Somogyi Néplap, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-13 / 10. szám

2 Somogyi Néplap 1986. január 13., hétfő Ágazati szakszervezetek kongresszusai tanácskoztak (Folytatás az 1. oldalról) A beszámoló feletti vitá­val folytatta munkáját va­sárnap a kongresszus, össze­sen 42 küldött kapott szót. A felszólalások érintették a vasasmozgalom előtt áilló fel­adatokat, s megfogalmazó­dott a szakszervezet i munka javításának igénye is. A vitáiban felszólalt Bara­nyai Tibor, a SZOT főtitká­ra, aki azt hangsúlyozta, hogy a szakszervezeti mozgalom eddigi eredményeire építve szükséges a szakszervezeti testületek munkamódszerei­nek és munkást Húsának meg­újítása. A tagság az eddigi­nél több önálló kezdeménye­zést igényel az érdekképvise­leti szervektől. Kapolyi László hozzászó­lásában elsősorban az ipar A szakszervezet Jókai té­ri székhazában szombaton folytatta tanácskozását a Medosz XXVI. kongresz- szusa. A tanácskozáson részt vett Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a TOT elnöke, Villányi Miklós mezőgazda- sági és élelmezésügyi állam­titkár és Nagy Sándor, a SZOT titkára. A kongresszuson felszólalt Szabó István, aki átadta a Központi Bizottság üdvözle­tét. Elöljáróban kifejtette: az elmúlt öt évben a mező- gazdaság nemcsak hogy ösz- szességében felelt meg a belföldi ellátás és az export követelményeinek, hanem a részfeladatokat is teljesítet­te. A nehezülő gazdasági környezetben, a nem egy­szer szeszélyes időjárásiban azonihan az üzemeknek mintegy harmada — részben külső okok miatt is — nem tudott megfelelni a köve­telményeknek. Ha tettek is erőfeszítéseket a helyzethez való igazodáshoz, küzdelmü­ket, nem egyszer, túlságo­san hamar feladták. Figyel­meztető, hogy esetenként még a jó földön gazdálko­dók is jövedelmezőségi gon­dokkal küszködnék, ami ar­ra utal, hogy nem tettek meg mindent saját boldogu­lásukért. A gazdálkodóknak mintegy harmada megfelelt A SZOT Központi Iskolá­jában szombaton összeült a V egy ipari Dolgozók Szak­szervezetének XXIV. kong­resszusa, amelyen részt vett Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára, Gáspár Sándor, a SZOT elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, Kapolyi László ipari mi­niszter; ott volt Alain Covet, a Vegyipari, Kőolajipari és Rokonszakmabeli Dolgozók Szakszervezete Nemzetközi Szövetségének főtitkára is. A szakszervezet központi vezetőségének írásos beszá­molója és Dajka Ferenc fő­titkár szóbeli kiegészítője egyaránt megállapította, hogy a szakszervezet előző kongresszusa határozatainak jó része a vállalati alapszer­vezetek tevékeny közremű­ködésével megvalósult: az elmúlt öt évben dinamiku­san nőtt a vegyipar termelé­se és kivitele, az elért gaz­dasági eredmények alapján sikerült megőrizni, illetve néhol javítani a dolgozóik életszínvonalát és kedvezően változtak a többség munka­körülményei is. A két kongresszus között eltelt időszak számottevő eredménye, hogy a vegy­iparban jelentősen csökkent az egészségtelen munkahe­lyek száma, a munkakörül­mények javítását azonban a szakszervezetnek tovább kell szorgalmaznia, mert még te, s mindenekelőtt a műsza­ki fejlesztés gyorsítását és a kiemelt fejlesztési programok megvalósítását szorgalmaz­ta. A vállalkozási formákról szólva elmondta, hogy aiz iparvállalatoknál hasznosí­tani kívánják a gazdasági munkaközösségek tevékeny­sége során szerzett értékes tapasztalatokat, s a fő mun­kaidő becsületéinek és rang­jának erősítésével igyekez­nek majd összekapcsolni a két tevékenységet. A vitát követően a kül­döttek elfogadták a kong­resszus határozatát, végül megválasztották a vezető szerveket és tisztségviselő­ket. A szakszervezet elnöke Borovszky Ambrus, tilelnö- kök: Szabó Piroska és Schil­ler János. Főtitkára Herczeg Károly, titkárok: Baranyai Géza, Farkas Lajosné, Hidasi Lajos és Paszternák László. a gazdasági fejlődés támasz­totta új követelményeknek, a nehezülő körülmények kö­zött is előbbre léptek. A TOT elnöke szólt arról, hogy a mezőgazdaságnak központi támogatásra is szüksége van, mivel növek­vő társadalmi elvárásokkal kell) szembenézni. Nem le­het azonban számítani olyan mértékű külső pénz-beáram­lásra, mint amilyen két év­tizeddel ezelőtt megalapozta a korszerű nagyüzemi gaz­dálkodást. Az, hogy a mezőgazdaság a mai színvonalon termel, igazolja a felsőoktatás és egyúttal a kutatás sikeres­ségét is — hangsúlyozta a továbbiakban Szabó István. Foglalkozott a munkafe­gyelem kérdésével, ezze1 kapcsolatban azt hangsú­lyozta : a fellelhető ellent­mondásokkal, visszássá­gokkal és hibákkal azért is foglalkozunk ma többet, mint régebben, mivel jelen­tősen nőtt a felhasznált ter­melőeszközök értéke. A kongresszus a vitát kö­vetően határozatot hozott, majd megválasztotta a Me­dosz vezető testületéit és a tisztségviselőket. A szak- szervezet elnöke: Hunya István; főtitkára: Dobi Fe­renc; titkárai: Bereczki András, Czirmay Tibor és Varga György. mindig csaknem ezerhárom­százán dolgoznak különféle ártalmaknak kitéve. Kedvezően alakultak a ke­resetek az elmú’t időszak­ban a vegyiparban, az itt dolgozók bére összességében az ipari átlagnál nagyobb mértékben emelkedett, p így reálbérük nem csökkent, sőt egyes szakmákban még va­lamelyest nőtt is. A vitában hozzászólt Há­mori Csajba is. — A fejlő­déssel együtt járó új kérdé­sekre magunknak kell a vá­laszt megadni, ezzel bizo­nyíthatjuk a szocializmus erejét, képességét a meg­újulásra — mondotta. A legfontosabb feladatok kö­zött említette a VII. ötéves terv célkitűzéseit, egyebek között a termékek műszaki színvonalának, minőségének javítását, a termékszerkezet korszerűsítésének meggyorsí­tását, ami elengedhetetlen feltétele a kiegyensúlyozot­tabb külkereskedelemnek, az életszínvonal érzékelhető emelésének, az antiinflációs politika eredményes valóra- váltásának. A gazdaságtalanul, illetve veszteségesen működő vál­lalatok helyzetéről szólva elmondotta: a cél elsősorban ezeknek a vállalatoknak a megerősítése, termelésük gazdaságosságának javítása, s csak végső eszköz lehet a gyárkapuk bezárása. Hámori Csaba kitért a KISZ ifjúságnevelő, a fiata­lokat mozgósító feladatokra is. Mint mondotta: a fiatal­ság lendülete hozzájárulhat társadalmi, gazdasági kérdé­seink megoldásához. A kü­lönféle érdeklődésű fiatalok mozgósítása, közösségi élet­be bevonása érdekében a KISZ mellett a jövőben többféle szervezeti formára lesz szükség, olyanokra, ahol mindenki megtalálhatja a számára vonzó programokat. Vasárnap a felszólalók többsége kedvezően értékel­te alapszervezetük tevékeny­ségét az elmúlt időszakban, a szakszervezeti tisztségvise­lők általában megfelelően éltek megnövekedett hatás­körükkel, s a mozgalom is jobban alkalmazkodott a változó követelményekhez. Emellett azonban sokan ki­emelték: tovább kell erősí­teni a szakszervezetek gaz­daságsegítő munkáját, ér­dekvédelmi, érdekképvisele­ti funkcióit. Szombaton, kezdte meg két­napos tanácskozását a Postá­sok Szakszer vez e té n ek XII. kongresszusa. Megjelent Szű­rös Mátyás, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, Baranyai Tibor, a SZOT fő­titkára, Szlovatsik Károly, a SZOT titkára és Tóth Illés államtitkár, a Magyar Posta elnöke. A szakszervezet központi vezetőségének írásos beszá­molója és Csáki Lászlóné fő­titkár hozzáfűzött szóbeli ki­egészítése is megállapította: a szakági szakszervezet sok­oldalúan támogatta a posta új szolgáltatásainak beveze­tését és a korábbiak javítá­sát segítő kezdeményezések, munkám ozgalmalk kibonta­koztatását. A posta dolgozói erőfeszítéseinek köszönhető­en a VI. ötéves tervben ösz- szességében sikerült elérni a kitűzött legfontosabb célt: megőrizni és helyenként ja­vítani is a postai szolgálta­tások színvonalát. Gondot okozott, hogy a postahivata- ilok, teleifon-, telex- és egyéb postai hálózatok fejlesztésé­re a számítottnál kevesebb pénz jutott. A fejlesztési lehetőséget többszörösen meghaladó te­lefonigényeik kielégítése ér­dekében a posta átcsopor- sította anyagi erőforrásait más postai aláigiazatok rová­séra. Az intézkedések hatá­séra öt év alatt megközelítő­en 150 ezer vonallal bővült a telefonközpontok kapacitá­sa és mintegy százezerrel emelkedett a lakástelefonok száma. De még mindig 460 ezren várnak telefonra. A postaforgalom, műszaki fej­lesztése, kisgépesitése, a rossz állagú posták rekonst­rukciója és a dolgozók mun- kakörülményeioék javítása elmaradt a tervezett ütem­től. Ezért nagyon jelentős, az országgyűlés téli ülésszaká­A MÁV Landler Jenő jár­műjavító üzemének művelő­dési házában szombaton ült össze a Vasutasok Szakszer­vezetének XI. kongresszusa, amelyen részt vett Gáspár Sándor, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke, Urbán Lajos közlekedési miniszter, Só­lyom Ferenc, a SZOT titká­ra, valamint más párt- és állami szervezetek számos vezetője. A szakszervezet központi vezetőségének írásos beszá­molója és Koszorús Ferenc főtitkár szóbeli kiegészítője egyaránt elsősorban a vasút gazdasági helyzetével és gondjaival foglalkozott, rá­mutatva : a feszültségekkel terhes időszak próbára tette Felszólalt Kapolyi László, aki az iparág jövőjéről szól­va rámutatott: a vegyipar — az ipar egészéhez hasonlóan — csak termékszerkezetének további erőteljes korszerűsí­tésével tarthatja fenn eddigi dinamikus fejlődését. Az ipari miniszter utalt az iparágak együttműködésének szükségességére, hiszen a vegyipar termékei ma már épp úgy nélkülözhetetlenek a híradástechnika fejleszté­séhez, mint az új épület- és járműszerkezeti megoldások kialakításához. A felszólalások figyelem­bevételével a kongresszus a szakszervezet feladatairól határozatot fogadott el, vé­gezetül megválasztották a vezető testületeket és tiszt­ségviselőket. A szakszervezet elnökévé ismét Takács Sán­dort, főtitkárává Dajka Fe­rencet, titkáraivá pedig Ge­ro Rezsőnét és Molnár Ká­rolyt választották. nak döntése,, hogy a VII. öt­éves tervben az előző idősza­kénál nagyobb állami támo­gatást kapjon a távközlés fejlesztése, s menet közben a népgazdaság kedvező fejlő­désétől, léhetőséigeitől füg­gően tovább is növelhető ez a hozzájárulás. A vitában felszólalt Szűrös Mátyás és az MSZMP Köz­ponti Bizottsága nevében kö- sízönitötte a kongresszus résztvevőit: Kijelentette: a postai dolgozók helytálltak és helytállnak nehéz és fele­lősségteljes posztjukon. A távközlés, a hírközlés és egyéb postai szolgáltatások fejlesztése nélkül nincs elő­relépés. Köztudott, hogy egy sor területen feszítő a hely­zet és jelentős nyomás ne­hezedik a postáira. Az ország vezetése tisztában van e kér­dés jelentőségével, s a pos­ta számíthat arra, hogy a költségvetéstől fokozottabb támogatást kap a mindenko­ri lehetőségeknek megfelelő­en. Ám a posta még jelentős belső tartalékokkal1 rendel­kezik, és ezért az eddiginél nagyobb következetességgel kell törekednie arra, hogy korszerűsítse tevékenységét és növelje annak hatékony­ságát, gazdasáigosságát. A két nap alatt több mint 33 felszólaló mondott véle­ményt a postai szolgáltatá­sokról, a szakszervezeti munkáról és sok javaslatot vetett fel a további föladatok jobb megoldására. A vita le­zárását követően a konigiresz- stzus határozatiban foglalta össze a következő öt évre szóló legfontosabb feladato­kat, ezután megválasztották a szakszervezet vezető testü­letéit és tisztségviselőit. A szakszervezet elnöke ismét Benke Gézáné, a főtitkár Gricserné Heszky Enikő, a titkár pedig továbbra is Me­gyeri László és Péntek Pet­ronella. a vasutasokat, nem kevés áldozatvállalásra volt szük­ség ahhoz, hogy mérséklőd­jenek a szállítási zavarok, s ne legyen fennakadás a nép­gazdaság vérkeringésében. Ez ugyanakkor azt is jelen­tette, hogy egyes szakmai rétegeknek — különösen azokon a területeken, ahol évek óta feszítő a munka­erőhiány — kedvezőtlenül változtak az élet- és munka- körülményei. Jellemző a túl­hajszoltság — a túlórák szá­ma meghaladja az évi 14 milliót —, s nehézséget je­lentenek az egyre romló műszáki feltételek, az állan­dósult alkatrészhiány. A gondok, nehézségek mellett az eredményekről is számot adott a beszámoló, mindenekelőtt azt hangsú­lyozva, hogy a vállalatok — a MÁV, a GYSEV és az Utasellátó — elérték a VI. ötéves terv időszakára kitű­zött főbb céljaikat. Koszorús Ferenc hangsú­lyozta : a szakszervezet örömmel üdvözli az Állami Tervbizottság egyik legutób­bi határozatát, amely a vas­út helyzetét hivatott javíta­ni. Eszerint ágazatközi cse­lekvési program gondosko­dik arról, hogy a jövőben gazdaságosabbá váljék a fu­varozás. A vitában felszólalt Gás­pár Sándor is, aki az MSZMP Központi Bizottsá­ga, valamint a SZOT nevé­ben megköszönte a vasuta­sok elmúlt években végzett áldozatkész munkáját. Mint mondatta, a vasutasok nagy erőfeszítéseket tesznek an­nak érdekében, hogy minél zölkkenőmentesebb legyen a szállítási feladatok lebonyo­lítása. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy az utóbbi idő­ben a vasutasok nincsenek „elkényeztetve”, s amint az a hozzászólásokból is kitűnt, mintha csökkent volna a vasuitasmunka társadalmi el­ismerése és az a rangja, te­kintélye, ami joggal megil­letné. Ezen a helyzeten vál­toztatni szükséges, el kell érni, hagy újra vonzóvá vál­jon a vasutas pálya, a szak­ma visszanyerje tekintélyét. A SZOT elnöke a legfon­tosabb feladatok közé sorol­ta a mértéktelen túlórázta­tás csökkentését. Mint mon­dotta, néhány vasutas mun­kaköriben már túlzottan fe­szített a munkatempó, s az mór az egészség rovására mehet. Gáspár Sándor szólt arról, hogy az elmúlt időszakban szélsőséges vélemények is megfogalmazódtak a szák­szervezeti imunlka megítélésé­vel kapcsolatban. Egyesek A Budaipest kongresszusi központban vasárnap össze­ült a Kereskedelmi, Pénz­ügyi és Vendéglátóipari Dol­gozók Szakszervezetének XXXIV. kongresszusa. Meg­jelent Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a KB Társadalom­tudományi Intézetének fő­igazgatója1, Marjai József, a Min isetentanócs elnökhelyet­tese, Sólyom Ferenc, a SZOT titkára, ott volt több táspa vezetője, valamint az ágazat munkájához kapcsolódó párt-, állami és társadalmi szerve­zetek számos vezetője is. Részt vett a tanácskozáson Hie Frunze, a Kereskedelmi Dolgozók Szakszervezetei Nemzetközi Szövetségének főtitkára. A szakszervezet központi vezetőségének írásos beszá­molója és Vas János főtitkár szóbeli kiegészítése egyaránt rámutatott: az elmúlt öt év­ben a gazdálkodás évenként változó szabályozói nemcsak ösztönözték, hanem kénysze­rítették is a vállalatokat a hatékonyabb munkárai, a nyereség, a jövedelem növe­lésére. Középpontba került a vállalkozás és annak kocká­zata, a piachoz való jóbb al­kalmazkodás, Új vállalkozá­si formák alakultak ki, mint például a szerződéses, a bér­leti és a jövedelemérdekelt­ségi rendszerek, valamint a gazdasági munkaközössé­gék. Jó eredményként érté­kelhető, hogy a kereskedelem meg tudta őrizni az áruellá­tás szintjét, s az alapvető termékekből javult a kíná­lat. Mind több teendő hárul a pénzintézetekre — folytatta a főtitkár. A megnövekedett feladatokat azonban egyre kisebb létszámmal kell ellát­ni, s a rendelkezésre álló fejlesztési források nem elég­ségesek a szükséges gépesí­tésihez. Ezért elengedhetetlen az érdekeltség fokozása, a olyan ügyek megoldását Is várják a szakszervezettől, amelyek nem tartoznak a feladatkörébe, mások pedig azt szeretnék, ha a szakszer­vezet — nem törődve a reá­lis lehetőségeikkel — csak a követelések benyújtásával foglalkozna. Hangsúlyozta: a szakszervezeteknek a szo­cialista társadalomban az a szerepük, hogy a felelősség- teljes partneri viszonyból rá­juk háruló feladatoknak ele­get tegyenek. Végül rámuta­tott arra is, hogy az utóbbi időben színesebbé, gazdagab­bá váilt a szakszervezetek munkája., ez azonban nem jelenti azt, hogy nem volna még javítani való. Vasárnap vitával folytatta munkáját a vasutasok szak- szervezetének kongresszusa. Több mint ötvenen jelent­keztek hozzászólásra, s 26- an jutottak szóhoz. Urbán Lajos közlekedési miniszter is szót kért, s mindenekelőtt azt hangsú­lyozta, hogy reálisan, s nem eltúlzottan kell megítélni a vasút helyzetét. Jelenleg ke­vesebb a munkája a vasút­nak — hiszen tízmillió ton­nával csökkent a vasútra feladott áru mennyisége a hat évvel ezelőttihez képest —, így logikusan feltétele­zik, illetve elvárják a kívül­állók, hogy a MÁV a kisebb fejlesztési lehetőségékkel és az alacsonyabb létszámmal is eleget tesz a rá háruló fel­adatoknak. A vitát követően a kong­resszusi küldöttek elfogad­ták a határozati javaslatot. Végül a kongresszus meg­választotta a szakszervezet vezető testületéit és tisztség­viselőit. Elnöke ismét Gyócsi Jenő lett, alelnökké újból Kajcsa Józsefet és Feleki Pált választották. Főtitkár Koszorús Ferenc, titkár pe­dig Tolnai Ildikó és Juhász Zoltán. differenciált bérezés feltéte­leinek megteremtése. Az elmúlt időszakban nagy teher hárult a külkereskedel­mi dolgozókra. Kiemelt sze­repük volt és van a fizető­képesség megőrzésében1, a fi­zetési mérleg egyensúlyának javításában. Felszólalt a tanácskozáson Aczél György is, aki hang­súlyozta: a társadalom min­den területén, valamennyi szakmáiban meg kell 'találni a munka valódi értékét, helyre kell állítani becsüle­tét, s ezt csak jobban szer­vezett, több örömet hozó te­vékenységgel lehet megvaló­sítani. Felhívta a figyelmet arra, míg a technikai színvo­nalban a legfejlettebb orszá­goktól mintegy egyharmad- dal vagyunk lemaradva, munkateljesítményünk fele azokónalk. Ennék alapvető oka a munkafázisok helyte­len összekapcsolása, a koo­perációiban meglévő több hiá­nyosság és a szervezetlenség. A továbbiakban arról szólt, hogy az ágazathoz tartozó szakmák mindegyike valami­féle szolgáltatást nyújt, óm erről gyakorta elfeledkez­nek. Egyre inkább elharapód­zók az a szemlélet, hogy munka nélkül, ügyeskedéssel kell vagyont szerezni, ezért indokolt a szigorú elszámol­tatás, az adóztatás. A szolgál­tatások értékének megítélé­sénél azt kell nézni, hogy mit adnak a közösségnek. Egy szakma helyét, szere­péét nemcsak ösztönző anyagi eszközökkel, de erkölcsiekkel is lehet és kell növelni — mondotta a továbbiakban, Az, hogy az egy főre eső jövedelmet milyen ütemben tudjuk megtermelni, 'rend­kívül sok mindentől függ, el­sősorban a munkától, a tech­nikai fejlettségtől. A kongresszus hétfőn foly­tatja munkáját. előtt aillo feladatokat elemez­A mezőgazdaság teljesítette a részfeladatokat is Dinamikusan nőtt a vegyipar termelése és kivitele A posták rekonstrukciója elmaradt a tervezettől Fontos, áldozatos munkát végeztek a vasutasok A kereskedelem megőrizte az ellátás szintjét

Next

/
Oldalképek
Tartalom