno­lógiai Akadémia XIII. euró­pai kongresszusa, amelyet május 5. és 10. kö­zött tartanák Budapesten. A rendezvényre mintegy há­romezer résztvevőt várnak, akik megvitatják az allergiá­val, s az emberi szervezet immunitásával kapcsolatos legfrissebb kutatási eredmé­nyéket. Nagy érdeklődésire tarthat számot a Magyar Ál­talános Orvosak Tudományos Egyesülete és a Nemzetközi Bálint Társaság nemzetközi emlékkonigressizusa május vé- géini, amely többek között a neurózis ’kezelésének általá­nos gyakorlatát vizsgálja. Több mint ezer orvosit, tu­dományos kutatót várnak a Magyar Fül-orr-gégeonvasdk Egyesülete gyermék fül-orr- gégészeti szekciójának ’ta­nácskozására, valamint az Európai Gyermek Fül-, Orr-, Gégészeti Munkacsoport IV. nemzetközi kongresszusára, amelyet júniusban rendeznek meg Egerben.. Ezen többek között a csecsemőkori hallás- károsodáisiok okait, valamint a fül-orr-gégészeti onkoló­giai kérdéseket vitatják meg a szakemberek. Az urológia időszerű kér­dései szerepelnék a Magyar Urológusok Társasága és az Európai Urológiai Társaság kongresszusán.; a veseátülte­tés, a hormonális változások a vesebetegségek végső sza­kaszában, a gyógyszerek és vese betegségiek Lesz a témája a Magyar Nephrológiai Tár­sasági, az EDTA és az EDTNA nemzetközi társasá­gok közös kongresszusainak, amelyeket június végén, jú­lius elején tartanak meg Bu­dapesten, több mint három­ezer résztvevővel. Nyolc-tíizezer orvost, szak­embert várnak augusztus­ban a magyar fővárosiban megrendezendő XIV. nem­zetközi rákkomgresszusra, amelyen az elméleti és klini­kai rákkutatás eredményei­ről adnák számot a Magyar Onkológusok Társasága és az UICC Nemzetközi Társaság tagjai. szinte alig van különbség. A kozmetikai készítmények többsége gyógynövényekből készül: a gyógynövény és drogismeretet legmagasabb szinten a gyógyszerészeknek oktatják. — Ezeket a gyógyszer­könyviben nem szereplő és gyógyszerré nem minősített készítményeket csak hosz- szas biztonsági intézkedések után árusítják. A közismert halimbai teákat például a Szegedi Orvostudományi Egyetem Gyógynövény és Drogismereti Intézete, vala­mint a Gyógyszerhatástani Intézet vizsgálta meg, mi­előtt patikába kerültek. — Egyre bővül ezeknek a gyógyszerféleségeknek a kö­re. Minék alapján kerülhet­nek a patikába? — Mi is keressük, kutat­juk: hol van az a határ, amelyen túl már nem szabad ezeket a cikkeket bevinni a patikába. Az Egészségügyi Minisztériumban most ké­szül egy jogszabály, amely segíti az eligazodást és tisz­tázza a profil bővítésének módját, lehetőségeit. A nyu­gati gyógyszertárakban a vevő egyébként a legkülön­bözőbb kozmetikai cikkeket is megtalálja. Az azonban bizonyos, hogy nálunk pél­dául a parfüm és hasonló cikkek sohasem kerülnek a patikák polcaira. Ettől füg­getlenül ez a tevékenység hézagpótló jellegű és lehe­tővé teszi a szaktanácsadást. Kisebb települések vegyes­boltjaiban ugyanis nem va­lószínű, hogy megleli az ér­deklődő a gyógynövényekből készített korszerű és igen fontos készítményeket. Né­hány házzal arrébb azonban a patikában nemcsak hogy megtalálják azt, hanem hasznos tanácsokat, útmuta­tást kaphatnak használatuk­hoz. A paramedicinális szerek kínálatáról és keresletéről Árva Lóki István, a gyógy­szertári központ gyógyszer- gazdálkodási osztályvezető­je azt mondta: — Széles a választék és nagy sikere van a Hemovit készítményeknek: a habfür­dőnek, a samponnak és többféle krémnek. A baba­ápoló szerek közül a Fa,bú­ién, a Gabi és a Bibisan családot kínáljuk. Fogápoló és lábápoló készítményekből is egyre több található a gyógyszertárákban. A SZAUNÁZÁS HASZNA A szauna (sauna) finn eredetű szó, gőzfürdőt je­lent. A szauna a hidro-ter- mo,terápiás eljárások egyik típusa, amely szélsőséges hőingerék (meleg levegő — hideg víz) váltakozó alkal­mazásával a hőszabályozás­ra, keringésre, de közvetve az egész szervezetre edző tényezőként hatva fokozza az ember ellenállóképessé­gét, javítja általános állapo­tát. Az úgynevezett izzasztó fürdő — mint a szauna is évezredek óta ismert eljá­rás. Az izzasztó fürdők őse a görög—római és az orosz gőzfürdők, amelyeket a finnek a népvándorlás során Európa északi részére tele­pülve a terület éghajlati és geológiai adottságához iga­zítva száraz hőlégfürdőként hasznosítottak, illetve fej­lesztettek tovább. Így nem is véletlen, hogy a módszer finn neve vált közismertté. Régebben az úgynevezett füstös szaunák voltak is­mertebbek, amelyeket kívül­ről vagy belülről fával fű­töttek. Az utóbbi időkben a füstös szaunákat az elektro­mos fűtési berendezések váltották fel. A szaunák magas levegő­hőmérsékletéhez alacsony páratartalom tartozik. Ez a tényező az ember számára jól elviselhetővé teszi a ke­zelést. Jellemző a szaunák­ra, hogy a kabin magas hő­mérsékletű terében (80—110 Celsius-fok) a test teljes fe­lületén és a belélegzett le­vegővel is jelentékeny hőt vesz fel. Hatására a szerve­zet hőszabályozó mechaniz­musával válaszol. Viszony­lag rövid idő alatt emelke­dik a testhőmérséklet és a kezelés befejeztével csak lassan tér vissza az eredeti értékhez. A testhőmérséklet emelkedésével az erek kitá­gulnak, a szív által szállított vér mennyisége nő, a vér­nyomás egyidejű csökkené­se mellett. A pulzus és a légzés mélysége is nő. A szív munkáját megkönnyíti, hogy szaunázás közben erősen csökken a kis erek perifé­riás ellenállása. A testhő­mérséklet emelkedése az anyagcsere felgyorsulását eredményezi. A szervezet hőháztartásának egyensúlyi helyzetét szabályozó funk­ciók, elsősorban a fizikai hőszabályozás lép működés­be. A hőleadós 95 százalék­ban hősugárzás, hőáramlás, Izzadás, lihegés, 5 százalék­ban pedig a szervezetből ki­kerülő anyagok hőszállítása révén távozik. A hőleadás­ban a vér ereinek, kötőszö­vetnek és a verejtékmiri­gyeknek van fontos szere­pük. A szaunát főleg egészsé­ges emberek vehetik igény­be, de szóba jöhet mint gyógymódszer is, természe­tesen csak orvosi előírásra. Leghelyesebb, ha szaunázás előtt kikérjük kezelőorvo­sunk véleményét, függetle­nül attól, hogy minden szauna bejáratán ki van ír­va: „Csak saját felelősségre használható.” A figyelmezte­tő táblák előírásait feltétle­nül tanácsos betartani. Szaunázás után üdítő ha­tású egy jó úszás a fürdő- medencében, amelyekkel a kaposvári fürdő is rendel­kezik. Az uszoda vízminősége, hőmérséklete az utóbbi idő­ben sokat javult. A meden­cét melegített hálózati víz­zel töltik fel, és rendszere­sen cserélik. Dr. Hiev Ilia

Next

/
Oldalképek
Tartalom