Somogyi Néplap, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-14 / 267. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 267. szám Ära: 1,80 Ft 1985. november 14., csütörtök KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1985. november 12-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága 1985. november 12-én Kádár János elvtárs elnök­letével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizott­ság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályve­zetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a buda­pesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának titkárai, valamint a Minisztertanács tagjai, az országos főhatóságok vezetői és a központi sajtó képviselői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Szűrös Mátyás elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi és külpolitikai kérdésekről adott tájékoztatót; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjeszté­sében a VII. ötéves népgazdasági terv irányelveiről szóló javaslatot A Központi Bizottság Németh Károly elvtársnak, a párt főtitkárhelyettesének előterjesztése alapján — a párttagoknak a kongresszusi előkészületek menetében elmondott észrevételeit, javaslatait hasznosítva - mó­dosította a tagdíjfizetés rendjét. Határozatát a Párt­életben közzéteszi. A békemozgalom jövő évi tervei rtül tekintő és becsületes vá­I. A Központi Bizottság át­tekintette a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, a pánt- ék az állami szervek külpolitikai tevékenységét. Megállapította, hogy tovább­ra is súlyos veszélyeket rejt magában a szélsőséges im­perialista körök által1 szított fegyverkezési verseny, a vi­lág különböző részein kiala­kult katonai és politikai fe­szültség. Ugyanakkor a szo­cialista országok békepoliti- kája, a néptömegek növek­vő békeakarata, a tőkés or­szágok felelősen gondolkodó politikusadnak a fellépése, az élénkülő kelet—nyugati párbeszéd hozzájárul a nem­zetközi légkör javításához, a feszültség enyhítéséhez. 1 A Központi Bizottság ■ tájékoztatást hallgatott meg a Varsói Szerződés Po­litikai Tanácskozó Testüle­tének 1985. október 22—23-i szófiai üléséről. Jóváhagyta küldöttségünk tevékenysé­gét, és hangsúlyozta: a Ma­gyar Népköztársaság1 a mia­ga részéről mindent meg­tesz annak érdekében, hogy az ülésen elfogadott nyilat­kozatban foglalta^ megvaló­suljanak. A Központi Bi­zottság' kifejezte meggyőző­dését, hogy a Szovjetunió­nak, a Varsói Szerzőilés tag­államainak a javaslatai jó alapul szolgálnak a feszült­ség csökkentéséhez, a nem­zetközi biztonság megszi­lárdításához; megfelelő fel­tételeket teremtenek ahhoz, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok legfelsőbb vezetőinek közelgő genfi ta­lálkozóján a világbéke ügyét szolgáló, érdemi megállapo­dások szülessenek. A Genfben folyamatban levő szovjet—amerikai fegy­verzetkorlátozási és leszere­lési tárgyalásoktól a világ népeivel együtt a magyar nép is olyan megállapodást vár, amely elejét veszi a világűr railiitaritólásának, lehetővé teszi a hadászati, valamint a közepes hatótá­volságú nukleáris fegyverek számának jelentős csökken­tését, és a fegyverzet ala­csonyabb szintjén szavatolja minden érintett fél bizton­ságát. A Központi Bizottság az Egyesült Nemzetek Szerve­zete megalakulásának 10. évfordulója alkalmából hangsúlyozta, hogy az ENSZ és szakosított szervezetéi hozzájárulnak az egész em­beriséget érintő kérdések megoldásához. A Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa elnökének részvétele a jubileumi ülésszakon kife­jezte, hogy hazánk változat­lanul síkrastóll az ENSZ egyetemességé mellett, és