Somogyi Néplap, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-18 / 296. szám

Tisztelt Szerkesztőség! Feleségem, november 15-én vásárolt nekem Kaposváron a Május 1. utcában Erdélyi István szerződéses dohány­trafikjában egy olasz kristályos öngyújtót 550 forintért. Kb. négy nap múlva visszavittük az öngyújtót, mert használhatatlan volt. Kicserélni sajnos nem tudták, mert ez a márka elfogyott. Az üzletben kiszolgáló hölgy fel­ajánlotta, hogy az üzletvezető — mivel úgyis rendszeresen jár Budapestre — felviszi javíttatni, ugyanis a garanciá­lis javítást csak itt a XV. kerületben végezhetik el. Elfo­gadtam a javaslatát, azonban — mint utóbb kiderült — az üzletvezető erre nem volt hajlandó. Most van egy 550 forintos öngyújtóm, ami használha­tatlan. Miért árulnak olyan márkát vidéken, amelyet csak Budapesten lehet javíttatni? Hisz az útiköltség többe kerülne, mint az öngyújtó ... Tisztelettel: Bottyán István Taszár, 15. épület Ij|5. Somogyi Néplap XLI. évfolyam, 296. szám 1985. december 18., szerda Szabadidőparkot építenek A kivágott fákat tavasszal pótolják i Hatékonyság és kiegyensúlyozott fejlődés Havasi Ferenc beszéde a Pártélet decemberi számában A folyóirat rövidítve közli Havasi Ferencnek, a Politi­kai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárá­nak a Központi Bizottság 1985. november 12-i ülésén elhangzott előadói beszédét, amely a többi között megál­lapítja: a hetedik ötéves népgazdasági terv irányelvei olyan fejlődést vázolnak fel, amelyek gazdaságpolitikai irányvonalában a hatékony­ság és a kiegyensúlyozott fejlődés feltételeinek megte­remtése, a külső és a belső egyensúly további javítása áll. A tervjavaslat azzal szá­mol, hogy a lakosság élet- színvonalának és életkörül­ményeinek fejlesztésére for­dítható források növekedhet­nek. Régiségek, újdonságok Csurgón Bizományi áruházt nyílt a csurgói művelődési házban, ahol a népművelők csaptak föl árusnak. Árultak csillárt, szépen faragott széket, új állapotban lévő öltönyt — egyszóval mindent, ami va­lakinél már csak lom volt. Az ötlet gazdája a ház igaz­gatónője: Bihariné Asbóth Emőke. — Honnan jött az ötlet? — Néhány éve a népmű­velési intézet hirdetett egy pályázatot, ahol olyan mun­kákkal lehetett részt venni, melyek tippeket adnak a művelődési otthonok bevételének növelésére. Ak­kor én ezzel neveztem. Tíz százalék haszon a mi­enk. Bízunk abban, hogy a nyereségünkből vásárolha­tunk egy videoberendezést. — A bevételek nagysága meghatározza a művelődési házak működését, lehetősége­it. Csurgón milyen sajátos ötletekkel álltak még elő? — Szakkörünk kerámia- jelvényeket készít. Hangstú­diónkban másolásokat vég­zünk. A magyar hirdető köz­reműködésével, még hirde­téssel is foglalkozunk. Újdonságból nincs hiány a csurgói művelődési házban? Újdonság, hogy kalendáriu­mot adnak ki a csurgóiak. A kézirat már nyomdában van. Elkészítéséhez az orszá­gos közművelődési tanács százezer forinttal járult hoz­zá, amíg a töhbi költséget a tanács és a művelődési ház vállal ta. B em u tat j ák Raks á - nyi Lajost, a nagybányai is­kola utolsó élő mesterét. Ta­lálhatunk majd csurgói kis­lexikont. Külön fejezet szól a környékbeli településekről, Berzencéről, Iharosberény- ről, Zákányról. A hasznos tudnivalók tára, ha sikeres­nek bizonyul, akkor a jövő­ben kétévenként megjelenik. N. J. A Központi Bizottság 1985. november 12-i ülésén — mint ismeretes — határozat­ban módosította a tagdíjbe­fizetés rendjét. A Pártélet közli Németh Károlynak, az MSZMP főtitkárhelyettesé­nek a Központi Bizottság ülésén a tagdíjfizetés rend­jének módosításáról elhang­zott előadói beszédét, vala­mint a Központi Bizottság határozatát. Hazánk területének több mint hetven százaléka alkal­mas mezőgazdasági műve­lésre. A keresők ötödé ma is a mezőgazdaságban él, és további milliók egészítik ki jövedelmüket háztáji kis­termeléssel, agrártevékeny­séggel. Váncsa Jenő mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter áttekinti az élel­miszer-gazdaságban jelent­kező új vonásokat és köve­telményeket. A kommunista pártok éle­tében a pártprogramok alap­vető, meghatározott szere­pet játszanak. Az SZKP programja mindenkor irány­tűként szolgált a Szovjetunió kommunistái számára. A Pártélet szerkesztőségi cikk­ben méltatja az SZKP most vitára bocsátott programter­vezetét. Kaposváron, a Sáév-szálló mögött, a Béke utca északi oldalán mintegy három hek­tárnyi területen a város leg­nagyobb szabadidő parkjá­nak kialakítását kezdte meg a napokban a városgazdái - kodási vállalat. A beruházó a városi tanács tervosztálya, a munka előreláthatóan 5 millió forintba kerül. Zöldte­rületre, sportolási lehetősé­gekre minden nagyobb vá­rosban égető szükség van, Kaposvár sem kivétel tehát. Különösen fontos ez a nagy i"vótelepek környékén, ahol _ ^anelházakba bezárt gye­rekek számára nincs túl sok mozgási lehetőség. Tekintet­tel azonban a tanács szűkös anyagi helyzetére, túlságo­san soknak tűnik a beruhá­zási összeg. Szabó József, a városgaz­dálkodási vállalat termelési osztályának a vezetője el­mondta, hogy bár ennyibe kerül a park létrehozása, mégsem kerül ennyibe. Már most számos vállalat jelent­kezett, és felajánlotta segít­ségét az építéshez. A tervek szerint mintegy két millió forint értékű társadalmi munkát végeznek el jövő év szeptemberéig, az átadásig. A Délviép például vállalta a csapadékelvezető csator­nák elkészítését, a Közúti Építő Vállalat a locsolóveze­ték-rendszer építését. A VGV — mint kivitelező és koordináló vesz részt a munkában. Egy hete kezd­ték meg a terület előkészíté­sét, melynek során az épí­tési hulladékokat gyűjtik és szállítják, s egyelőre talán meggondolatlannak látszó módon fákat vágnak ki. A lakótelepről többen sérel­mesnek is találták ezt, nem értve, miért kell értékes fá­kat, bokrokat megsemmisí­teni. A szabadidő-parkot a pé­csi tervező vállalat elképze­lései szerint valósítják meg. A területet behálózó járda- rendszer útjából el kell tá­volítani azokat a növénye­ket, amelyek akadályozzák az utak megépítését. A ta­pasztalat azt mutatja, hogy bármilyen területen szinte felesleges előre kijelölni az úthálózatot, később mindig kiderül, hogy a parkot hasz­náló emberek úgyis másutt taposnak ösvényt maguk­nak. Ezt figyelembe véve ezért csak a járdarendszer gerincét tervezték meg, mégis szükség van néhány fa kivágására. Még a ta­vasszal megkezdik az új te­lepítést, az északi és a nyu­gati oldalon pedig a védő erdősáv ültetését. Kilenc évet kapott a tettes Ájult kisfiú a füzesben Korábban hírt adtunk ar­ról, hogy Rinyaújlakon el­fogtak egy 17 éves fiút, aki megerőszakolt egy hétéves gyermeket. A megyei bíró­ság a közelmúltban hozott az ügyben ítéletet, s a tet­test, a fiatalkorú P. Csabát bűnösnek mondta ki. A vádlott 1984 májusában egy tizenkét éves kisfiúra vetette ki a hálóját. Rinya- újlak határában egy elha­gyott részen a gyermek nya­kára kést tartva arra kény­szerítette, hogy vetkőzzék le és fajtalankodni akart vele. A fiúnak azonban volt any- nyi lélekjelenléte, hogy ki- siklott a szorításból, és meg­menekült Pfeiffer Pál segít­ségével, aki az eset után a kést is magához véve el­ment a tettes szüleihez, s beszámolt nekik a történ­tekről. A szülők pszicholó­giai kezelésre kezdték járat­ni gyermeküket, de az csak néhány kezelésen vett részt. Az orvosszakértő azt állapí­totta meg, hogy a vádlott — az ösztönéleti zavarok mellett — teljes beszámító­képességgel rendelkezik. E korábbi bűneset után érkezett el 1985. július 18-a, amikor is a vádlott Rinya- újlak határában tartózko­dott. Észrevette a közeli úton érkező hétéves kisfiút, s elhatározta, hogy fajtalan- kodik vele. Magához hívta, majd a földre teperte. Hogy ne tudjon kiabálni, fojto­gatni kezdte. így sem tudta elhallgattatni, ezért felraga­dott egy keze ügyébe kerülő követ, s azzal háromszor fejbe vágta. Ezután távo­labb húzta a fiút az úttól, majd — mivel újra eszmé­letre tért — háromszor a hasába rúgott, levetkőztette és fajtalankodott vele. Ez­után otthagyta. A kisfiút este a szülei ke­resni kezdték, majd a rend­őrséggel karöltve az egész falu kutatni kezdett az el­tűnt gyermek után. Ott volt a keresők között a tettes is. Csak hajnalban találták meg, s életveszélyes állapot­ban szállították kórházba. A gyermek azóta szerencsére felépült. A vádlott, a védője és a törvényes képviselője a ki­lenc évi szabadságvesztés ítélete ellen enyhítésért fel­lebbezett. Gy. L. Módosul a vámjogszabály A pénzügyminiszter és a külkereskedelmi miniszter 1986. január 1-jei hatállyal módosította a vámjog rész­letes szabályainak megálla­pításáról és a vámeljárás szabályozásáról szóló 39/1976. PM-iKKM együttes rendele- itet. Az új rendelkezések alap­ján — a kisiparosok, a kis­kereskedők, a szerződéses üzletvezetők és a gazdasági munkaközösségek tagjai mellett — már a képző-, az ipar- és a fotóművészek is vámmentesen hozhatják be a tevékenységükhöz alapvetően szükséges eszközöket. A vám­kedvezmény felső határa to­vábbra is 200 ezer forint. Újdonság, hogy a magán- forgalomban korábban beho­Küzdelem a gőzkitörés elfojtásáért Tegnap délután a szakemberek számítása bevált: egy nagy teljesítményű turbógenerátorral sikerült úgy elterel­ni az óriási erővel feltörő forróvíz, illetve gőzsugarat, hogy mágivizsgállhatták a kút csőfej-szerelvényét, illetve záró­szerkezetét. Mint a kőolajkutató vállalat szakemberei közölték, ku­tatófúrások nyomán, általában 1000 méter körüli mélysé­gekből gyakran tört a felszínre termálvíz. A mostanihoz hasonló er^jű kitörésre azonban a hazai szénhidrogénku­tatások történetében még nem volt példa. A 130 fokos forróvíz, illetve gőz 400 barnái nagyobb nyomással, 4300 •méter mélységből robajlik felszínre. Megfékezése — a kút lezárása — rendkívüli erőfeszítést igényel. A kedd délutáni vizsgálat lehetővé teszi, hogy a szakemberek konkrét is­meretek birtokában válasszanak a lehetséges elfojtás! mód­szerek közül. A kitörésvédelmi egységek szerdán reggel lát- • nak ismét munkához. zott és meghibásodott termé­kek helyett garanciális cse­reként érkező áruk ezután vámmentesek. A mozgássérültek az álta­luk behozott, vagy részükre érkező személygépkocsikra 50 százalékig terjedő mértékben kaphatnak vámkedvezményt. Az új jogszabály a koráb­binál kedvezőbb vámtétele­ket biztosít azoknál a gép­kocsiknál, melyeket a kije­lölt belföldi vállalatnál, vagy pénzintézet közreműködé­sével vásárolnak, illetve a devizaszámlán elhelyezett összegből a számlatulajdono­sok külföldről hoznak be vagy rendelnek meg. Magyar állampolgárok a jövőben is mennyiségi kor­látozás és behozatali enge­dély nélkül hozhatnak be olyan nemesfém tárgyakat, amelyeket állami vállalatnál értékesítenek. Január 1-étől azonban a nemesfém-tárgyak eladásakor vámot kell fizet­niük. A rendelkezések bővítik az 50 százalékos vámkedvez­ményben részesíthető, saját használatra szolgáló áruk kö­rét. Ebbe most már a mező- gazdasági kisgépek és a bar- kácseszközök is beletartoz­nak. A személyi számítógé­pek eddig 64 kilobyte telje­sítményig részesültek 50 szá­zalékos kedvezményben, ez a határ ezentúl 128 kilobyte. A részleteket, valamint a vámjogszabálynak az eddigi módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét a Magyar Közlöny december 17-i száma tartalmazza. Tarka sorok A bíró a vádlottnak — Büntetve volt már? — Igen. — Miért? — A fej falbaverésé- ért. — Hogyhogy? — A fej nem az enyém volt! Rejtély — Mondd anya, sokat dolgozik a hulla? — Fiam, a hulla saj­nos, már nem dolgoz­hat. — Akkor miért fáradt? . — Egyáltalán nem fá­radt. .. — Akkor miért mon­dogatják sokszor a fel­nőttek, hogy hulla fá­radt vagyok? Anyuka a kislányához — Marica, miért nem pucoltad meig az abla­kot? — Megpucoltam, de csak belülről. így mi kilátunk, de kintről nem lehet belátni. Érzékszervek Blaskó és Sztipe nézik a repülőt, amelyik min­dennap átrepül a falu­juk fölött. Egyszer csak megszólal Blaskó: — Tudod, Sztipe ne­kem olyan jó szemem van, hogy látom a le­gyet, amelyik ott sétál a repülő szárnyán. — Nekem meg olyan jó fülem van, hogy hal­lom a te legyed zümmö­gését! Kifacsart szólások * * * (Mondj igazat, betöltik a helyed. * * * Akkor viszem, ha lá­tom. * * * A fejébe szállt a dísz­őrség. * * * •Nagy fába vágta a fejét. * * * Az övé sem különb a Deákné nászánál. * * * Déliig bábot kerget. * * • Belepte a dér a nejét. * * * A Duna vize se mossa le róla az aláza­tot. • * • Éppen kampóra jött. * * * örül, mint bolond a nyomának. * * « Jössz te még a zsák­utcánkba! * * * Nem szereti a port a szájában tartani. * * • Vág az esszéje, mint a borotva. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának lapja Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Főszerkesztő-h.: dr. Kercza Imre Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár Pf. 31. 7401. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Telex: 13-360. Kiadja a Somogy Megyei Lapkiadó Vállalat, n Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Telefon: 11-516. Postacím: Kaposvár, Pf.: 31. 7401 Felelős kiadó: Balajcza János Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbe- sítő postahivatalnál, a hírlap­kézbesítőknél, a posta hírlap­üzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest V., József nádor tér 1. 1900., közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy hónapra 43 Ft, negyedévre 129 Ft, félévre 258 Ft. ISSN 0133-0608 Készült a Somogy Megyei Nyomdaipari Vállalat üzemében Kaposvár, Május 1. u. 101. Felelős vezető: Mike Ferenc igazgató

Next

/
Oldalképek
Tartalom