Somogyi Néplap, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-02 / 1. szám

1986. január 2., csütörtök Somogyi Néplap 7 IllllllillllllMHSPORT 0§1111111111 Testnevelés tagozat gondokkal Január A nap 7.32 órakor kél és 16.04 órakor nyugszik; a hold 22.53 órakor kél és 11.04 órakor nyugszik. Más formával azonos célért „A testnevelési osztályok célja az élsport számára az utánpótlás biztosítá­A megfogalmazás csalkmem két évtizedes. Néhány évnek el kellett telnie addig, amíg előbb az általános, majd azt követően a középiskolákban megalakulhattak a testneve­lési osztályok. Somogyiban Kaposvár vállalkozott az út­törő szerepre: 1970-iben a Bartók, majd egy évvel ké­sőbb a Berzsenyi általános iskolában alakult testnevelé­si osztály. Az előbbi öt év­vel később megszűnt, hogy szerepét átvegye a Krénusz iskola. Egyidejűleg a Tán­csics gimnáziumiban is meg­indult az első testnevelési tagozatos osztály. Másfél év­tizedre tekint tehát vissza megyénkben ez az oktatási forma. Létjogosultságát és formáját illetően a vélemé­nyek még ma is erősen meg- oszlanák. A legilletékeseb­bektől kérd eztük: hogyan látja a testnevelés tagozatok helyzetét, jövőjét? Sótonyi Sándor a megyei, Garay László, a városi tanács mű­velődési osztályának vezető­je, Sótonyi László az ÁISB elnöke és Szíjártó Miklós testnevelés szakos tanfel­ügyelő válaszolt a kérdésre: Kétségtelen, hogy Somogy­bán, elsősorban Kaposváron már kezdetben sok gondot okozták a testnevelési osztá­lyok. Bár hangsúlyozták a „gondos” előkészítő munkát, annak csak kevés jelét talál­hattuk meg akkor Kaposvá­ron. Nem hanyagságról volt szó: tizenöt éve nem voltak meg a tárgyi feltételei ennek az oktatási formának. Az út­törő szerepre azért jelölték ki a Bartók iskolát, mert a közelben volt az uszoda, és az akkori tervekben még az szerepelt, hogy a sportcsar­nok is a Jókai ligetbe kerül. Mindössze három általános iskolának volt Kaposváron tornaterme. A valóság más­ként alakult, 1975-ben a Krénusz iskola vette át a Bartóktól a testnevelési tago­zatot. Ezzel egyidőben léptek be a Táncsics gimnázium ka­puján az első somogyi kö­zépiskolás testnevelési tago­zatosok is. Aki a körülményekről meg akar győződni, elég, ha el­megy az iskolába. Az ottani feltételek tíz év alatt sem­mit sem változtak. Annak idején arról volt szó, hogy rövidesen új tornacsarnokot kap a gimnázium, biztosíta­nak minden szükséges tárgyi és személyi feltételt. Több osztály kénytelen egyszerre a teremben foglalkozást tarta­ni. A testnevelési tagozat­nak pedig a tantervből adó­dóan önálló teremre lenne igénye. Még mindig csak óhaj, s nem a terv szintjén lehet beszélni egy új torna­terem építéséről. Nem javul­tak a Berzsenyi és a Kré­nusz iskola feltételei sem, ez utóbbiban aztán időközben fokozatosan meg is szüntet­ték a tagozatot, és áttették a Cserben levő Madár utcai új iskolába, ahol viszonylag a legmegfelelőbbek a felté­telek. (Kivéve az iskola he­lyét.) Kaposváron kívül két tele­pülésen kísérleteztek még testnevelési tagozattal. 1976- ban Boglárlellén, majd 1981- ben Marcaliban, a Mikszáth iskolában indult be ez az osztály. A Balaton-parti te­lepülés legfőbb gondjává vált, hogy nem volt a tago­Törökországban dolgozik Mészöly Kálmán, a Magyar Labdarúgó Szövetség volt kapitánya: a Fenerbahcse edzője. Űj lakóhelyén, Isz­tambulban beszélgettünk. — Európa és Ázsia föld­rajzi határán dolgozik. Mi­lyen itt a foci? — Az itteni játékosok rendkívüli akaraterővel igyekeznek, végig a kilenc­ven percen át. Az edzése­ken azonban kevésbé. Nem képesek labda nélkül élni, például az alapozó edzése­ken néha próbára teszik az idegeimet. Ezért igyekszem minél több olyan órát tar­tani nekik, amikor labdával edzenek. Máskülönben a Fe­Ritka a csoda MÉSZÖLY KÁLMÁN MONDJA... nerbahcse olyasféle Török­országban, mint Magyaror­szágon a Fradi. — A közönség? — A tömegbázis Törökor­szágban igen nagy és igen értékes. Nem hittem volna, de most már látom, hogy ebben az ötvenmilíiós or­szágban legalább huszonöt- millió szurkoló van. A mécs­esek alatt még a tetőn is áll­nak az emberek. Azt sem hittem volna, de igaz, hogy némelyik nem eszik, de meccsre eljár. Törökország­ban az életszínvonalban na­gyok a különbségek. A gaz­dagok jelentős pénzzel tá­mogatják a sportot, a nagy tömegek pedig a jegy vá­sárlásával, meglepő méretű részvételükkel. Említettem, hogy a török közönség nem­csak hatalmas tömegű, ha­nem értékes is. Itt ugyanis meccs közben nem sértege­tik, nem küldik el kapálni, szóval nem sokkolják a já­tékosokat, mint odahaza nemegyszer. A török közön­ség a pályán küzdőkkel azonosulás révén éli ki já­tékkedvét. — Hogyan látja a labda­rúgás mai helyzetét? — Azt hiszem, a labdarú­gás történelmének ma nem a fényes lapjait írjuk. Nincs nagy korszak, mert nincse­nek nagy csapatok, s nin­csenek nagy csapatok, mert nincsenek nagy játékosegyé­niségek. Gondoljunk csak a negyvenes, ötvenes évekre, avagy a hetvenes évekre, s ne csak Puskás öcsire, ha­nem Pelére, Beckenbauerre, szóval az egész világ labda­rúgás-történetére. Mint sok mindenben, a labdarúgásban is éppen az a szép, az élet­szerűen izgalmas, hogy nem lehet komputerrel megte­remteni. Mindenféle számí­tás, szervezés és a pénz mel­lé kell még a csoda is. A já­tékosok csodája. A kettő pe­dig összefügg. És ma ritka a csoda. — Mit szeretne elérni a Fenerbahcsével ? — Nyerjük a mérkőzése­ket, s egyelőre az a célom, hogy a Fenerbahcse ered­ményeit, rangját megőrizzük. Vagyis reális céljaim van­nak. Máskülönben a szerző­désem 1986 közepétől jár le. F. D. zatnak megfelelő szintű fel­vevő egyesülete. Marcaliban viszont — a kaposváriakhoz hasonlóan — a túlzsúfoltság okozott gondot. Ebben a tan­évben ott már nem is indult tagozatos osztály. Tizenöt év­vel a kezdés után igaz a megállapítás: megyénkben az iskolahálózat és a testneve­lés tárgyi feltételeinek nagy- mérvő javulása ellenére sin­csenek biztosítva ennek az osztálytípusnak a feltételei. Nemcsak somogyi probléma ez. Az egyik gond hozza ma­ga után a másikat. Éppen a teremhiány miatt nem sike­rül biztosítani a megfelelő személyi feltételeket. Úgy il­lene, hogy a legjobb testne­velők dolgozzanak ezekben az iskolákban. Vannak szép számmal ilyen testnevelők megyénkben, de többségük időközben a mostoha körül­mények miatt elkedvetlene­dett, mások éppen ezért ke­rülik a tagozatos iskolákat. Megcsappant az érdeklődés is. Jelenleg mintegy négy­száz diák jár az általános is­kolában ilyen osztályba Ka­posváron, a gimnáziumban százhúsz diák tanul. Felvető­dik a kérdés: az általános iskolát végzett tagozatosok közül hányán fordítanak há­tat a sportnak? Nem szívderítő a kép So­mogybán. Az újabb kérdés így joggal merült fel: mi hát a megoldás? A sportági osztályok szer­vezése, meghonosítása. Van­nak ilyen jó tapasztalatok nálunk. Ezek egyesületekhez is kötődnek, így az eredeti célját nem veszítheti el az ottani munka. Kaposváron a Rákóczi sportegyesület támo­gatásával működik két lab- darúgó-szakosztály. Előbb a „névrokon” Rákóczi általá­nos iskolában, legutóbb pe­dig a Tóth Lajos általános iskolában indult be. További hasonló törekvések vannak. A Berzsenyiben a röplabdát, míg a Kisfaludyiban a kosár­labdát szeretnék így megho­nosítani. Vidéken Csurgón, Balatonszárszón és Berzen- cén kézilabdát, másutt pedig az ottani egyesület érdekei­nek megfelelő sportági osz­tály Indítását célszerű támo­gatni. A megye egyetért az isko­lák ilyen irányú törekvései­vel, csakhogy a feltételeket az egyesületekkel közösen le­het megteremteni. Somogy­bán tehát pillanatnyilag ez a járható út, ami természete­sen nem jelenti azt, hogy a tagozatos iskolák fokozatosan elsorvadnak. Jelenlegi for­májukban a kaposváriak megmaradnak, de hogy igazi hivatásukat betölthessék, ah­hoz a feltételeknek javulnia kell. Jutási Róbert A világ sportja — sorokban SANGHAJ: Az év utolsó napján a kí­nai női röplabda-válogatott az év legszebb ajándékát szállította a hazai sportked­velőknek: ismét diadalmas­kodott a Világválogatott fe­lett, ezúttal 3:2-re. A két mérkőzésből álló sorozat el­ső összecsapásán, Pekingben Kína 3:l-re győzött. A keddi sanghaji mérkő­zésen a Világválogatott rendkívül összeszedetten ját­szott, a kínai együttesnek ' maximális erőkifejtésre volt szüksége a győzelemhez. A legizgalmasabb játszma két­ségkívül az ötödik volt. A hazai csapat a közönség buzdításától hajtva, szinte önkívületi állapotban játszva fordított 4:9-ről és 8:12-ről. A mérkőzés után Peking­ben a győzelem örömére az utcákon petárdák robban­tak. LOS ALTOS: Az ismert amerikai atléti­ka magazin, a „Track and Field News” a szokásoknak megfelelően szavazásra kérte fel a szakírókat. „Az év női atlétája” kitüntető címet az NDK-beli Marita Koch ér­demelte ki. BILBAO: Három fegyveres elrabol­ta a spanyol I. ligás labda­rúgóklub, az Atletico Bilbao igazgatóját, Juan Pedro Guzmant. Az igazgató az el­múlt napokban több fenye­getést kapott baszk szepara- tistáktól. PÁRIZS: Az ATP tenisz világrang­listájának 1985-ös utolsó „kiadása”, a legjobb tíz névsora: 1. Ivan Lendl (csehszlovák), 2. McEnroe (amerikai), 3. Wilander (svéd), 4. Connors (ameri­kai), 5. Edberg (svéd), 6. Becker (nyugatnémet), 7. Noah (francia), 8. Jarryd (svéd), 9. Mecir (csehszlo­vák), 10. Curren (amerikai). NEW YORK: Az 1985-ös Nabisco Grand Prix teniszsorozatot a cseh­szlovák Lendl nyerte. A leg­jobb hat sorrendje, pontszá­maik, dollárösszegeik: 1. Lendl 4459 pont, 800 000 dollár, 2. McEnroe 4103/ 550 000, 3. Wilander 3308/ 400 000, 4. Edberg 2511/ 250 000, 5. Becker 2233/ 150 000, 6. Connors 2178/ 100 000. Rangsorolták a legjobb párosokat is. Ezek sorában a svájci—magyar, Günt- hardt—Taróczy duó a hato­dik helyezést érdemelte ki. HAGLER KERESTE A LEGTÖBBET Az Egyesült Államokban az elmúlt esztendőben mint­egy 60 sportoló akadt, aki­nek jövedelme meghaladta az egymillió dollárt. A lista lén ökölvívók és baseball- játékosok állnak. Olyan is­mert csillagok, mint a teni­szező Martina Navratilova, vagy a kosárlabdázó Ka- reem Abdul-Jabbar 2 millió dollárral csak holtverseny­ben a 7—8. helyen „szerény­kednek”. Az első három: 1. Marvin Hagler (ökölvívó) 5,7 millió dollár, 2. Thomas Hearns (ökölvívó) 5,4, 3. Larry Holmes (ökölvívó) 3,5. Európában a legjobbak jövedelmei valamivel szeré­nyebbek. A wimbledoni te­niszverseny férfi egyes győztese, a nyugatnémet Boris Becker és honfitársa, a világ talán legjobb golf­játékosa, Bernhard Langer bevételei — nem pontos adatok szerint — 4 és 5 mil­lió nyugatnémet márka kö­zött mozognak. 2_ Csütörtök Ábel Á várható időjárás: Túlnyomóan borult lesz az ég, sokfelé várha­tó újabb hóesés. Hajnalban helyenként köd képződik. ,A változó irányú szél mérsékelt ma­rad. A legmagasabb nappali hőmérséklet ma 0, —5 fok főzött valószínű. Köszönet" az Olvasóknak! Szerkesztőségünk közösségének — és személyre szólóan munkatársaink címére — naponta száz és száz karácsonyi és újévi jókívánságot kézbesített a posta. Megelőzni szinte sen­kit sem tudtunk, de köszönetünket és hasonló jókívánsá­gainkat sem lehetett eljuttatni olvasóinkhoz. Kérjük, fogadják együttes köszönetünket. Mi is Önökre gondoltunk, amikor közeledtek az ünnepek; és később is, hiszen karácsony másnapján, újév napján is dolgoztunk azért, hogy friss információkhoz, újsághoz jussanak. Eredményekben gazdag, boldog új évet kívánunk hát mindannyiuknak. Kérjük, legyenek hű barátaink, olvasóink, társaink az új esztendőben is. Lássanak el bennünket kriti­kai és személyes észrevételeikkel, javaslataikkal. Vállalják velünk együtt a nemes feladatot: a politika szellemében, odaadással, kezdeményezések sorozatával, fegyelmezett mun­kával, jó hangulatban tegyünk többet önmagunkért, közössé­gi céljaink eléréséért. A SOMOGYI NÉPLAP SZERKESZTŐSÉGE — Elhunyt Márkus László. A Madách Színház mély megrendüléssel tudatja, hogy Márkus László, a színház Kossuth-díjas kiváló művé­sze december 30-án késő éj­jel, hosszan tartó súlyos be­tegség után életének 59. évében elhunyt. Temetéséről később intézkednek. — Darány három társköz­sége — Drávatamási, Dráva- gárdony és Kastélyosdombó — kap az idén vezetékes ivóvizet. A háztartások ér­dekeltségi része 24 ezer fo­rint lesz. — Csemegekukoricát ter­melnek a zalaegerszegi hű­tőház részére a barcsi Vörös Csillag Tsz erre vállalkozó háztáji gazdaságai. Tavaly 133-an harminchárom hektáron vetettek, az idén már negyven hektáron fog­lalkoznak a gazdák ezzel a kedvelt csemegével. — Németh László minő- sógeszményéről adott ki ta­nulmánykötetet a Magvető Kiadó. A könyv a fiatal írók József Attila körének JAK-füzetek sorozatában je­lent meg. — A bábolnai IKR rend­szer a VI. ötéves tervben klubot alapított a hektáron­ként nyolc tonna kukoricát termelők részére. 1985-ös eredményei alapján Somogy- ból megőrizte korábbi klub­tagságát a siófoki November 7. Tsz, és új tagként került a közösségbe a Siófoki Álla­mi Gazdaság. — Képmagnóra vett műso­rokat csaknem egymillióan néznek rendszeresen hazánk­ban. Ez derül ki a Tömeg­kommunikációs Kutatóköz­pont egy fölméréséből. Nem­régiben megalakult a Ma­gyar Képmagnó Barátok és Üzemeltetők Országos Egye­sülete. Ez a szervezet fogja össze a kölcsönzőket és a készüléktulajdonosokat. — Pilinszky János kézirat­ban maradt forgatókönyv- vázlatát közli a Filmvilág legutóbbi száma. A Múzeum című írás valószínűleg 1963 körül keletkezett. Szerkesztőségi ügyelet este 8-ig Telefon: 11-510 S 145 évvel ezelőtt, 1841. január 2-án jelent meg — Kossuth Lajos szerkeszté­sében — a Pesti Hírlap, az 1840-es évek legjelentősebb hazai orgánumának első szá­ma. E lappal Kossuth megte­remtette Magyarországon a harcos politikai sajtót. Prog­ramcikkében egyebek közt ezt írta: „ ... a napnak tö­mérdek szükségoi között alig van egy-egy sürgetőbb, mint oly időszaki lap, mely a nemzet életének hű tükre le­gyen; közzé, .nemzetivé te­gye öröm, s bánatnak, hű­ség s törvényességnek, baj­nak, s 'hiánynak minden ér­zetét ... és szabad tért nyis­son az észnek és értelemnek, jóakaratnak, hogy. . . vak elögyülölség nélkül, higgadt kebellel, s ama mérséklettel és Hiedelemmel, mely a jó szándék és igazság bélyege, megvitassák és előkészítsék a ^ napnak nagy kérdéseit, mikben e honnak jövendője rejtezik.” A magas követelmények­nek mindenekelőtt a lapala­pító Kossuth több mint két­száz nagyszerű vezércikke felelt meg. Az ország legha­ladóbb és legnépszerűbb lap­jának publicistája volt — többek között 1— Fáy And­rás, Pulszky Ferenc, Wesse­lényi Miklós is. A Pesti Hír­lap legnagyobb érdeme, hogy összekovácsolta a polgárosu- ló nemességet és a haladó értejmiségqt, s egyik előké­szítője lett az 1848-as forra­dalomnak. Sikeres esztendő Záhonyban A MÁV záhonyi üzem- igazgatóságán egy különösen nehéz, de igen jól sikerült esztendő tapasztalatait ösz- szegzik ezekben a napokban. Az import- és tranzitforga­lomban csaknem három százalékkal szárnyalták túl a kitűzött célt. Több mint tízmillió tonna árut fogad­tak a Szovjetunióból és to­vábbították rendeltetési he­lyére. Az exportforgalomban a tavalyi, csúcsnak vélt mennyiségnél hatszázezer tonnával több áru hagyta el a határt Záhonynál, s ennek ellenére érezhetően enyhült a korábbi vagonhiány.. A záhonyi üzemi,gazgait óság 110 millió forinttal teljesí­tette túl éves bevételi tervét, s ebből a tavalyinál! összesen 9,5 millió forinttal több jö­vedelemhez jutottak a vas­utasok. — 1986. január 7-én a kapos­vári Kilián György Ifjúsági és Ottörő Művelődési Központban 19 órakor: HOBO BLUES BAND koncert lesz. Jegyek a Rendez­vényirodában válthatók. — Reumatológiai magánrende­lésem időpontja 1986. január 1- töl megváltozik. Az új időpont kedd és csütörtök 16 órától 18 óráig. Dr. Nagy Zoltán, Nagy­atád, Korányi u. 44. III. em. 6. (Gyógyszertár épülete.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom