Somogyi Néplap, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-23 / 19. szám
Ötezer fát metszenek Somogyi Néplap XLII. évfolyam, 19. szám 1986. január 23., csütörtök FEBRUÁR 1-ÉN KEZDŐDIK Kaposvári farsang A kaposvári farsangi napok vidám, színes rendezvénysorozata február 1-jén kezdődik. Csengős szánon — persze csak ha a januári napsugarakat elfújják a hófelhőket fuvarozó zimankós szelek — érkezik városunkba Csokonai Vitéz Mihály örök Dorottyája, a Karnevál Hercege és kísérete. Aznap kezdődik a Kilián György városi . művelődési központban Horváth Jánosnak, a népművészet mesterének emlékére meghirdetett megyei gyermék-néptáne- szólista-verseny. Másnap Somogy énekes-zenés szólistái mérik össze tudásukat a Hajlik a meggyfa ... című „viadalon”. tinea művelődési központban a KISZ Központi Művész- együttesének rajkózenekara és tánckara lép föl. Pénteken este a győri Rába, a BM Kaposvár, a pozsonyi Szőttes, a fonyódi Karikás Frigyes, a Somogy és a soproni Testvériség táncegyüttes megyénk öt művelődési házában — Göllében, Kadarkúton, Nagybajomban, Nagyberkiben és Szennában — ad műsort. Másnap a Latinca művelődési központban lesz a somogyi és dunántúli néptánc- és hagyományőrző együttesek közreműködésével folklórműsor. Szerdán. 5-én öt órakor a Latinca művelődési központban farsangi karnevált rendeznek. Szombaton reggel farsangolást tartanak, és farsangi vásárt rendeznek. A hagyományőrző együttesek bemutatják a „medveherélést”, a „kakasütést” és a „rönkhúzást”. A Kossuth téren megkoszorúzzák Csokonai szobrát, s délután háromkor megkezdődik a farsangi felvonulás. Este farsangi bálokat rendeznek. Virágos város — megtépázva Á belvárosban andocsi brigád fűrészel Január másodikén kezdték a városgazdálkodási vállalat dolgozói a kaposvári fák metszését, ötezer fát szabadítanak meg a fölösleges ágrengetegtől. Az Iszák utcában a 19 éves Kovács Olivér akrobataüigyességgel dolgozik egy platánfán: — Három éve minden tél végén, tavasz elején ez a munkám. Szívesen csinálom, nem fáraszt a fűrészelés. Öröm nyáron felnézni a zöld lombokra, s tudni: ezt a fa- koronát én alakítottam ki. Mindössze az bosszant bennünket, hogy ahol éppen dolgozunk, a legtöbb ottlakó fitymálja a munkánkat. Hartner Rudolfot, a városi Megkezdte működését Pécsett a német nyelv és a nemzetiségi kultúra á,pólósára alakult Nikolaus Lenau közművelődési egyesület. Ez a magyarországi németek első kulturális társasága. A városi tanácson megtörtént az egyesület bejegyzése, a tanács vezetése pedig átadta az egyesületnek a történelmi belváros egyik műemléki épületét a Lenau-ház számára. Az egyesület programjáról Kerner Lőrinc elnök, a magyarországi németek demokratikus szövetségének elnökségi tagja nyilatkozott az MTI pécsi munkatársának. A Kulturverein Nikolaus Lenau a német nemzetiségi szövetség programját valósítja meg Baranyában, ahol a magyarországi németanács főkertészét a belváros szép, öreg fáiról kérdeztük. — Sokan érdeklődtek nálunk a fametszésről. Néhány rossz példából kiindulva általánosítanak, s máris a fák meggyilkolásáról beszélnek az emberek. Épp ezért elhatároztuk, hogy a belváros szép, öreg fáit, amelyek körültekintőbb, értőbb metszést igényelnek, bizonyítottan jő fametszőknek adjuk. Egy andocsi munkaközösségié esett a választásunk: ők gépekkel, magaslétrákkal, motorosfű- részekkel és kellő szaktudással kezdik meg hamarosan a munkát. Fehruár húszadika a metszés befejezésének határideje. teknek csaknem negyven százaléka él. Az egyesület lehetőséget ad tagjainak a német nyelv elsajátítására és gyakorlására, a német kultúra és tudomány megismerésére. Anyanyelvére és nemzetiségére való tekintet nélkül bárki tagja lehet a társaságnak, ha elfogadja az alapszabályát. Szívesen látják tehát a német nyelv és kultúra iránt érdeklődő magyar anyanyelvű embereket is. Az egyesület fontos feladatának tartja névadója, az' 1802 és 1850 között élt Nikolaus Lenau emlékének ápolását. A Magyarországon született osztrák romantikus költő mintegy szimbóluma is a Közép-Európában együtt élő népek szellemi összetartozásának s kifejezi a pécsi Lenau egyesület nyitottságát. A szervezők a gyerekekről sem feledkeztek meg: február 6-án a Latinca Sándor Művelődési Központban megrendezik a Süsü cirkusza című gyermekműsort, 9-én pedig a bélyegfarsangot. Pénteken Halász Judit és a Bojtorján együttes várja az apróságokat a Kilián művelődési központban. A könnyűzene népes rajongótábora február 3-án este hét órakor a Szenátor együttes koncertjén tapsolhat. Pénteken hét órákor Kovács Kati és az Universal együttes műsorát tekinthetik meg. Kedden hat órakor a LaMozgássérültek fesztiválja Május 30-a és június 1-e között Székesfehérváron megrendezik a mozgássérültek első országos kulturális fesztiválját. A háromnapos programra a szervezők az ország minden részéből várnak érdeklődőket. Kétszáz vendég elhelyezéséről és ellátásáról gondoskodnak. (A részvételi díj személyenként 400 forint. Ennek ellenében biztosítják a szállást, napi háromszori étkezést és a rendezvényeken való részvételt.) A fesztivál programjában szerepel képzőművészeti kiállítás, utazás-kiállítás, irodalmi délután , keresztrejtvényfejtőbajnokság és egy szórakoztató zárórendezvény. Fakultatív programként — idegenvezető kalauzolásával — a résztvevők megismerkedhetnek Székesfehérvár történelmi belvárosával, Pákozd nevezetességeivel és tájékozódhatnak a Mozgássérültek Fejér Megyei Egyesületének tevékenységéről. A fesztivál részletes műsorfüzete februárban jelenik meg. Nikolaus Lenau közművelődési egyesület Washingtonban koncerten emlékeztek meg Martin Luther King néger polgárjogi harcos születésének évfordulójáról. A képen (balról jobbra): Paul Stookey, Bob Dylan, Mary Travers, Stevie Wonder és Peter Yarrow. (Telefotó — AP—MTI—KS) Pénz is kell a Játszótérre Nagyatádról azt mondják, hogy a fák és a virágok városa. Aki viszont ott él és ismeri a gondokat, azt mondja: baj van a játszóterekkel. Nem olyan szépek a parkok, és a Széchenyi tér védett fáinak állapota is aggasztó. Egy-egy nagyobb havazás után törnek az ágak, dőlnek a törzsek .. . Mindezt igazolja Horváth Valéria, a városgazdálkodási Gamesz park- fenntartási előadója, a város főkertésze is. Tényeket sorol. Nagyatádon a zöldterület fenntartása évente 3,6 millió forintba kerül, s ebből csupán a legfontosabbakra futja. 446 ezer négyzetméter zöldterületet gondoznák a parkerdő- és a szobortelep nélkül. Ha azt is figyelembe vesz- szük, csaknem nyolcszázezer négyzetméterről kellene beszélnünk. A statisztikai adatok szerint Gyula után az ország legjobban parkosított területe Nagyatádon található. Itt egy lakosra 36 négyzetméter jut, míg a fővárosban csupán hat. Persze Nagyatád hélyzete sajátos, hiszen a város több kisebb település egyesülésével jött létre, s az egyes városrészek között megmaradt a zöldövezet. Kérdéses persze, hogy tud-e élni a város a lehetőséggel. A főkertész szerint nehezen. A „virágos” jelző tetszetős, büszkék is rá a nagyatádiak. De a „rang” védelméért már keveset tesznek. Jól hangzik, hogy ennyi és ennyi társadalmi munkát végeztek a parkosításokért, ám valójában arra volna szükség, hogy megóvják értékeiket. Ebben már nem tudnak példát mutatni. így pedig tönkremennék a játszóterek. Aki a gyermekét hin táztatni akarja, már alig talál olyat, ahol nem kell rettegnie, hogy csemetéjét baleset éri. Horváth Valériától tudom, hogy tavaly a rendelkezésükre álló pénzből a játszóterek felújítására már nem futotta. Az idén együttműködési szerződést ínnak alá a költségvetési üzemmel, így talán lehet szépíteni a képen. A Széchenyi tér rendbetételére legalább hárommillió forint kellene. S a járdák is felújításra szorulnak. Fásítani is kell. Az újonnan ültetett fák harminc százalékát azonban néhány év múlva újra kell ültetni, mert letördelték ágaikat... Nem véletlenül mondják Nagyatádon, hogy a város igazán csak akkor lesz virágos, ha értékeiket meg is óvják az ott lakók. N. J. Egységben az erő Esettanulmány három tételben. Az egyik budapesti lakótelepen egy tucatnyi nagyrészt középkorú „fiatal” úgy határoz, hogy lakókéi ypártoló egyesületet alakít. E film a valóságban megtörtént esetet dolgoz föl, Nógrádi Gábor dokumentumai alapján. A rendező: Mihályfi Imre. Ma este, nyolc órai kezdettel sugározza a Televízió. Ha megcsordul Vince... A régi szólás szerint „Ha megcsordul Vince, tele lesz a ipince ...”. Évtizedek óta úgy értelmezik ezt a gazdák, hogy ha Vince napján olvad a hó, csepegnek a jégcsapok, akkor nem várat magára sokáig ia tavasz, s bízvást remélhetik, hogy ősszel megtelnek a hordók borral. Két szigorú, kemény tél után most végre a sok évi átlagnál enyhébb volt a december és \a január. Az Alföld híres bortermő vidékén, a csongrádi kadarka, a pusztamérgesi rizling, a szatymazi ezerjó és más márkás borok hazájában a munkára alkalmas heteket jól kihasználták a gazdák. Csongrád megyében a szőlőültetvényeknek csaknem 40 Százalékát megmetszették. A nagyüzemi táblákon népes munkacsapatok szorgoskodnak továbbra is: szakszerű, gondos munkával igyekeznek megteremteni a jó termés feltételeit. Tarka sorok Vendéglői rendelés Egy férfi és egy nő az étlapot tanulmányozza a vendéglőben. — Mit rendeljek, szívem? — kérdi a férfi. Mire a közben felpillantott nő: — Rendelj magadnak egy mentőkocsit, mert most lépett be az ajtón a férjem. A gyógycsiriz Túl az Óperencián, Stupidiában volt egyszer egy suszter, aki sehogy sem tudott megélni. Gondolt hát egyet, és híresztelni kezdte, hogy ő csodadoktor, aki gyógycsirizével minden bajt kikúrál. Ettől kezdve tódult hozzá a nép, mindenki vele orvosol- tatta a baját. Meghallotta ezt a mesebeli király, és megcsóválta a fejét: — Hát nem érdekesek az emberek? Arra, akire az ócska cipőiket nem merték rábízni, most egyszeriben rábízzák az életüket. Élvezni nehéz — Ha az orvosomra és a feleségemre hallgatok, semmi örömöm nem marad az életben. — Miért? — Mert az élvezetek fele a feleségem szerint tilos és erkölcstelen. S ami még marad, az az orvosom szerint tilos, mert hizlal. Ködobálás Két szurkoló beszélget: — Azt hiszem, hogy a haverok mégis megdobálták a játékvezetőt a meccs után. — Miből gondolod? — Ö mondta, hogy mikor a játékot lefújta, nagy kő esett le a szívéről. Ki játszott? Két szurkoló „értékelése” a vereséget szenvedett válogatott mérkőzés után: — Tudod, ki játszott aránylag még a legjobban a magyarok közül? _ ??? — A honvédzenekar. Edzés A jégen kérdezik egyik tehetségtelen kezdőtől, aki egy helyiben áll: — Miért nem korcsolyázol ? — Fejlesztem az álló- képességemet. .. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának lapj'a Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Főszerkesztő-h.: dr. Kercza Imre Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár Pf. 31. 7401. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Telex: 13-360. Kiadja a Somogy Megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Telefon: 11-516. Postacím: Kaposvár, Pf.: 31. 7401 Felelős kiadó: Balajcza János _ Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest V., József nádor tér 1. 1900., közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215—96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy hónapra 43 Ft, negyedévre 129 Ft, félévre 258 Ft. ISSN 0133-0608 Készült a Somogy Megyei Nyomdaipari Vállalat üzemében Kaposvár, Május 1. u. 101. Felelős vezető: Mike Ferenc igazgató
