Somogyi Néplap, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-09 / 288. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁKAK LAPJA XLI. évfolyam, 288. szám Ára: 1,80 Ft 1985. december 9., hétfő Szakszervezetek számvetése Dr. Horváth István, az MSZMP KiB titkára beszél a Közalkalmazottak Szakszervezetének kongresszusán. és élelmezésügyi miniszterFöldrajzi nevek Régi neveket ízlelgetünk településeink határát járva, hajdan volt keresztségek titkait kutatva. Az idősek még jói emlékeznék: az ott a Liliom-völgy, attól balra az Anna-rét, a háta mögött a Bánom-föld, az a fás, bokros rész a Bátor-liget... Nemrégiben átfogó munka kezdődött a régi földrajzi nevek összegyűjtésére. Van, ahol már kézzelfogható a gyűjtőmunka eredménye, másutt mostanában fohászkodtak neki, talán az utolsó pillanatban. Igen, az utolsó pillanatban, mert elbúcsúzóban azok nemzedéke, akik még ismerik ia hagyományokat, a legendákat, mit miért neveztek «1 úgy, ahogyan harminc, ötven, száz esztendeje vagy még régebben. Tudásuk, ismereteik, meséik nélkülözhetetlenek az íratás levéltárak, a valamikori földkataszterek okmányainak kiegészítéséhez. E feledésbe merülő helyneveken át tegnapunk eltűnő világa, elődeink elporlott nemzedékei üzennek nekünk. Bátorliget? Valamikori temetővel volt határos, azaz sötétedés után csak a bátrabbak mertek arra /járni. Gyilkos-zug. A múlt század hatvanas éveiben ott, abban a horhosban fogták el a kettős gyilkosság tettesét. Milyen játékos, kedves, hogy a Leányka-hegy nevet viseli a síkon szelíden magasodó halom. Küszködés, verítékes erőlködés üttette a névbélyegzőt a Gyalázó- dombra, melyen ember és igavonó állat minden esztendőben megkínlódott a szerény termésért. Napjainkban számok jelölik a mezőgazdasági nagyüzemek tábláit, birtokrészeit, ám (múlt éis jövő nem zárják ki egymást, sokkal inkább fölkínálják az összekapcsolhatóság, az egymást kiegészítés lehetőségét. Ez is módja lehetne a hagyományok megőrzésének. Némelyik régi helynév magyarázat nélkül ma már nem vagy álig érthető. Álom-zug. A falu munkáért, kenyérért messzi tájakra eljáró férfiai, hazafelé jövet, soknapos gyaloglás után, ott pihentek meg, szedték rendbe magukat családjukhoz érkezésük előtt. Paprét, Királyrét, Kisasszonyrét, Kígyós, Ilona-major, Hada- rós-major — mert valamikor egy gyors beszédű ember élt ott a családjával —, Csikójárás, Sósföld, Tocsogós, Han- gony-major, Henyetag, Tócos- kert, Váras, Haraszti, Kalapos-földje '— tudniillik nem odavaló, hanem városi, kalapos ember birtokolta a század elején —, Révföldje ... Kifogyhatatlan a népi nyelvi lelemény. A tegnapi (tájak nevének összegyűjtése szépségük, nyelvi gazdagságuk mellett gyakran kulcs a múlt titkaihoz, á legendák megfejtéséhez. Adalékokkal szolgálnak a társadálomszerkezeti változások, az átalakuló birtokviszonyok megértéséhez, és ahhoz is: milyenek lehettek elődeink hétköznapjai. Hazánkban 1985. január elsején 109 város és 2955 község volt a közigazgatási térképen. Ha csupán egy-egy helységben az azonos megjelöléseken kívül mindössze tíz földrajzi névre bukkannánk, az akkor is harmincezernél több! IPedig hát nem tíz van! Vétek lenne veszni hagyni e neveket, mert magunk lennénk szegényebbek, ha a nagyüzemi tábla és földkataszteri nyilvántartásszámok végképp kiszorítanák őket. Mészáros Ottó A hét végén több ágazati szakszervezet tartotta meg kongresszusát számvetést készítettek öt év munkájáról az építőipar, a közalkalmazottak, az élelmiszeripar, a közlekedés és a bőr'par dolgozói. Építőipar Az építők székházában szombaton, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete XXXIV. kongresszusának második napján folytatták a vitát a központi vezetőség írásos beszámolója, a szóbeli kiegészítés és a határozati javaslat fölött. Megjelent a kongresszuson Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke, Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter és Sólyom Ferenc, a SZOT titkára. A tanácskozás második napján kért szót Losonczi Pál. Az ország gazdasági helyzetéivel kapcsolatiban rámutatott arra: a rajtunk kívül álló okok is hozzájárultak gazdasági helyzetünk romlásához, de az is világossá vált, hogy gondjaink okait elsősorban magunkban kell keresni. Nem, vagy csak késve készültünk fel a változásokra. A vita után a kongresz- szus határozatot hozott a szakszervezet következő ötéves munkájának feladatairól. Ebben megjelölte azokat a gondokat is, amelyek megoldásában a SZOT támogatását igényli, s központi intézkedéseket tart szükségesnek. A kongresszus dokumentumainak elfogadása után megválasztották a szakszervezet vezető testületéit és tisztségviselőit. Az elnök Somogyi Sándorné, a főtitkár ismét Gyöngyösi István lett, titkár G. Nagy János, Somogyi Gyula és Takács László. Közalkalmazottak Szombaton a Magyar Néphadsereg művelődési házában megkezdődött a Köz- alkalmazottak Szakszervezetének X. kongresszusa. A csaknem 240 ezer tagot képviselő több mint 300 küldött a kétnapos kongresszuson megvitatja a szakszervezet ötéves tevékenységét, s meg• Kedves hagyomány, hogy a télapó ünnep közeledtével a testvér rajok megajándékozzák egymást. A tanítónő nem akart erre pénzt szedni. Tudta, a szülők nem szeretik az ilyesmit. Nevelési szempontból is jobbnak látta, ha a gyerekek valami olyat adnak, ami a sajátjuk, amit például maguk is elmajszolhattak volna. Amiről le kell mondaniuk, hogy más örülhessen. Tudta persze, hogy mindennek akkor van igazán értelme, ha a gyerekek maguk állnak elő a melengető tervvel, ha ők éreznek rá az ajándékozás örömére. Föltette hát osztályának a kérdést: mivel ajándékozzák meg a hatodikosokat. Hosszú hallgatás után egy fiú jelentkezett. — Énekeljünk nekik egyet. — Természetesen énekelhetünk is, de azért jó volna adni is valami apróságot — válaszolta a tanítónő és érezte, nem lesz könnyű megértetnie szánhatározza a további tennivalókat. A tanácskozáson részt vett Horváth István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára és Baranyai Tibor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára, valamint a kormány több tagja, számos országos hatáskörű szerv vezetője. A szakszervezet központi vezetőségének írásos beszámolójához Szabó Endre főtitkár fűzött szóbeli kiegészítést. Egyebek között hangsúlyozta, hogy az előző kongresszus határozatában megfogalmazott tervek többsége megvalósult. A szak- szervezet aktívan bekapcsolódott a közalkalmazottak úgyszólván valamennyi foglalkozási rétegét érintő korszerűsítési intézkedések előkészítésébe és megvalósításába. Érvényesítette érdek- képviseleti és érdekvédelmi szerepét. A vitában szót kért Horváth István is. Hangsúlyozta, hogy a tanácskozás nem csupán a szakszervezet jelentős eseménye, hanem a magyar politikai közéleté is, hiszen a kongresszuson az állami hatóságok, intézmények alkalmazásában dolgozók küldöttei vesznek részt. A Központi Bizottság titkára az ország belső helyzetéről szólva kiemelte, hogy társadalmi céljaink között — a gazdaság dinamizmusá- niaik növelése mellett — politikai intézményrendszerünk fejlesztése és működésének javítása is hangsúlyosan szerepel. Sok kezdeményezés tanúsítja: nem kevés, amit eddig tettünk, ám dékát. — Különben, Peti, te húznád el legjobban a szádat, ha mondjuk egyszer a télapó csomag helyett azt mondaná: „Most egy dalt hoztam ...” A következő jelentkező azt mondta: — Rajzoljunk nekik valamit. — Emlékezz csak, Zoli: múltkor a nagyobbak egy ötletes kartonfigurát adtak. Éppen te szóltad le olyan udvariatlanul. Vacaknak mondtad, pedig milyen sokat dolgoztak rajta. Most meg te javasolsz rajzot. Olyat mondjatok, aminek magatok is igazán örülnétek. — Utolsó mondatáról az jutott eszébe, ugyan minek is örülne igazán Zoli. Tavaly — még elsősként — elektronikus játékcsodát kapott karácsonyra. Nemrég gombnyomásra nyíló, zsebszámolólátni kell azt is, hogy politikai intézményeink tevékenységében sok még a javítani való — mondotta. Ugyancsak a vita felszólalói között volt Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára. Vasárnap a vitával folytatódott a közalkalmazottak szakszervezetének X. kongresszusa. Az elnökségiben ezen a napon helyet foglalt Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese is. A kongresszus résztvevői határozatot fogadtak el az edkövetkező fél évtized legfontosabb feladatairól. A dokumentum szerint szükséges a szakszervezeti mozgalmi munka demokratizmusának továbbfejlesztése, a szákSzer- vezeti csoportélet színvonalának jaivításá. Ezután megválasztották a szakszervezet vezeitő testületéit és tisztségviselőit. A közalkalmazottak szakszervezetének elnöke Prieszol Olga, főtitkára Szabó Endre lett. Titkárai: Balogh- né dr. Szőcs Klára, Kőrössy Jenő és Márkus István. Élelmiszeripar Szombaton az Édosz Gorkij fasori székházában, az ágazat tölblb minit 200 ezer dolgozóiját képviselő 253 küldött és a meghívott vendégeik részvételével megkezdte munkáját az Élelmezés ipari Dolgozók Szakszervezetének XLVI. kongresszusa. A tanácskozáson ott volt Gyenes András, az MSZMiP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, Kósáné dr. Kovács Magda, a SZOT titkára és Szabó Ferenc mezőgazdasági géppel is fölszerelt japán tolltartóval jött az iskolába. A családlátogatáskor úgy érezte, hogy a forintokban mért szeretetnek ez az áradása tudat alatt valami mást próbál pótolni. Zoli szülei elfoglalt emberek ... — Hozzon mindegyikünk egy szem szaloncukrot — állt elő egy copfos szőkeség. — Túl soknak tartanál egy egész zacskónyit adni? — kérdezte a tanítónő, és már haragudott magára a gúnyoros hangért. De hát miért éppen Kati kicsinyeskedik? ő, akinek egy mosolyáért két nagymama vív anyagi erején felüli csatákat. Sajnos — állapította meg magában —, gyerekei még nem értik, hogy jó szívvel adni nagyobb öröm, mint kapni. helyettes. Balogh Károlyné, a szak- szervezet főtitkára f űzött szóbeli kiegészítésit az előterjesztett írásos dokumentumhoz. Az ágazat tevékenységéit értékelve rámutatott: az élelmiszeripar az elmúlt öit évben jó színvonalú belföldi ellátást és növekvő export- árualapot biztosított. Jelentősen bővült az új termékek köre, gazdagodott a választék. A mezőgazdasági árutermelés és az ipari feldolgozó kapacitása között a hatodik ötéves terv időszakában kellő összhang aiákult ki, ám esetenként még mindig gondot okoz, hogy a technológiai folyamatok egyes elemei korszerűtlenék. A kongresszusi dokumentumok feletti vitában felszólalt Gyenies András is. Az ágazat eredményeit méltatva rámutatott: az élelmiiszeripaj1 megfelelt a növekvő követelményéknek, az elmúlt öt évben a korábbinál magasabb színvonalon elégítette ki a lakossági igényeket és fokozódó mértékben járult hozzá az exportfeladatok teljesítéséhez. Bővült termékeinek választéka és jobban tudott alkalmazkodni az egyes társadalmi rétegek szükségleteihez. Mindez jelentős áldozatok vállalását kívánta a dolgozók tól. AZ, hogy az ágazat meg tudott felelni a kö- vetelimiényeknek, fokozta az élelimdszeritermélés társadalmi megbecsülését. A vitát követően a kongresszus határozatot hozott az elkövetkező öt év tennivalóiról, majd megválasztotta az Édosz vezető testületéit, tisztségviselőit. Az Édosz elnöke: Gyenes András; főtitkára Balogh Károlyné; titkárai: Szilágyi László és Vanek Béla. Közlekedés Szombaton a Fővárosi Tanács dísztermében megkezdődött a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének XXXI. kongresszusa. A tanácskozáson részt veitlt Czinege Lajos miniszter elnök-helyetltes, Urbán Lajos közlekedési miniszter és Szlovatsik Károly, a SZOT titkára is. A megnyitót követően Moldovan Gyula főtitkár számolt be a 160 ezer tagot képviselő mintegy 350 külA következő órán Csoszognál, József Attila nemes lelkű suszterjáról olvastak, aki — bár maga is szegény — nem tud közömbös maradni mások nélkülözésével szemben. A tanítónő sokszor olvasta már ezt az elbeszélést, mégis nyelnie kellet a könnyeit. Zavarban volt, mert a gyerekek nagy részére alig hatott a történet. Mégis megkérdezte: — Mi ragadott meg benneteket ebben az olvasmányban? — Mókás volt, hogy az öreg suszter elszámolta magát. 30 fillér helyett 80-at adott vissza a gyereknek ... — Meglehet Csoszogi szegényebb lett ötven fillérrel, mégis mennyivel gazdagabb másoknál... — mondta a pedagógus. Beszélt a jószívűségről, az önzetlenségről, amikor az egyik gyerek kvarcórájának sípolása figyelmeztette, hogy vége az órának. Bíró Ferenc döttnék a XXX. kongresszus óta végzett munkáról, s vázolta a soron következő feladatokat. Hangsúlyozta: az elmúlt öt esztendőiben nagy megpróbáltatásoknak vol|t kitéve a közlekedési szakma. A népgazdaság általános helyzetéből adódóan csökkentek a szállítási igények, s így a lehetőség is kevesebb volt a teljesítmények növelésére. Ezzel párhuzamosan fokozatosan romlott a járműipar műszaki állapota A főtitkári beszámolási követő vitában felszólalt Czinege Lajos is. Hangsúlyozta: az utóbbi öt esztendő alatt a szakma eleget tett az egyre növekvő igényeknek, s összességében jól megfelelt a bonyolult, összetett követelményeknek. A továbbiakban rámutatott: a VII. ötéves terv időszakában a kitűzött feladatok megvalósítása érdekében a belső tartalékok mozgósítására, s ezen belül is kiemelten a hatékonyság növélésére, a munkafegyelem megszilárdítására, az élőmunka-ráfordítás kedvezőbb arányainak kialakítására, továbbá a szakmai színvonal fejlesztésére van szükség. A vitát követően a kongresszus határozatot fogadott el, amelyben fő feladatként / jelölték meg a tagság érdek- védelmének fejlesztését. Végül a küldöttek megválasztották a szakszervezet új központi vezetőségét. A KSZDSZ elnökévé F. Szabó István, alelnökeivé Mátyási Árpádot és Mónus Gábort választottak. Moldován Gyula lett a főtitkár, s a szak- szervezet titkáraivá Hegyi Kálmánt, Jenecsek Istvánt, valamint Papp Bélát választották meg. Bőripar Szombaton a SZOT központi iskoláján megkezdődött a Bőripari Dolgozók Szakszervezetének XXI. kongresszusa, melyen 211 küldött képviseli a bőr-, a szőrme-, a kesztyű-, a bőrdíszműipar és a cipőipar mintegy 50 ezer szervezett dolgozóját. A tanácskozáson részt vett Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Sólyom Ferenc, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára és Cseh József ipari miniszterhelyettes. A kongresszuson felszólalt Óvári Miklós, aki szólt a nemzetközi helyzet alakulásáról, s arról, hogy a jelenlegi viszonyok között megnövekedett a kis országok szerepe a feszültség csökkentésében, a kapcsolatok építésében. Hazánk az elmúlt évtizedekben nemzetközi tekintélyt vívott ki; ez, s általában eredményeink azzal magyarázhatók, hogy szembe tudtunk nézni gondjainkkal, merünk próbálkozni, vállalkozunk új módszerek bevezetésére is. Vasárnap a beszámoló feletti vitával folytatta munkáját a Bőripari Dolgozók Szakszervezetének XXI. kongresszusa. A vitában többen elmondották, hogy számos megoldatlan gond nehezíti az ágazat jövőjét, így az ipari átlagtól elmaradó bér- és jövedelemszínvonal, a cipőipari háttéripar kívánatosnál lényegesen lassabb fejlődése, és a hiányos összhang az alapanyag- és késztermékgyártók, illetve a kereskedelem között. A vita után a kongresszus határozatot fogadott el, majd megválasztották a Bőripari Dolgozók Szakszervezetének vezető szerveit és tisztségviselőit. A szakszervezet elnöke Petrák Ferenc, főtitkára Csikós Pál lett, titkárok: Bokorné Demeter Piroska és Horváth Ferenc. Jó szívvel adi Világ proletárjai, egyesüljetek! Somogyi Néplap
