Somogyi Néplap, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-29 / 24. szám

2 Somogyi Néplap 1986. január 29., szerda Felújította munkáját a stockholmi konferencia Budapesten ülésezik az atomenergetikai kormányközi bizottság ,,Ceruzával a kézben” Harmadik munkaév Stockholmban A stockholmi konferencia kilencedik fordulójának megnyi­tása után közös sajtóértekezletet tartott a svéd fővárosban Roland Dumas francia és Hans-Dietrich Genscher nyugat­német külügyminiszter (Telefotó — AP—MTI—KS) (Folytatás az 1. oldalról) tozik az erőszak alkalmazá­sának, és az álcázott hábo­rús készülődésnek a megaka­dályozása” — tette hozzá felszólalásában az NSZK kül­ügyminisztere . Hofland Dumas, francia külügyminiszter nyugatné­met 'kollégájához hasonlóan úgy vélekedett, hogy a szov­jet javaslatokat behatóan tanulmányozni kell, s a szov­jet és amerikai nukleáris (Folytatás az 1. oldalról) már jártak az űriben, és Gregory Jarvis fedélzeti mérnök, valamint McAuliffe tanárnő. A szerdai rajtot a több­szöri halogatás után azért sürgették, mert a NASA idén 15 utat akar végrehaj­tani az űrrepülőgépekkel, s a program feszített ütemű volt. A Challenger robbanását megelőzően a műszerék sem­miféle hibát nem mutattak. Az űrrepülőgépet három ra­kéta együtt juttatja pályára: két szilárd hajtóanyagú ra­kéta, amelyek kiégésük után leválnak az együttesről, és egy hatalmas, folyékony üzemanyagú rakéta, amely­nek tartályában több mint egymillió liter hajtóanyag van. A pályára állást meg­előző szakasz elérésekor ez is leválik, s csak az űrrepü­lőgép áll pályára. Az első ké­pekből ítélve a robbanás ak­ikor következett be, amikor a szilárd haijtóanyagú rakéták tolóerejét a raijt utón körül­belül egy perccel fökozni kell. A többezer jelentkező kö­zül kiválasztott New Hamp- shirei állambeli tanárnő, Christa McAuliffe — az űr­repülőgép első „polgári” uta­sa — férjezett, gyermekes anya, akii állampolgári isme­reteket tanított Concord vá­ros egyik középiskolájában. Szülei jelein voltak a rajt­nál, diákjai pedig a televí­ziónál figyelték az indítást. A tervek szerint McAuliffe asz- szony két „tanórát” tartott volna a világűrből. Az amerikai képviselőház­ban a tragédia hírére félbe­szakították az ülést. * * * Ronald Reagan amerikai elnök úgy döntött, hogy a Challenger űrrepülőgép tra­gédiája miatt a jövő hétre halasztja az Egyenült Álla­mok helyzetéről szóló kong­resszusi üzenetét, amelyet kedden kellett volna elmon­dania a törvényhozásiban — jelentették be a Fehér Ház­ban. Larry.Speakes szóvivő kö­zölte, hogy az üzenet helyetl az elnök helyi idő szerint kedd este televíziós beszédet készletek csökkentésére tett indítvány a „helyes irányban tett lépés”. A máltai külügyminiszter aggodalmának adott hangot az Egyesült Államok tevé­kenysége miatt a Földközi- tenger térségében, miig a szovjet delegátus megállapí­totta: országának javaslatai lehetőségét teremtenék a stockholmi konferencián a még vitás kérdések megoldá­sához. mond a katasztrófával ösz- széfüggéstoen. Az elnök egyidejűleg el­rendelte, hogy George Bush álelnök és William Graham, a NASA igazgatója haladék­talanul utazzon Cap Camave- ralbe, és kezdjen vizsgálatot a szerencsétlenség okainak tisztázására, Aki csak néhány úti­könyvet olvasott, pár riport­filmet látott is Japánról, jól emlékezhet a világhírű, nyüzsgő forgalmú, felhőkar­colókkal teli Ginzára. A To­kió szívében fekvő, neon­reklámokkal, előkelő üzle­tekkel és háztömbnyi óriás­áruházakkal, apró bárokkal A Ginza felhőkarcolói (Folytatás az 1. oldalról) területén, üzembe helyeztük a Paksi Atomerőmű első két egységét. E blokkok 1985-ben 6,5 milliárd kilowattóra áramot termeltek, és ezzel az ország összenergia igényének közel öt százalékát, villamosener­gia termelésünknek egyne­gyedét az atomenergia biz­tosította. A KGST-országok atomenergetikiai együttmű­ködésében jelentős siker, hogy a Paksi Atomerőmű első két blokkja az üzem­behelyezés óta igen jól és megbízhatóan üzemel, telje­sítménye nemcsak eléri, ha­nem a második blokk eseté­ben kismértékben meg is haladja a névleges értéket, és kiváló üzembiztonsága a nemzetközi összehasonlítás­ban is jónak minősíthető. Marjai József ezután a hosszú távra szóló hazai energetikai programról szól­va kifejtette: — A 2000-ig terjedő idő­szakra kialakítottuk energe­tikai fejlesztésünk koncep­cióit és hozzákezdtünk azok megvalósításához. A terme­lési struktúra megfelelő mó­dosításával, az energiafel­használás hatékonyságát nö­velő technológiák kifejlesz­tésével és meghonosításával el kell érni, hogy a nemzeti jövedelem egyszázalékos nö­vekedése legfeljebb 0,4 szá­zalékkal növelje az össz- energiaigényt. Ezzel ősz- hangban az ezredfordulóig az energiaigény évi növeke­dése nem haladhatja meg az 1 százalékot, a villamosener- giaiigény évi növekedése pe­dig a 3 százalékot. Tovább­ra is célunk, hogy energia- mérlegünkben csökkentsük a szénhidrogének részarányát, a villamosenergiaigényiek növekedését pedig alapve­tően atomerőművek építésé­vel és a szénbázisú villa­mosenergia-termelés növelé­sével elégítsük ki. Ennek keretében határoztuk el a Paksi Atomerőműnek a je­és csillogó éttermekkel zsú­folt városrész méltán jelké­pezi a japán fővárost. Jel­lemző, hogy a kerület hatá­rait nem szabják meg szi­gorúan, hiszen a környék minden kereskedője azt hir­deti: még az ő boltja is a Ginzához tartozik. Ez persze érthető, mivel az elhelyezkedés ebben az esetben minőséget, megbíz­lenlegivel azonos típusú, to­vábbi négy 440 megawattos blokkal való bővítését. Az 1000 megawattos blokkokra atomerőműépítési progra­munkban csak az 1990-es évek második felében kívá­nunk áttérni — mondotta a mini s zf er elnök-h ely ettes. — Az előirányzott atom­erőműépítési program és a szénerőművii termelés növe­lése beruházási erőforrása­inkat maximálisan, igénybe veszi. .Ezért megvalósításuk mellett továbbra is szükség van az energia, ezen belül a villamosanergia importjá­ra. Rendkívül nagyra érté­keljük — hangoztatta a mi­niszterelnök-helyettes — a Szovjetuniónak azt a kész­ségét, hogy biztosítja szá­munkra a nukleáris fűtő­anyagot, illetve a kiégett fűtőelemek visszafogadását. Hazánk is részt vesz a KGST-országok nukleáris üzemanyagellátására irá­nyuló együttműködésben és több mint 40 iparvállalat foglalkozik valamilyen mó­don atomerőművi berende­zések gyártásával. A kormányközi bizottság mostani ülése előtt is nagy munka áll. Több témában irányt megszabó, fontos ha­tározatokat kell hoznia — fejezte be beszédét a Minisz­tertanács elnökhelyettese. * * * Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke kedden a Parlamentben fo­gadta az atomenergetikai kormányközi bizottság bu­dapesti ülésén résztvevő de­legációk képviselőit. Havasi Ferenc, a MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a KB titkára a nap fo­lyamán a KB székházálban ugyancsak fogadta a bizott­ság ülésén tárgyaló vezető szakembereket. A szívélyes, baráti légkö­rű találkozókon részt vett Kapolyi László ipari minisz­ter is. hatóságot és színvonalat is hivatott sugallni. (Igaz, leg­többször árszínvonalat is...) A Ginza szó egyébként — ha már a pénzre utaltunk — eredetileg pénzverdét jelen­tett, az ezüstpénz csengését idézte. Ma persze inkább a pénz elverésére nyújt alkal­mat. Nos, bármennyire híres, neves legyen is a Ginza, bár­mennyire ezen a környéken összpotosuljon Tokió keres­kedelmi élete és éjjeli szóra­kozó világa az elmúlt évek­ben több új városrész üzlet- központja jelentkezett ve- télytársként. Tudjuk, a gyor­san terjeszkedő japán fővá­ros lakossága már megha­ladja egész Magyarországét, s egyes körzetei, például Sindzsuku vagy Haradzsuku napjainkban a Ginzáéhoz hasonló korszerű boltháló­zattal csalogatja a vásárló­kat. Sőt, esetenként még modernebb, még merészebb, a XXI. század konstrukcióit megelőlegező épületekkel. Valószínűleg ez a fokozódó konkurrencia is hozzájárult ahhoz, hogy az illetékesek nagyszabású felújítási ter­vet dolgoztak ki: eszerint a Ginza nem csupán kívülről újul meg, hanem tovább is terjeszkedik — lefelé! Meg akarjuk őrizni „Japán kira­katának státuszszimbólu­mát” — jelenítette ki Isima- ru Judzsi, a Ginza Szövet­ség főtitkára. A tervezet el­készítésében a MITI, a Nemzetközi Kereskedelmi és Ipari Minisztérium is részt- vett, szakértői alaposan át­vizsgálták a beterjesztett ja­vaslatokat. Felmerült például, hogy Nem a kikötőből való ki­futás, hanem a kikötőbe való befutás határozza meg az út sikerét — mondja egy angol közmondás, s ez most, a harmadik évéibe lépő stockholmi konferencia „ha­jójára” is érvényes. Záróok­mány nélkül ért véget az emberi jogok kérdésében megtartott ottawai értekezlet és a budapesti kulturális fó­rum, s most a világközvéle- 'mény a svéd fővárosra fi­gyel, ahol ezév őszére egyez­tetett okmányt kell kidolgoz­ni az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedé­sekről. A január 28-án kezdődött kilencedik forduló 33 euró­pai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada részint politikai, részint ka­tonai-technikai töltetű meg­beszélés-sorozatának része, amely úgy illeszkedik a hel­sinki folyamathoz, hogy a madridi utótálá'lkozótól kap­ta mandátumát és a bécsi utótalálkozónlak tartozik be­számolni eredményeiről, „Genfiben a hadviselési ké­pesség csökkentésének, Stockholmban a háború le­hetősége csökkentésének mó­dozatait keresik” — fogal­mazta meg egy küldöttség­vezető. Tény, hogy amikor az államok háborúra készül­nék, szeretnék, ha ez titok­ban maradna. Ha viszont nem készülnek háborúra, szeretnék, ha efelő'l mások is bizonyosak lennének. Ugyancsak tény, hogy a vá­ratlan, meglepetésszerű tá­madással szembeni védelem, állandó felkészülés óriási erőforrásokat köt le, önma­gáiban is állandósítja a fe­szültséget, alkalmanként el­hamarkodott döntésekhez ve­zet. Katonai 'bizalomerősítő in­tézkedéseket már az 1975- ben aláírt helsinki záróok­mány is ajánlott abból ki­indulva, hogy manapság a nagy hadgyakorlatok és ka­tonai erőátcsoportosítások Tokió zsúfolt belvárosa — madártávlatból egy hosszabb szakaszon he­lyezzék mélyebbre a városi metróhálózat legidősebb vo­nalát, a Ginza Line-t, mi­vel így körülbelül 300 ezer négyzetméternyi hasznosít­ható teret nyernének. Itt új üzletsorokat hoznának létre, a közlekedést komputer- vezérlésű miniautók bizto­sítanák. A tervek közt sze­repel a kábeltévé kibővíté­se, sűrített levegővel műkö­dő szemételszállítási rendszer lefektetése, más közüzemi hálózatok korszerűsítése és az egysínű vasút pályájának megh osszabb ítása. Mindez természetesen óriá­si kiadásokat követel, de hosszú távon a felszíni zsú­foltság miatt nincs más megoldás: a telekárak oda- fönt már régóta az egeket ostromolják, a beruházók milliókban számolnak. így könnyen meglehet, hogy akit világjáró kedve vagy mun­kája néhány év múlva a Felkelő Nap országának fő­városába visz el, az a ké­pekről — filmekről jól is­mert Ginza mellett, alatt egy újabb városrésszel is megismerkedhet. alig különböznek az erőknek és az eszközökmek a tényle­ges háborút megelőző szét- bontakoztatásától. Előirá­nyozta a nagyobb európai hadgyakorlatok előre való bejelentését és külföldi meg­figyelők meghívását, hogy azok meggyőződhessenek a manőverék „békés”, azaz rutinszerű jellegéről. A stockholmi konferenciá­nak, amely 1984 január 17- én külügyminiszteri szinten kezdődött és az első két év­ben négy-négy ülésszakot tartott, bizalom- és bizton­ságerősítő intézkedésekkel egyaránt kell foglalkoznia, vagyis nelm horgonyozhat le a tisztán katonai-technikai témáknál. Ebből kiindulva javasoltak a Varsói Szerző­dés taigállaimai olyan bizton­ságerősítő politikai, katona- politikai intézkedéseket, mint a katonai erőszakról való lemondás, az atomfegy­ver elsőkénti alkalmazásá­nak elvetése, Európa vegyi- fegytvermentesítése, atom- fegyvenmentes övezetek léte­sítése kontinensünk különbö­ző részein, a katonai költ­ségvetésiek korlátozása és csökkentése. A Szovjetunió ezen túlme­nően hozzájárult a helsinki záróokmányban foglaltak­nál radikálisabb katonai bi­zalomerősítő intézkedésekhez is. A NATO-munkaokmány- ban szerepelt minden nap­tári év elején esedékes ka­tonai információcsere, a ka­tonai tevékenységek közvet­len előrejelzése, megfigyelők meghívása, ellenőrzési és felügyeleti lehetőségek bizto­sítása, végül a kormányok közötti katonai távközlési rendszer kiépítése. A zömmel politikai tölte­tű keleti és szinte tisztán katonai-technikai színezetű nyugati javaslatok között sa­játos hídépítést jelentett Ronald Reagan 1985 májusi strasíbourgi és Mihail Gorba­csov októberi párizsi beszé­de. Az amerikai elnök kész­nek mutatkozott az erő al­kalmazásáról való lemondást tartalmazó szovjet indít­vány stodkbolmi megvitatá­sára, azzal összekapcsolva, hogy szovjet részről hozzájá­rulnak „konkrét” bizalom- erősítő intézkedések fogana­tosításához. Az SZKP KB főtitkára viszont jelezte, hogy a Szovjetunió kész elfogad­ni a bejelentési kötelezettség alá eső katonai tevékenysé­gek évi naptári tervének cse­réjéről szóló NATO-javasla- tot. A múlt év őszén úgy tűni, hogy mindkét fél elállt a másik részéről elfogadhatat­lannak minősített elképzelé­seinek erőltetésétől — a dön­tésihozatalhoz amúgyis kon­szenzusra van szükség — de továbbra is megmaradt az alapvető ellentét abban a kérdésiben, hogy a bizalom- erősítő intézkedések a hadi­tengerészeti és légierőre is kiterjed'jenek-e, vagy hogy milyen módon és mértékben korlátozzák a hadgyakorlato­kat. November 15-én az érint­kezési területek keresése je­gyében terjesztették elő a semleges és el nem kötelezett európai országok kilencpon­tos javaslatukat, majd de­cember 13-án határozat szü­letett arról, hogy a munka­bizottságokban koordináto­rokat neveznék ki a végle­ges dokumentumtervezet megszövegezésére. A koordi­nátorok Svédország, Svájc, Ausztria és Finnország kép­viselői lettek. „Ceruzával a kézben” ül­nek össze tehát Stockholm­ban a 35-ök delegátusai, hogy összeillesszék és össze­csiszolják az európai biza­lom és biztonság elemeit, amelyek kiegyensúlyozott egésszé összeállva megte­remtik a feltételeket a kon­tinentális leszerelésre való áttéréshez. Pirityi Sándor FELROBBANT A CHALLENGER Terjeszkedés a föld alatt JAPÁN KIRAKATA

Next

/
Oldalképek
Tartalom