Somogyi Néplap, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-12 / 265. szám

1985. november 12., kedd Somogyi Néplap 3 Feladatunk év végére Behozni a lemaradást Az 1985-ös gazdasági év eddig lismert teljesítménye mind a tervihez, mind a ta­valyi szinthez .képest ala­csony. Az élső hat hónap ki­fejezetten rosszul sikerült. Reménykedünk, hagy az esz­tendő hátralevő részében még sok minden jóra fordul. Az év eleji pangásért sok helyütt a szokatlanul szigorú telet tették meg bűnbaknak. Gázhiány volt, korlátozták több nagyfogyasztó üzem ter­melését. Legalább 150 millió dollárért limportáltunk terven felül kőolajat, a lakosság szénellátása még most is aka­dozik ... A szigorú télnek vi­tathatatlanul ára volt, de ne fogjunk mindent az időjárás­ra! Az idei eredmények fonto­sak a VI. ötéves tervidőszak sikeres lezárásához, s az új középtávú tervciklus jó meg­alapozásához. Állíthatjuk-e ilyen helyzetben, hogy gaz­dasági érdék és politikai cél az év végi hajrá, a sokszor elítélt röhamimunka? Aligha! Pontosabban fogalmazunk, ha azt mondjuk: objektív szükséglet, realitás a hajrá, ésszerű'tlenség lenne most el­lene fellépni. Akinek adóssá­ga van, igyekezzen ledolgoz­ni. Olyan hajtó szükséges, amely közelebb visz fő gaz­daságpolitikai céljairík eléré­séhez. Például minden lehe­tőséget meg kell ragadni a gazdaságos export növelésére. Biztosra véheltő, hogy a nem rubelelszámolású külkereske­delem aktívuma kisebb lesz a tavalyinál és a tervezett­nél, de nem mindegy — és ez az utolsó hónapokban dől el, — mennyivel lesz kisebb. A külkereskedelmi mérleget javítja az import helyettesí­tése gazdaságos hazai terme­léssel. Tölbb tízmillió dollárért importál az ország szenet terven felül, hogy a lakosság ellátásában mutatkozó hiányt csillapítsa, részben pótolja. A kritikus helyzet kialakulá­sában a szénbányászat lema­radása is szerepet játszott. A szénbányászok mostanában szombaton mindenütt, de sokfelé vasárnap is termel­nek. Az igyékezet érthető. A lemaradás pótlásáról, s az esetleg még az év végéig ter­ven felül felszínre hozható szénmennyiségtől függ, hogy minden otthonban, iskolában, kórházban meleg lesz-e a tél folyamán. A mostani ötéves tervidő­szak sikeres lezárása, és a következő új ciklus jó meg­alapozása egyebek közt azt igényli, hogy ne húzzunk éles határvonalat a két esz­tendő és a két középtávú tervidőszak közé. Az éssze­rűséget és az előrelátást a hajrá során nem léhet át­menetileg, december 31-ig felfüggeszteni. Ügy kell az évet és a mérleget zárni, hogy a tenMelésli-gazdálkadá- si folyamatban ne legyen tö­rés. Az év végi hajrának jó oldala, hogy mikor a sok tennivaló miatt elkerülhetet­lenek a túlórák, a pótműsza- kok, ákkor a rendes munka­időiben sem lehet a szoká­sos módon lazítani. Ilyenkor jobban igyéksziik és többre képes beosztott és vezető egyaránt. Kevesebb a kifo­gás, a magyarázkodás. Na­gyobb a fegyelem, a szerve­zettség, folyamatosabb az anyagellátás, a gépéket, a berendezéséket jobban ki­használják. Vagyis felszínre kerül a sokat emlegetett bel­ső tartalékok egy része. Le­het és érdemes azt az esz­tendő minden napján újból és újból felszínre hozni és hasznosítani. Kovács József Magányos középkorúak A kaposvári fiatalasszony jánt már a megyei és a La- tinca művelődési központban szervezett magányosok klub_ jában. Nem érezte ott jól magát. Idős emberek men_ nek oda főleg, szórakozni szeretnének és koruk meg­szabta emberi szót, progra­mokat akarnak. Olyan dol­gokról beszélgetnék, amelyek kétségkívül feloldják az idő_ sek magányérzetét, ez azon­ban aligha érdekli az egye­dül élő magányosokat. Sokan vannak ilyenek. Házasságük vakvágányra szaladt, elváltak. Egyedül maradtak. És senkinek sem tetszik a magány. Mit tehet