Somogyi Néplap, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-17 / 14. szám

1986. január 17., péntek Somogyi Néplap 5 Szivárvány Ausztrália felett SZENTIVÁNYI ÁRPÁD FOTÓKIÁLLÍTÁSÁRÓL HÉTVÉGI tájoló Magyar turista ritkán lá­tott vendég a kenguruk földjén, a messzi földrészen, Ausztráliában. Többnyire útikönyvekből ismerhetjük ezt az egzotikus világot: Szentiványi Árpád kapos­vári fotósnak éveken át volt alkalma élményt gyűj­teni, képen megörökíteni Ausztrália tájait, az itt élő emberek életét. Nem turis­taként érkezett az országba, hanem csaknem negyed szá­zadon át a második hazája volt. Szentiványi Árpád 1980- ban lépett újra a szülőföld­re, Kaposváron él azóta. Gyerekkora óta szenvedélye a fotózás, ennek hódolt kül­országban is, hazajövetele óta Somogyszer.te és az or­szágos fotókiállításokon is megismerhették nevét, mun­kásságát. Rendszeresen részt vesz nemzetközi tárla­tokon is, tagja az American Photographie Societynek. A kaposvári Kilián György Ifjúsági és Úttörő Művelő­dési Központban most egyé­ni kiállításon mutatkozik be, melyet Ausztrál mozaik címmel rendezett meg. Egy képzeletbeli útikönyv képillusztrációval találkozik a néző. A fotók segítségével ismerkedhetünk az idegen vidékkel, a pálmafás, struc- c okkal benépesített tájon, melyet egy jól sikerült fo­tóval — Szivárvány Ausztrá­lia felett — jellemez a leg­kitűnőbben Szentiványi Ár­pád. Megpróbál ugyan be­avatni bennünket az ember alkotta sajátos környezet rejtelmeibe is. Megmutatja a Luna Park bejáratát díszítő, óriásira nyitott szájú ször­nyét, de hiányérzetünk tá­mad a puszta látványnál többet nem nyújtó képek láttán. Mintha csak rövid tündérek és buksi medvék Kaposváron, a Munkácsy gimnázium aula-kiállításán ezúttal két új műfajjal is­merkedhetnek a diákok. A hónap végéig Sólymos Neszta textilbábkészítő és Jambrich Liza keramikus munkái láthatók. Jambrich Liza kerámiái az alkotó három különböző korszakát reprezentálják. Legkorábban a kék és sárga mintákkal díszített habán edények, vázák, köcsögök készültek. Az ezt követő ap­ró mázas figurákban mutat­kozik meg leginkább egyéni stílusa. Csillagokkal, virá­gokkal, apró pöttyökkel dí­szített miniatűr remekei: a tündérek, varázslók, ördögök és boszorkányok kedves me­sevilágot idéznek. A kecses, törékeny alakok megmintá­zására terrakotta korszaká­ban is visszatér az alkotó. A máz nélküli, égetett agyagtárgyakon, tálakon, ne­mes ívelésű edényeken visz- szafogott színharmónia ural­Kölcsönözhető Napjaink aktuális termé­szettudományos és műszaki kérdéseivel foglalkozó ka­marakiállítások kölcsönzé­sével kívánja segíteni a köz- művelődési intézmények és az iskolák oktatómunkáját a TIT Természettudományi Stúdió. A földfelszínt alakító, gyors lefolyású és gyakran katasztrófákat is előidéző je­lenségeket mutatja be a Nyugtalan föld című temati­kus tárlat. A hazánkban fel­lelhető ásványi nyersanya­ideig tartó utazás során pil­lanthatott volna be az ausztrálok életébe, turista szemmel járta volna a váro­sokat, a különös vidéket. Ta­lán azon a képen csillan meg az elmélyültebb meg­figyelés, amely az utca éle­tébe avatja be a nézőt: apa és fia gitárral szórakoztatja a járókelőket, vagy tán így keresik kenyerüket. A színes felvételek sikerültebbek, többet mondanak a tájról, a portréfotózásban kitűnő Szentiványi bohóca és öreg szakállas férfiarcképe a ki­állítás legjobb alkotásai kö­zül valók. A mesterségbeli tudásról valamennyi képe meggyő­zött, addig is tudtuk, jól fel­készült fotós. Kedve, érzéke van a mai stílustörekvések megismerésére, az azokból leszűrt tapasztalatok alkotó módon történő alkalmazásá­ra is, ám most az Ausztrál mozaik címmel összeváloga­tott képei mintha a huszon­öt, harminc, évvel ezelőtti fotósról vallanának. Talán nosztalgiából született ez a tárlat, el akarta mesélni ne­künk, milyen volt az a vi­dék, ország, ahol életének egy részét el töltötte? Nem tudom. Útikönyv lapjaira való fotói elsősorban isme­reteinket bővíti, vágyat szülhet bennünk, hogy de jó lenne egyszer körülnézni a kenguruk földjén nekünk is... Horányi Barna Az újból enyhére forduló időjárás megfosztotta a té­li sportokat kedvelőket a hó­borította ródlipályáktól, sípá­lyáktól, ám remek alkalmat nyújt kirándulóknak, túrá­zóknak. A Zseltic SE termé­szetjáró klubja holnap nyílt gyalogtúrát hirdet a tokaji parkerdőbe. Az érdeklődőiket a Somogy Áruház déli olda­lán kilenc óráig várják. A nagyatádi művelődési központ Fiatalok háza ren­dezvénysorozatában színes és tartalmas kikapcsolódási le­hetőséget nyújt. A program holnap négy órakor tájéko­zottsági játékkal, Szlávec Ta­más rajzainak kamarakiállí­tásával, valamint video vetí­téssel kezdődik. Hat órakor a Figurina bábszínház a Mondjam, vagy mutassam?, a Rongyrománc és a Láb­sztorik című történeteket mu­tatja be. Hét órakor diszkó­val zárul a rendezvény. Ugyanitt délután három óra­kor a Figurina bábszínház gyermekelőadását láthatja a fiatalabb korosztály Párács- ka és a kishal története cím­mel. A videotékából kölcsönzött filmekkel videomozi indult a berzencei művelődési otthon­ban. A sorozatban ma dél­után a Földi szerelem oímű francia filmet vetítik. A homokszentgyörgyi álta­lános művelődési központ a hétvége mindhárom napjára kínál programot: ma dél­után az 'ifjúsági filmklubban az Aranyeső Yuccában című film tekinthető meg, majd a tini klub asztalitenisz baj­nokságára kerül sor. Holnap a Nostra együttes közremű­KÖNYVESPOLC Képeslapok könyve kodik. Az anyag természetes alapfelületét sötétebb barna és fehér stilizált virágminták és más motívumok díszítik. Sólymos Neszta, aki hosz- szú ideig maga is foglalko­zott bábozással, szafckörve- zetéssel, igazi szép, hagyo­mányos értelemben 'vett bá­bokat hozott a kiállításra. Babáinak „jelleméhez” re­mekül választotta meg az anyagot: a kockás, csíkos, pöttyös és virágmintás tex­tileket, a durva kordbár­sonyt, a légies csipkét, sely­met, a filcet, a frottírt, a műszőrmét. Állatkái is mind valamilyen tulajdonságot hordoznak: okos az orosz­Lap, lap, lap, levelezőlap — mondtuk, szavaltuk a mondókát gyerekkorunkban. S nem is gondoltunk közben rájuk, a sárgásbarna egyen- lapokra, amelyeket hatalmas 5-össel ellátott bélyegutánzat tett postára adhatóvá. Az emlék a Kriterion kiskalauz című könyvsorozat új köte­tének kézbevételekor bukott fel bennem a feledés homá­lyából. Képeslapok könyve — ez a címe Erős László ér­dekes ismeretterjesztő művé­nek. Lap ... Hogy várjuk né­ha, és nem jön. Máskor meg talán boszankodunk is: ün­nepekre tucatjával kapjuk, semmitmondó sablonüdvöz­lettel. Igen, a képeslap éle­tünk része valamiképpen. A fontosabbakat, kedvesebbe­ket dobozba gyűjtjük, szek­rény mélyén őrizgetjük. Én egy első világháborús soro­zatot és egy gyerekkoromból származó csomagra valót. Erős László kronológiai áttekintést ad a képeslap lét­rejöttéről, kialakulásáról, még az „előfutárokat” is ki­mutatva. Szerinte — mint azt a skót gyűjtők hangoz­tatják — az első, Kellemes ünnepeket feliratú lapokat 1841-ben állították elő Charles 'Drummond ledthi nyomdájában; akkor már létezett a postabélyeg is, 1 pennys értékben leveleken. Érdekesség az is, hogy a postai lap ötletét először 1865-ben vetették föl Karls- ruhéban egy postáskongresz- szuson, de ellenzőkre talált; azt mondták, hogy a levél­titkot sértené a nyílt forma. De 1869-ben dr. Emmanuel Herrmann bécsi közgazdasá­gi professzor kifejtette, hogy eme postai küldemények na­gyobb része csak rövid s egyáltalán nem titkos közlést tartalmaz vagy üdvözletét, és ezekben semmi titok sincs. Erős Lászlónak igaza van: a levelezőlap forradalmasítot­ta a levelezést, mert a stí­lust is ünnepély teienebbé, egyszerűbbé tette ez a for­ma. A professzor elemzése megtörte a jeget: október elsején Ausztriában és Ma­gyarországon forgalomba hozták az első postai lapot. A kis könyv végigkíséri a fejlődés útjának szakaszait, pontos képet ad az úgyneve­zett klasszikus korszakról (1870—1900), az aranykor- szakról (1901—1914) — ami­kor a legkedveltebb képes­lapok a művészek által raj­zoltak lettek —, az első há­A siófoki kikötő egy 1920-as képeslapon kiállítások gok keletkezéséről tájékoz­tat a Korunk és az ásványi nyersanyagok című kiállítás. A stúdióban biológiai, ter­mészetvédelmi, földtudomá­nyi és műszaki témájú, han­gosított színes diasorozatok is vásárolhatók. A vándoröitatható kiállí­tások kölcsönzési díja ha­vonta ezer forint, felvilágo­sítást a stúdió módszertani szakköri csoportjánál (1113 Budapest XI., Bocskai út 37.) a 669-064-es telefonszámon kaphatnak az érdeklődők. Ián, kajánul vigyorog a prémből készült majom, pi- .penkőc a cica, szelíd a pöty- työs Süsü sárkány. Mesélnek az arcok, a tekintetek: ró­káinak szeme mind ravaszul csillog, a barna, sárga és fe­hér macik kedvesén, butács­kán csodálkozva néznek ránk. A gimnazisták a szünetek­ben kedvtelve nézegetik a szokatlan tárlatot. De nem­csak ők, ugyanis a rendezők meghívása nyomán a kör­nyékbeli óvodákból sok ap­róság is eljön megcsodálni ezt a mesevilágot. T. K. ködösével bál lesz. Vasárnap a koradélutáni órákban cse­rebere-börzére hívják a gye­rekeket, majd a hétvége programját A zsaru nem tá­gít című film vetítése zárja. Vasárnap nyolc órától if­júsági táncestet rendeznek a barcsi Móricz Zsigmond Mű­velődési és Ifjúsági Központ nagytermében. A talpalávalót a szigetvári Pax együttes szolgáltatja. A Dráva múze­umban egész hónapban meg­tekinthető a Naiv művészek Magyarországon című kiállí­tás. Matinéra várja fiatal né­zőit a marcali helyőrségi mű­velődési otthon vasárnap dél­előtt tíz órakor: A beszélő köntös című magyar ifjúsági filmet vetítik. A folyóirat­olvasó adott otthont Szabó Lajos Munkácsy-díjas festő­művész tárlatának. A nagyatádi helyőrségi mű­velődési otthon holnap dél­előtt játsizióháizat rendez. A programban videó-vetítés, táncház és farsangi jelmez készítés lesz. Az iharosberényi felújított művelődési házban holnap este nyolc órakor ünnepélyes avató bált rendeznek a bu­dapesti Tét együttes közre­működésével. A Killián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Köz­pontban Szentiványi Árpád Ausztrál mozaik című fotó- kiállítása várja az érdeklő­dőket. Gátsné Sólymos Neszta textilbáb készítő és Jamb- ritíh Liza keramikus kiállítá­sa tekinthető meg a kapos­vári Munkácsy Mihály Gim­názium és Egészségügyi Szakközépiskolában. Idill — egykor ború divatjáról, a két hábo­rú közötti időszakról, illetve napjaink képeslapstílusairól. De talán ezeknél is érdeke­sebb áttekinteni a temati­kát; a szerző felsorakoztat­ja a képeslapokon ábrázolt témakörök legjelentősebbjeit. Így az állatvilágot ábrázoló­kat, a bankjegy-reprodukció­kat, a cirkusz és a film vi­lágát megjelenítőket, a falu és a mezőgazdaság, a fák, az egészségügy, a hegyek tema­tikájából merítőket stb. Most a humor témakörét idézzük, kedvcsinálóul. A német raj­zolók a háború előtt bátran karikírozták a katonaélet visszásságait, az őrmester ba- sáskodását, a tartalékosok csínytevéseit. A háborúban az ellenség kigúnyolására az angolok találtak derűs moz­zanatokat. Az irodalom al­kotásai mindig is kedvelt té­mái voltak a képeslapoknak, s bármennyire furcsa, a bűn­ügyek és egyéb rémségek is: Frankenstein és a düssel­dorfi rém egyaránt „életre kelt”. Vajon kinek küldhet­ték ezeket az egykoriak? Barátnak semmiesetre sem... Amiért különösképpen ér­tékes ez a tanulmánynak, de ritka érdekességnek is felfogható, mű az ebben a két szóban kifejezhető: stí­lus és korrajz együtt, ké­peslapokban kimutatva. S akinek az írott szó sem elég: bő válogatás egészíti ki a pompás kis könyvet. L. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom