Somogyi Néplap, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-08 / 6. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 6. szám Ara: 1,80 Ft 1986. január 8., szerda Hosszú ünnep Amikor hétfőn fölvettem a telefont, s újra negyedórát kellett várni vonalra, mind­járt az jutott az eszembe: megkezdődött a munka. Ja­nuár 6-án. Az ünnepek közötti hét­köznapokon roppant könnyű volt telefonálni, ha volt, ki­nek. A vállalatok, intézmé­nyek, tsz-irodák ugyanis „lehúzták a rolót”, az embe­rek év végi szabadságra mentek. Jó volna tudni, hány helyen dolgoztak ezek­ben a napokiban megyeszer- te, s hányán pihentek otthon vagy végezték a nélkülözhe­tetlen ház körüli teendőket. Hiszen ledolgozták év köz­ben — halljuk az ellenve­tést. Az év végi hajrá során, a számos szombati—vasár­napi műszakkal. Karácso­nyig teljesítették az évi tör­vényes munkaidőalapot, du­kál a pihenés. S különben is gazdaságosabb így, mert költséges a gépeket, az energiaszolgáltató berende­zéseket két-három napra be­indítani és újra leállítani. Ez ugyan nem minden gaz­dálkodó egységre érvényes, hivatalra, tsz-irodára még kevésbé, de ne legyünk szőr­szálhasogatók. A karácsony utáni és szil­veszter előtti pihenés jóleső örömét aligha vonja kétség­be bárki. Mégsem tetszik ebben az egyre jobban ter­jedő divatban valami. Az élőre ledolgozás okoskodása. Vajon lehet-e egy ütemesen, szervezetten működő rend­szerben hétvégi és munka­időn kívüli műszakokkal előre dolgozni? Kétlem. Az előre ledolgozás alighanem az előregondolkodás hiá­nyosságait takarja. Jön az év vége, s a tavaszi—nyári hónapok ütemes termékki­bocsátásának hiányai egyre jobban látszanak. Kevesebb áru készült el a tervezett­nél. márpedig az évi teljesí­tés, a nyereség erősen függ ettől. Ilyenkor következik az év végi hajrá, ha úgy tetszik, a „ledolgozás”. Is­merek vállalatot, ahol szer­ződéses kötelezettségeiket folyamatosan 2—3 hetes ké­sésekkel teljesítették. De a karácsony közeledte szár­nyakat adott a dolgozóknak, s tavaly december 20-ra a „rolózárás” idejére — min­dennel végeztek, olykor a vállalt határidőn belül. Fur­csa ösztönző ez, akárhogy nézzük. Az előre ledolgozásnak ez a rendszere bántó különb­ségeket termel. Vannak hi­vatalok, intézmények,^ válla­latok és szolgáltatók, ame­lyek egyszerűen nem tehetik meg hogy dolgozóikat az oly kedves év végi pihenőre küldjék. Nem ülhet jól meg­érdemelt babérjain a pék, a húsipari szakmunkás, a bolti eladó, a fodrász, a köz­lekedés megannyi dolgozója, az állatgondozó, a tanácsi szakember, és még folytat­hatnánk a sort. Nélkülük megállna az élet. S az ünne­pek között munkába sietők- ben némi keserűség támad, lám, a szomszédnak lehet, nekem nem? Rossz példa, kétségkívül. Legutoljára kívánnék ke­ményebb ellenőrzést, kor­mányszintű vagy tröszti be­avatkozást. Csak a kétség dagad csendesen az ember­ben: valóban jók-e, haszno­sak-e a gazdálkodó egysé­gek, intézmények munkáját meghatározó ösztönzők, sza­bályozók? Amelyek — egye­bek között — a munkaidő- alap jobb kihasználására szorítanának. Csupor Tibor Népesedéspolitika a megyei tanács-vb napirendjén Somogy új lakóiért A megy ed tanács végrehaj­tó bizottságának tegnapi ülé­sén — amelyen részt vett és felszólalt Klenovics Imre, a megyei pártbizottság első tit­kára is — dr. Ujsághy Er­zsébet, az egészségügyi osz­tály vezetője adott tájékoz­tatást a 'nópesedéspoil'itiikai célok megvalósításának me­gyéi 'helyzetéiről, A Balaton­szárszói Nagyközségi Tanács végrehajtó bizottsága beszá­molt munkájáról és dr. Mé­száros Balázs megyei mú­zeumiigazgató tájékoztatója alapján értékelte a testület a miúzedl'ógliai kutatómunka helyzetét, a megyei múzeum kialakításéinak távlati elgon­dolásait. A megye demográfiai ada­taiból egyértelműen kiderült: öregszik Somogy. A hatvan évnél idősebbék .aránya a megyében több mint egy szá­zalékkal magasább az orszá­gos átlagnál, a 14 éven aluli 'korosztály pedig 0,4 száza­lékkal alacsonyabb. Az ideá­lis családnagyság elérése — amely az egyszerű reproduk- öiót biztosítja — csak táv­lati cél lehet. A közeid legf öl­jebb az, hogy a fiatat csalá­dokban nagyobb számiban szülessen második, illetve harmadik gyerek. Ehhez el­sősorban a gyermeknevelés anyagi gondjainak széleskörű enyhítését kell élémi, s hosz- szabb távon azt, hogy már a házasságkötéskor több gyer- mékkel számoljanak a fia­talok. A statisztikából azon­ban az is kiderül, hogy emel­kedik a nőtlen férfiak száma és egyre több az elvált nő. A kormány 1984-ben szüle­tett határozata óta a család­anyák foglalkoztatási kötele­zettségének enyhítését szol­gáló intézkedéseik közül érez­teti már néhány a hatását I:gaz, ma még nem általános a rugalmas munkaidőben il­letve a részmunkaidőben va­ló foglalkoztatás, Mérhető a gyermeknevelés költségeit csölkkentő intézkedések 'ha­tása is. A legkedvezőbben a gyermekgondozás i díj 'beve­zetését fogadták és várják a gyermek hároméves koréiig történő kiterjesztését. He­lyesléssel fogaídták az anya­sági segély emelését, és egyetértéssel a szülési sza­badság négy héttel történő meghosszabbítását. Ehhez azonban egyre többen hoz­záteszik azt is, hogy az édes­anyáim és az orvosra kellene bízni, mikor veszi ezt igény­be. Sdk szó esik napjainkban a gyermekes családok lakáshoz jutásának feltételeiről. Az elmúlt tervidőszakban az új lakások 55,8 százalékát a fia­tal házasok kapták. A há­rom- és többgyerekesek gya­korlatilag két év alatt la­káshoz jutották. Az ered­mények mellett azt is meg kell jegyezni — mint Brandtmüller István terv­osztályvezető elmondta —, hogy a helyi tanácsok nem szívesen vállalják a felelős­séget a lakáshoz jutás esé­lyét növelő intézkedésekért. A most kezdődött hetedik ötéves tervben pedig néhány tanács — például a siófoki — nem kívánja társadalom­paliitikaiiag kiemelt prog­ramnak tekinteni a lakás­építést. Az is elhangzott a vb-ülésen — s összefoglaló­jában dr. Gyenesei István tanácselnök' is kitért rá —, hogy érdemes lenne megfon­tolni elsősorban Kaposváron olyan lákások építését, ame­lyekben több generáció tud együtt élni. A megye egészségügyi há­lózataiban is 'kiépült a csa­lád- és nővédelmi tanácsadó hálózat, korszerűsítették a iberhesgondozást. Több és korszerűbb műszert hasz­nálnak és fejlődött a gyer­mekgyógyászat. A megyei kórház gyermekosztályán fül-, orr-, gége- és sebészeti részleg működik. Megszer­vezték a gyerekek érzékszer­vi és íntelligenciavizsgálatát; .most folyik a gyermekszemé- sízet megszervezése és a gyermek-ideggondozó háló­zat kialakítása. A vitában — aimélyben kifejtette vélemé­nyét dr. Varga Levente, a megyei kórház főigazga­tója is — elhangzott: sokszor indokolatlanul hosszú 'idő telik el a műszerek beszerzése és munkába állítása között. Ezt azért is érdemes megszívlel­ni, ment a következő időszak egészségügyi programja to­vább kívánja javítani az anya- és gyermékvédelmi el­látás színvonalát. Szerepel ebben egyebek között a me­gyei szülészeti osztály bőví­tése éppúgy, mint a több- gyerekesek lakáshoz jutásá­nak támogatása. Magyar—kambodzsai barátsági gyűlés Magyar és csehszlovák népfrontvezetők találkozója A Hazafias Népfront és a Csehszlovák Nemzeti Front vezetőinek határmenti talál­kozóját tartották kedden Győrött. A Hazafias Nép­front Győr-Sopron Megyei Bizottságának székházában magyar részről Pozsgay Im­re, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsánák főtitkára tartott tájékoztatót a leg­utóbbi időszak munkájáról, a népfrontmozgalom tapaszta­latairól, a Hazafias Népfront decemberben tartott Vili. kongresszusának előkészíté­sével és lebonyolításával kapcsolatos kérdésekről Csehszlovák részről dr. To­nnás Trávnicek, a Csehszlo­vák Nemzeti Front Központi Bizottságának alelnöke és dr. Fedor Gulla, a Szlovák Nem­zeti Front Központi Bizottsá­gának alelnöke ismertette a múlt évi eredményeket és szólt a csehszlovák nemzeti front részvételéről a cseh­szlovák kommunista párt so­ron következő kongresszusa, valamint az országgyűlési választások előkészítésében. Pozsgay Imre meghívta a Csehszlovák Nemzeti Front vezetőit magyarországi láto­gatásra, amelyre várhatóan ez év szeptemberében kerül sor. Marjai József Kubában Marjai József, a Miniszter­tanács elnökhelyettese Kubá­ban tárgyal kétoldalú kap­csolatokról és véleménycse­rét folytat nemzetközi kér­désekről. Plenáris ülést tartott a magyar—kubai gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság. A ma­gyar delegációt Marjai Jó­zsef, a kübait Jósé Ramon Fernandez miniszterelnök­helyettes vezeti. A bizottság XIV. ülésszakának napirend­jén a gazdasági együttműkö­dés mai és távlati kérdései szerepelnek. Kambodzsa nemzeti ünne­pe alkalmából magyar— kambodzsai barátsági gyűlést rendeztek kedden Mohácson. A Duna-parti város egyik oktatási intézményében ren­dezett demonstráción a ma­gyar és a kambodzsai him­nusz elhangzása után Da- lecker Ödönné, a Hazafias Népfront városi titkára kö­szöntötte a résztvevőket, majd Kovács Béla, a HNF Országos Tanácsa elnökségé­nek tagja mondott beszédet. Megemlékezett 1979. január 7-ről, amikor a kambodzsai nép — a testvéri Vietnam segítségével — megdöntötte a kegyetlen polpotista rend­szert. Felszólalt Sok Sophorn, a Kambodzsai Népköztársa­ság budapesti nagykövetsé­gének ideiglenes ügyvivője is. Mohács több üzemében a dolgozók százai írták alá azt a levelet, amelyben szolida­ritásukat fejezték ki a hazá­ját újjáépítő baráti távol- keleti néppel, s a levelet ez alkalommal adták át a kam­bodzsai diplomatának. A nagygyűlés az Intemacioná- lé hangjaival zárult. A SZÖVOSZ elnöksége ülést tartott A Fogyasztási Szövetkeze­tek Országos Tanácsának el­nöksége kedden Ráckevén tartotta idei első ülését. A testület tagjai elemezték a kistelepülések kereskedelmi hálózata rekonstrukciójának tapasztalatait. Megállapítot­ták, hogy a korszerűsítés nyomán az ellátásban, a vá­sárlási és a bolti munkakö­rülményekben egyaránt lé­nyeges javulás következett be. A felújított egységek mintegy harmadát átszervez­ték; önkiszolgáló rendszert alakítottak ki. A boltok be­rendezéseit felújították vagy kicserélték, és bővítették az áruválasztékot is. A lakosság kérésére az élelmiszert áru­sító üzletek többségében — a rekonstrukció után — be­vezették a tőkehús és a mi­relit áruk értékesítését. A szövetkezetek az elmúlt öt évben összesen 1500 üzle­tet és telepet újítottak fel, illetve korszerűsítették. Hatékonyabb üzem- és munkaszervezés Hogyan lehet szervezéssel javítani a textil- és textilru­házati ipar jelenlegi gazdasá­gi helyzetét — ez volt a té­mája annak a szimpózium­nak, amelyet az iparág veze­tő szakemerei számára ren­deztek kedden a Számaik előadótermében. Az alkalmat egyben felhasználták arra is, hogy bemutassák a Hungaro- tex Textilkülkereskedelmi Vállalat és a svájci központú AGIC Interconsult AG ta­nácsadó és szervező cég által közösen alapított, budapesti székhelyű CBS Engineering AG elnevezésű vegyesvállala- tot. A CBS egyebek között arra vállalkozik, hogy a pamut-, a len- és kender-, a gyap­jú-, a selyem-, a rövidáru-, a kötő- és a textilruházati ipari vállalatok, szövetkeze­tek megbízására hatékonyabb üzem- és munkaszervezési, valamint inforációs rendsze­reket dolgozzon ki, korszerű­sítse marketing rendszerüket, továbbfejlessze vállalatirá­nyítási módszereiket. Ennek érdekében a CBS tárgyilagos és szakszerű elemzéseket vé­gez a vállalatoknál, eseten­ként vagy folyamatosan szak­mai tanácsokkal szolgál, képzési, továbbképzési tanfo­lyamokat szervez, és beveze­ti a termelés és az informá­ciós rendszer hatékonyságát fokozó számítógép alkalma­zását. Munka­védelmi kesztyűk Francia­országba A Delta Sportáru- és Bőrkonfekció-szövetke- zetben januárban négy­ezer pár munkavédelmi bőrkesztyűt készítenek — francia exportra. Horváth István látogatása Moszkvában Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára az SZKP Központi Bi­zottságának meghívására ja­nuár 6—7-én látogatást tett a Szovjetunióban. Fogadta Je- gor Ligacsov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára. Megbeszélést folytatott Vik­tor Csebrikovval, az SZKP KB tagjával, a Szovjetunió Állambiztonsági Bizottságá­nak elnökével, Nyikolaj Sza- vinkinnal, az SZKP KB tag­jával és Georgij Razumovsz- kijjal a KB, osztályvezetői­vel továbbá a Szovjetunió Legfőbb Ügyészségének, hon­védelmi és belügyminiszté­riumának több vezetőjével. A megbeszéléseken véle­ményt cseréltek az MSZMP és az SZKP időszerű felada­tairól a szocialista demokrá­cia további erősítése, a poli­tikai intézményrendszer tö­kéletesítése, az állami élet fejlesztése terén. Tájékoztat­ták egymást az MSZMP XIII. kongresszusa határoza­tának végrehajtásáról és az SZKP XXVII. kongresszusá­nak előkészítéséről. A láto­gatás programjában részt vétt Barabás János, hazánk szovjetunióbeli ideiglenes szóvivője.

Next

/
Oldalképek
Tartalom