az, aki vágyik még a pár­kapcsolatok igazi ^ emberi szépségére, s elég erőt és ön_ bizalmat érez, hogy új kap­csolatot keressen, de keres­nie nagyon ndhéz. Ennék nincs formája, tere. Hová mehetne a harmincon felüli, de negyvenen még jóval in­nen levő, csinos fiatalasz- szony, akinek két kicsi gye­rekről kell gondoskodnia? Ellátásuk, nevélésük kétem_ bernék is épp elég. Mosni, főzni kell tójuk, óvodába- iskolába küldeni őket, hét­végenként moziba, kirándu­lásra vinni a gyerekeket. S még ott van a munkahely, ahol szintén fokozott helyt­állást kívánnák tőle. Ma­rad-e ideje önmagára, kap­csolatok építésére? Nemigen. Olyan elvált asszonnyal is beszéltem, aki három éve — amióta férj nélkül él — csak a gyerekeivel ült moziban, csák gyerekfilmeket llátott, pedig nagyon szereti a film­művészetet. De nem hagy­hatja magára a két kicsit. A fiatalabbik roppant ele­ven, már kétéves korában fölmászott a szekrényre, s most éppen nagycsoportos... Ismerek elvált férjet: a szo­morú aktus önbizalmát tör­te ketté, jóvátéhetetlenül ká­rosodott kapcsolatteremtő képessége. Az italba mene­kült. Hová ment volna meg­értő szóért, hol gyógyítgatta volna az elromlott házasság­ban kapott mély sebeit? Ma a magányos középko- rúaknak kínzó egyedüllétük föloldására rendkívül kicsi a lehetőségük. Ez bizonyos mértékig együtt jár a váro­siasodás erőteljes kibontako­zásával. Nagyvárosban az ember jobban érzi, hogy el- személytélenedik, kevesebb az ismerőse, kapcsolatai el­sősorban szakmaiak, mun­kahelyhez kötődők. Az is­merkedésnek nincsenek fó­rumai, lehetőségei. Az alkal­mi ismeretségektől a leg­többjük irtózik, s nem .talál­ja föl magát. S a manapság általános egygenerációs, kis- családos életmód miatt is nehezebb a helyzet, a kis­gyerekeket nem lehet a nagy­szülőkre hagyni. S a magá­nyos középkorúak csendben irígylik a fiatalokat, akiknék ott a diszkó, a diákbálok ezer alkalma s a kötöttségektől mentes szabadidő. Az ország több városában már működnek társikereső- klübok. Ezek a magányos középkorúakat tömörítik. Jó programokkal, a gyerekek felügyeleténék megszerve­zésévéi — szép sikerekkel. Kaposváron, sajnos, nincs ilyen. A megyei művelődési központban már tervezget­ték egy klub megalakítását, de egyelőre várniuk kell, helyhiány miatt. A Latinra művelődési központiban sincs ilyen, mert — mint mond­ják — „egyélőre nincs rá igény”. Pedig dehogy nincs! Csak a szemnek kellene tó- nyílnia. Cs. T. SZÁZ HELYETT HARMINCÁN Most éppen hegynek föl A cím a Május 1. Ruha­gyár öreglak! telephelyének helyzetét jellemzi. Hogy az 1968-ban alakult varrodáról így beszél a telep vezetője, Tamács Miklós, annak az az oka: ez idő alatt többször is veszélyben volt az itt dolgo­zó asszonyok további mun­kája. — Háromszor akartak megszüntetni bennünket — mondja a telepvezető. — Azt szerették volna, ha az asz- szonyok bejárnak Marcaliba dolgozni. Erre persze nem voltak hajlandók, hiszen nem azért jötték ide, hogy mégis el .kelljen .menniük a falu­ból. Most körülbelül harmin­cán vagyunk, de voltunk már százan is. Akikor két mű­szakban dolgoztunk. Jelen­leg előfordul, hogy az egyet sem tudjuk kitölteni. Ahol nők vannak, számolni kell a gyessel és a gyerekek meg­betegedésével: in ekünk is 12 gyeses dolgozónk van. A munkának azonban a hiányos létszámmal is men­ni kell. A hosszú csarnokban két sorban, azaz „két szala­gon” készülnek a különböző felsőruházati termékek: most épp a téliesített orkándzse­kik és más kabátok. — A minőséggel nincs baj. Akik itt vannak, jól. dolgoz­nak — mondja Sutyor Já nosné meós, aki tíz éve van itt. Rajta kívül még körül­belül tízen kezdték vele együtt. — Kiszabva kapjuk meg az anyagot és az úgy­nevezett végmunkákat is az anyavállalatnál végzik el, ott fejezik be az egyes ruhada­rabokat. A Május 1. Ruhagyár egyik legkisebb üzemében az idén eddig több mint 14 és fél ezer kabátot varrtak. — Egy kicsit el vagyunk maradva — nyugtázza a tényt a telepvezető —, de nem annyira, hogy az év vé­géig ne tudjuk behozni. Va­lamivel több mint 2000 ka­bát összeállítása vár még ránk, s azt meg is tudjuk csinálni. Szabály- tervezet a gyógy- ellátásra Az Egészségügyi Miniszté­riumiban készül a közgyógy­ellátásra vonatkozó új jog­szabálytervezet. Mint az MTI munkatársát a minisztérium illetékesei tájékoztatták, a tervek szerint várhatóan díj­talanul látják el majd gyógy­szerékkel és gyógyászati se­gédeszközökké! az alacsony nyugflíjú lakosokat is. Vagyis lehetővé tesZik, hogy ne kelljen fizetniük a gyógysze­rékért és a gyógyászati se­gédeszközökért azoknak a nyugdíjasoknak, akiknek a havi jövedelme nem több a minimális nyugdíjnál.. A most érvényes jogsza­bályok értelmében csak az állami gondozott kiskorúak, a rendszeres szociális se­gélyben, a hadigondozottként pénzellátásiban részesülők, valamint a velük együtt élő házastársuk, kiskorú gyerme­keik jogosultak erre a ked­vezményre. Ugyancsak már régébb óta térítés nélkül kapnak gyógyszert és gyógyá­szati segédeszközt a sorka­tonák segélyezett családtag­jai. Jelenleg összesen mint­egy 200 ezer lakos részesül rendszeres szociális ellátás­ban és ennek járulékaként közgyógyellátásban. Az alacsony nyugdíjjal rendelkezők közül sokan igé­nyelnék és kapnak rendkívü­li segélyt évente, egy vagy több ízben. Szociális ellátást élveznek tehát ők is, viszont ingyenes .gyógyszer eddig nem illette meg őket, pedig többségük rászorul erre. Ez a helyzet indokolja, hogy közgyógyellátásban részesít­sék az alacsony nyugdíjú la­kosokat lis. Az intézkedés előrelátha­tóan a következő évben szü­letik meg. Szabadidőpark épül Kaposváron Szervezik a társadalmi munkát Az elképzelés a városi pártértekezleten hangzott el Kaposvár tanácsélnökének felszólalásában: épüljön a Béke utca északi oldalán, a Sáév irodaháza és a lakóte­lep között egy hatalmas parik. Ez alkalmat ad a la­kosságnak, a vállalatoknak a nagy értékű társadalmi mun­kára. Azóta elkészültek a 2,7 holdas park tervei, s most már megkezdődhet a társa­dalmi munka. Ez indokolta, hogy a városi tanács megbe­szélésre hívja össze azoknak a szerveknek és vállalat ok­nak a képviselőit, amelyek különösen sokat tehetnek a tervek megvalósításáért. Farkas István, a városi ta­nács általános elnökhelyette. se ismertette a tegnapi meg­beszélés résztvevőivel mi­ként kívánják zöldterületté, szabadidőteleppé alakítani e gazos, rendetlen területet. Vonzó és szép lesz a ligetes park. Néhány sportlétesít­mény is helyet kap itt, A számítások szerint há­rom-négymillió forintra rúg, ha mindent pénzért csinál­tatják meg. Az összeget azonban nagymértékben csökkentheti a vállalatok, a lakosság, a 'katonák társa­dalmi munkája. rosi úttörőelnökség elképze­léseivel is megegyezik a sza­badidő-telep kialakítása, mi­vel méltó születésnapi aján­dékot szeretnének az úttörő- szövetség megalakulásának 40. évfordulójára. A KISZ- esek, az úttörők jövőre a fü­vesítésben, a faültetésben vállalnak részvételt. A Ha­zafias Népfront városi bi­zottsága ígért harmincezer forint értékű díszcserjét, díszfát. A városi úttörőel­nökség .benevez a KISZ Központi Bizottságának a szabadidőpark kialakítására meghirdetett pályázatára is. Ez százezer forintos támoga­tást hozhat. Az első felajánlások sokat segítenek a tervek megváló- sí fásában. Az induláshoz azonban még nagy szükség van arra, hogy a DRW üzemigazgatósága, a Volán 13. sz. Vállalata, a Tanép is részt vegyen a most kezdődő tereprendezésben és a hulla­dék díszámításában. A váro­si tanács vezetői épp ezért folytatják a nagy értékű .tár­sadalmi munka szervezését. L. G. Konzervellátás Zavartalan, kiegyensúlyo­zott ellátást ígér télire a konzervipar; a feldolgozás fő szezonja befejeződött, s az üzemekben hozzáláttak a ki­sebb kereskedelmi egységcso­magok elkészítéséhez, össze­állításához. A gyáraknak ru­galmas üzletpolitikával sike­rült alkalmazkodniuk a rendkívüli esztendőhöz, ami­kor egy-egy zöldség-, illetve gyümölcsfaj hozamai között igen nagy különbségék mu­tatkoztak. A kiesett tételeket nagyrészt sikerült pótolni; ebben segített, hogy az ipar év közben is — alkalmaz­kodva a helyzethez — árvál­tozásokat hajtott végre. Kitűnő termést hozott a zöldborsó, a vártnál is na­gyobb kínálatot az üzemek fogadták. Hozzávetőleg 3000 tonnával több zöldborsót, „raktak el” a tervezettnél. Az áru minősége jó, s ez ja­vítja a külpiaci értékesítés lehetőségét is. Az átlagosnál jóval tovább tartotta magát a földeken a zöldpaprika, még októberben is nagy té­telekben szedték. így a fel- vásárlási előirányzatot mint­egy 50 százalékkal túlteljesí­tették. Ugyanúgy a vártnál többet sikerült átvenni a pa­radicsompaprikából, az érté­kes kertészeti áru a korábbi­nál nagyobb mennyiségben kerül majd a boltokba, ter­mészetesen tartósítva. A pa­radicsom év köziben nem bíz­tatott jó terméskilátással, ám a kedvező nyár vég|i, őszi időjárás végül is javított a hozamokon. Folyamatosan érkezett az üzemékbe a vöröshagyma és a gyökérzöldség, viszont gon­dok mutatkoztak az uborka felvásárlásakor. Az előirány­zottnak még a fele sem ke­rült le a földekről; a nö­vényvédelmi gondokat a ter­melőknek, úgy látszik, nem sikerült leküzdeni. Az ipar a felvásárlási árak emelésé­vel igyekezett fenntartani a termelői érdekeltséget, ám ez cSalk résziben sikerült. Mi­vel a savanyúságok gyártásá­hoz szükséges alapanyag je­lentős része nem állt rendel­kezésre, paprikával, céklával és zö ldparadiiicsom mai igye­keztek pótolni a hiányt. Min­dent egybevetve: az állami ijpar, amely a savanyúságok­nak mintegy 70 százalékát állítja élő, folyamatos ellá­tást biztosít. A gyümölcstermés hullám­zása is megmutatkozik az ipar kínálatán. A felvásár­lásnál nagyobb árat fizettek a sárgabarackért és a szil­váért és az átlagosnál töb­bet adták az őszibarackért is. Együttműködési szerződés A városgazdálkodási vál­lalat a szabadidőtelep főki- vitelezője és a munkák szer­vezője. Még az idén megkez­dődik a tereprendezés; sze­retnének elszállítani 1200 köbméter hulladékot a vál­lalatok segítségével. Ezután a locsolóvezeték-hálózat és a csapadékcsatorna, az utak megépítése következik. A Délviép és a Sáév fel­ajánlotta segítségét a köz­művek elkészítésében. A vá­Együttműködési szerződést kötött a Kaposvári Mezőgaz­daságii Főiskola a prágai Me­zőgazdasági Főiskolával. A két felsőoktatási intézmény kutatói a szarvasmarha-te­nyésztésben a különböző faj­tájú állományok húsmlinősé- gének megállapításához szük­séges módszerek kimunkálá­sában, a sertéstenyésztésben, a stresszérzékenységi teszt alkalmazásálban, a juhte­nyésztésben új típusú juhle- geltetési módszer kidolgozá­sában, továbbá a takarmá­nyokban előforduló toxikus anyagok hatásának vizsgála­tában működnék együtt. A kutatók, oktatók rendszeres tapasztalatcseréken számol­nak be egymásnak munká­júkról. Ezenkívül a jövő év­től megszervezik a hallgatók cseréjét is. A prágai Mezőgazdasági Főiskolával kötött együttmű­ködési megállapodásával to­vább bővülték a Kaposvári Mezőgazdaságii Főiskola kül­földi kapcsolatai. Az intéz­mény az utóbbi öt éviben egy bolgár, két jugoszláviai, két NDK-beli, egy lengyel és egy szovjet mezőgazdasági, állattenyésztési főiskolával, egyetemmel kötött kölcsönö­sen előnyös együttműködési szerződést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom