Somogyi Néplap, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-17 / 14. szám

Tisztelt Szerkesztőség! Tavaly szeptember 30-án az őrei autóbontóban vásárol­tam 2 db futózott gumit a személygépkocsimhoz. Felsze­reléskor az egyik rossz volt, ezért október 14-én vissza­vittem. Azt ígérték, hogy hat héten belül kicserélik, de háromszori érdeklődésemre sem tudtak pontos választ ad­ni a cserét illetően. Kérem, ha tudnak segítsenek, hogy még mielőtt vége lesz a télnek, s a másik gumim teljesen el nem kopik, rendezzék a dolgot. Tisztelettel: Vajda Ferenc Kaposvár, Jókai u. 90. Tisztelt Szerkesztőség! Tudni szeretnénk: a barcsi kenyérgyár miért nem akar 15.20-as kenyeret küldeni a boltunkba? A boltos hiába rendel, nem küldenek. A 24 forintos kenyér minősége sokszor rosszabb az olcsóbbénál. A gyár arra hivatkozik, hogy csak közületeknek szállít olcsóbb kenyeret. Ezt a magyarázatot nem tudjuk elfogadni, hisz neki nem mind­egy, hogy az olcsóbbat süti meg és szállítja ki? Ügy gon­doljuk, ez nemcsak nálunk, hanem más községben is gon­dot okoz. Hisszük, hogy kérésünk meghallgatásra talál. Tisztelettel: Lehotai Kálmán Lad, Ady E. u. 21. és 37 aláírás Tisztelt Szerkesztőség! Dibusz János somogyaszalói lakos január 3-án megje­lent levelére az alábbiakat válaszolom. Somogyaszalón a Kossuth Lajos utca, végén levő víz­vezeték meghibásodása ügyében a tanács többször meg­kereste a vízmüvet. A szakemberek a cső repedésére nem gondoltak, mivel a lakosságtól nem érkezett víznyomás- csökkenéssel kapcsolatos bejelentés. A hiba elhárítása a levél megjelenése előtt megtörtént. Tisztelettel: Vassné Enyedi Mária szakigazgatási szerv vezető Somogyaszaló I Az áfész-Ravill együttműködés két éve Somogyi Néplap XLII. évfolyam, 14. szám 1986. január 17., péntek A Csepel Művek Fémművében elkészült az új rézfinomító. A 2000 négyzetméter alapte­rületű létesítményt az országban keletkező rézhulladék feldolgozására létesült. A feb­ruárig tartó próbaüzem után naponta 120 tonna 99,85 százalékos tisztaságú anódrezet gyártanak majd. A legszigorúbb környezetvédelmi követelményeknek is megfelelő rézfi­nomítóban évente több mint 20 ezer tonna hulladékrezet dolgoznak fel. MASKARÁSOK VETÉLKEDÉSE Jó két éve működik a me­gyeszékhelyen, a Széchenyi téren a Ravill és a kaposvá­ri áfész közös üzemeltetésű boltja, a Ravill-Elektron. A megyében eddig ez az egyet­len ilyen típusú üzlet. Nagy László boltvezetőt kérdeztük az üzemeltetés tapasztalatai­ról. — A közös üzemeltetés mindkét félnek jó. A Ravill nagykereskedelmi vállalat, számára kedvezőbb, ha a készletei nem a raktárban állnak, hanem a boltban, a vásárlók szeme előtt. Az áfésznek is hasznos az együttműködés, mert az itt kapható műszaki cikkek nem terhelik a készleteit. S a Ravillnál szokásos ne­gyedéves készletmérés — a többi üzlet havi gyakorlatá­val szemben — nagyobb ru­galmasságra ad lehetőséget. — Jelent-e a profilban új­donságot a közös bolt? — Föltétlenül. A híradás- technikai és háztartástechni­kai késztermékek mellett mi az ezekhez szükséges alkat­Műszakiak cTTnuszalcr fejlesztésért A Gépipari Tudományos Egyesület megyei szervezeté­nek tisztújító közgyűlésén tegnap elhangzott, hogy több mint kétszáz egyesületi tag segíti a bázisvállalatoknál a műszaki fejlesztést, a gép­gyárak termelési feladatainak teljesítését. A kaposvári szervezetben csaknem százan dolgoznak. Rendezvényeik jó témaválasztását, magas szín­vonalát bizonyítja, hogy oly­kor más megyékből is érkez­nek az érdeklődők. Tegnap a résztvevők a GTE megyei szervezetének elnökévé Csúz Imrét, a Me­zőgép igazg a tó-helyettesé t, titkárrá dr. Bor Lajost, a Csepel Művek kaposvári ne­hézgépgyárának főmérnökét választották. részekből is széles választé­kot tartunk. Ezeknek egyéb­ként a Ravill a profilgazdá­ja. A kereskedelem általá­ban nem szívesen foglalko­zik alkatrészárusítással, bár ennek az árrése nagyobb a késztermékekénél. Mégis, munlkaigényességük és a vi­szonylag kis forgalmuk mi­att a nagy műszaki boltok csak alig tartanak alkatré­szeket. Mi sokféle típust árulunk, s viszonylag nagy választékot tartunk ezekből. — Csak a Ravill-tól vásá­rolnak késztermékeket? — Leginkább az ő áruikat tartjuk, de vásárolunk a Ti­tántól, a Magévtől és a tálától is. — Tervezik-e az üzlet bő­vítését, profiljának szélesí­tését? — Az eredeti tervek sze­rint árultunk volna lakásvi­lágításhoz szükséges cikke­ket is. Ehhez azonban külön raktárra lenne szükségünk, de nincs. Ez a legnagyobb gondunk, hiszen a többi rak­tárunk is az Ady Endre ut­cában található, s ez rend­kívül bonyolulttá teszi az áruvételt. Ezért semmi vál­tozást nem tervezhetünk. Forgalmunk átlagosan öt­millió forint, egyenletesen növekszik. Ezt szeretnénk tartani a jövőben is. A bolgár kulturális központ tervei A budapesti Bolgár Kultu­rális és Tájékoztató Köz­pont munkájáról sajtótájé­koztató keretében számolt be Nino Nikolov igazgató. A központ tavaly is rendkívül eredményes évet zárt. Szá­mos megemlékezést rendez­tek, a drávai csata és Ma­gyarország felszabadulá­sának 40. évfordulója alkal­mából. Országszerte mint­egy száz barátsági est és két barátsági hét keretében is­mertették a magyar társada­lom különböző rétegeivel Bulgária történetét, kultúrá­ját, szocialista építésének eredményeit. Jelentős ese­mény zajlott le az ősszel Za- lavárott, ahol — a Zala me­gyei Tanács kezdeményezésé­re — felavatták a szláv írásbeliség két megalkotója, Cirill és Metód emlékművét. Az idén folytatódnak az immár hagyományos magyar —bolgár barátsági napok. Ta­vasszal Baranya, Somogy és Zala megyében, ősszel Szol­nok megyében barátsági hét megrendezésére kerül sor. Gazdag programjukban elő­adások, kiállítások, irodalmi estek, filmvetítések szerepel­nek és fellépnek bolgár mű­vészi együttesek is. A ren­dezvények keretében külön hangsúlyt kapnak a Bolgár Kommunista Párt idén meg­tartandó XiíII. kongresszusa témáit ismertető előadások és kiállítások. Találkozókat szerveznek bolgár és magyar írók, mű­fordítók, képző-, film- és ze­neművészek között egymás alkotó tevékenységének jobb megismeréséhez. A Kilián György ifjúsági központ — a többi rendező szervvel együtt — az idén is felhívást tett közzé farsangi jelmezversenyre. A jelentke­zési határidőt január végé­ig meghosszabbították. A február 8-i maskarás fel­vonulásra egyének és külön­féle csoportok nevezését vár­ják. A verseny feltételei: a résztvevők alkalmazkod­janak a Kaposvári Farsangi Napok évek óta kialakult hagyományaihoz, ötletes, hu­moros jelmezekkel, minden­napi életünk visszásságait ki­figurázó tréfákkal emeljék a felvonulás hangulatát. A „produkciókat” természetesen menet közben kell bemutat­ni. Szívesen fogadják régi, falusi farsangi, télbúcsúztató szokások felelevenítését is. A Dorottya felvonulást a helyszínen figyelik és pon­tokkal értékelik a bíráló bi­zottság tagjai. Több szem­pontot is figyelembe vesz­nek: a jelmezek ötletességét, az életkép kivitelezését, és a felvonuló csoport létszá­mát. A legjobb maskarások között a zsűri még aznap es­te — az eddig harmincezer­rel szemben — hatvanezer forint pénzjutalmat oszt szét az ifjúsági házban. A korábbi évekhez képest az is újdonság, hogy a fel­hívásokat ezúttal nem csak a megyeszékhelyre, hanem a Kaposvár környéki települé­sekre is elküldték. Nevezni jelentkezési lapon, vagy sze­mélyesen az ifjúsági házban lehet. Eddig már egy tucat­nyi csoport jelentkezett, töb­bek között Igáiból és Nagy­bajomból is, jelezték részvé­telüket több kaposvári isko­la és a színházbarát kör já­tékos kedvű tagjai. Tarka sorok Valódi — ön azt mondja, hogy ez az eladó kép va­lódi Rembrandt. De miért nincs akkor rajta Rembrandt kézjegye? — Hát megkaphatja kézjeggyel is, de akkor sokkal többe fog kerül­ni. Jó étvágyat! — Ma remekül sikerült a gomba — dicséri fele­ségét a kiadós ebéddel elégedett férj. — Hol szerezted ezt a receptet? — Egy detektívregény- ben olvastam, drágám. Kíváncsiság A gyerek ártatlanul megkérdi nővére udvar­lójától : — Mondd, miért jársz te az én nővérem után? Neked nincs otthon nő­véred ? Mit szólna hozzá? A fiatal pár moziban ül. A fiú egész előadás alatt a lányt ölelgeti. Végre a mögöttük ülő nő megszólal: — Mondja, nem csi­nálhatná ezt otthon? — Nagyon szeretném... De nem tudom, mit szólna hozzá a felesé­gem. Öregek Egy kis faluban két csodaöreg üldögél a ka­pu előtt. Jön egy újságíró és megkérd i egyi küket: — Bátyám, azt hallot­tam, hogy maga 160 éves, igaz ez? — Igaz. Az újságíró odafordul a másik öreghez: — Valóban igaz, hogy a barátja 160 éves? — Sajnálom, nem tu­dom pontosan megmon­dani —• válaszolja a másik ősöreg apöka —, én csak 158 éve isme­rem! Próbatétel Az ifjú menyasszony próbára akarja tenni vő­legényét. Közömbös arc­cal megkérdi: — Mit becsülsz job­ban egy nőben: az eszét vagy a szépségét? — Sem egyiket, sem másikat — válaszai a fiú, tudod, hogy csak té­ged szeretlek. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának lapja Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Főszerkesztő-h.: dr. Kercza Imre Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár Pf. 31. 7401. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Telex: 13-360. Kiadja a Somogy Megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Telefon: 11-516. Postacím: Kaposvár, Pf.: 31. 7401 Felelős kiadó: Balajcza János Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbe- sitő postahivatalnál, a hírlap- kézbesítőknél, a posta hírlap­üzleteiben és a Hirlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest V., József nádor tér 1. 1900., közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215—96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy hónapra 43 Ft, negyedévre 129 Ft, félévre 258 Ft. ISSN 0133-0608 Készült a Somogy Megyei Nyomdaipari Vállalat üzemében Kaposvár, Május 1. u. 101. Felelős vezető: Mike Ferenc igazgató Jégvágás Más esztendőkben ilyen­kor már írták az újságok, hogy a Balatonnál folyik a jégvágás, a jégvermek töl­tése. Gyermekkoromban minden faluban volt jégve­rem a község kezelésében. Ennek megtöltése kötelező volt, mert ha valaki meg­betegedett és az orvos el­rendelte, akkor a falusi bí­ró engedélyezte onnan a jég kivételét. A jég vágására és behordására az elöljáróság mozgósította egy-egy falu lakosságát. Ha volt folyó és az befagyott, akkor ott vág­ták a jeget, ha pedig csak sárzógödör volt, akkor ott vágták, s szánokon, kocsi­kon szállították 'll jégverem ajtajához; onnan vasvellák- kal szórták be a gödörbe, aztán jó vastagon beterítet­ték szalmával, majd a jég­verem két ajtaját bezárták. A falvakban a kocsmáro- soknak, hentes- és mészáro­soknak is volt jégvermük. Ezeket napszámosokkal, fu­varosokkal töltették meg. De megtöltése előtt a jégvermet alaposan kitakarították. Ki­dobálták belőle az előző év­ről ott maradt vizes szal­mát, megigazították a tete­jén levő nádat vagy zsúpot, aztán alaposan kiszellőztet­ték, hogy úgy kerüljön bele a frissen vágott jég. A jégvágás nem tartozott a könnyű munkák közé. Fejszéi férfiak vágták, dara­bolták, csáklyákkál húzták ki a partra, rakták szánra vagy kocsira. Mielőtt a jég­verembe bedobálták volna, összetörték, majd sózták, hogy összeálljon. Előfordult, hoay egyik-másik jégvágó belesett a vízbe. De különö­sebb baj nem történt, mert ott volt a segítség. Még megfázás sem, mert állan­dóan volt váltani való ruha, lábbeli, a megfázás ellen pedig forralt bor. A kocs- márosoknak, mészárosok­nak azért volt szükségük a jégveremre, s benne a jég­re, mert abban az időben még nem voltak elektromos hűtőszekrények. A jégszek­rény egy részét jéggel töl­tötték meg s, úgy akasztot­ták be hűtésre a húsdara­bokat. Ma már faluhelyen nincs jégvágás, jéghordás, nincse­nek jégvermek. Valaha a té­li falusi paraszti munkának része volt ez; már csak em­lékként idéződik fel. Kiss József Cs. T. A Hortobágyi Állami Gazdaság halgazdaságában Svédor­szágból vásárolt heringből készítenek ruszlit. A nagy meny- nyiségű ízesített hal belföldön kerül a fogyasztók asztalára

Next

/
Oldalképek
Tartalom