Somogyi Néplap, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-23 / 300. szám

4 Somogyi Néplap 1985. december 23., hétfő SPORT Ha most véget érne a bajnokság! Kosárlabda NB II Simonné készül leütni, Pintér, Bódis, Marek figyeli Nehéz, de nem reménytelen az Izzó helyzete Néhány hetes szünet kö­vetkezik a röplabda NB I- ben. A Kv. Izzó megint csak újonc csapatára bizony rá is fér egy kis pihenő. Egy nagyon nehéz sorozaton van túl és nem éppen mondha­tó „mindent elsöprőnek” a szereplése. A bajnokság első szakaszában mindössze két győzelemmel örvendeztet­hették meg híveiket, bár eh­hez hasonló lehetőségek többször is adódtak, de azokkal nem tudott élni az együttes. Laszczik Iván a bajnokság előtt vette át az Izzó női együttesének edzéseit. Túl a nyolc csapattal szembeni tizenhat mérkőzésen kértük arra, hogy mondja el véle­ményét az eddigiekről. Bi­zony nem volt könnyű hely­zetben a tréner. A korábbi csapat meggyengült, még azokra sem számíthatott, akik kivívták az elsőosztá­lyú jogot. Gallainé eltávozott a fővárosba, Sántosiné és Majomé gyermekáldás miatt nem szerepelhetett, az ifjú­sági válogatott Marek Ani­kót pedig betegsége követ­keztében volt kénytelen nél­külözni a csapat. Egyedül Marek Györgyi tért vissza Debrecenből egyetemi ta­nulmányai után, ő számított tehát erősítésnek. Laszczik Iván: az osztá- lyozón láttam először játsza­ni a csapatot és így ítéltem meg, hogy alkalmas arra, hogy az élvonalban helyt álljon. Ma is tartom ezt a véleményemet, s ha az em­lített változások nem jönnek közbe, ma sokkal jobb po­zícióban lennénk. Megvertük itthon az Egert és azt a BSE-t, amely eddig tíz győ­zelmet aratott, s a jelenlegi csoportunkban a második helyen áll. Ezt csak azért hangsúlyozom ki, hogy érzé­keltessem, a feszültség, a játéktudás alapján lényege­sen többre képes a csapa­tunk, mint amit eddig nyúj­tott. Csak néhány mérkőzést említek: A Vasas ellen itt­hon és az Eger ellen idegen­ben 2:l-es vezetés után ve­szítettünk. A DUTÉP pedig már szinte a parkettán he­vert, 2—0-ra vezettünk, de hagytuk őket felkelni, majd legyőzni magunkat. És ak­kor még nem említettem a legutóbbi almásfüzítői mér­kőzésünket. Simán nyertük az első játszmát, majd a másodikban 11—2-re vezet­tünk és onnan is el tudtuk veszíteni a játszmát, s ezál­tal a mérkőzést. Nem soro­lom tovább. Aligha hihető, hogy ezek­nek tudásbeli okai voltak, valami más lehetett. Miben látja a legfőbb hibákat? — Kétségtelen, hogy ez nem a játéktudáson múlott, inkább a rutintalanságon. Meg a játékosok pszichikai állapotán. Sajnos ezen a té­ren nem vagyunk felkészül­ve. A mi csapatunk mindig akkor' ijed meg, amikor más valósággal „feldobódik”, az­az amikor vezetéshez jut. Ha van veszítenivalónk, azt nem bírják a lányok elvisel­ni. Sajnos ehhez túl fiatal és tapasztalatlan a csapatunk itt az NB I-ben, és nincse­nek a pályán belül olyan egyéniségek, akik ezen a ne­héz perióduson át tudnák lendíteni a többieket. Játékban hozott-e valami újat a csapat? — Okvetlen. Más felállás­ban játszunk, sokat gyako­roljuk egymás biztosítását, új támadás bemutatási rend­szert próbálgatunk. Ezek mutatkoznak is a játék so­rán, sajnos nem folyamato­san. Mérkőzése válogatja, hogy néha vagy gyakrabban kikapcsol a társaság, ilyen­kor aztán az ellenfél kö­nyörtelen, s máris elment a mérkőzés. Laszczik Iván mindezek­től függetlenül dicsérte csa­patát. Amint mondta, a hoz­záállással teljes mértékben elégedett, szerinte mindenki igyekszik magából kiadni a maximumot. De hogy ez nem könnyű, annak az okát is megfogalmazta. — Ezek a lányok még többre képesek lennének, ha a többi 'csapatokkal egyen­lő feltételek között készül­hetnének. De míg a legtöbb együttes ezen a szinten csak a rölabdának él, a mieink „másodállásban” űzik. Min­denki teljes munkaidőben dolgozik, éppen ezért csak esténként tudunk edzeni és naponta egyszer. Van olyan játékosunk aki még az autó­buszban is dolgozatokat ja­vít. Egyszóval a napi mun­kától fáradtan nem lehet el­várni azt az intenzitást, amit frissen és korábbi időpont­ban Ikönnyedébben adnának ki magukból. Miben látja a csapat leg­nagyobb fogyatékosságát? — Nem merik vállalni a kockázatot, pedig a táma­dáselőkészítésünk nem rossz. A nyitásfogadás viszont nem tartozik az erősségeink közé. A röplabda is idegi sportág, egyszerűen nem lehet még egy másodpercet sem ki­hagyni. Nos ehhez nincs meg mindig a frissesség nálunk. Az edző a közönséget is szóba hozta és joggal. Az Izzónak kialakult az a többszáz fős „törzsszurkoló” gárdája, ha ez a jelző nem is éppen a legmegfelelőbb. Mert sajnos nem a buzdítá­sukkal vétetik magukat ész­re. A hibákra figyelnek és arra könyörtelenül reagál­nak. Ennél még az is jobb lenne, ha ezek a hangadók legalább csendben ülnének. Az edző, de a játékosok is elmondták, hogy a disszo­náns bekiabálások nagyon megzavarják őket és még több hibára késztetik vala- mennyiüket. Irigykedve be­széltek az egri vagy az al­másfüzítői közönségről. Mindkét helyen akkor kapta a csapatuk a legnagyobb buzdítást, amikor már már verve voltak. És lám meg is lett az eredménye. Azt hisz- szük ezt az izzósok is meg­érdemelnék. Végezetül a várható jövő került szóba. Laszczik Iván így vélekedik erről. — Most új csoportban folytatjuk. Lényegesen ki­egyensúlyozottabb és tudás­ban hozzánk közelebb álló mezőnyben mint korábban. Nyugodtan kijelenthetem, hogy még semmi sem dőlt el. A jövő év június 22-ig még harminckét mérkőzést játszunk, öt olyan csapat van a csoportunkban, ame­lyek közül majd kikerülhet a két kieső. Ketten most is mögöttünk vannak, őket, no és még néhányat okvetlen meg kell vernünk a folyta­tásban, hogy pozíciónkat megőrizzük, vagy javítsuk, Miért vagyok optimista? Mert remélhetőleg tavasszal már számíthatunk Sántosi- néra, aki a legjobb feladónk, és bízom abban, hogy Ma­rek Anikó is játszhat már. Fél éves NB I-es tapaszta­lattal, no meg e két játé­kossal kiegészülve úgy ér­zem, megkapaszkodunk az NB I-ben. Jutási Róbert Legyőzte a Gazdász a Nincs szerencséje a Paks- nak az NB Il-es somogyi kosárlabda csapatokkal. A múlt hét végén a Táncsics győzte le a bajnokságra tö­rő Atomerőműt, most pedig a Kaposvári Gazdász is két- vállra fektette. K. Gazdász—Paks 101-91 (49-50) K. Gazdász: Magyarfi (35), Stickel (18), Heizer (4), Sza­bó T. (26), Déri (7). Csere: Szabó G. (11), Zsigmond (4), Varga (2), Műdig. Edző: Kle- novics Endre. A hazaiak jó iramban kezdtek, s meglepték a pak­siakat. A vendégek csak az első félidő második felében tudtak kiegyenlíteni, sőt egy­pontos vezetést is szereztek. Fordulás után sokáig fej-fej mellett haladtak az együtte­sek a pontszerzésben. A ta­lálkozót ebben az időszakban rendkívül nagy küzdelem és taktikai harc jellemezte. A jó erőben és jelentős ma­gassági fölényben levő pak­siak ellen rendkívül tudatos, „okos” játékkal rukkolt elő a Gazdász, amely pontos táma­dásvezetéseivel lassan növel­te előnyét. A vendégeket idegessé tette tehetetlensé­gük, a Gazdász pedig egyre felszabadultabban játszha­tott. Az utolsó két percben már csak arra kellett ügyel­nie, hogy a támadóidők ma­ximális kihasználásával tart­sa kiharcolt előnyét. A csa­pat valamennyi tagja fe­gyelmezetten és jól ját­szott, de közülük is kiemel­kedett Magyarfi ponterőssége és Stickel — egykori élvo­nalban szereplő játékoshoz illő — körültekintő, rutinos irányítókészsége. Pécsi Postás—Siófoki ÁG Medosz 92-88 (55-41) Siófok: Győrfi (29), Po- mucz (6), Kelemn (9), Ker- sák (8), Antal (22). Csere: Nagy (9), Gálosi (5), Dula. Edző: Vojtkó Pál. Ezúttal a hazai környezet sem segítette győzelemre a Siófokát. Hiába volt a rit­kán láthatóan színvonalas játékvezetés ,a somogyiak nem tudták semlegesíteni a pécsiek két bedobó játékosát, akik nyolc hárompontos ko­sarat értek el. Végig a ven­dégek vezettek, s megérde­melten szerezték meg ezen az estén a győzelmet. A Siófokiaknak így a hat győz­tes mérkőzés után ez volt az ötödik veresége. Jók: Győrfi, Antal, Nagy. Magyarország nem lesz kiemelt a labdarúgó EB-n Még csak néhány napja, hogy elkészült az 1986. évi labdarúgó világbajnokság sorsolása, s nemsokára újabb érdekes eseménye lesz e sportágnak. 1986 február 14- én Frankfurtban bonyolítják le az 1988-ban az NSZK-ban sorra kerülő Európa-bajnok- ságra a selejtező csoportok sorsolását. Amint Jacques Georges, az UEFA francia elnöke szombaton Párizsban közölte, négy ötös és három négyes selejtező csoport lesz. Az NSZK a rendező jogán selejtező nélkül vehet részt a kontinens tornájának dön­tő küzdelmeiben, míg a hét csoport élére összeállították a kiemeltek listáját. A rang­sorolásnál az 1984-es EB és 1986-os VB selejtezőiben el­ért eredményeket vették fi­gyelembe Magyarország nincs a hét kiemelt között. A lista a következő: 1. Anglia, 2. Dánia, 3. Portugália, 4. Hol­landia, 5. Spanyolország, 6. Belgium, 7. Franciaország. TOTÓ A totó 51. heti telitalálatos szelvénye: x, 1, x, 1, 1, x, 1, 1, x, 2, 1, x, 1 + 1. Cascaret a legjobb A Prensa Latina kubai hírügynökség dél-, közép- és karib-tengeri társügynöksé­geket szavaztatott arról, hogy az említett térségben kit tar­tanak az év legjobb sporto­lójának. A legtöbb pontszá­mot a szabadfogású birkózó világbajnok kubai Raul Cas­caret kapta. Kosárlabda NB I Dupla szorzásvereség Az autósportban közismert, hogy vannak úgynevezett dupla szorzós versenyek, ahol a megszerzett bajnoki pontok az egész évi teljesít­ménybe kétszeresen számíta­nak be. Ehhez hasonló mér­kőzést vívott szombaton este Pécsen a SÁÉV SC férfi ko­sárlabda-együttese. Minimum hat ponttal kellett volna győznie a PVSK ellen, ah­hoz, hogy az egymás elleni eredmény a kaposváriaknak kedvezzen. A pécsiek ugyan­is Kaposváron öt ponttal jobbnak bizonyultak. A visz- szavágás nemcsak a jelenlegi helyezés szempontjából lett volna fontos! A két együttes ugyanis a folytatásban, a legjobb tíz között az egymás elleni eredményt „viszi ma­gával”. Ezért kettős értéke van a szombati eredmény­nek. Idei utolsó bajnoki mér­kőzésén a csapat tudásának csak mintegy ötven száza­lékát nyújtotta, s ez kevés vól-t a sikerhez. PVSK—SÁÉV SC 92-85 (48-45) Pécs, 600 néző. V.: Major, Nagy J. SÁÉV: Kostencki (22), Frolov (9), Monok (11), Ko­vács (34), Pestality (6). Cse­re: Gosztonyi (3), Tóth, Les­tár, Durkó. Edző: Simon Károly. Az összecsapás a somo­gyiak szempontjából nem jól kezdődött. A hazaiak jutot­tak előnyhöz, s vezetésüket három perc után tudták a kaposváriak megszakítani. Kostenckiék magukra 'talál­tak, s a PVSK edzője hiába próbált kétszer is egymás után időkéréssel javítani csapata helyzetén, a SÁÉV magabiztosnak tűnő játékkal őrizte négy-öt pontos elő­nyét. Ráadásul a közönség egy apró csoportja kolom- poikkál felfegyverkezve buz­dította a kaposváriakat, s ez a tény is bizakodóvá tette a hangulatot. A pályán azon­ban mégsem a várt játék bontakozott ki. A PVSK erő­síteni tudott, s 33-35-ös SÁÉV-vezetésnél Simon ed­ző időkéréssel próbálta ki­zökkenteni a lendületből a hazaiakat. Gosztonyi, később Durkó is pályára lépett, de a pécsiek a félidő végén job­ban összpontosítottak, s így három pontos előnnyel vár­hatták a folytatást. Fordulás után a kaposvá­riak hibát hibára halmozva kezdtek, s így a Pécs pilla­natok alatt 56-49-es előny­höz jutott. A SÁÉV 62-51-es hátrányáról kezdte felküzde- ni magát. A csapat előtt új­ra felcsillant a fordítás lehe­tősége, s ebben az 'időszak­ban különösen Kovács Nán­dor volt elemében. 68-67-re módosult az állás, de a so­mogyiak lendülete elfogyott. Frolov harmadik hárompon­tos kosarával még utoljára 76-78-ra átvette a vezetést a csapat, de utána újra a ha­zaiak kerekedtek felül. Az utolsó percekre az addig remekül játszó Kostencki elfá­radt, az ellenfél legjobbja, a jugoszláv Marjanovics vi­szont szinte a lehetetlen helyzetekből is pontokat ért el. Tíz pontos hátránynál hiába lépett már pályára Gosztonyi, Monok és Tóth, az eredményt nem tudták megfordítani. A biztos veze­tés tudatában a hazaiaknak szinte minden sikerült, ugyanakkor a SÁÉV a gör­csös Igyekezettől még a zic­cereket is kihagyta. 90-82-nél Gosztonyi kipontozódott, ez azonban a mérkőzés kimene­telét már nem befolyásolta. A találkozón érződött a nagy tét. A somogyiakat fű­tötte a visszavágási vágy, ugyanakkor a mérkőzésen idegesek, kapkodóak voltaic. Ezúttal nem akadt olyan ember a csapatban, aki hig­gadtan tudott volna irányíta­ni, s a csereként beálltak sem hoztak új színt a játék­ba. Az együttes szokatlanul nagy hibaszázalékkal dobott, a próbálkozások jó része eredménytelen maradt. Egye­dül Kovács Nándor dicsér­hető maradéktalanul, aki egykori csapata ellen min­dent megtett a Sikerért. Mel­lette Kostencki volt megha­tározó a lengyel fiú azon­ban az utolsó néhány perc­re — amikor a legnagyobb szükség lett volna rutinjára, tudására — elfáradt, mivel végigjátszotta a mérkőzést. A többi kaposvári kosaras mélyen tudása alatti telje­sítményt nyújtott. Az ellen­fél legjobb dobói: Marjano­vics (25), Varasdi (20), Rab (17), Richter (16), Ottó (14). Gyarmati László További eredmények: Oroszlány—Eger 88-86 (48- 49), Dombóvár—AR Építők 107-101 (54-46), BSE—Sopron 100-82 (52-47). Kovács (jobbról) mindent megtett a sikerért A bajnokság állása: 1. Dombóvár 2. Pécs 3. SAÉV 4. Oroszlány 5. G.-Mávag 6. Alföldi O. 7. BSE 8. AR Építők 9. Eger 10. Sopron 2 1289. 3 1280­3 1225­4 1211 7 1106­8 1152- 7 1110 3 10 1161­4 8 950- 1 12 1113­■1159 24 1188 23 1140 23 ■1128 22 1096 19 •1202 18 ■1056 17 1234 16 ■1090 16 1268 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom