Somogyi Néplap, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-09 / 288. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁKAK LAPJA XLI. évfolyam, 288. szám Ára: 1,80 Ft 1985. december 9., hétfő Szakszervezetek számvetése Dr. Horváth István, az MSZMP KiB titkára beszél a Köz­alkalmazottak Szakszervezetének kongresszusán. és élelmezésügyi miniszter­Földrajzi nevek Régi neveket ízlelgetünk településeink határát járva, hajdan volt keresztségek tit­kait kutatva. Az idősek még jói emlékeznék: az ott a Li­liom-völgy, attól balra az Anna-rét, a háta mögött a Bánom-föld, az a fás, bokros rész a Bátor-liget... Nemré­giben átfogó munka kezdő­dött a régi földrajzi nevek összegyűjtésére. Van, ahol már kézzelfogható a gyűjtő­munka eredménye, másutt mostanában fohászkodtak ne­ki, talán az utolsó pillanat­ban. Igen, az utolsó pilla­natban, mert elbúcsúzóban azok nemzedéke, akik még ismerik ia hagyományokat, a legendákat, mit miért nevez­tek «1 úgy, ahogyan har­minc, ötven, száz esztendeje vagy még régebben. Tudásuk, ismereteik, mesé­ik nélkülözhetetlenek az írat­ás levéltárak, a valamikori földkataszterek okmányainak kiegészítéséhez. E feledésbe merülő helyneveken át teg­napunk eltűnő világa, előde­ink elporlott nemzedékei üzennek nekünk. Bátor­liget? Valamikori temetővel volt határos, azaz sötétedés után csak a bátrabbak mer­tek arra /járni. Gyilkos-zug. A múlt század hatvanas évei­ben ott, abban a horhosban fogták el a kettős gyilkosság tettesét. Milyen játékos, ked­ves, hogy a Leányka-hegy nevet viseli a síkon szelíden magasodó halom. Küszködés, verítékes erőlködés üttette a névbélyegzőt a Gyalázó- dombra, melyen ember és igavonó állat minden eszten­dőben megkínlódott a sze­rény termésért. Napjainkban számok jelö­lik a mezőgazdasági nagy­üzemek tábláit, birtokrészeit, ám (múlt éis jövő nem zárják ki egymást, sokkal inkább fölkínálják az összekapcsol­hatóság, az egymást kiegészí­tés lehetőségét. Ez is módja lehetne a hagyományok meg­őrzésének. Némelyik régi helynév magyarázat nélkül ma már nem vagy álig ért­hető. Álom-zug. A falu mun­káért, kenyérért messzi tá­jakra eljáró férfiai, hazafelé jövet, soknapos gyaloglás után, ott pihentek meg, szed­ték rendbe magukat család­jukhoz érkezésük előtt. Pap­rét, Királyrét, Kisasszonyrét, Kígyós, Ilona-major, Hada- rós-major — mert valamikor egy gyors beszédű ember élt ott a családjával —, Csikó­járás, Sósföld, Tocsogós, Han- gony-major, Henyetag, Tócos- kert, Váras, Haraszti, Kala­pos-földje '— tudniillik nem odavaló, hanem városi, kala­pos ember birtokolta a szá­zad elején —, Révföldje ... Kifogyhatatlan a népi nyelvi lelemény. A tegnapi (tájak nevének összegyűjtése szépségük, nyelvi gazdagságuk mellett gyakran kulcs a múlt titkai­hoz, á legendák megfejtésé­hez. Adalékokkal szolgálnak a társadálomszerkezeti válto­zások, az átalakuló birtokvi­szonyok megértéséhez, és ah­hoz is: milyenek lehettek elődeink hétköznapjai. Hazánkban 1985. január el­sején 109 város és 2955 köz­ség volt a közigazgatási tér­képen. Ha csupán egy-egy helységben az azonos megje­löléseken kívül mindössze tíz földrajzi névre bukkannánk, az akkor is harmincezernél több! IPedig hát nem tíz van! Vétek lenne veszni hagyni e neveket, mert magunk len­nénk szegényebbek, ha a nagyüzemi tábla és földka­taszteri nyilvántartásszámok végképp kiszorítanák őket. Mészáros Ottó A hét végén több ágazati szakszervezet tartotta meg kongresszusát számvetést készítettek öt év munkájá­ról az építőipar, a közalkal­mazottak, az élelmiszeripar, a közlekedés és a bőr'par dolgozói. Építőipar Az építők székházában szombaton, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete XXXIV. kongresszusának második napján folytatták a vitát a központi vezetőség írásos beszámolója, a szóbeli ki­egészítés és a határozati ja­vaslat fölött. Megjelent a kongresszuson Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, az Elnöki Ta­nács elnöke, Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter és Sólyom Ferenc, a SZOT titkára. A tanácskozás második napján kért szót Losonczi Pál. Az ország gazdasági helyzetéivel kapcsolatiban rá­mutatott arra: a rajtunk kí­vül álló okok is hozzájárul­tak gazdasági helyzetünk romlásához, de az is vilá­gossá vált, hogy gondjaink okait elsősorban magunkban kell keresni. Nem, vagy csak késve készültünk fel a vál­tozásokra. A vita után a kongresz- szus határozatot hozott a szakszervezet következő öt­éves munkájának feladatai­ról. Ebben megjelölte azo­kat a gondokat is, amelyek megoldásában a SZOT tá­mogatását igényli, s közpon­ti intézkedéseket tart szük­ségesnek. A kongresszus dokumen­tumainak elfogadása után megválasztották a szakszer­vezet vezető testületéit és tisztségviselőit. Az elnök So­mogyi Sándorné, a főtitkár ismét Gyöngyösi István lett, titkár G. Nagy János, So­mogyi Gyula és Takács László. Közalkalmazottak Szombaton a Magyar Néphadsereg művelődési há­zában megkezdődött a Köz- alkalmazottak Szakszerveze­tének X. kongresszusa. A csaknem 240 ezer tagot kép­viselő több mint 300 küldött a kétnapos kongresszuson megvitatja a szakszervezet ötéves tevékenységét, s meg­• Kedves hagyomány, hogy a télapó ünnep közeledtével a testvér rajok megajándékozzák egymást. A tanítónő nem akart erre pénzt szedni. Tudta, a szülők nem szere­tik az ilyesmit. Nevelési szempontból is jobbnak látta, ha a gyerekek vala­mi olyat adnak, ami a sa­játjuk, amit például ma­guk is elmajszolhattak vol­na. Amiről le kell monda­niuk, hogy más örülhessen. Tudta persze, hogy min­dennek akkor van igazán értelme, ha a gyerekek maguk állnak elő a melen­gető tervvel, ha ők éreznek rá az ajándékozás örömére. Föltette hát osztályának a kérdést: mivel ajándékoz­zák meg a hatodikosokat. Hosszú hallgatás után egy fiú jelentkezett. — Énekeljünk nekik egyet. — Természetesen énekel­hetünk is, de azért jó vol­na adni is valami aprósá­got — válaszolta a tanító­nő és érezte, nem lesz könnyű megértetnie szán­határozza a további tenniva­lókat. A tanácskozáson részt vett Horváth István, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tit­kára és Baranyai Tibor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára, vala­mint a kormány több tagja, számos országos hatáskörű szerv vezetője. A szakszervezet központi vezetőségének írásos beszá­molójához Szabó Endre fő­titkár fűzött szóbeli kiegé­szítést. Egyebek között hang­súlyozta, hogy az előző kongresszus határozatában megfogalmazott tervek több­sége megvalósult. A szak- szervezet aktívan bekapcso­lódott a közalkalmazottak úgyszólván valamennyi fog­lalkozási rétegét érintő kor­szerűsítési intézkedések elő­készítésébe és megvalósítá­sába. Érvényesítette érdek- képviseleti és érdekvédelmi szerepét. A vitában szót kért Hor­váth István is. Hangsúlyoz­ta, hogy a tanácskozás nem csupán a szakszervezet je­lentős eseménye, hanem a magyar politikai közéleté is, hiszen a kongresszuson az állami hatóságok, intézmé­nyek alkalmazásában dolgo­zók küldöttei vesznek részt. A Központi Bizottság titká­ra az ország belső helyzeté­ről szólva kiemelte, hogy társadalmi céljaink között — a gazdaság dinamizmusá- niaik növelése mellett — po­litikai intézményrendsze­rünk fejlesztése és működé­sének javítása is hangsúlyo­san szerepel. Sok kezdemé­nyezés tanúsítja: nem ke­vés, amit eddig tettünk, ám dékát. — Különben, Peti, te húznád el legjobban a szádat, ha mondjuk egy­szer a télapó csomag he­lyett azt mondaná: „Most egy dalt hoztam ...” A következő jelentkező azt mondta: — Rajzoljunk nekik va­lamit. — Emlékezz csak, Zoli: múltkor a nagyobbak egy ötletes kartonfigurát ad­tak. Éppen te szóltad le olyan udvariatlanul. Va­caknak mondtad, pedig mi­lyen sokat dolgoztak raj­ta. Most meg te javasolsz rajzot. Olyat mondjatok, aminek magatok is igazán örülnétek. — Utolsó mon­datáról az jutott eszébe, ugyan minek is örülne iga­zán Zoli. Tavaly — még el­sősként — elektronikus já­tékcsodát kapott kará­csonyra. Nemrég gombnyo­másra nyíló, zsebszámoló­látni kell azt is, hogy poli­tikai intézményeink tevé­kenységében sok még a ja­vítani való — mondotta. Ugyancsak a vita felszó­lalói között volt Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára. Vasárnap a vitával folyta­tódott a közalkalmazottak szakszervezetének X. kong­resszusa. Az elnökségiben ezen a napon helyet foglalt Falu­végi Lajos, a Miniszterta­nács elnökhelyettese is. A kongresszus résztvevői határozatot fogadtak el az edkövetkező fél évtized leg­fontosabb feladatairól. A do­kumentum szerint szükséges a szakszervezeti mozgalmi munka demokratizmusának továbbfejlesztése, a szákSzer- vezeti csoportélet színvona­lának jaivításá. Ezután meg­választották a szakszervezet vezeitő testületéit és tisztség­viselőit. A közalkalmazottak szakszervezetének elnöke Prieszol Olga, főtitkára Szabó Endre lett. Titkárai: Balogh- né dr. Szőcs Klára, Kőrössy Jenő és Márkus István. Élelmiszeripar Szombaton az Édosz Gor­kij fasori székházában, az ágazat tölblb minit 200 ezer dolgozóiját képviselő 253 kül­dött és a meghívott vendé­geik részvételével megkezdte munkáját az Élelmezés ipari Dolgozók Szakszervezetének XLVI. kongresszusa. A ta­nácskozáson ott volt Gyenes András, az MSZMiP Közpon­ti Ellenőrző Bizottságának elnöke, Kósáné dr. Kovács Magda, a SZOT titkára és Szabó Ferenc mezőgazdasági géppel is fölszerelt japán tolltartóval jött az iskolá­ba. A családlátogatáskor úgy érezte, hogy a forin­tokban mért szeretetnek ez az áradása tudat alatt va­lami mást próbál pótolni. Zoli szülei elfoglalt embe­rek ... — Hozzon mindegyikünk egy szem szaloncukrot — állt elő egy copfos szőke­ség. — Túl soknak tartanál egy egész zacskónyit adni? — kérdezte a tanítónő, és már haragudott magára a gúnyoros hangért. De hát miért éppen Kati kicsinyes­kedik? ő, akinek egy mo­solyáért két nagymama vív anyagi erején felüli csatá­kat. Sajnos — állapította meg magában —, gyerekei még nem értik, hogy jó szívvel adni nagyobb öröm, mint kapni. helyettes. Balogh Károlyné, a szak- szervezet főtitkára f űzött szó­beli kiegészítésit az előterjesz­tett írásos dokumentumhoz. Az ágazat tevékenységéit ér­tékelve rámutatott: az élel­miszeripar az elmúlt öit év­ben jó színvonalú belföldi ellátást és növekvő export- árualapot biztosított. Jelentő­sen bővült az új termékek köre, gazdagodott a válasz­ték. A mezőgazdasági áru­termelés és az ipari feldol­gozó kapacitása között a ha­todik ötéves terv időszaká­ban kellő összhang aiákult ki, ám esetenként még min­dig gondot okoz, hogy a technológiai folyamatok egyes elemei korszerűtlenék. A kongresszusi dokumen­tumok feletti vitában felszó­lalt Gyenies András is. Az ágazat eredményeit méltatva rámutatott: az élelmiiszeripaj1 megfelelt a növekvő követel­ményéknek, az elmúlt öt év­ben a korábbinál magasabb színvonalon elégítette ki a lakossági igényeket és foko­zódó mértékben járult hozzá az exportfeladatok teljesíté­séhez. Bővült termékeinek választéka és jobban tudott alkalmazkodni az egyes tár­sadalmi rétegek szükségle­teihez. Mindez jelentős áldo­zatok vállalását kívánta a dolgozók tól. AZ, hogy az ága­zat meg tudott felelni a kö- vetelimiényeknek, fokozta az élelimdszeritermélés társadal­mi megbecsülését. A vitát követően a kong­resszus határozatot hozott az elkövetkező öt év tenniva­lóiról, majd megválasztotta az Édosz vezető testületéit, tisztségviselőit. Az Édosz el­nöke: Gyenes András; főtit­kára Balogh Károlyné; tit­kárai: Szilágyi László és Vanek Béla. Közlekedés Szombaton a Fővárosi Ta­nács dísztermében megkez­dődött a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszer­vezetének XXXI. kongresszu­sa. A tanácskozáson részt veitlt Czinege Lajos minisz­ter elnök-helyetltes, Urbán La­jos közlekedési miniszter és Szlovatsik Károly, a SZOT titkára is. A megnyitót követően Mol­dovan Gyula főtitkár szá­molt be a 160 ezer tagot képviselő mintegy 350 kül­A következő órán Csoszo­gnál, József Attila nemes lelkű suszterjáról olvastak, aki — bár maga is szegény — nem tud közömbös ma­radni mások nélkülözésével szemben. A tanítónő sok­szor olvasta már ezt az el­beszélést, mégis nyelnie kellet a könnyeit. Zavar­ban volt, mert a gyerekek nagy részére alig hatott a történet. Mégis megkérdez­te: — Mi ragadott meg ben­neteket ebben az olvas­mányban? — Mókás volt, hogy az öreg suszter elszámolta magát. 30 fillér helyett 80-at adott vissza a gye­reknek ... — Meglehet Csoszogi szegényebb lett ötven fil­lérrel, mégis mennyivel gazdagabb másoknál... — mondta a pedagógus. Be­szélt a jószívűségről, az önzetlenségről, amikor az egyik gyerek kvarcórájának sípolása figyelmeztette, hogy vége az órának. Bíró Ferenc döttnék a XXX. kongresszus óta végzett munkáról, s vá­zolta a soron következő fel­adatokat. Hangsúlyozta: az elmúlt öt esztendőiben nagy megpróbáltatásoknak vol|t ki­téve a közlekedési szakma. A népgazdaság általános helyzetéből adódóan csökken­tek a szállítási igények, s így a lehetőség is kevesebb volt a teljesítmények növe­lésére. Ezzel párhuzamosan fokozatosan romlott a jár­műipar műszaki állapota A főtitkári beszámolási követő vitában felszólalt Czinege Lajos is. Hangsú­lyozta: az utóbbi öt eszten­dő alatt a szakma eleget tett az egyre növekvő igények­nek, s összességében jól megfelelt a bonyolult, össze­tett követelményeknek. A továbbiakban rámutatott: a VII. ötéves terv időszakában a kitűzött feladatok megva­lósítása érdekében a belső tartalékok mozgósítására, s ezen belül is kiemelten a hatékonyság növélésére, a munkafegyelem megszilárdí­tására, az élőmunka-ráfordí­tás kedvezőbb arányainak kialakítására, továbbá a szakmai színvonal fejleszté­sére van szükség. A vitát követően a kong­resszus határozatot fogadott el, amelyben fő feladatként / jelölték meg a tagság érdek- védelmének fejlesztését. Végül a küldöttek megvá­lasztották a szakszervezet új központi vezetőségét. A KSZDSZ elnökévé F. Szabó István, alelnökeivé Mátyási Árpádot és Mónus Gábort választottak. Moldován Gyu­la lett a főtitkár, s a szak- szervezet titkáraivá Hegyi Kálmánt, Jenecsek Istvánt, valamint Papp Bélát válasz­tották meg. Bőripar Szombaton a SZOT köz­ponti iskoláján megkezdő­dött a Bőripari Dolgozók Szakszervezetének XXI. kongresszusa, melyen 211 küldött képviseli a bőr-, a szőrme-, a kesztyű-, a bőr­díszműipar és a cipőipar mintegy 50 ezer szervezett dolgozóját. A tanácskozáson részt vett Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Sólyom Fe­renc, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának titkára és Cseh József ipari mi­niszterhelyettes. A kongresszuson felszó­lalt Óvári Miklós, aki szólt a nemzetközi helyzet alakulá­sáról, s arról, hogy a jelen­legi viszonyok között meg­növekedett a kis országok szerepe a feszültség csök­kentésében, a kapcsolatok építésében. Hazánk az el­múlt évtizedekben nemzet­közi tekintélyt vívott ki; ez, s általában eredményeink azzal magyarázhatók, hogy szembe tudtunk nézni gond­jainkkal, merünk próbálkoz­ni, vállalkozunk új módsze­rek bevezetésére is. Vasárnap a beszámoló fe­letti vitával folytatta mun­káját a Bőripari Dolgozók Szakszervezetének XXI. kongresszusa. A vitában többen elmondották, hogy számos megoldatlan gond nehezíti az ágazat jövőjét, így az ipari átlagtól elmara­dó bér- és jövedelemszínvo­nal, a cipőipari háttéripar kívánatosnál lényegesen las­sabb fejlődése, és a hiányos összhang az alapanyag- és késztermékgyártók, illetve a kereskedelem között. A vita után a kongresszus határozatot fogadott el, majd megválasztották a Bőripari Dolgozók Szakszer­vezetének vezető szerveit és tisztségviselőit. A szakszer­vezet elnöke Petrák Ferenc, főtitkára Csikós Pál lett, titkárok: Bokorné Demeter Piroska és Horváth Ferenc. Jó szívvel adi Világ proletárjai, egyesüljetek! Somogyi Néplap

Next

/
Oldalképek
Tartalom