Somogyi Néplap, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-04 / 3. szám
8 Somogyi Néplap 1986. január 4., szombat IRODALOM, MŰVÉSZET, KÖZMŰVELŐDÉS Koszta Rozália festményei az Ernst Múzeumban Mit ígér 1986-ban a kiadó? GONDOLATKIADVÁNYOK ző( házas) pár kitűnő könyve, melynek címe: Hogyan játsz- sZunk gyermekeinkkel (és mikor ne). Régóta hiányzik a magyar könyvpiacról egy rövid terjedelmű, sok illusztrációt tartalmazó összefoglaló hazánk történetéről. Ezt a hiányt pótolja a Hainálk Péter szerkesztésében megjelenő Egy ezredév című munka, mely — megítélésünk szerint — tudatformáló alapműve lesz a történelmi ismeretterjesztésnek. Sók kitűnő művelődéstörténeti kiadványunk közül kiemelkedik Köpeczi Béla akadémikus munkája, mely az Európa Nagy Kor~ szakai című sorozatunkban lát napvilágot A francia felvilágosodás címmel. Téchy Olivér Buddha című könyve sok évtized után az első magyar ínyélvű feldolgozása Buddha életének, munkásságának. A külföldön élő és alkotó, magyar származású írók, művészek, tudósok megismertetése komoly feladata könyvkiadásunknak. Béládi Miklós, Pomögáts Béla és Rónay László szerkesztésében A nyugati magyar irodalom 1945 után címmel jelenik meg tanulmánykötet. A Vasárnapi Körből indult, de külföldön vádit nemzetközi hírű művészettörténésszé Antal Frigyes. A firenzei festészet és társadalmi háttere című munkája nemcsak a művészettörténészekhez, hanem minden művészet iránt ér- déklődő olvasóhoz szól. Ausztriában él és németül ír Sebestyén György, irodalmunk lelkes propagátora és műfordítója. A Lét háza címmel az utóbbi húsz évben írt irodalmi és kultúrtörténeti esszéit gyűjtötte kötetbe a kiadó. A bukaresti „A Hét” munkatársa, Szász János esz- széi A fennmaradás esélyei címmel az erdélyi magyar történelem kiemelkedő egyéniségeiről, illetve a magyar— román együttélés kulturális kölcsönhatásairól szólnak. Két új sorozatot is indít az idén a Gondoláit kiadó. Az ünnepi könyvhétre jelenik meg a Közös Dolgaink című új sorozat három kötete. Pet- ru Groza A börtön homályában, Jászi Oszkár A nemzeti államok kialakulása és a nemzetiségi kérdés című munkája, valamint Fried István Irodalmi párhuzamok és szembesítések című tanulmánykötete. A sorozat célja, hogy elfogulatlanul, a történelmi tényeknek megfelelően mutassa be közép- és kelet- európai térségben élő népek, nemzetek és nemzetiségek sok érzékenységet, vélt vagy valós sebeket bolygató közös dolgait. Ahogy a modern ember egyre inkább eltávolodik a természettől, mind nagyobb igénye támad arra, hogy megismerje. Az erdőt-mezőt járó városi ember, a kirándulók érddklődése hívta életre az angol Collins kiadó nagyszerű kis zsebkönyvsorozatát. Sok-sok színes kép és rövid, tárgyszerű leírás segíti a növények, állatok felismerését és bemutatását. 1986-ban a sorozat első két kötete lát napvilágot: David More—Alastadr Fitter Fák és Bruce Pearson—John A. Burton Emlősállatok című munkája. Ezt .követően évente két-két kötet jelenik meg. A Gondolat változatos és sokrétű tematikai programja megfelel a korszerű ismeretterjesztés igényeinek. Ezért a kiadó joggal bízik abban, hogy könyvei felkeltik az olvasók érdeklődését. V. L. E könyvek között alap- és középfokú tudománynépszerűsítő mű vek mellett néhány tudományos monográfia is található. Természetesen a kiadó azokra is gondolt, akik egyszerűen csak kellemes olvasmányt, üdítő kikapcsolódást keresve vásárolnak könyveket. Számukra készül a népszerű Világjárók sorozat, melyben eddig több mint 160 kötet 'átobt napvilágot. Kisfiú asztalnál Utca Ajtósfalván DÚSA LAJOS: Téli dal Csontig szikárodnak a kertek, mindig a lányos asszonyarc, — Hazudd hát magad kedvesebbnek, s fűts, ha megfagyni nem akarsz! Hogy kihűlt bennem Magyarország! Koppan az almáskert-derű, reggelre kifagynak a rózsák, s orvosságszag lesz, keserű. Ez a tél teszi? Vagy csak Szatmár? — Mi ez a dermedt bénaság?! Görnyedt gondjaim asztalánál mit siratnak az éjszakák? Kettős portré A Gondolat kiadó fő feliadata a tudományok népszerűsítése. Az idén mintegy 130 kiadvány jelenik meg a kiadó gondozásában több mint kétmillió példányban. A csillagászattól kezdve a matematika, a fizika, a kémia, a geológia, a biológia, a földrajz, a néprajz, az egészségügyi és orvostudomány, a nyelvészet, a filozófia, a történelem, a pedagógia, a pszitíhoilógia, a szociológia, a művelődéstörténet tárgykörében jelennék meg könyvek a Gondolatnál. Ezek a kiadványok a legkülönbözőbb képzettségű olvasókhoz szólnak. Apám (Részlet) Nem Honda! Banda! Kezdetben volt a tánc zenekar. Ezt fölváltotta a beat-epyüí- tes. A legújabb stílus azonban kijelentette: én nem egységes, hagyományos elnevezést, hanem mindenáron más, különc megjelölést akaroc/c. A rockcsoportok belső összetartozásuk és külső elkülönülésük kinyilvánítására változatos minősítéseket használnak. íme, egy akkordra való: banda, grupp, csoport, família, rt., kompánia. i Ezek a név újító törekvések önmagukban sem mindig szerencsének. Vagy azért, mert Ifölöslegesen szaporítják idegen szavakkal (grupp, team) az ezekkel egyébként is zsúfolt „roeknyelvet”, vagy azért, mert ezek a szavak ma már kissé negatív stílusárnya- latúak a köznyelvben (banda, brancs, kompánia). Igaz, talán éppen ezért használják őket. A kedvenc együttesek (lám, nekem csak ez a „konzervatív” szó jön a toliamra!) népszerűsége következtében e szavak újjászületnek a tizenéves rajongók beszédében. Előny lenne akkor, ha szinonímagazdagodást jelentene. De éppen az a hiba, hogy a jelentés- és stíluskülönbségeket elkoptatják, s kiki rockcsoport-hova- tartozása szerint univerzálissá tesz egy-egy szót! így lesz a II. A osztály banda, a KISZ- alapszervezet grupp, a kollégiumi közösség kompánia, a klub rt. S ami szerénységre kell intsen ebben a szóvadászatban: a különleges elnevezéseknek nincs egyéni, valóban megkülönböztető tartalmuk. Mert az előadói és zenei stílus nagyon is hasonlít egymásra. Szinte egy húron pendül minden gitár ... Költői Ádám A Gondolat változatos és sokszínű kínálatából nehéz kiemelni néhány könyvet, hiszen valamennyi kiadványa érdeklődésre tarthat szamot. Mégis különleges figyelmet érdemel az immár harmadik kiadásban megjelenő könyv, A fizika kultúrtörténete Simányi Károly tollárból. Hasonló sikerre számíthat Sain Márton Nincs királyi út! című matematikatörténeti munkája, mely érdekes adatain túlmenően lebilincselő olvasmány is. Richard Leaky—Roger Levin : Fajunk eredete című könyv az emberi nem evolúcióját mutatja be sőkoldialú- an, olvasmányosan és gazdag képanyaggal. Sigmund Freud kitörölhetetlen nyomot hagyott századunk gondolkodásában. Alapműve, a Bevezetés a pszichoanalízisbe, amely 1932 óta nem jelent meg magyarul, minden bizonnyal a szenzáció erejével fog hatni. Gyakorlati mentálhigiénás tanácsokkal szolgál Dobra - vies Az emberi érintkezés, F. Váhkanyi Zsuzsa Már százszor megmondtam című munkája éppúgy, mint Brian Sutton és Shirley Smith szerBUDAHÁZI ISTVÁN Az ujjak parázsló tüze alatt Ültetek egymással szemben a szobában, s az ebéd utáni kávét kortyolgattátok. Abban a szobában, amit te, Májló, vettél ki három napra a lány érkezésekor. A második napon már feszülten figyeltétek egymás arcát, minden mozdulatát. A nagy csöndet, ami körülölelt titeket, csak a szemben magasló templom tornyának kongása, s a kávéscsészékhez koccant kiskanalak hangja zavarta meg. Szembogaratok néha egymásra emeltétek, vizsgálgat- va a másikat. Az éjszaka, s az ezt megelőző délután minden vihara ott feszült még bennetek. Mindketten adni akartatok. Egymást marcangolva rohamoztatok. A lány sikkantásáig, kéjben- könnyben úszó szeméig. Míg arca is olyan nem lett, mint a haldoklóé. Ha ő volt gyors, föléd pattant. Így tomboltatok kisebb szünetekkel, talán hajnalig. Meguntad ezt a vizsgálódást. A kávéscsészékkel kiballagtál a konyhába. Visszajöttél, és rápöfékeltetek egy licenc Marlboróra. A lány törte meg a csöndet: — Hazautazom — mondta bátortalanul. Te, Májló, önző és hiú voltál. Kis zsarolásnak gondoltad az egészet. Már majdnem rákérdeztél, hogy melyik vonattal, de inkább ezt mondtad: — Miért kellene elmenned? Nem érzed jól itt magad? — De, igen. Mégis el kell menjek. — Megbántottalak valamivel? — kérdezted. — Nem, nem bántottál meg; csak mennem kell... Nézted a lányt, Májló. Láttad vonagló, éjszakai arcát, s megrémültél, mert nélküle kellett elképzelned azt a lakást, ahová te még virágot is vittél. „Mitől félsz, Májló? — vallattad magad. A magánytól? Nem, nem. Inkább a hiányától. Pedig ez egykutya.” — Te tudod, Tónia! Bár tegnap nem mondtad, hogy csak két napra jöttél. Valami nagy dolog lehet az, amiért el akarsz menni. Ami fontosabb, mint az együttlétünk. A lány meglepődött, tétova mozdulattal feléd intett, mint aki bocsánatot kér: — Mennem kell, értsd meg, mennem kell! Te, Májló, tudtad a gyenge pontját. Hozzáléptél, átkaroltad, hátgerincét simogattad, s apró csókokkal támadtad nyakát, száját — de a lány nem izzott föl. Fejét elhúzta, és kisiklott az ölelésből. Míg te, Májló, döbbenten álltái, ő addig csomagolt. Segíthettél volna neki, hiszen ismerted a mondást: „Annak a nőnek, amelyik menni akar, jobb, ha csomagolni segítenek, úgysem lehet visszatartani.” Te, Májló, zsarolni kezd- ted, de a lány hajthatatlan volt. Táskájával az ajtó felé igyekezett, mert tudta, ha akkor nem indul el, később nem lett volna ereje hozzá. Szerettél volna elé állni, könyörögni, de ez ellen büszkeséged tiltakozott. Kinyitottad az ajtót, s fölajánlottad, hogy elkíséred az állomásra. — Ne, ne kísérj el, kérlek! — Bólintottál, s a kitárt ajtón kilépett a lány. Álltatok egymással szemben a küszöbön innen és túl. A lány feléd hajolt, s amolyan puszifélét nyomott az arcodra, és zárt ajakkal a szádra is. Aztán megfordult, és lerohant a lépcsőn. Te, Májló, bambán nézhettél, ahogyan ott álltái az ajtóban. Becsuktad, hogy ne röhögjön rajtad senki. Az ablakhoz mentél, s bámultál utána. Láttad, amint átment a parkon. Gyűlölted, és ütni tudtad volna. Ügy érezted, hogy becsapott. „Dögölj meg, dögölj meg” — csikorgattad a fogaidat. Ám a következő pillanatban már indultál is lefelé a lépcsőn. A parkban nem láttad. A buszmegálló talán háromszáz méterre volt, de neked még jegyet is kellett venned. A kis trafikban a trafikos és felesége ebédelt az ételesek- ből, derűs, öregkori nyugalommal. Irigyelted ezt a nyugalmat, Májló, s a két öreg egymás felé kisugárzott sze- retetét is. Ingerülten sürgetted a jegyet. Dühös voltál rájuk, a buszmegállóra is, mert nem láttad a lányt. Aztán a buszt szidtad, mert késett, vagyis tett a menetrendre. Végre előbukkant. Fölszálltál, de türelmetlenül számoltad a megállókban fölöslegesen eltöltött másodperceket. „Essék ki a kereked!” — mondtad a vén busznak. A vasúti pályaudvar előcsarnokában nem láttad a lányt. A pénztáraknál, a várótermekben sem. Bekukkantottál az étterembe is — hiába. A peron után a buszmegálló és a taxiállomás felé vetted az utat. Sehol sem láttad. Már aggódtál érte, hiszen a lány idegen volt a városban. Eltévedhetett, bármi történhetett vele. Hülyének tituláltad magad, majd baromnak. Ekkor láttad meg Tóniét, amint a peronok túlsó végében, az épület falához támaszkodva állt egyedül, Védtelenül. Te, Májló, már nem voltál ura az érzelmeidnek. Elfeledkeztél mindenről: haragról, gyűlöletről. Már nem voltál önző, beképzelt férfi, csak szerelmes kiskamasz, aki sietett a szeretett lány felé, s nem kérdezett tőle semmit. Láttad az örömtől felcsillanó szemét, s már nyújtottad is felé a kezed szótlanul, és kéz a kézben indultatok az étterem felé. Inni valamit, amire a vesztes hívta meg a győ' test. Ahová a vesztes vezette a győztest kézenfogva, aki engedelmesen követte. S a legyőzött kivette a lány kezéből a kezét, s átölelte. A hideg jéghegy pedig egyszerre csak olvadni kezdett az ujjak parázsló tüze alatt.