Somogyi Néplap, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-06 / 286. szám

2 Somogyi Néplap 1985. december 6., péntek Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának 1985. december 4-i üléséről Budapesten tanácskozott a Keresztyén Békekonferencia elnöksége (Folytatás az 1. oldalról) Folytatni kell a vállalati szervezeti rendszer korszerű­sítését, be kell fejezni az új vállalatvezetési formákra való átállást. Az építőipar a rendelke­zésre álló kapacitások meg­felelőbb kihasználásával szervezettebben, jobb minő­ségben, határidőre elégítse ki az igényeket. További intézkedésekkel élénkíteni kell a vállalatok közötti ver­senyt, és meg kell akadá­lyozni az építési árak indo­kolatlan növekedését. A mezőgazdaságban na­gyobb hozamokkal, az anyag- és energiaráfordítá­sok csökkentésével, a keres­letnek megfelelő áruválasz­tékkal kell biztosítani a ter­melés és az export növeke­dését. Gabonából 16 millió tonna termést kell elérni. A kukorica vetésterülete szá­mottevően növekedjen. Meg kell állítani az állatállomány csökkenését, az állattenyész­tés termelését stabilizálni kell. Az élelmiszerexport a belföldi ellátás változatlan színvonala mellett valósul­jon meg. A közlekedési ágazatban az eszközök összehangoltabb gazdaságosabb kihasználá­sára, a szolgáltatások javítá­sára, az energiafelhasználás mérséklésére kell töreked­ni. A távközlésben kiemelt féladát a telefonihálóziat ja­vítása, bővítése. A beruházások mindenek­előtt a .műszaki haladásit, a termékszerkezet korszerűsí­tését, a megkezdett fejleszté­sek gyors megvalósítását szolgálják. Folytatni kell a paksi atomerőmű, valamint a bős—nagymarosi vízlép­csőrendszer építését. Kis­mértékben növelhetők a ta­nácsi beruházások is. A vál­„Franciaországnak sok megbeszélni valója van Len­gyelországgal ...” — érvelt Mitterrand elnök, amikor vá­laszolnia kellett a jobboldal támadásaira. A francia reak­ció ugyanis azért szidalmaz­ta a párizsi politika irányí­tóját, mert — a nyugati or­szágok vezetői közül első­ként 1981 óta — fogadta a lengyel államfőt, Wojciech Jaruzelskit, akinek a neve természetszerűen összenőtt a négy év előtt kezdődött, a katonáknak főszerepet adó lengyel rendezési kísérlettel. A francia belpolitika jobb­szárnya persze nem törődik azzal, hogy ez az esztendő már néhány igen magas szintű megbeszélésnek volt tanúja Lengyelország és Nyugat-Európa államai kö­zött, hogy csak Craxi olasz miniszterelnök varsói vizitjét említsük. A józanabbal gondolkodó polgári vagy szocialista po­litikusok azonban jól látják Európa túlfelén, hogy Len­gyelország e kontinensnek igen fontos része, belső hely­zete, stabilitása ekként nem­csak belügy, hanem a bé- kességesebb európai viszo­nyokhoz is sok a köze. A lengyel stabilitás erősödése eredményezte a felső politi­ka szintjén megtartott fon­tos eszmecseréket a lengyel kormány és Anglia, az NSZK, Olaszország avagy Franciaország között. Töké­letesen igaza van Mitter- randnak, amikor a sok meg­beszélni valót emlegeti. S hogy Párizs elöl jár a Var­sóhoz való közeledésben, már azzal, hogy a lengyel lalati beruházások és a hoz­zájuk nyújtott állami támo­gatások, hitelek elsősorban ez export bővítését, az ész­szerű anyag- és energiagaz­dálkodást segítsék. A külgazdasági kapcsola­tok tovább bővüljenek. Az exportnak az 1985. évinél di­namikusabb növelésével nagyobb kiviteli többletet kell elérni. A Szov­jetunióval, a KGST töhbi tagországával el keld mélyí­teni a hosszú távú megálla­podásokra és a távlati mű­szaki fejlesztési programra alapozott tervszerű gazdasági együttműködést, a vállalatok, intézmények közvetlen kap­csolatait. Minden szocialista országgal az együttműködés és az áruforgalom szélesíté­sére törekszünk. A kölcsönös előnyök alapján bővítjük gazdasági kapcsolatainkat a fejlett tőkés országokkal és a fejlődő országokkal. A lakosság reáljövedelme és fogyasztása mintegy 1 százalékkal emelkedjen. A pénzbeli jövedelmek 6 szá­zalékkal, a társadalmi jutta­tások mintegy 7 százalékkal, az átlagkeresetek 5—5,5 szá­zalékkal növekedjenek. A bérezésben erősíteni kell a teljesítmények és a munka eredményessége alapján tör­ténő differenciálást. Szűkebb körben központi bérintéz­kedésre is sor kerül. 1986. január 1-jével soron kívüli béremelésiben részesülnék a szénbányászatban á szénfalon dolgozók, a közvetlen terme­lésirányítók és kisegítők. A fogyasztói árszínvonal 5 százalékkal növekedhet:, új központi árintézkedésre csak szűk körben kerülhet sor. Szigorítani kell az árellenőr- zést, meg kél! akadályozni a termelői árak és a fogyasz­tói árák indokolatlan eme­lését. Biztosítani kell az áru­átalakulás vezetőjével nem­csak tárgyal, hanem fogad­ja is, nos, abban bizonyosan közrejátszanak a két állam történelmi múltba vissza­nyúló, különlegesen jó kap­csolatai is. De legelsősorban persze a növekvő respektá­lása a mai lengyel vezetés­nek és eredményeinek. Nem véletlenül értékel ha­sonló tónusban egy másik nagy tekintélyű nyugat- európai politikus, az NSZK volt kancellárja, Willy Brandt, ö arra mutatott rá, hogy Genf után „bizonyos enyhülés indult el a kelet— nyugati viszonyban”, ekként „újból keresni kell az együttműködési lehetősége­ket Lengyelország és az NSZK között”. A nyugatné­met szociáldemokraták ve­zetője ezt abból az alkalom­ból hangsúlyozta, hogy Var­sóba utazik. A látogatás oka egy sokat mondó évfor­duló: a lengyel—nyugatné­met kapcsolatokat rendező 1970-es szerződés aláírásá­nak évfordulója. Az enyhü­lés egyik kezdőpontjának minősítették ezt annak ide­jén, s ma egy újrakezdett úton látszik emlékeztető táb­lának. Mitterrand, Craxi, Brandt és mások is Nyugat-Euró- pában felismerték, hogy a lengyel dolgok rendeződésé­re növekszik a remény. Mint ahogy azt is, hogy Európá­nak lesz jobb, ha Varsóval eztán szemrehányások, vá­daskodások nélkül, a kap­csolatokat közös érdekből javító szándékkal tárgyal­nak. Avar Károly alap és a vásárlóerő egyen­súlyát, meg kell őrizni az áru­ellátás színvonalát. Bővíteni kell a tartós fogyasztási, a ruházati cikkek kínálatát. Gondoskodni kell a lakosság megfelelő tüzelőanyag-ellátá­sáról. A Központi Bizottság a kisgyermekesék és az idős korúak szociális biztonságá­nak javítása érdekében ajánlja a gyermekgondozási díj igénybevételi idejének meghosszabbítását a gyermek másfél éves koráig, 1986. ja­nuár 1-jétől a 70 éven felü­liék nyugdíjának 5 százalé­kos, minimálisan 150 forin­tos emelését. Az életkörülmények továb­bi javítását segítse ellő 63— 65 ezer lakás felépítésé. A költségnövékedés ellensú­lyozására emelni kell a szo­ciálpolitikai támogatást, va­lamint a. lakásépítéshez és -vásárláshoz nyújtott hite­lek felső határát. Létesüljön 1300 kórházi ágy, 900 álta­lános és középiskolai tante­rem. 3» Az 1986. évi gazdaság­politikai feladatok teljesítése felelősségteljes gazdasági és politikai munkált igényel. A gazdaságpolitikai célok el­érésének fő módszere az irányítás és a gazdálkodás színvonalának emelése, a szervezettség javítása le­gyen. A vállalatok, a szövetkeze­teik és a tanácS|0k a gazda­ságpolitikai ! követelmé­nyekkel, a népgazdasági tervvel összhangban, saját lehetőségeik körültekintő mérlegelésével készítsék el éves terveiket. Meg kéll szüntetni a mun- Jcafegyelem lazaságait. Meg­felelő munkasz érv ezéss el, jogi szabályozással, szemlé­ié tforrmátás sál biztosítani kell a munkaidőalap teljes GEORGE SHULTZ BELGRÁDBA LÁTOGAT Belgrádban csütörtökön hi­vatalosan bejelentették, hogy George Shultz amerikai kül­ügyminiszter december 17-én és 18-án hivatalos látogatást tesz Jugoszláviában. A Minisztertanács csütör­töki ülésén jóváhagyta az elektronika társadalmi, gazdasági alkalmazása el­terjesztésének központi gazdaságfejlesztési és szer­vezési programját. A Mi­nisztertanács Tájékoztatási Hivatalában, a kormány ülését követő szokásos ér­tekezleten az Ipari Minisz­térium és az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság illetékes vezetői ismertették az újságírókkal a program célját és feladatait. Mint elmondták, hazánk­ban az elektronika alkalma­zása elmarad az iparilag fejlett országokétól, bár számos területen jelentős eredményeket értünk el. Az új program legfontosabb célja az elektronika elter­jesztésének gyorsítása, ami hozzájárul a népgazdaság fejlődéséhez, a gazdálkodó szervezetek teljesítőképes­ségének növeléséhez, a műszaki színvonal emelé­séhez, a költségek csök­kentéséhez, a munkakultú­ra általános fejlődéséhez. A program újszerű, sajá­tos jellegű, hiszen hatással lesz valamennyi ipara, me­zőgazdasági és szolgáltató szervezet, államigazgatási kihasználásét, és növelni kell e téren a vezetők és a dolgozóik felelősségét. A pártszervezetek politi­kai munkájukban minde­nekelőtt a gazdaságpolitika érvényesítésére törekedje­nek, a kitűzött célok eléré­sére, a hatékonyság növelé­sére, a jövedelmezőség foko­zására, a minőség javítására, az ennek megfelelő cselek­vésre mozgósítsanak. Az agitáció és a tömeg­propaganda segítse elő, hogy a dolgozók támogassák cél­jaink valóra váltását. A közgon dóik od ás ban erős í tse azt a felismerést, hogy az életszínvonal, az életkörül­ményék alakulása a gazdál­kodás hatékonyságától és annak eredményeitől függ. A Központi Bizottság fel­hívja a tömegszervezetek és a társadalmi mozgaÍrnak ve­zető testületéit, hogy az 1986. évi népgazdasági terv meg­valósítására mozgósítsák tagságúkat. • • • A Központi Bizottság a továbbiakban folyó ügyeket tárgyalt: — elfogadta az 1986. évi munkatervét; — ajánlást tett a Népköz- társaság Elnöki Tanácsában megüresedett hely betölté­sére; — Borbély Gábor elvtár­sat, a Központi Bizottság tag­ját, a budapesti pártbizott­ság titkárát kinevezte a pánt központi ‘lápjai, a Népsza­badság főszerkesztőjének. Donald Regan, a Fehér Ház politikai apparátusának vezetője várhatóan komoly szerepet kap a jövőben az amerikai külpolitika alakítá­sában. Ezt a következtetést vonták le szerdán az első kommentárok abból, hogy Robert McFarlane, Reagan elnök eddigi nemzetbiztonsá­gi tanácsadója lemondott tisztéről. Bár mind az el­nök, mind McFarlane kép­telenségnek minősítette azt a híresztelést, hogy a lemon­dás hátterében a nemzetbiz­kájára. Részletes fejlesztési célokat csaik egyes kiemelt területeken jelöl meg, mint például a távközlésben, az elektronikához kapcsolódó oktatásban és képzésben, a számítástechnika állam- igazgatási alkalmazásában. Mindehhez igazodóan or­szágos szintű kutatásfej­lesztési programot is kidol­goztak. Központi pénzesz­közök csak ezékre a ki­emelt területeikre fordítha­tók, így a program teljes megvalósításához szükség van a vállalati erőforrások­ra is. A kiemelt területek mellett a népgazdaság kü­lönböző ágazataiban, példá­ul az iparban, a mezőgaz­daságban, a közlekedésben, a hírközlésben, az építő­iparban részprogramokat is kidolgoztak az elefctroni- záeió elterjesztésére. Ha­sonló részprogramot alakí­tott ki a MTESZ, a SZOT és a Magyar Kereskedel­mi Kamara is. Az új program minde­nekelőtt olyan központi ál­lami intézkedéseket határoz meg, amelyék elősegítik az elektronizáció elterjedé­sét, s a felhasználókat is a széles körű alkalmazásra A Keresztyén Békekonfe­rencia elnevezésű, prágai székhelyű nemzetközi szer­vezet elnöksége december 3. és 5. között Tóth Károly püspök elnökletével Buda­pesten ülésezett. A tanács­kozás résztvevőit köszöntöt­te Bartha Tibor református püspök, a Magyarországi Egyházak ökumenikus Ta­nácsának elnöke, és biztosí­totta őket a magyar egyhá­zak támogatásáról. Az egy­házi vezetők nagyra érté­kelték a genfi csúcstalálko­zó tényét és hangsúlyozták, hogy a kialakult kedvező tonsági tanácsadó és a fe­hér házi főnöki személyes torzsalkodása állna, az ame­rikai kommentátorok ennek nem adtak hitelt és azt han­goztatják, hogy a nemzetbiz­tonsági tanácsadó szerepe McFarlane távozásával poli­tikái beosztásból adminiszt­ratív beosztássá válik. A posztra Reagan elnök McFarlane eddigi helyettesét, John Poindexter tengerna­gyot jelölte ki, aki a kom­mentárok szerint hajlandó megelégedni kisebb politikai ösztönzik. Így például ár- és vémszabályozással kí­vánják elérni a jelenlegi túl magas arák mérséklő­dését, a műszaki-fejlesztési alapok tágaibb felhasználási lehetőségével és adókedvez­ményekkel pedig a légi ej- letteb technológiák be­szerzését igyekeznek gyor­sítani. A felhasználók számíthat­nák olyan hitelpolitikai tá­mogatásokra is, amelyek ösztönöznek a rugalmas gyártórendszerek, a robo­tok, és egyéb ék mellett a számítógépes mérnöki ter­vező-rendszerek vásárlá­sára, atka Imazására. A program mielőbbi megvaló­sítását kutatási tervek is segítik. A program része — de egyben önálló központi fej­lesztési program — az elektronikai alkatrészek és részegységek gyártásá­nak fejlesztése. Ez a prog­ram már ebben az ötéves tervidőszakban megkez­dődött, s a magyar ipar 1981 és 1985 között Olyan alkatrészek sorozatgyár­tására rendezkedett be, amelyeket nagy tömegben gyárthatnak. Eddig össze­sen 28 milliárd forint ér­légkört konkrét leszerelési intézkedésekkel kell tartóssá tenni. A tanácskozáson prog­ramot dolgoztak ki a nem­zetközi békeévre, és támo­gatták egy ökumenikus béke világzsinat összehívásának gondolatát. Foglalkoztak a Dél-Afrikában kialakult fe­szült helyzettel, s külön ál - lásfoglalásban mutattak rá az amerikai csillagháborús tervek veszélyességére. Az elnökség tagjai látogatást tettek az Állami Egyházügyi Hivatalban, és szívélyes lég­körű eszmecserét folytattak Sarkadi Nagy Barna általá­nos elnökhelyettessel. lesz..." befolyással és főként techni­kai-adminisztratív tanácsadó lesz az elnök méltóit, a po­litikai döntésekben Donald Regan lesz mérvadó. Az új tanácsadó tagadta, hogy szerepe korlátozott len­ne és azt mondotta, hogy „szabad bejárása lesz az el- nöikhöz”. Az amerikai sajtó egyébként keveset tud az új nemzetbiztonsági tanácsadó­ról, bár az első kommentá­rok akt hangoztatták, hogy közelebb áll a Pentagonhoz, mint előlije. iparág, s ennek nagyobb része a belföldi felhaszná­lókhoz került. Létrejött a Mikroeldkltron lkai Válla­lat, ahol új termelési kul­túrát honosítottak meg, de más vállalatoknál is meg­kezdték az elektronikai al­katrészek gyártását. Egy- egy tervibe vett fejlesztés — például a Kontakténál — a következő évekre húzódik át. A VII. ötéves tervben az alkatrészgyártó-ipar is Űj technológiákat vezet be, s a jelenleg készülő típu­sok több mint felét újak váltják fel. Tervbe vették új alkatrészgyártó üzem létesítését is, ahol fejlet­tebb technológiai gene­rációjú alkatrészeket kí­vánnak előállítani. Az elektronika elterjesz­tésének most elfogadott programja épít a széles kö­rű nemzetközi együttmű­ködésre is. Jelenleg mint­egy 40 KGST-egyezmény van érvényben az elektro­nikái ipahbán, s a partne­rek újabbak kialakítására is törekednek. Bővíteni szükséges az együttműkö­dést a fejlett ipari or­szágokkal, egyebek között Mcenc- és know-ihow-vá- sáijásokkal. Csütörtök esti kommentár Áz újrakezdett út A MINISZTERTANÁCS MEGTÁRGYALTA: Program az elektronika gyors elterjesztésére (MTI) Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter Bonnban megbeszélést folytatott Helmut Kohl nyugatnémet kancel­lárral. (Telefotó: — AP—MTI—KS) John Poindexter kijelentette: Szabad bejárása MM és kutatási intézmény mun­tékű alkatrészt termelt az

Next

/
Oldalképek
Tartalom