Somogyi Néplap, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-05 / 285. szám
1985. december 5., csütörtök Somogyi Néplap 3 IDEGEN NYELVEN „Nem élhetnek meg“... Ha az idegenforgalommal foglalkozó vállalatok az általában középkorú vezetőiméi érdeklődnénk: ki, milyen idegenmyelvet beszél, s milyen színvonalon? (pontosabban hánynak van közülük közép vagy felsőfokú állami nyelvvizsgája?) — az eredmény valószínűleg nem lenne példaadó erejű. Hiszen ennek a korosztálynak az életéből valahogy kimaradt a hatékony nyelvtanulás. S amit az ember a fogékony diákkorban elmulaszt, később nehezen pótolja. (Közismert, hogy a doktorátus megs zer zéséhez is csak az utóbbi időben kötelező a nyelvvizsga. Kevesebben is doktorálnak azóta.)! A fiatalabb szakemberek azonban ma már nem élhetnek meg idegen nyelvék nélkül az idegenforgalmi pályaNyelvtanítás videóról A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskoláin nem kis figyelmet fordítanak arra, hogy hallgatóik egy, de ha lehet legalább két idegen nyelven tanuljanak. A nyelvi lektorátus öt tanára közül kettő német, illetve orosz anyanyelvű, a többiek is két-három vagy még több nyelv ismerői. A feladatokról, a nyelvtanítás várható vóltozáisaiiró.1 dr. Farkas József megbízott vezetővel beszélgettünk, aki a lektorátus. vezetőjét, dr. Sárosdy Ivánt — ő egyébként Angliában vesz részt egy intenzív tanfolyamon, de előadásokat is tart — helyettesíti távollétében. — Nagyon szerencsés helyzet a miénk, és egy kicsit talán eltér más felsőoktatási intézményektől. A főiskola igazgatója és valamennyi oktatója azt vallja, hogy a modern mezőgazdaságban nélkülözhetetlen a nyelvtudás, mert nemcsak a termékeink, de a szakembereink ismeretei is exportálhatok. Ez a szemlélet számunkra nagyon kedvező és lehetőséget ad arra, hogy mind a személyi, mind a tárgyi feltételeket a lehetőségekhez képest legteljesebb mértékben megteremtsük. A tárgyi feltételek közül egyedül a helyszűkére panaszkodhatunk. Jelenleg egy nyelvi labor és egy stúdió áll rendelkezésünkre. Nagyon jó tapasztalatokat szereztünk a vűdeooktatásról, s bár nem1 filléres berendezésekről van szó, a főiskola négy videomagnót vásárolt, s ezzel még hatékonyabb a tanítás-tanulás egyaránt. — Ügy tudom, az önök feladata az oktatók felkészítése a nyelvvizsgákra és a kutatómunkájukat is segítik. — Valóban csák egy része a munkánknak a hallgatók oktatása, emellett saját, de kérésre más intézményeik — elsősorban mezőgazdasággal foglalkozók — számára is indítunk nyelvtanfolyamokat. Vallom, hogy az intenzív nyelvtanulás az eredményes, ezért a hallgatókat és a felnőttéket is magas óraszámban tanítjuk. Pillanatnyilag a hallgatók körében több csoportban mintegy 50 angol, német és francia kezdő, illetve haladó és több mint 30 felnőtt tanítványunk van. Egy-egy nyelvi szint elsajátítására 100—100 órát fordítunk, a nyelvvizsgára 150 órában készítünk elő. — Milyen lehetőségeik vannak a hallgatóknak anyanyelvi környezetben való gyakorlására? — Hét országgal van kapcsolatunk, amelynek keretében hallgatóink „élőben” gyakorolhatják az általuk tanult nyelvet. Ez rendkívül hasznos és szeretnénk a továbbiakban szélesítem a kört. Most építjük ki a kapcsolatokat Hollandiéval. — Folyamatban van a nyelvtanítás korszerűsítése. Itt milyen változásokra lehet számítani? — Tulajdonképpen csak annyi változás lesz, hogy nem két, hanem már egy félév után is vizsgázni kell. Az oktatás tartalmi részével nincs probléma, így lényeges módosítás, a továbbfejlesztésen kívül nem szükséges. kon. Tudják ezt a TIT siófoki szervezeténél is, ahol évente harminc-harmincöt tanfolyamot szerveznek (főként német és angol nyelvű tanfolyamokat), s a hallgatóság 45 százaléka a balatoni idegenforgalomban, illetve a kereskedelemben, a vendéglátásban dolgozik. A Siotournál például 127- en rendelkeznek nyelvvizsgáival. (63-an alapfokú, 41-en középfokú és 23-an felsőfokú vizsgát tettek. (Vannak, akik két-három sőt négy nyelviből vizsgáztak már.) A vállalatnál mintegy 180 olyan munkakör van, amelynek betöltéséhez nyelvi vizsgát írnák elő. Ilyenek; a kemping- és nyaralótelepek, valamint a szállodavezetők és helyetteseik, a portások, a valutások, a pénztárosok, a ímenetjegykiadók, az utaztatással foglalkozók. Az idegenvezetők számára két nyelvvizsga kötelező legalább középfokon. De a nemzetközi értékesítési osztály a f ize tővend égléifcás, valamint az utazási irodák valamennyi dolgozójának is beszélnie kell egy-egy idegen nyelvet. Az idén 62 dolgozónak írtak elő különböző fokú nyelvvizsgát, köztülk olyannak is, aki már rendelkezik eggyel, de legalább kettő szükséges a munkájához. A vállalat által szervezett tanfolyamok résztvevői munkaidő kedvezményben részesülnek. A többi között a szegedi idegenforgalmi hivatal szervez kétszer-kéthe- tes intenzív (bentlakásos) tanfolyamokat, melyen minden évben négy-öt siófoki dolgozó is részt vesz. A vállalt határidőre 1 evizsgáz ot- taik 50 százalékos költségtérítést kapnak a cégtől. A Coopturist siófoki irodájában 8-an dolgoznak s közülük 2-en felső-, 3-an közép- és 3-an alapfokú nyelvvizsgával rendelkeznek. A tanulás itt is rendszeres, télen, szinte valamennyien járnak tanfolyamra, vagy magánórákra. A vállalat a tanfolyam díját visszafizeti a sikerrel vizsgázónak, s munkaidő kedvezménnyel is segíti dolgozóit a nyelvtanulásban. KETTEN JELENTKEZTEK Évek óta foglalkozik mérnökök, technikusok, közgazdászok nyelvoktatásává 1 a MTESZ megyéi szervezete. Kizárólag angol kurzusokait szerveznek, tekintve, hogy ezen a nyelven jelenik meg a .legtöbb műszaki információ. A MTESZ-nél az oktatásnak kétféle formáját alkalmazzák. Gulyás Zsigái ond, a Munkácsy gimnázium tanára évek óta tanfolyamain a szuggesztopédia módszerével oktat. De rendeztek már tanfoiLyamot a budái nyelvstúdióval közösen távoktatás módszerévell is. Sámóczi Istvánná ügyvezető titkár szerint a beszédkészség-fejlesztő tanfolyamok a legpépszerűbbek. öt év alatt hét kezdő és négy haladó tanfolyam fejeződött be náluk, összesen 161-en szereztek jártasságot az angol alapfokú társalgásban. Egy-egy kurzus száz órás és kétezer szó megtanulása a cél. A tesztfölménésak szerint ebből a hallgatók általában 1000—1500 szót él is sajátítanak. Kaposváron jó híre van e tanfolyamoknak, bár semmiféle képesítést nem adnak. Mindenekelőtt beszélni tamilnak meg hallgatóik. Jó alap viszont ahhoz, hogy — akiit érdékel — a nyelv tanulásának nehezebb lépcsőfokait is megmássza. E tanfolyamok után többen is szereztek már közép- sőt felsőfokú nyelvvizsgát. A kurzusokra általában egyéniileg jelentkeztek az érdeklődők, de ákadt olyan vállalat — a Délviép — amely külön tanfolyamot rendelt dolgozóinak. A tapasztalatok szeninlt azonban az egyéni jelentkezők — akik saját zsebből fizetik a 2000 forintos díjat — jobban, eredményesebben tanulnák. A MTESZ-ben továbbra is szerveznek új tanfolyamokat. Januárban és februárban például Mosdóson indul kettő. Az érdeklődés azonban az utóbbi 'időkben csökkent. Nemrég a tanfolyamot ajánló újsághirdetésre csak ketten jelenltlkeziték. Mii lehet ennék az oka? Kétségkívül kevesebb a szabadidőnk manapság, sokan vállalnak többletmunkáit, s nem marad idejük. Az intézményeknél, vállalatoknál a dolgozókat kellene jobban érdekeltté tenn)i a nyelvtanulásban. Kémek, de nem kapnak A kaposvári József Attila könyvesboltban szép számmal tartanak a nyelvtanuláshoz szükséges kazettákat, lemezeket, szótárakat, könyveket. — Mi történik — kérdezem a bolt vezetőjét, Molnár Istvánt —, ha jelentkezik egy gmk, hogy adott mennyiségű könyvre, kazettára volna szüksége? Ki tudják-e igényeikét elégíteni? — Sajnos nem. Évek óta nem kapunk elég nyelvtanuláshoz szükséges könyvet, lemezt. Pediig rendeléseink; ben ez mindig fontos tétel. Az idén például egyáltalán nem lehetett német kisszótárt kapni, últiszótárunk sem volt elég. Két éve hiányzik a nyelvtanulást megkönnyítő képes német nyelvkönyv, nem adják ki. Általában egy-fcét évbe telik, míg a nyelvet tanulónak minden szükséges eszközzel sikerül fölszerelnie magát. Kudarc Egyre több vállalat szorgalmazza, hogy dolgozói tanuljanak nyelveket. Olyany- nyira, hogy példáül az Ag- robernél, még finanszírozzák is a tanfolyamot, vagyis a vállalat fizeti ki a tandíjat és egyéb kedvezményekkel is segíti a résztvevőket. A szándék tiszteletre méltó, ám az eredmény nem mindig ad dicsekvésre okot. — Sajnos a tanfolyam hallgatóinak többszöri nekifutásra sem sikerült letenni az alapfokú nyelvvizsgát — mondta érdeklődésünkre Szabó Károly né személyzeti előadó. Két nyelvből — angolból és spanyolból — indült a vállalaton bélül tanfolyam. Spanyol nyelvre egy jelentkező volt, ő sikeresen levizsgázott, de a 14 angolt tanuló közül mindössze egy sikeres vizsgázó akadt. — Mennyibe került a vállalatnak ez a kudarc? — A mezőgazdasági főiskola Polygot nyelv,iskolájává'! kötöttünk szerződést. Ők vállalták dolgozóink nyelv— S mii ennek az oka? — Nem tudom. Tény, hogy a vállalatunknál egész évben hiánycikkek a nyelvtanulást szolgáló szótárak:, könyvek. Talán a kiadók nem figyelnek erre eléggé... — ... vagy a könyvterjesztők és -értékesítők központid nem rendel dleget. — Sajnos Kaposvárról nem tudom megállapítani, hol a fék. Mi kérünik, de nem kapunk. Pediig a nyelvkönyvek biztos piacolt jelentenék, raktározási-készletezési gondunk kincs velük, mert egy "év alatt biztosan elfogynak. Más könyvek 3—4 évig is a raktárban porosodnak. Így azonban a keresletet már hosz- szú évek óta csak ötven százalékban tudjuk kielégíteni. A bolt teljes készletét tekintve 1-2 százalék a nyelvkönyvek, szótárak, lemezek aránya. Nem rajtunk múlik, hogy ez nem több. oktatását. Erre mi 56 ezer forintot fizettünk kii, ezen kívül itt tartották a foglalkozásokat az egyik irodánkban reggel háromnegyed héttől bíz óráig, tehát munka- időkedvezményben is részesültek a résztvevők. Újabb kiadásit jélemtett a budapesti vizsga, mivel a felutazás költségeit is megtérítette a vállalat és végül hárman újra kezdik a tanfolyamot, ami 10 500 forintba került. — A Sikertelen vizsgázóktól most visszakérik a pénzt? — Gondolnunk erre is, de méltányosságból csak egy töredékét kértük Vissza a költségeknek. — Irtdí tanaik a közeljövőben hasonló tanfolyamot? — Ez völt az első ilyen próbálkozásunk, de a kedvezőtlen tapasztalatok után nem tervezzük hasonló indítását. Nálunk úgy látszik nem vált be a nyelvoktatásnak ez a formája. A célunk, hogy a tanfolyam résztvevői letegyék az alapfokú nyelvvizsgát nem valósult meg ezzel a módszerrel. Majd valami mást kell kitalálni, egyelőre azohban nincs 'elképzelésünk. óta eredményesen működik a kisiskolások orosz nyelvi baráti köre. A szervezet kétféle tanfolyamat hirdet meg minden szeptemberben. Az audiovizuális foglalkozásúk 136 órából állnak, ezek költsége ezerötszáz forini't. Ha kiszá- mítjjuk, az egy órára eső díját, azt látjuk, hogy alig haladja meg a tíz—tizenkét forintot. A hagyományos forma 68 órából áll, ennek költsége ezer forint. A nyelvoktatásra szerveződött gazdasági munlkiáközös'ségek ennek kétszereséért dolgoznak, igaz ott a csoportúk is kisebbek. Nagy népszerűségnek, örvend a hétvégi családi intenzív nyelvtanfolyam'. Ezeket szombaton tartják, amikor általában együtt a család. ' A csoportok általában nagy létszámmal dolgoznak, így a közép- és felsőfokú nyelvvizsgára való felkészítést nem tűzhetik ki célul. Vannak azonban olyan tanfolyamok, amelyeknek ez a feladata. Á legolcsóbb tanfolyamok nyelvi ismereteket. Kaposváron és környékén mintegy hétszázan tanulnak tanfolyamainkon — mondja Zsolnai Lajosáé, a TIT Somogy Megyei Szervezetének nyelytitkáira. — Elsősorban a német és angol iránt van érdeklődés, de indítottunk francia csoportot is. Néhány éve sikerrel dolgozik két óvodásokból álló osopor|t. A megyeszékhelyen nagyobb annál az érdeklődés, amit a TIT termei elbírnak, ezért hagyomány már, hogy kihelyezett csoportokat indítunk. Évek óta népszerűek a Volán, a Sáév és a Somogy Megyei Tervező Vállalat tanfolyamai. Az egyes csoportúk jellege mindig függ attól is, hol van. Siófúkon például az idegenforgalom miatt szinte kizárólagosan német nyelvtanfolyamok vannak. Marcaliban viszont régebb A nyeliVtanulásnaik már nagyon régóta biztosít színteret a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat. A TIT ■azúk közé a szervezetek közé tartozik, amelyek igyekeztek minél alacsonyabb szinten tartani az egyes tanfolyamok árailt, hogy megvalósíthassák céljukat: elsősorban a szélesebb tömegek számára nyújtsanak idegenIdegen nyelvet tudni mindig fontos volt. De talán soha annyira, mint ma, amikor a gyors és pontos információ nélkül a műszaki-gazdasági fejlődés kerekei is lefékeződnek. Nem közömbös, hogy közvetlen vagy közvetett — tehát lassúbb-e — ez az információ. Intézmények, vállalatok gyakran utaztatják tapasztalatszerzésre szakembereiket, üzleteket köitnek, gyártási eljárásokat vásárolnak. Döntő jelentőségű lehet egy-egy találkozáskor a jó kontaktus, a valódi embeji kapcsolatok kialakulása. Erre idegen nyelv nélkül kevesebb az esély. Hogyan állunk Somogybán az idegen nyelvek oktatásával? Találkozik-e a képzők törekvése a társadalmi szükséglettel? Ezt vizsgálják írásaink.