Somogyi Néplap, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-14 / 293. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 293. szám Ára: 2,20 Ft 1985. december 14., szombat Tanácskozik a népfront VIII. kongresszusa Pénteken az Építők Rózsa Ferenc székhazában megkezdte munkáját a Hazafias Népfront Vili. kongresszusa. A tanácskozáson több mint 1200 küldött vesz részt, hogy megvitassa a VII. kongresszus óta végzett munkát, meghatározza a demokratikus tömeg- mozgalom előtt álló feladatokat. A tanácskozás elnökségében foglal helyet Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkár- helyettese, Sarlós István, az ország- gyűlés elnöke, Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke, a Politikai Bizottság tagjai; valamint hazánk társadalmi, gazdasági és kulturális életének számos személyisége. Délután két órára megteltek a tanácskozóterem széksorai, s a résztvevők elénekelték a Himnuszt. A kongresszust Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke nyitotta meg. Köszöntötte a tanácskozás küldötteit, meghívott vendégeit. Megemlékezett a Hazaf ias Népfront Országos Tanácsának 1981 óta elhunyt tagjairól. A kongresszus résztvevői felállással adóztak az elhunyták emlékéinek. A résztvevők megemlékezték az országos pénzügyi ellenőrző bizottság elhalálozott tagjairól is. — Mozgalmunk VIII. kongresszusa — mondotta Kallai Gyula — egybeesik a társadalmi és politikai harcok egyik kiemelkedően fontos évfordulójával!. Fél évszázada, hogy 1935-ben, a világ kommunista pártjainak nagy nemzetközi találkozóján^ a Kommunista Intemacionálé VII. kongresszusán meghirdették a kommunista pártok új politikai irányvonalát, a népfrontpolitikát. — Ez a politika széles körű visszhangra talált az egész világon: új utakat nyitott az emberiség szebb, jobb és boldogabb életéért, a békéért folyó harcában. Ilyen távlatokat nyitott meg nálunk, Magyarországon is. A népfrontpolitika mindenkor a legteljesebb mértékben az ország és a nép érdekeit szolgálta. — Fontos tanulság az is, hogy a népfront mint politi- kgi tömegmozgalom akkor tölti be szerepéit és hivatását, ha mindig igazodik az adott kor, az adott társadalom követelményeihez,; olyan célokat tűz maga elé, amelyek megvalósításéért képes a tömegeket mozgósítani, s olyan tennivalókat jelöl meg, amelyek elvégzéséire az emberek milliói szívesen vállalkoznak. E feladatok meghatározására hivatott mostani kongresszusunk is. — A népfront és a nemzeti egység egymástól elválaszthatatlan fogalmak. Ma már több évtizedes ' tapasztalat bizonyítja: abban, hogy a párt politikája és alapvető társadalmi céljai nemzeti programmá emelkedhettek, a Hazafias Népfrontnak nélkülözhetetlen,, semmi mással nem pótolható szerepe volt, van és lesz a jövőben is. — Politikánkat, 'közéletünket az idén és a megelőző évékben is a nagyfokú aktivitás jellemezte és jellemzi ma is, a nehezebbé vált körülmények között — mondotta ,a itavábbaikhan Kállai Gyula. Ilyen cselekvő, hazánkat és nemzetünket erősíteni akaró szellemben zajlottak le a közelmúltban azok a falu- és városikörzeti lakossági gyűlések, városi és megyei népfrontórtékezíe- tek, amelyeken megválasztották a népi rom tbizottsá,gokat és kongresszusunk 1206 résztvevőjét. Ezt követően bejelentette, hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsa legutóbbi ülésén nyolc tagú jelölő bizottságot választott, amelynek elnöke dr. Márton János, az Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgatója. A kongresszus résztvevői kézhez kaptáik az országos tanács tagijainak névsorát, illetve a jelölő bizottság írásos javaslatát az országos pénzügyi ellenőrző bizottság tagjaira. Az elnök indítványára a résztvevők elfogadták a kongresszus napirendjét: 1. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának beszámolója; előadó: Pozsgay Imre, a HNF Országos Tanácsának főtitkára. 2. Az országos pénzügyi ellenőrző bizottság beszámolója; előadó: László Andor, a bizottság elnöke. 3. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának megalakulása és az országos pénzügyi ellenőrző bizottság megválasztása. A napirendinek megfelelően Pozsgay Imre emelkedett szólásra. Pozsgay Imre főtitkár beszámolója Nagy jelentőségű eseménysorozat újabb fontos állomása Pozsgay Imre beszédének bevezető részében a világpolitika központi eseményeiről, az enyhülés és a béke perspektíváiról szólít. Leszögezte: a Magyar Népköztársaság külpolitikája bizonyság rá, hogy a .magunk szűkösebb lehetőségeit jól kihasználva, közreműködésiünk hasznos lehet a nemzetközi politikában is, a megértés, a párbeszédre törekvés, a kölcsönös megbecsülés szellemének gyarapításával nemcsak szemlélőik és várakozók, de résztvevők is lehetünk a humánum szolgálatában,. A Hazafias Népfront ez,t a külpolitikát támogatja a maga szerényebb eszközeivel elvszerűen, s működési körén belül, lehetőségei szerint gyakorlatilag is. A népfinomt- mozgalom nemzetközi tevékenysége hazáink külpolitikájának szerves része. Ezen az alapon eredményesen fejlődtek nemzetközi kapcsolataink a két kongresszus közötti időszakban és új lehetőségék tárultak fél ezáltal is a . kölcsönösen hasznos eszmecserékhez, s ahhoz, hogy hozzájáruljunk a béke védelméhez, a népék közötti barátság elmélyítéséhez. Feladatunk a jövőben is ezeknek a céloknak a szolgálata, kü,l- kapcsolataimk további tágításával és elmélyítésével mindazon területeken, ahol a fenti célok eredményesen szolgálhatok. Ezután megemlékezett a népfrontmozgaiom történetéről. Mint mondotta: a mozgalom programjának középpontjában mindenkor a nemzet jövőjének legfontosabb kérdéseit és a magyar társadalom fejlődésének, megújulásának időszerű feladatai á-ltaik. Ez a hagyomány kötelez a feladatvállalásra, mindig is megszabta és megszabja ma is a népfront- mozgalom irányát és tevékenységének fő vonalait. Hazánk felszabadulása 40. évfordulójának megünneplése során ennek tudatában igyekeztünk számot vetni mozgalmunk történetével és eredim ónyeivel, igyekeztünk új és valósághű értékleltáirt készíteni ez utóbbi négy évtized vívmányairól és közelebb jutni a nemzettudat, a magyarság és a szocializmus viszonyának ,a tisztázásához. Arra törekedtünk, hogy a közgondolkodás és a történeti tudat .alakítását ezen az évfordulón is elsősoriban a cselekvés szervezésével, a társadalmi feladatokra való mozgósítással kössük össze, készülve közben erre az eseményre, a kongresszusra is. A népfront Vili. kangresz- szusa nagy jelentőségű belpolitikai eseménysorozat fontos állomása. Ez a sorozat az MSZMP XIII. kongresszusának meghirdetésével, az arra való felkészüléssel és a pártkongresszus megtartásával kezdődött. Ehhez kapcsolódott a 40. évforduló megünneplése,, benne a Magyar •Nemzeti Függetlenségi Front méltatásával. Ezekhez az eseményekhez szorosan kapcsolódva zajlottak le az országgyűlési és a tanácsi választások. A párt XIII. kongresszusa határozatainak minden magyar állampolgárt érintő javaslatait és céljait a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nemzeti programiként elfogadta és azt a népfront választási felhívásában nyilvánosságra hozta. Felhívott minden magyar állampolgárt, hogy társadalmunk alkotóerőinek mozgósításával, a tartalékok, szunnyadó energiák felszínrehozásával, az emberi képességék és lehetőségek jobb kihasználásával járuljon hozzá a népgazdaság nagyobb ütemű fejlesztéséhez, a szociális biztonság erősítéséhez. Magunkéinak valljuk azt a gondolaitot, hogy történelmi feladat a szocialista demokrácia fejlesztése, a demokrácia intézményednek és ezáltal a dolgozó nép hatalmának kiteljesítése, a szövetségi politika következetes folytatása, a társadalom lehető legszélesebb rétegeinek bevonása a közé,leibe, s ezáltal az ország jövőjének alajkítá- sába. Iránymutatónak tekintjük az MSZMP XIII. kongresszusa határozatának ,a- Hazafias Népfront tevékenységére vonatkozó megállapításait. _ Kérjük a nép- firontmozgalom VIII. kongresszusán,ak megerősítő támogatását a fenti célok és feladatok vállalásához! Az országgyűlési és tanácsi választások azt igazolták, hogy ezéknek a főbb elveknek és céloknak a jegyében lehet jól politizálni Magyarországon és csak az ilyen politi- ikának van esélye arra, hogy a társadalom egyetértésével, a közakarattal megegyezően, az állampolgárok és közösségeik cselekvő együttműködésével munkálkodjék hazáink, fejlődésünk és gyarapodásunk érdekében. Az 1983-as új választójogi törvény alkalmazása nagymértékben hozzájárult a társadalmi aktivá,tás növekedéséhez. Ebben fontos szerepe volt a Hazafias Népfrontnak. A Hazafias Népfront VII. kongresszusa óta eltelt időszak a VI. ötéves népgazdasági terv időszaka volt. A ciklus legfon, tosaihb gazdaságpolitikai célja a népgazdaság egyensúlyi viszonyai- nák javítása volt és egy új növekedési szakasz előkészítése. Köszönhetjük a közmegegyezésnek, a nép és a párt, a nép és a kormány közötti bizalomnak, hogy a dolgozó emberek nem egyszer áldozatos helytállása és megértése nyomán alapvető területeiken — így ,a külgazdasági egyensúly, a nemzetközi fizetőképesség megőrzése, a legfontosabb fogyasztói területeken a kereslet és kínálat egyensúlyának megtartása, a teljes foglalkoztatás, a létbiztonság és az életkörülmények megőrzése tekintetében — eredményeket értünk el. Ugyanakkor ezekért az eredményekért nagy árat kellett fizetni. Mégpedig elsősorban azt, hogy már hét éve korlátozó-megszorító politikát folytatunk, s így a kényszerűségből visszafogott növekedés miatt a ter(Folytatás a 3. oldalon.) TUDÓSÍTÓNK JELENTI A NÉPFRONTKONGRESSZUSRÓL Több közéleti fórumot Fellobogózva fogadta az 'Építők Szakszervezetének budapesti székháza tegnap délután a Hazafias Népfront Vili. kongresszusára érkezőket. A somogyiak kora reggel indultak el a fővárosba. Hu- szonnégyüket a megyei népfrontértekezleten választották meg, dr. Sarudi Csaba, a megyei tanács általános elnökhelyettese, r.ki tagja a népfront megyei elnökségének, meghívottként tartott a többiekkel. Klenovics Imre, a megyei pártbizottság első titkára a kongresszus helyszínén csatlakozott a többiekhez. A kongresszus somogyi résztvevői között van egyházi személy és elektroncső-szerelő, orvosnő, és nyugdíjas, levéltári igazgató és kőműves kisiparos, veterán és fafaragó népművész. Pozsgay Imre főtitkár nagy tetszéssel fogadott szóbeli kiegészítője után a szünetben sokan megfogalmazták a somogyiak közül: több ponton összhangban volt a megyei népfrontértekezleten elhangzottakkal. Dr. Novak Ferenc megyei népfronttitkár most vesz részt először kongresszuson. Másfél éve, hogy megválasztották erre a tisztségre, hat évig azonban kaposvári városi titkárként tevékenykedett, s jól ismeri a mozgalmat, ö így vélekedett: — A népfront valóban alkalmas intézmény a közéleti aktivitás föllendítésére. A demokrácia gyakorlásáról szerzett tapasztalataink viszont azt igazolják, hogy még van mit tanulnunk és tanítanunk. Ebben a kongresszus is megerősít bennünket. Itt van például a pillanatnyilag vagy belátható időn belül nem teljesíthető igények sora. Az ezekre adott halasztó vagy elutasító válaszok helyenként türelmetlenségről, politikai érzéketlenségről árulkodtak. A nemet kimondók hatalmiszakmai felsőbbrendűséggel és nem a mindenki által érthető érvekkel álltak elő. Véleményünk változatlanul az, hogy a népfront fórumai révén az emberek legyenek részesei a döntéseknek, sorsuk alakításának. Szita Ferenctől, a kaposvári megyei könyvtár igazgatójától megtudtam: örül annak, hogy a mozgalom a jövőben feladatának tekinti a könyvtári működési feltételek javítását, az egyre jobb olvasótáborok szervezését. A somogyi résztvevők veteránjának számít Varga Károly, aki 19 évig volt megyei titkár, most pedig alelnökként tevékenykedik a megyei mozgalomban. Neki ez a mostani tanácskozás a kilencedik, ő ugyanis részt vett a Magyar Függetlenségi Népfront 1949. március 15-i alakuló kongresszusán is. — Sokat várok a mostani kongresszustól. Ügy ült ösz- sze, hogy ez határozottam erősíti a mozgalmi, politikai tömörülés jellegét. A népfrontnak sok mindennel kell foglalkoznia, ezen belül azonban jobban kell összpontosítania a politikai, a társadalmi élet jelentős és lényeges kérdéseire. Az egyik dolog, amit a párt következetesen kér: a szocialista demokrácia erősítése, fejlesztése. A mozgalom mindezt figyelembe vette, azonban sok mindent tehet az eddiginél még jobban. A közéleti fórumok teremtésére gondolok, azután a lakosság véleményének felszínre hozására és egyeztetésére. A tegnapi felszólalók között nem volt somogyi, ma azonban ketten is a szónoki emelvényre léphetnek. Lajos Géza Világ proletárjaiegyesüljetek I Somogyi Néplap