fellép a tevékenységét gyen­gítő, megosztó törekvések ellen, s lehetőségeivel össz­hangban a jövőben is aktí­van részt vállal az ENSZ munkájából. A Központi Bizottság ki­fejezte azt a reményét, hogy a Budapesten tanácskozó európai kulturális fórum ■hozzájárul a kulturális együttműködés, a nemzetkö­zi légkör javításához, a né­pek közötti megértés és bi­zalom erősítéséhez. O Pártunk és kormányunk az elmúlt időszakban to­vább erősítette az együtt­működést a testvéri szocia­lista országokkal A magyar—szovjet kap­csolatok fejlesztésének ki­emelkedő eseménye volt Kádár János és Mihail Gor­bacsov elvtárs szeptemberi moszkvai megbeszélése, ame­lyen áttekintették az orszá­gainkban folyó szocialista építés tapasztalatait és a kétoldalú együttműködés kérdéseit. A Központi Bi­zottság megerősítette a Po­litikai Bizottságnak a tár­gyalásokról hozott állásfog­lalását. Hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy pártjaink azonosan ítélik meg a nem­zetközi helyzetet és a ki­bontakozás érdekében szük­séges lépéseket. Kifejezte meggyőződését, hogy a ma­gyar—szovjet -baráti kapcso­latok fejlődése hozzájárul országaink előrehaladásá­hoz, a szocialista közösség egységének erősítéséhez. Kádár János és Gusitájv Husák elvtárs prágai talál­kozója elősegítette a két szomszédos, baráti szocialis­ta ország együttműködéísé- nek fejlesztését. A munka- megbeszélésen kifejezésre jutott, hogy az élet minden területére kiterjedő kapcso­lataink erősítése közös tö­rekvésünk. Hangsúlyozták, hogy népeink baráti szö­vetségének elmélyítését szol­gálja a lenini nemzetiségi politika következetes megl- valósítása. . Kádár János és Erich Honecker elvtárs budapesti megbeszélésén megelége­déssel állapították meg, hogy kétoldalú kapcsolata­ink a barátság és az egy­ség jegyében folyamatosan bővülnek. A 2000-ig szóló gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési program előmozdítja a kor­szerű technológiák beveze­tésének meggyorsítását, aiz ipari kooperáció fejlesztését. Q A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy ha­tónk a békés egymás mel­lett élés szellemében válto­zatlanul érdekelt a más társadalmi rendszerű orszá­gokkal folytatott párbeszéd­ben, a kapcsolatok bővítésé­ben. A kölcsönösen előnyös politikai, gazdasági és kul­turális kapcsolatok fejlesz­tése az enyhülési folyamat­nak szerves része, hozzájá­rul a nemzetközi légkör ja­vulásához. Kádár János elvtársinak Nagy-Britaniniiában tett hi­vatalos 'látogatása, megbe­szélése Margaret Thatcher kormányfővel az elmúlt év­ben megkezdett legfelső szintű magyar—brit párbe­széd folytatását jelentette, és kifejezte a törekvést egy békésebb világ megteremté­sére. A tárgyalások megerő­sítették a két félnek a kap­csolatok bővítésére irányuló szándékát, hozzájárultak az ehhez szükséges feltételek javításához. Lázár György elvtárs Ja­pánban tett látogatása, tár­gyalása Nakaszone Jaszuhiro miniszterelnökkel alkalmat teremtett országaink helyze­tének, egymás álláspontjá­nak jobb megismerésére, és fontos lépés volt a kétolda­lú együttműködés fejleszté­sében. A Központi Bizottság ■ megerősítette pártunk és népünk szolidaritását az af­rikai, ázsiai és latin-ameri­kai országiok népeinek a po­litikai és gazdasági függet- lenségért, a társadalmi fel- emelkedésért folytatott küz­delmével. Ezt juttatta kifejezésre a Losonczi Pál elvtárs vezette párt- és állami küldöttség hivatalos, baráti látogatása Angolában és Zimbabwében. Az Angolai Népi Köztársa­ság elnökével, Jósé Eduárdo dós Santossal, valamint a Zimbabwei Köztársaság ve­zetőivel, Robert Mugabével és Canaan Sodindo Banáné­val folytatott tárgyalások megerősítették, hazánk szoli­daritását a dél-afrikai ag|- resszió és megszállás elllen küzdő országokkal és a nem­zeti felszabadító mozgalmak­kal, úgyszintén a korábban kiépített kapcsolatok to­vábbfejlesztésének közös óhaját. Suhartónak, az Indonéz Köztársaság: elnökének ma­gyarországi látogatása ál­lamközi kapcsolataink fej­lesztését szolgálta. A Központi Bizottság • megállapította, hogy a nemzetközi helyzetre to­vábbra is kedvezőtlenül hat a megoldatlan közel-keleti válság. Az imperialista be­avatkozás aláásta a térség népeinek biztonságát, és nö­veli a nemzetközi feszültsé­get. A Magyar Népköztár­saság változatlanul a közel- keleti válság olyan átfogó, Igazságos, tárgyalások útján történő rendezése mellett száll síkra, amely megfelel minden érintett fél jogos érdekeinek. A magyar közvélemény aggodalommal figyeli a Dél­afrikai Köztársaságban, ki­alakult helyzetet, elítéli a faji megkülönböztetés és el­nyomás rendszerét, a jogai­ért küzdő többség ellen al­kalmazott rendőri terrort. Támogatásáról biztosítja az apartheid teljes felszámo­lásáért küzdő haladó és de­mokratikus erőkét. II. A Központi Bizottság át­tekintette a VI. ötéves terv teljesítésének tapasztalatait, és megállapította: A terv fő céljainak meg­felelően, népünk odaadó munkájának eredményeként a nehéz viszonyok között is gyarapodott az ország, meg­őriztük a népgazdaság sta­bilitását, alapvető szociális vívmányainkat. A tapaszta­latokból azonban kitűnik az is, hogy a termelés szerke­zetének és a gazdálkodás hatékonyságának lassú üte­mű javulása miatt az egyen­súlyt főleg a belső felhasz­nálás visszafogásával terem­tettük meg, és a nemzeti jö­vedelem a tervezettnél mér­sékeltebben növekedett. A Központi Bizottság, ki­indulva a XIII. kongresszus határozatából, mérlegelve az ország lehetőségeit, a VII. ötéves terv legfőbb gazda­ságpolitikai céljául a gazda­sági növekedés élénkítését a külső és a belső egyensúly megszilárdítását, az élet- színvonal és az életkörül­mények érzékelhető javítá­sát tűzi ki. Ennek megvaló­sításához elengedhetetlen a hatékonyság fokozásának, a műszaki haladásnak és a termelési szerkezet korsze­rűsítésének meggyorsítása. A Központi Bizottság- rámutatott, hogy az in­tenzív fejlődés kibontakozta­tásának alapvető feltétele szellemi és anyagi erőforrá­saink jobb hasznosítása. A teljes foglalkoztatottság fenntartása mellett jobban kell érvényesíteni a haté­kony foglalkoztatást. Ez megköveteli a céltudatos, fe­gyelmezett munkát, a jobb munkaszervezést, a vállala­tok és a dolgozók érdekelt­ségének növelését a teljesít­mények fokozásában. A ter­melő ágazatokban nagy fi­gyelmet kell fordítani a kor­szerű, versenyképes, jöve­delmező termékek gyártásá­nak bővítésére, a gazdaság­talan termelés gazdaságossá tételére, illetve visszaszorítá- sárfa. A termelés fejlesztésé­nek a gazdaságos kivitel bő­vítését és a belföldi keres­let megfelelő kielégítését kell szolgálnia. A nemzeti jövedelem hazai felhaszná­lásában növekedjen a fel­halmozás aránya. A beruhá­zásokban nagyobb súllyal szerepeljenek a termelő ága­zatok, főleg a feldolgozóipar és az élelmiszergazdaság. (Folytatás a 2. oldalon) A tavaly októberben tar­tott X. országos békekonfe­renciát követő időszak mun­káját és az ENSZ által meg­hirdetett nemzetközi békeév hazai rendezvényeit ismer­tették az Országos Béketa­nács nemzetközi sajtótájé­koztatóján, szerdán az At­rium Hyatt Szállóban. Barabás Miklós, az OBT főtitkára adott áttekintést a magyar békemozgalom tevé­kenységéről. Többek között hangsúlyozta: a mozgalom mindig is arra törekedett, hogy népünk békevágyát ki­fejezésre juttassa hazai, és nemzetközi munkájában. Mozgalmas évet zárt az Or­szágos Béketanács, mert igen sok belföldi és külföldi toé- kerendezvényen hallatta hangját. Alapvető feladatnak tekintették, hogy minden fó­rumon hozzájáruljanak a nukleáris konfrontáció meg­akadályozásához és a fegy­verkezési hajsza megállítá­sához. Joggal állapítható meg — mutatott rá Barabás Miklós —, hogy hazánkban érezhe­tően emelkedett a békemun­ka tekintélye, és a politikai mozgalom ma már sajátos vonásokkal rendelkezik. - A résztvevők száma gyarapo­dott, s a meghirdetett célok­kal elsősorban az ifjúság kö­rében mind többen azonosul­nak. Ma már az ország leg­különbözőbb vidékein mű­ködnek úgynevezett béfcekö- zösségek, amelyek bekapcso­lódtak a helyi közéleti tevé­kenységbe is. Szaporodnak az önálló helyi kezdeménye­zések és egyre több fizikai munkás vesz részt a béke­mozgalomban. Alapvető cél — mondotta a főtitkár —, hogy az egyes embert foglalkoztató kérdé­sekre adjunk reális, a prob­lémákat sem takargató, kö­Az európai kulturális fó­rum irodalommal, műfordí­tással, könyvkiadással fog­lalkozó munkabizottságának szerdai ülésén felszólalt Boldizsár Iván író, a ma­gyar delegáció tagja, a ma­gyar Pen Club elnöke. Az MTI munkatársának értesü­lései szerint ismertette azt a Magyarország, Finnország, Izlan'd, Norvégia és Svédor­szág által előterjesztett kö­zös javaslatot, amely a kis népek irodalmi alkotásainak műfordítását, kiadását és terjesztését szándékozik elő­segíteni. A helsinki záróok­mány és a madridi záródo­kumentum értelmében is újabb erőfeszítésekre van szükség, új ab anyagi forrá­laszt; olyat, amelynek hite­le van itthon és külföldön egyaránt. — Tények bizonyítják azt is — folytatta —, hogy a magyar békemozgalomnak tekin télye van hatéira inkon túl is. 1985-iben számos nyu­gat-európai rendezvényien vettünjk részt, ahol kifejtet­tük véleményünket, és szól­tunk céljainkról, eredmé­nyeinkről. Meggyőződésünk, hogy a meglévő nézetkü­lönbségek ellenére megvan­nak a közös cselekvés lehe­tőségei a különböző irányza­tú békemozgalmafckai, a jö­vőben is ennek szellemében építjük tovább kapcsolatain- k|at a fejllőjdő és a nyugat­európai országok szervezetei­vel. A nemzetközi békeév ha­zai programjai között szá­mos jelentős esemény kap helyet. Így például a jövő év elején kiállításon mutat­ják be az idén nyáron meg­hirdetett nemzetközi gyer- meferaj zpá ly á zat díjnyertes alkotásait. Erre eddig csak­nem 2000 munka érkezett a világ különböző részeiből. Az 1985-ös siker nyomán jö­vőre is megnyílik a főváros­ban a nemzetközi békeklub és bővítik az úgynevezett politikai turizmust is: cso­portokat és egyénileg utazó — elsősorban fiatal — ven­dégeket várnak hazánkba, hogy megismertessék őket törekvéseinkkel, hazánk éle­tével. Májusban nagyszabá­sú nemzetközi béke-hétvégét rendeznek Budapesten, amelyre számos külföldi mozgalom képviselőit hív­ják meg. 1986 októberében, a XI. Országos Békekonfe­rencián összegzik majd a munka eredményeit, és ha­tározzák meg a további fel­adatokat. sokat kívánatos feltárni a műfordítások ösztönzésére, ösztöndíjak alapítására an­nak érdekében, hogy még jobban megismertessék a szűkebb körben beszélt nyelvek irodalmát — han­goztatta. Somlyó György költő, a magyar delegáció felszólalá­sában sajnálatosnak tartotta, hogy az irodalmi munkabi­zottság ülésein kevesebb szó esik magáról az irodalomról. Bart István, a Corvina Kiadó igazgatója, a magyar küldöttség tagja hozzászólá­sában ugyancsak a kis né­pek irodalmának műfordítá­sára vonatkozó javaslatot tá­mogatta. EURÓPAI KULTURÁLIS FÓRUM Kis népek irodalma

Next

/
Oldalképek
Tartalom