Somogyi Néplap, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-30 / 305. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP]A XLI. évfolyam, 305. szám Ára: 1,80 Ft 1985. december 30., hétfő A magyar népgazdaság 1986. évi terve A Minisztertanács átte­kintve a népgazdaság 1985. évi fejlődését, megállapítot­ta, hogy az ipari termelés az előirányzottnál kisebb mér­tékben nő, az épí tési-szere­lési teljesítmény és a mező- gazdasági termékek termelé­se az előző évii szint alá csökken, a fajlagos energia- és an yagráfordítás a számí­tottnál nagyobb, így a létre­hozott nemzeti jövedelem az előirányzott 2,3—2,8 százalék helyett élőralálthaitólag csak kismértékben emelkedik. A nemzeti jövedelem termelé­sében a tervezetthez képest mutatkozó kiesésnek közel a fele a kedvezőtlen külső kö­rülményeikre, köztük a mos­toha időjárás okozta veszte­ségeikre, másik fele azonban az irányítás és a gazdálko­dós gyengeségeire, a gazdasá­gi hatékonyság nem kielégítő alakulására vezethető vissza. A munka termelékenysége a számítottnál kevésbé nő, az egységnyi állóeszközre jutó termelés csökken. A külgaz­dasági egyensúly javítására előírt követelménynek csak kis részben sikerült eleget tenni. A belföldi felhasználás nö­vekedése megközelíti vagy eléri az előirányzott 1—1,5 százalékot. A lakosság fo­gyasztásának növekedése a tervezett 1—1,5 százalék alsó határán teljesül, a népgazda­ság összes beruházása a ta­valyihoz hasonló lesz. A tervezettől elmaradó nemzeti jövedelem és az elő­irányzotthoz közelálló bel­földi felhasználós mellett a népgazdaság egyensúlyi helyzete nem felel meg a célul ikitűzöttnek. Az árukés szolgáltatások kiviteli több­lete a .tervezett növekedés helyett a .tavalyinál kisebb lesz, s a külkereskedelmi cse­rearányok ez éviben is rom­lanak. Az elmaradás teljes egészében a konvertibilis va­lutáikban elszámolt forgalom­ban következik be. Az ipari termelésen .belül bővül a gépipar, a vegyipar, a könnyűipar és a villamos- enengia-ipar, csökken a ko­hászat, a bányászat és az építőanyag-ipar termelése. Az elmaradásban közreját­szott a szokásosnál hidegebb tél hatása, egyes, piacokon az értékesítési lehetőségiek szű­külése, de nem volt megfe­lelő a növékvő feladatokra, a mindkét irányú kivitel gyors bővítésére valló felké­szülés sem. Az ipari .termé­kek konvertibilis valutáikért történő kivitele a tervezett dinamikus emelkedéssel szemben alig nő. Számottevő az export elmaradása a gép­iparban, nem nő a könnyű­iparban, a számítottnál job­ban csökken a kohászatban. Az ipari termékek rubelben elszámolt kivitele gyors ütemben, a számítottat meg­haladóan emelkedik. Az ipa­ri termelést anyag- és al­katrészhiány általában nem akadályozta, a megnövéke­déit import a tavalyinál jobb feltételeket biztosított a termelés számára. Továbbra sem javultak eléggé a koo­perációs kapcsolatok, a ter­melő vállalatok együttműkö­dése. Az energiagazdálkodási program ez éviben is eredmé­nyez megtakarításokat, de a népgazdaság energiafelhasz­nálása a számítottnál így is nagyobb. Folytatódott a gaz­daságos anyagfelhasználást és a technológiák korszerű­sítését előirányzó programok végrehajtása. Az iparban foglalkoztatottak száma az előző éveknél lassabban csök­ken, a vállalati gazdasági munkaközösségek tovább ter­jednék. Az építőipariban az első negyedévi teljesítmény igen alacsony volt, utána fokoza­tosan emelkedett, de a ter­melés így Is a tavalyi alatt marad. A beruházási építés mérséklődik, emellett is ta­pasztalható az igények nem megfelelő kielégítése, a kivi­telezési folyamat alig gyor­sul. Az építkezéseket anyag­hiány nem akadályozta, a legtöbb termékből javult a kínálat A mezőgazdaság fejlődése összességében elmarad a tervezettől, a mezőgazdasági termékek termelése a terve­zett növekedés helyett kissé csökken. A növénytermesztés mennyisége megközelíti a ta­valyit, az állattenyésztésé ki­sebb lesz annál. A növény­termesztésiben a kedvezőtlen időjárás, az állattenyésztés­ben az állatállomány vártnál nagyabb csökkenése okozott termeléskiesést. A mezőgaz­dasági nagyüzemek kiegészí­tő tevékenysége a számított­nak megfelelően bővül, így a mezőgazdasági ágazat ter­melése összességében meg­haladja az 1984. éviit. A gabonatermelés megkö­zelíti a tervezettet. Az év eleji fagyok elsősorban a szőlőültetvényeket károsí­tották, a bortermés a számí­tottnál jóval alacsonyabb. A vágósertés-termelés az előző évinél kisebb, fellendítésére intézkedésiek történték. A mezőgazdasági és élelmiszer- ipari .termékek kivitelének mennyisége csak kismérték­ben marad el a tervezettől, a jelentősen csökkenő árak miatt azonban az ebből szár­mazó konvertibilis deviza­bevétel annál lényegesen alacsonyabb. A közlekedés az áruszállí­tási igényeket összességében kielégítette, de nem javult a szállítások ütemessége. A személyszállítási teljesítmény meghaltad ja az 1984. évit. A posta és távközlés legnagyobb beruházása, a Krisztina II. távbeszélőközpont befejezé­sével és egyéb kisebb fej­lesztésekkel ez éviben több mint 50 ezer új telefonállo­más bekapcsolására kerül sor . A vízgazdálkodásiban ka­pacitásbővítés elsősorban az egészséges ivóvízzel való el­látás, a szennyvízelvezetés és -.tisztítás területén történt A fejlesztések eredménye­ként 140 ezer lakos jutott közműves ivóvízhez. A népgazdaságban a teljes munkaidőben foglalkozta­tottak száma kismértékben csökken. Mérséklődik a lét­szám az iparban, az építő­iparban és a mezőgazdaság­ban, növekszik a nem ter­melő ágazatokiban. A foglal­koztatás hatékonysága nép­gazdasági szinten nem javult kellő mértékben. A munlkás- alkalimazotti bérek és kere­setek növekedése a számított 7—7,5 százaléknál valame­lyest gyorsabb lesz, a mező­gazdasági keresetek elma­radnak tőle. A kisvállalko­zásokból származó jövedel­meik a tavalyinál lassabban emelkednék. Az életszínvo­nal alakulását befolyásoló intézkedéseket a tervezett­nek megfelelően végrehajtot­ták. így sor került a gyer­mekgondozási díj bevezeté­sére, a 3000 forintnál alacso­nyabb nyugdíjaik, a gyermek­gondozási segély, a rendsze­res szociális segély növelésé­re, a terhességi-gyermekágyi segély meghosszabbítására, a gyermekápolási táppénz ki- terjesztésére, az anyasági se­gély és a családi pótlék eme­lésére. A fogyasztói árszínvonal a tervezettnek megfelelően, kö­rülbelül 7 százalékkal emel­kedik. Megvalósul az egy keresőre jutó reálbér 1984, évű színvonalának fenntartá­sa. Az egy főre jutó reáljö­vedelem körülbelül 1 száza­lékkal haladja meg az előző évit. Az életkörülmények fej­lesztése általaiban a .terv sze­rint megtörtént. A tervezett 74—75 ezernél kevesebb, kö­rülbelül 70 ezer lakás épül föl, az elmaradás döntő réz­ben a lákótelepi építkezések­nél jelentkezik. A szocialista szektor beru­házásaira a .tervezett körüli összeget fordítanak. A nagy­beruházások megvalósítása a tervnek megfelelőien halad, négy fejlesztés (márkushegyl és nagyegyházi szénbányák, fenyőfőd bauxitbánya, Ar- pád-híd szélesítése) befejező­dött, és üzemibe helyezték a Ferihegyi repülőtér egyes új létesítményeit is. A célcso­portos beruházások közül ma­gasabbak a tervezettnél a szénhidrogén ipari beruházá­sok. Vállalati és források bevonásával megha­ladja a tervben számítottat a távbeszélőhóiózat fejleszté­se is. A vállalati beruházási kifizetések lényegében meg­egyeznek a tervezettel. A külkereskedelmi forga­lomban az összes kivitel mennyisége a tervezettnél lassabban, míg a behozatalé gyorsabban nő. A rubelelszá­molású kivitelben elsősorban a gép- és a könnyűipari ex­port haladja meg a számítot­tat. A behozatal lényegében a tavalyi színvonalon, ugyan­csak a tervezettel megegye­zően alakul. A külkereske­delmi aktívum a számított­nál nagyobb Lesz. A konver­tibilis valutákban elszámolt áruforgalomban az éves 'terv­ben előirányzottnál és a ta­valyinál alacsonyabb aktí­vum keletkezik. Ehhez az alig növekvő kivitel és a szá­mítottat — főleg energiahor­dozókból — meghaladó be­hozatal, valamint az agrár­termékek exportárának vdsz- szaesése egyaránt hozzájá­rult. A terv fő céljai 1986-ban a gazdaságirá­nyítás alapvető feladata, hogy megkezdje a VII. ötéves nép- gazdasági terv gazdaságpoli­tikai irányvonalának meg­valósítását. A gazdálkodás hatékonyságának jelentős növelésével átfogóan javíta­ni káli a népgazdaság egyen­súlyi helyzetét és mindkét fő külkereskedelmi viszony­latban csökkenteni szüksé­ges az adósságállományt. Eh­hez a népgazdaság kiviteli többletét összességében, azon belül a konvertibilis elszá­molású forgalomban számot­tevő mértékben növelni kell. Élénküljön a gazdasági nö­vekedés üteme, jöjjenek lét­re az átlagos reálbérek és a beruházási színvonal megőr­zésének feltételei. A célok elérését a gazda­ságirányítási rendszer átfogó továbbfejlesztésének folyta­tásával, egyes elemednek cél­irányos módosításával, a VII. ötéves tervidőszakra kidol­gozott központi gazdaságfej­lesztési és cselekvési progra­mok feladatainak konkreti­zálásával és megvalósításá­val, továbbá más kiegészítő intézkedések megtételével kell alátámasztani. Céltuda­tos állami tevékenység segít­se a műszáki fejlesztésre és a termelési szerikezet korsze­rűsítésére Irányuló vállalati aktivitás föterősödését. a gazdaságos kivitel növelését, a fajlagos energia- és anyagráfordítások csökken­tését, a munka szervezettsé­gének és termelékenységé­nek fokozását. Az 1986. évi népgazdasági terv fő előirányzatai Az 1986. évi terv az 1985. évi vár­ható teljesítés szá­zalékában Nemzeti jövedelem 102,3—102,7 Belföldi felhasználás 100,2—101,0 Ipari termelés 102,0—102,5 Országos építés—szerelés 101,0—10L5 Mezőgazdasági termiékek termelése 103,0—103,5 Lakossági fogyasztás 101,0 Az egy lakosra jutó reáljövedelem 101,0—101,5 Marjai József Moszkvába utazott Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, a Magyar—Szovjet Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Bizottság magyar tagozatának elnöke vasárnap Moszkvába uta­zott, ahol megbeszéléseket folytat Alekszej Antonov miniszterelnök-helyettessel, a bizottság szovjet társelnöké­vel. A szociáldsita szektor beru­házásaira folyó áron 201— 204 milliárd forintot lehet fordítaná. A konvertibiliis elszámolá­sú külkereskedelmi árufor­galomban 350—400 millió dollár, a rulbelelszámolású- -bain 100—200 milldó rubel közötti kiviteli többletet kell elérni. A műszaki fejlesztés álla­mi irányításában a fő fi­gyelmet az 1986—90. évekre szóló országos középtávú kutatásfejlesztési terv prog­ramjainak megszervezésére és megkezdésére kell fordí­tani. (Folytatás a 3. oldalon.) Amerikai nukleáris robbantás Veszélyesen növeli a verseny kockázatát Az Egyesült Államok szom­baton nukleáris robbantásit hajtott végre a nevadai atomkisérleti telepen. Nem hivatalos értesülések szerint a ,,Goldsterne” fedőnevű kí­sérlet célja annak kiderítése volt, allkallmias-e nukleáris töltet energiaforrásként az űrfegyverkezési tervek egyik kulcsfontosságúnak tekintett programja, a Röntgen-lézer előállítása számára. Az űr­be telepített lézer hatalmas mennyiségű energiát igényel­ne a sugárzós előállításához, s ezt az energiaforrást a ter­vek szerint egy nukleáris töltet felrobbantása adná meg. Mint ismeretes, az Egye­sült Államiak elutasította, hogy a Szovjetunió javasla­tának megfelelően morató­riumot léptessen életbe a nukleáris fegyverek kipróbá­lására. Az amerikai sajtó közlése szerint az elutasítás egyik fontos tényezője éppen az, hogy az amerikai hadve­zetés ragaszkodik az űrfegy­verkezési programban rend­kívüli fontosságúnak tekin­tett Röntgen-lézer kifejlesz­téséhez, ehhez viszont továb­bi nukleáris robbantásokra van szükség. Eugene J. Caroll nyugal­mazott tengernagy, az ame­rikai védelmi információs központ helyettes vezetője az MTI washingtoni tudósí­tójának korábbam kijelentet­te: a Goldstone kísérlet vég­rehajtása veszélyesen meg­növeli az űrfegyverkezési verseny kockázatát. Ha az Egyesült Államok ilyen fegy­vert fejleszt ki s azt a vi­lágűrbe telepíti, gyakorlati- Iáig lehetetlenné teszi a meg­állapodást a világűr kizáró­lag békés célokra történő fel- használásáról, megsérti a vi­lágűr atomfegyver-mentesí­tésére vonatkozó megállapo­dásokat és természetszerűen a rakétaelhárító fegyverek korlátozásáról megkötött szovjet—amerikai szerződést is — ;húata alá Caroll tenger­nagy. Japán katonai költségvetése Miközben a japán ellenzé­ki pártok élesen bírálták a szigetországi katonai kiadá­sok jövő évre tervezett nö­velését, az Egyesült Államok — Japán legfőbb szövetsége­se — kevesellte a Tokió ál­tal 1986-ra előirányzott fegy­verkezési ráfordításokat. A japán kormány az 1986-os pénzügyi évre szóló költség- vetés tervezetében katonai célokra 3,34 billió jenit, azaz az idei fegyverkezési kiadá­soknál 6,58 százalékkal na­gyobb összeget javasolt, ami a hadsereg, illetve a fegy­verzet jelen tőé korszerűsíté­sét teszi lehetővé. Á Pentagon 315 milliárd dollárt akar Csaknem 315 milliárd dol­lárt akar az 1987-es ameri­kai pénzügyi évben katonai célokra a költségvetésből a Pentagon. Ez több mint tíz százalékos növekedést jelen­tene a jelenlegi pénzügyi év keretéhez képest. Mint a The New York Times vasárnapi száma meg­írja, Caspar Weinberger hadügyminiszter annak elle­nére terjesztette elő követe­lését, hogy a törvényhozás Reagan elnök jóváhagyásá­val az egész költségvetés kötelező csökkentését irá­nyozta elő decemberben al­kotott új törvényében. Reagan a törvényt aláírva úgy nyilatkozott, hogy „el kell kerülni az olyan csök­kentéseket, amelyek veszé­lyeztetik a nemzetbiztonsá­got”, de az elnök ennek el­lenére elfogadta, hogy a de­ficit-csökkentő lépéseket a katonai költségvetésre is ér­vényesítsék. Nyolc évtized után újból régi szépségében pompázik a pécsi főposta épülete. A külső fel­újítást — amelynek összege 30 millió forint — a posta magasépítési üzeme végezte el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom