Somogyi Néplap, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-11 / 290. szám

1985. december 11., szerda Somogyi Néplap 3 Aruk, árak, [Virágok beruházások közölt I# ■■ ■■ r ■ | ■■ rr I r ■ I Közösségi kötődéseink A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagál­lamai f éllistmiertők: az élel- miisizeír-ellátást egy-egy or­szág saját erőből csak jelen­tős többltetköitségglel tudja meigcfldaini. Az integráció va­lamennyi résztvevőjének kö­zös érdeke a bolgár szőlő-, zöldség- és gyümö'llcsiter- mesizités., a kubai cukornád, vagy a magyar országi ha­szonállat- és gyümölcsterme­lés;, a szovjet gyapottermesz- tés tudatos fejlesztése. A KGST legutóbbi csúcsérte­kezlete elismerte a mezőgaz- dasélgi termények, élelmi­szerek straitégiai jétenitősé- igét, és .ennék megfelelő esz­közök „'hadrendibe állításá­ról” is határozott. 80-as évek: „agrárfordulat” Közismert, hogy a szocia­lista országokban jelenleg sem mennyiségiben, sem mi­nőségben, intem kielégítő az ételmdsizier-terimélés, agrár­termeléséből jelenleg a világ ígábaniatermelésónek 19, a culkiorrépa- és hústemmelésé- nék 46—46, a tejtermelésé­nek 28 százalékát adja. A KGST országai a hetvenes éveik elején igalbomaszüksiég- lletülknak mintegy 90 száza­lékát fedezték saját forrás­ból, tíiz évvel később már osiák 84 százalékát, amit a 'kedvezőüeni időjárási viszo­nyok mellett főként az ag­rárpolitika hiáinyosséigai okoztak. Szovjet szakembe­rek számítása szerint példá­ul! a gépvásárlások, az ipari ínyansianyaigolk drágiu'lása fe- lieirósiziben indokolja a terme­lői IköMségők növekedését és azt eredményezi, hogy rom­lik a mezőgazdasági tenmé- ínyők önköltsége és a felvá­sárlási árak közti viszony, lanyhul a termelői érdekelt­ség. A fejlesztés korlátái A korszerű technológiák elterjesztését, a fogyasztás szerkezetének javítását, a kölcsönös élelmliszer-szállí- itásiolk növelésiét, a mezőtgalz- dasiálg anyagi, műszaki bázi­Ma is vannak gyors 'közé­leti karrierek. Jó példa erre a huszontalt éves, nagyibajo­mi Acs Jebektor Józsefné története. A megyei nép- frontérteke^leten ismerked­tem meg vele. A választá­son ,kétszer hangzott el a neve, ugyanis tagja 'lett a Hazafias Népfront Országos Tanácsának, s ő is azok kö­zött van, alkiilk részt vesznek a népfron'tkongriesszuson. A második találkozás al­kalmával az üzemvezető iro­dájában ültünk le beszélget­ni, hogy ne zavarjuk a töb­bieket. — Bégen a fctsz-ben dol­goztaim, három évvel ezelőtt jöttem a nagybajomi Lenin Tsz ipari üzemébe, amikor lejárt a gyes. Egy éviig kon­denzátorokat szereltünk a marcalliáknák, két éve pedig eléktroncsövéket szerelünk a kaposváriaknak. Itt sokkal jdhb a muinlklabeasztás — kezdte Áesné. — Pél nyolc­tól fél ötig dolgozunk, így el tudom látni a nyolcéves fia­mat és a négyéves lányomat. A férljem szintén a szövet­kezetben dolgozik mint ener­getikus. A fiatalasszony szakszer­vezeti bizalmiként kezsdte közéleti szereplését aiz üzem­ben, a moétamii választáskor bekerült a szakszervezeti bi­zottságba. Ö lett az újjá­sánák kiszélesítéséit határoz­ta el a tavalyi moszkvai ta­nácskozásion a KGST leg­főbb vezetői testületé. A szocialista országok köz­gazdászai ezt aizzal magya­rázták, hölgy „gyengült a kölcsönös (mezőgazdasági ter- ményosene”, vagyis, hogy a KGST-országlok önellátási célljávál gyákorta kerül el­lentmondásba a konvertibi- Idsi devizáért váló élelmiszer- eladás. A KGST-tagországok e dilemma feloldásét abban látják, hogy „biztosítani kelül az expón tőr országok számá­ra .az ösztönzés gazdasági feltételeit”, amivel (kiküsizö- bölllhetők az együttműködés e zavarai. A terményértékesí­téshez fűződő érdekeltség fokozásától remélhető, hogy megoldódnak a gyatra mi­nőségiből, a szállítási határ­idő elkasúszáisából, a kere­sett, „kemény cikkek” hiá­nyaiból, vagy a tőkés piacira történő értékesítésiből faka­dó gioodolk. Közös áldozatvállalással Szakértők szerint a tagor­szágok szállítási kedvét a fejlesztés közös finanszíro­zásával is lehetne fokozni. Az alma vagy a hús vásár­lója is érdékelit abban, Ihoigy javuljon a szállMitálsioIk szín­vonala, és ezért ő is részt vállalhatna a szállító ország hűtőházi láncának, vagy szál­lítási parkjának bővítésé­ben.. Másrészt — a szakem­berek szerint — előre lehet­ne ilépnli az áinrandsizer kor­szerűsítésében, Az elmúlt évtized mezőgazdasági árai is magukon viselik két oillalj - és nyersanyag-árróbbanás hatását, de az agrárának csak mérsékelten követték a mezőgazdasági tanmelőesiz- toözök drágulását. Szélesebb körben lehetnie alkalmazni aiz ösztönző, idényjélllegű ára­kat, ami a friss zöldség és gyümölcs szállítása, termelé­sié időtartalmának ímeghosz- szaibbodálgát eredményezhe­ti. A beruházási, termelési együttműködés, a közös anyaigi áldozatválttlatliás nem­csak ~a termelőd kedvet ja­vítja, hanem .bővíti ;a vevő vósálrfliáisi lehetőségéit is, így valamennyi tagországnak ér­deke. Marton János szervezett József Attila szo­cialista brigád vezetője is. — Mii 'közelebb áliluinlk a munkásöklhoz, így bizalma­sabban mondanak véleményt, kérdeznek, amikor oidaime- gyümk hozzájuk. Ezéket ösz- szegyűjitve itoivábbv.isszük az szb-nek, az üzemvezetőnek, mikor hova keli. Most pél­dául azért állunk ki, hogy több beutalót kapjunk. Az is nagyon érdekli a dolgozó­kat, hogy milyen új termékre állunk át az elektroncső után. A beszélgetésből kiderült, hogy a szocialista brigád nemcsak a term élőszó vetke - zafben végez társadalmi munkát, hanem a nagyköz­ségben .is. — Szívesen megyünk bár­hová, ha hívnak bennünket. Kezdetben .mindössze két üvegihóZban néhány cserép virág jelentette a boglártól- iiei MÁV-ikertészetet, Jó mun­kalehetőség volt ez akkori­ban a környékbeli lányok­nak, asszonyoknak, köztük Helling Istvánnénak is, aki Ordacsehiből járt be dolgoz­ni. — 1952-ben, fiatal lány­iként kerültem ide. Hatvan­ból küldték a virágokat, s osztottuk szét az állomáso­kon,. Nyáron bizony gyakran meglesett, 'hogy a sínek kö­zött hajladozva saraboLtuk a 'gázt, .télen pedig végeztük, aimit ránk bíztak. Később kapott csak lendületet az építkezés, és tíz éve, hogy valamirevaló kertészetet mondhatunk a magunkénak. Ez a valamiireválió jelző szerénységet takar. Négy üvegházzali, automata gázfű­téssel és számtalan., a mun­káit könnyítő újítással büsz­kélkedhet a kertészet. Két eseményhez kapcsolják az itt dolgozóik a fejlődés kez­detét. Egyrészt tíz éve ála­kul! meg a MÁV Épület- és Hídfenntamtó Főnöksége, másrészt azóta főnök Bug- lérlelilén Mátyás Lajos. Az építésvezető ötvennyolc éves. Pályamunkásként kezd­te, s végigjárt minden lép­csőfokot, míg dk'tatótiszt lett belőle. Szigorú ember híré­ben áll, ákii megköveteli a munkát, és nem tűr semmi­lyen 'lazaságot. — Én hivatásnak válasz­tottam a vasúti munkát és ennek áldoztam az életemet — kezdi a beszélgetést Má­tyás Lajos. — Ügy érzem, meg is kaptam minden elis­merésit, megbecsülték. Nem sók hiányzik a nyugdíjhoz, de úgy gondolom, engem már csak innen, visznek a temetőbe, nem tudnék a munkám nélkül élni. Mátyás Lajos nemcsak szi­gorú, hanem nyughatatlan ember is. Állandóan az fog­lalkoztatja, hogyan lehetne jobbam, kényélmesébben dolgozni, -hogyan lehetne többét termelni. Ötletes újí­tásai mind a munkát köny- nyítiik meg, de nem szereti, ha beszélnek róla. Az üveg- ihálzak hatalmas virágaszta- lai't, alkar a kormányos a hajót, forgatható kerékkel könnyedén tudja jofobra- ibalra tölni. Ezzél sók helyet szábadítottalk fel,, .lényegé­iben öt üvegháznyi területen nevelhetik a virágokat. Tíz év óta háromszáizezer forin­tot emelkedett minden év­így például pártfogoljuk az 1. számú óvodát, az új isko­lában mi is takarítottunk, rendezkedtünk az átadás előtt. Az szb-nek, a brigád­nak kialakult a kapcsolata a népi.rontbi/.ottsiággal. Péteriai Vince elnök szívesen ad ta­nácsot bármiben, ha hozzá fordulunk. Gondolom, hogy az új tisztségemnél fogva még szarosabb lesz az együtt­működésünk. A többiek nagyon várták haza a megyei népfromtérte- kezletről, mindenről kikér­dezték. Előre tudja, hogy hosszú , élménybeszámolót várnak tőle a kongresszusról is. — Mit mondana el, ha szót kapna? — A család szerepéről, a munkáról beszélnék. Elsősor­ban a termelési érték, az idén már kétmillió forint feletti ínyereségirőUi beszél­nek. Pedig nem kis terület tartozik iá kertészethez, öt- száztíz kilométer hosszú vasútvonal harminc Balia- ton-painti állomással, 8500 négyzetméter élősövény, több mint harmincezer inégy- zetmétennyi pázsit ápolása, gondozása. — A Balaton-parti álllo- mások kiemelt feladatat je­lentenék számunkra — mondja az építésvezető. — Állandóan szem előtt va­gyunk, hamar szó éri a ház elejét, ha hibázunk, Ötvenen dolgozunk itt, összetartó 'kö­zösség a miénk. Aki nem szolkijá meg a pontos mun­káit, aonák fel is út, le is út, óbban nem ismerek 'tré­fáit. Büszkék is az itt dolgo­zók egymás munkájára. Ér­zik a megbecsülést, a törő­dést. A régi fabarakk öltöző már a múlitté, csempés 'zu­hanyozó, modem öltöző épült, tágas ebédlővel'. — Nem sokait dicsér a fő­nök — mondja Heiilingné. — Mégisi, mindannyian elfo­gadjuk, mart jó légkört 'te­remtett, megbecsülnék bem- niünlket. Én is kaptam már számtalan kitüntetést az el­itéit éveik aliaitt, még minisz­teri dicséretet is — mondja Végül1 büszkén. Mátyás Lajos tehát ke­ménykezű főnök. Olyan, aki ritkán mösoiyoig. Mostaná­ban még inkább szorosra zárja a száját, hiszen egye­dül van má|r a háramlkémé- myes, szárszói családi ház­iban. Most még inkább a 'munkájának él, ami az egész életét kitölti. K. A. ban arról, hogy még jobban segítsék a családokat. A gyermeknevelés ugyanis ma nagyon .nehéz a növekvő kölitségék miatt. Lohner János, a tsz ipani- üzem-vezótőjie sok jót mon­dott el Ácsnéról. Jól össze­fogja a brigádot, szót ért a munkatórSnőivel, amikor pél­dául szombati műszakot kell szervezni. — UnlverzáHis munkásnő, minden műveletet rá 'lelhet bízni. S ami szintén erénye: fogékony minden új munká­ra. Csík László tanácselnök az Ács Jebektor család közéleti hagyományairól beszélt. — Szerintem a család és a munkahely együttesen lendí­tette előre Ácsnét. Az apósa köztiszteletben álló önkéntes tűzoltóparancsnok, a férjét Úgy választotta meg az utca népe .tanácstagnak, hogy a jelölő gyűlésen utólag aján­lották. S folytatni 'lehet azzal, hogy Ács Jebektor Éva ápo­lónő, a férje unókalhúga az SZMT .ifjúsági tanácsiában tevékenykedik. — Nem csodálkozom rajta — mondta a tanácselnök —, hogy rá esett a választás. Mi szintén igényeim fogjuk a munkáját. Lajos Géza Közösségi kötődéseink, tár­sas kapcsolataink sűrűjében nyelvünk gazdagon kínálja a választási lehetőségeket, az árnyalatokat, hiszen érte­lem és érzelem más és más tartományait foglalja el az öregem, a komám, a pajtás, a haver, a cimbora, a barát, sőt, a kebellbarát titulus. Kérdés azonban: a minden­napi életben léteznek-e, él­nek-e ezek a — nemcsak nyelvileg jogos! — megkü­lönböztetések ? .Bizonyos: sokakban él­nek, ihatnak. De nem inkább azóké a többség, akiknek elegendő az üdülőben töl­tött két hét ahhoz, hogy harsány komámo- zással búcsúzzanak attól, akit vélhetően nem lát­nak újra, azoké a többség, akiknek néhány pohár ital lecsorgása a torkukon min­denkit édesapámmá, puszi- pajtássá tesz? Miért öregem az a munkahelyi kolléga, akit futólag látunk, s ho­gyan lett jó barátunk az, akit csupán néhány órája is­merünk? Könnyen mérnénk, adnánk barátságunkat? Vagy éppen a fordítottjáról van szó; a tegnapi haver ma paj­tás, holnap komám, holnap­után viszont az a hogyishív­ják lesz...? Közösségi kötelékeinket, társas kapcsolatainkat átme­neti társadalmunk viszonyai folyamatosan átrendezik, véglegesen a múlt rossz em­lékei közé lökve a kiszolgál­tatottságra, az alázatosság­ra, a ranglétra mindenható­ságára alapozott ismeretsé­geket. Ma nem számít kü­lönlegességnek, ha a hétvégi .telken, összedugja fejét a két szomszéd, mit is, hogyan, is kellene csinálniuk a ma- kacskodó szivattyúval, bár egyikük tanársegéd az egye­temen, a másik pedig bolti eladó. Ilyen apró gondok, az asszonyók befőzési módsze­rei, a gyerekek minden kö­töttségtől mentes viszonya azután, valóban könnyen for­mál barátságot az ismeret­ségből, ami örömet szerez­het a gyermekkori pajtás felbukkanása, a katonacim­borával történő véletlen ta­lálkozás a benzinkútnál, az étteremben, vagy éppen egy főhatósági értekezleten. Közösségi értékrendünk ellentmondásai, visszásságai hűen. tükröződnek úgyneve­zett formális és nem formá­lis, azaz — némi leegysze­rűsítéssel — hivatalos és nem hivatalos kapcsolataink­ban, amint magánkapcsola- taink összessége, az egyé­nék, a családok, a kisközös­ségek viszonyrendszerei visz- szahatnak a közösségi érték­rendre. Ingatag terepen jár mindig az ember amikor másokkal — tartósabb, tar­tós, ismétlődő — kapcsolat­ba kerül. A bizalmatlanság éppúgy hiba, mint az azon­nali kitárulkozás, ám ezt sókkaL-sokkal egyszerűbb a türelmes papíron rögzíteni, mint a valóságban gyako­rolni. A valóságban ugyanis léteznek — mint a szerel­mek — első pillantásra ki­alakult barátságok és évti­zedek múltán ellenségekké lett kebélbarátok. Vannak cimborák, akikből barát lesz, s haverok, akikről évek el­teltével sem tudunk többet csupán azt, hogy remekül kezelik a tekegolyót. Legyen ára barátságunk­nak! A viszonosság. Maka­renko azt írta, „semmiféle barátság nem létezhet köl­csönös tiszteiét nélkül”. S válóban ez, az emberi mél­tóság mindenre kiterjedő tisztelete, a másik helyzeté­nek beleélő megértése, a nyi­tottság a másik iránt az alapja a barátságnak. A szellem nagyjainak barát­ságát gyakran világhír vette szárnyaira, barátságok hal­hatatlan műveket teremtet­tek a tudományiban éppúgy, mint a művészetekben. Még­is, mert a világ köznapi emberek millióiból áll, a köznapian igaz, mély barát­ságok azok, melyek roppant szilárdságú tartókötelei le­hetnek — legyenek! — léte­zésünknek, életünknek. Mészáros Ottó Legszívesebben a családról beszélne

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom