Somogyi Néplap, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-27 / 22. szám

1986. január 27., hétfő Somogyi Néplap 3 Zárszámadás Nagyberkiben EGYETÉRTÉSBEN, TÖBBET, JOBBAN Negyedszázad után elköszönt az elnök A nagyberki Kaposvölgye Tsz szombaton tartott zárszámadó közgyűlésével megyénkben is megkezdődtek a mezőgazdasági nagyüzemek kiemelt eseményei. A következő hetekben Somogy hetvenhat termelőszövetkezete értékeli a munkát, és dönt. az idei év, valamint a gazdaság középtávú feladatairól. Vasárnap délelőtt Zselicszentpálon Takaros házak között... Voltaik, ünnepélyes pillana­tok, elhatározásra buzdító, a tennivalókat felelősséggel számba vevő megnyilatkozá­sok. Voltaik könnyes, derűs, bensőséges percék. Akárcsak az életünk, olyan sokszínű volt ez a közgyűlés. A modern iskola tágas aulája zsúfolásig megtelt. Az elnökségben foglalt helyet Klenovics Imre, a megyei pártbizottság első titkára, Bosznai László, a MÉM munkatársa, Tóth Károly, a megyei tanács elnökhelyette­se, Tolnai Sándor, a városi pártbizottság első titkára, Pfeiffer Elemér, a tsz-szö- vetség ütkárhelyettese. Bár ezen a napon a felnőtteké volt az iskola, ott voltak vi­rágcsokrokkal az úttörőcsa­pat képviselői is. Kösizöntöt- ték a jövőjükért fáradozó elődöket, és ők búcsúztak el először Bernáth Ferenctől, a szövetkezet nyugdíjba vonu­ló elnökéitől. Mint huszonöt éve is min­dig, most utoljára is meg­fontoltan, higgadtan adott számot Bernáth Ferenc a vezetőség nevében a midiit év munkájának tapasztalatai­ról. Miivel ez az év egyben egy tervidőszak zárását is jelenti, érzékélltette azt is, hogy a céloknak megfelelő­en ez a nagyüzem évente nyolc százalékkal növelte termelési értékét. Olyan fej­lesztéseket valósított meg, mint az 1984-ben üzembe he­lyezett ezer férőhelyes tehe­nészeti telep, vagy a most is folyamatban levő szőlőte­lepítés. A szövetkezetben dolgozók átlagjövedelme egy év alatt csaknem hét száza­lékkal emelkedett, s megkö­zelíti a hatvanhatezer forintot. Ám a jövőt megalapozó be­fektetések, a közgazdasági körülmények, a saját hibák miatt 1985 eredményei el­maradtak a várakozástól. Ebből mindenkinek le keli vonnia a cselekvésre buzdí­tó következtetést. A beszámolóra válasz volt a vita. Szót kért az üzem­gazdász, Simon László, s ki­fejezte: a fiatalok, a szép számú szakembergárda fele­lőssége tudatában dolgozik a nagyhírű szövetkezetért. Nagy László biztosította a szövetkezet vezetőit: ha ked­vezőtlen feltételekkel indul­va is, de képes lesz a sertés­telep teljesíteni .idei feszített tervét. Tóth Károly, a me­gyei tanács elnökhelyettese az alapok jObb kihasznélá- sára buzdított. Az ország, a megye mezőgazdaságában kialakult helyzet elemzésén kívül a megújulás, a mun­ka javításának fontosságát hangsúlyozta. Órák teltek el a közös ügy, á közös tennivalók megvita­tásaival. Közben munkálko­dott a jelölő- és a szavazat­szedő bizottság, mert a man­dátum lejártával a közösség- nék új vezetőséget kellett vá­lasztania. Bernáth Ferenc, aki negyedszázada vezette a szövetkezetét és munkássága elismeréseként két nappal korábban a Parlamentben kapta meg a Szocialista Ma­gyarországért Érdemrendet, nyugidíjba megy. — Nehéz, nagy idők tanú­ja és tevékeny részese volt Bemátlh Ferenc — mondta Klenovics Imre köszöntve a közgyűlést és méltatva a bú­csúzó elnök érdemeit. — A tagsággal együtt, az ő bizal­mukból sok olyat tett, ami nemcsak éhben a körzetben maradandó, hanem a megyé­ben és az egész szövetkezeti mozgalomban is. A Kaipos- völgye vezetőjeként, a tsz- szövetség elnökeként és más társadalmi tisztségében egy­szerre bátor és megfontolt tudott lenni: tudott érvelni és érveiket elfogadni. Elkö­telezetten, hittel, a jövőben bízva. Ezér a példás emberi élet­útért mondott köszönetét Pfeiffer Elemér a tsz-szövet- ség nevében és adott át egy aranygyűrűt és órát az el­nöknek. Schmidt Ervinné a nőbizottság nevében búcsú­zott: az alkotó életutat mél­tatta a MÉM vezetősége ne­vében Bosznai László és a cséhszlo.válkiai társelnök, Kovács Ferenc, aki a szlo­vákiai mezőgazdasági mi­nisztérium emlékérmét adta át az elköszönő vezetőnek. A közgyűlésen emlékezetes per­ceket szerzett a résztvevők­nek a hajdani falubeli is­kolatárs, a mai tsz-nyugdí- jas Kovács Ferencné Szí­jártó Erzsébet, aki a ne­gyedszázada együttdolgozók nevében köszönt el a mosdó- sí SarOk utcából indult el­nöktől. Bernáth Ferenc még egyszer, utoljára kitüntetése­ket adott át, emlékplakettel, pénzjutalommal búcsúzott a vele együtt nyugdíjba vonu­lóktól. Kétszáznegyvennyolcan adtak le érvényes szavazatot, és döntöttek úgy, hogy ez­után Popp Jenő vegye át a nagy múltú Kaposvölgye szö­vetkezet vezetését. Aki végigsétál Zselicszent­pálon, azt mondja, takaros falu, jó népek lakhatják. Aki pedig a házakon felejti a szemét, az elcsodálkozik, mennyi a nagyobbra átala­kított és az újonnan épült családi fészek a kisközség­ben. A régi házak sem el- dobnivalók, tán egyet vagy kettőt lehet látni, amelyik­nek repedt a fala ... A főutcán kopogtattunk be Hegedűs Gyuláékhoz. Nagy családban élő házas­pár, mindketten a városban dolgoznak. Mi az, ami ide­köti őket? És hogy telik a vasárnap délelőtt? — Ebédfőzéssel — vála­szol a feleség. — Ma húsle­ves, főtt hús paradicsommár­tással, riziibizi, kelt tészta és sütemény kerül az asztalra. Bár a férjem szakács volt a hadseregben, azóta sem bi­zonyította főzési tudomá­nyát. A szekálás elől nem tér­het ki Hegedűs Gyula: — El kell osztani a fel­adatokat. Én beszerzőm a sütni-főzni valót, te pedig megcsinálod. Nem akarlak még a konyhából is kiszorí­tani. A férj a Tanácsház utcai húsbolt vezetője. Az egyik legforgalmasabb kaposvári bolt ez; hétvégén tényleg jólesik a pihenés. A két nagylány az ebédnél segít, vagy a két és féléves öcsit gardírozza. — Szeretünk falun lakni. Egészséges, őszinte, csendes környezet ez. A fiatalok kö­zül is jónéhánya-n megma­radtak, pedig nincsenek nagy lehetőségek — rnondja a falu mai helyzetéről a fe­leség. — Talán négyszázan vagyunk. Óvodába Simonfá- ra, iskolába Kapósba járnak a gyerekek. A tanács, a tsz közös. Egyiknek sem itt van a székhelye. Egy kis bolt, a kocsma és a kultúrház ... — Ahol sajnos szinte már csak mozi van. Inkább — meséli a nyolcadikos Krisz­tina — egymáshoz járnak át a barátok, barátnők beszél­getni, zenét hallgatni. Hogy a takaros házak kö­zött miért olyan szomorú a kultúrház képe, erről Cso­konai Gyulát, a ház tiszte­letdíjas vezetőjét kérdeztük. — Látta milyen szép, tisz­ta házakban laknak az itte­niek? Hát most nézze meg — igaz, még takarítás előtt, hogy néz ki a kultúrház —, és máris kulcsot fordít a zárban ... Valóban — elszórt sörös­kupakok és üvegek, csikkek, összegyűrt papírok, összefir­kált falak — siralmas lát­vány. — Nyolc éve mozgolódom itt a közösségért. Falutalál­kozó, bál, kiállítás, előadá­sok és sorolhatnám még mi mindent csináltunk. Otthon azt is meggondolják, hogy a hamutartó melyik felében nyomják el a csikket, de a közösben szét lehet rúgni a berendezést. Igazuk van a fiataloknak: meggondolom, hogy kinek adom oda a te­rem kulcsát. Többféle terv van a kultúrházzal; a leg­fontosabb a belső tatarozás. Tényleg mélyponton van a ház, pedig nézze ezeket a súlyzókat, fekvőpadot lelkes fiatalok készítették nemré­gen. Ók szeretnék jól érez­ni magukat Somogyszentpá- lon. Csokonai Gyula kitakarít, befűt. Délután a fiatalok — a mozikedvelők — megnézik majd a Forróvérű kísértet című filmet. S talán őket is megkísérti, mennyivel jobb lenne e rideg kultúrház he­lyett egy barátságos falu­otthonban összegyűlni, ahol igazán egymásra találhatná­nak. Békés József Vörös Márta FEGYELMEZETTEN, LELKESEN Tervszerű munka, eredményes gyakorlatok Félkész családi házakat építenek Szombaton tartotta évzá­ró, illetve évnyitó gyűlését a siófoki József Attila mun­kásőr egység, a Dél-balatoni Kulturális Központban, ahol a munkásőrök családtagjai is megjelentek. Az elnökség­ben' a többi között dr. Med­ve László egészségügyi mi­niszter,, Tóth János, a me­gyei pártbizottság titkára. Hrabovszky Mihály, az or­szágos parancsnokság osz­tályvezetője, Deák Ferenc megyei parancsnok, vala­mint a siófoki, a boglárlel - lei városi, illetve a tabi nagyközségi pártbizottságok első titkárai foglaltak he­lyet. A magyar és a szovjet himnusz hangjai után Varjú Márton egységparancsnok mondott beszédet. — Az országgyűlési kép­viselő- és tanácstagválasztá­sokon is a párt politikáját képviselve működtek közre a munkásőrök, s élvezték a környezetükben élő emberek bizalmát. A tanácstagnak jelölt munkásőrök 75 száza­lékát megválasztották, a többiek pedig póttanácstag­ként szerepelnek a közélet­ben A siófoki munkásőregység az 1985, évi feladatát ered­ményesen elvégezte. Foko­zódott a személyi állomány erkölcsi, politikai egysége, javult fegyelmi helyzete, szolgálati és harci alkal­mazhatósága. Emelkedett a szakmai színvonal javultak a személyi és tárgyi feltéte­lek, korszerűbbé vált az egy­ség szervezete. A kiképző központokban- tábori körül­mények között — napi több mint tízórás kiképzési idő­ben — is példásan teljesí­tették kötelességüket a mun­kásőrök. A három irányító pártbi­zottság nevében Büki János, a boglárlellöi városi pártbi­zottság első titkára hangsú­lyozta: — Mindhárom párt- bizottság örömére szolgál az az összetartás, amelyet az al­egységek évvégi értékelése­kor katonás fegyelemmel, a munkásőrségre jellemző de­mokratikus szellemben tar­tottak meg. Dr. Medve László egész­ségügyi miniszter ezután a Minisztertanács nevében kö­szöntötte az egységgyűlés résztvevőit. Az egész nem­zet szempontjából nagy je­lentőségűnek, példaadó ere­jűnek mondta a munkásőrök tevékenységét. Különösen manapság, amikor az egyé­ni célok miatt sokan elha­nyagolják a közösség iránti kötelességeiket, fontos hang­súlyoznunk, megbecsülnünk ezt a munkát, amelyet a munkásőrök szabadidejük feláldozásával végeznek a köz javára. Az egységgyűlésen esküt tettek azok a fiatalok, akik vállalták e pártmegbízatást, és a megfelelő előképzés­ben vettek részt. A jelképes fegyverátadás után az or­szágos parancsnokság kép­viselője, a megyei, illetve az egysé gpar ancsn ok k itün tété- seket adott át. A siófoki hír­adó alegység kapta meg a megye legjőbb szakegysége címet, az ezzel járó okleve­let és vándorzászlót. A tes­tület példaadó segítéséért az országos parancsnok okle­véllel és emlékplakettel tüntette ki a DRW közössé­gét. 12-en kaptak kiváló munkásőr jelvényt. A tarta­lékos állományba vonult, il­letve leszerelt munkásőrök munkásőr emlékérmet vet­tek át, a több évtizedes munkáért szolgálati érdem­érmeket nyújtottak át. A ki­tüntetett miunkásőrök fele­ségeinek átadták az orszá­gos parancsnok köszönő le­velét. Eladásra szánt saját ter­vezésű házakat épít Békés­csabán a Békési Építőipari Szövetkezet. A tetőtérbeépí­tésű házak földszintjén konyhát, fürdőszobát, egy hálószobát, társalgót és kamrát, a tetőtérben pedig 3 hálószobát és fürdőszobát képeznek ki. A mintegy 100 négyzetméter alapterületű házakat az érdeklődők vagy a főfalak felhúzása után, vagy félkészen, vagy teljesen kész állapotban vásárolhat­ják meg. Arra is lehetőség van, hogy a tulajdonosok saját maguk válasszák meg a belső elrendezést, a falak burkolatát és a gázfűtéshez kapcsolódó berendezéseket. Cj termékek gyártását kezdték el a Kaposvári Villa­mossági Gyárban. Az első félévben tíz darab — beton­házas transzformátorok nagyfeszültségű szekrényeit készítik el lakótelepek és ipari üzemek számára. Jor­dániának ugyanakkor 0,4 kilovoltos kapcsolószekrénye­ket gyártanak, mintegy Stvenet

Next

/
Oldalképek
Tartalom