Somogyi Néplap, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-12 / 265. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP]A XLI. évfolyam, 265. szám Ára: 1,80 Ft 1985. november 12., kedd Fehérbe öltözött a Dráva-part Leesett az első hó Tegnap reggel leesett az első hó megyénk déli részén. Barcs környékére „meglepetésszerűen” ér­kezett a mindent fehér takaróval borító tél: reg­gel még haivas esőre éb­redtek a város és kör- nyéikének lakói. Tizen­egy óra tájban égzengés és villámlások közepette csapott át a havas eső igazi hózáporba, s nem egészen fél óra alatt tel­jesen fehérré varázsolta a -tájat. Délután már négy-öt centiméteres hó- takaró borította a föl­det és — elsősorban a mellékútvonalakon — lassította a közlekedést. A hótakaró a megyeszék­hely felé vékonyodott, s a kaposváriak -már csak a vidékről érkező gépko­csik, vasúti vagonok te­tején találkoztak a tél nyomaival. A megye déli részén viszont igazi tél volt. Szülök és Kálmáncsa környékén még az erdők vadjait is kiűzte a hó a szántóföldekre: őzcsor­dák legelésztek a sűrű hóesésben, a vetéseken. Tegnap délután Bar­cson — a gyerekek leg­nagyobb örömére — elő­került már néhány szán­kó is. A Dráva-part érintetlen fehérsége pedig a tél igazi képét idézte. Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését november 12-re összehív­ták. A Politikai Bizottság javasolja a Központi Bizottságnak, hogy vitassa meg az időszerű nemzetközi kérdésekről, valamint a VII. ötéves népgazdasági terv irányelveiről szóló előter­jesztést. Magyar—szovjet orvosi napok Magyar—szovjet orvosi napok kezdődtek hétfőn Budapesten, a- Szovjet Kuk fúna és Tudomány Házában. A Magyar Tudományos Akadémia, s a Magyar Or­vostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetsége két­napos tudományos tanácsko­zásán neves magyar és szovjet onkológusok ismer­tetik kutatásaik legújabb eredményeit, a daganatos betegségek diagnosztizálásá­nak és gyógykiezeOlésénlek le­hetőségeit. A megnyitó ülé­sen részt vett Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhe­lyettese is. Medve László egészség- ügyi miniszter megnyitó beszédében hangsúlyozta: a szovjet egészségügy fejlődé­sének, az egészségügyi háló­zat szervezetének, és műkö­désének megismerése, ta­pasztalatainak alkalmazása az elmúlt évtizedekben ha­záinkban jelentősen hozzájá­rult az egészségügyi hálózat kialakításához, fejlődéséhez. Megteremtődték az együtt­működés szervezeti keretei, kialakult az információk, a tapasztalatok kölcsönös cse­réjének szervezetrendszere. Ennek eredményeként az intézetek együttmunkálko- dásuk során sikeresen oldok tak meg fontos feladatokat a szív és érrendszeri meg­betegedések, a rosszindulatú daganatok, az anya- és gyer­mekvédelem, egyes betegsé­gek gyógykezelése és meg­előzése, valamint az alapku­tatások területén. Most ké­szülnek az 1986—1990 évek­re szóló kétoldalú orvostu­dományi együttműködés megbeszélésére. Nem vélet­len — mondotta —, hogy az első szovjet—magyar orvos­napok témája az onkológiai betegségek, hiszen ez a be­tegségcsoport országunkban is a legsúlyosabb egészség­ügyi problémák közé tarto­zik. Köszöntötte a tanácskozás résztvevőit Berend T. Iván, a Magyar Tudományos Aka­démia elnöke és Szécsény Andor, a MOTESZ eliijöke is. Ezután Nyikoláj Blohin, a Szovjetunió Orvostudományi Akadémiájánák elnöke — a tanácskozásra hazánkba ér­kezett szovjet orvosküldött­ség vezetője — tartott elő­adást. Nagyra értékelte a magyar—szovjet orvostudo­mányi együttműködés ered­ményeit. Előadásában tájé­koztatta a résztvevőket a szovjetunióbeli onkológiai kutatások és a daganatos betegek ellátásának helyze­téről. Elmondta, hogy ta­pasztalataik szerint a leg­hatásosabban úgy lehet küzdeni e betegségek ellen, ha megelőzik a danatatok kifejlődését, illetve kezdeti állapotukban felismerik, és gyógyítják azokat. Szólt ar­ról, hogy a Szovjetunióban miként szervezték meg a lakosság szűrővizsgálatait és statisztikai adatokkal szemMItette a rákellenes küzdelem eredményeit. Eckhard Sándor akadémi­kus, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója a ma­gyarországi rákellenes küz­delemről szólva előadásában hangoztatta, 'hogy a nőgyó­gyászati rákszűrés feltételed létrejöttek, így lehetővé vált, hogy a veszélyeztetett — 20—60 éves — nők két­évenként egyszer cytolőgiai vizsgálattal kiegészített rák­szűrő vizsgálatban részesül­jenek. Ma a Magyar Tudományos Akadémia székházában foly­tatják a tanácskozást a ma­gyar és a szovjet szakem­berek. Javaslatok a fórum előtt A Budapesten tanácskozó európai kulturális fórum e héten is bizottságokban folytatja munkáját. A részt­vevők az irodalom, a műfor­dítás, a könyvkiadás kérdé­seiről, valamint az egymás kultúrájának jobb megisme­résével, a kulturális örök­séggel, az európai kultúra sokszínűségének és eredeti­ségének megőrzésével össze­függő elvi és gyakorlati kérdésekről tanácskoznak. Az MTI munkatársának értesülései szerint a buda­pesti fórum eddigi munkájá­ban mintegy 200 együttmű­ködési javaslatot és ellkép- zélést ismertettek, közülük hatvanat hivatalos formá­ban terjesztettek elő. Szá­mos küldöttség állást fog­lalt amellett, hogy most már kezdődjék meg az elő­terjesztett javaslatok érde­mi feldolgozása és összegzé­se a tanácskozás eredmé­nyeit rögzítő írásos doku­A béke esélyei Az enyhülést várja az amerikai közvélemény Az US. News and World Report című lap megrende­lésére elvégzett közvéle­ménykutatás adatai szerint a megkérdezett amerikai ál­lampolgárok 63 százaléka azt reméli, bogy a közelgő genfi csúcstalálkozó eredménye­ként csökkenni fog az atom­háború veszélye. Ezzel kapcsolatban a Prav­da washingtoni tudósítója 'megállapítja: az amerikaiak többsége azt várja a magas szintű szovjet—amerikai ta­lálkozótól, hogy a fegyver­kezési verseny alábbhagy, a jószomszédi viszonyok és a béke esélyei javulnak. A közvéleménykutatás ada­tai különösen érdekesek, ha tekintetbe vesszük, hogy az amerikai kormányzat milyen nagy erőfeszítéseket tesz az Egyesült Államok lakosságá­nak a genfi találkozóra való „felkészítése” érdekében. A Fehér Ház, vagy a külügy­minisztérium magas beosztá­sú képviselői, a szövetségi hatóságok illetékesei nap mint nap igyekeznek kéte­lyeket támasztani a tárgya­lások hasznosságát illetően, gyengíteni a Szovjetunió épí­tő szellemű álláspontjának hatását. A genfi csúcstalálkozó ki­menetele azon múlik, hogy mindkét fél kész-e a komp­romisszumokra, mivel csakis ezen a módon lehet bármi­lyen megállapodást elérni — nyilatkozta a Pravda wa­shingtoni tudósítójának a SALT—ill. tárgyalásokon részt vett amerikai küldött­ség vezetője, Paul Wamke. Ez az egyetlen lehetőség arra, hogy teljesüljenek az emberek millióinak vágyai — jegyzi meg a Pravda washingtoni tudósítója. menitum előkészítése érde­kében. A javaslatok közül nagy visszhangot keltett az, amely indítványozza, hogy buda­pesti székhellyel Bartók Bé­la nevét viselő folklór kuta­tó központot hozzanak lét­re. Elhangzott olyan elgon­dolás is, hogy a magyar fő­városban létesítsenek kultu­rális alapítványt a konti­nens kulturális együttműkö­désének előmozdítására. A fórum munkáját élénk vitaszellem, ugyanakkor őszinte légkör, az együtt­működés elősegítésének szándéka jellemzi. Elkészült a kaposvári Csiky Gergely Színház felújítási terve A Színházi Dolgozók Szak- szervezete hétfőn a Fészek Művészklubban tartotta szakmai küldöttértekezletét. A tanácskozás résztvevői megvitatták a Színházi Dol­gozóik Szakszervezete elnök­ségének ötéves munkájáról szóló írásos jelentést, vala­mint Lampl Lajosnak, a szakszervezet titkárának szóbeli kiegészítését. A küldöttértekezleten az intézményi demokrácia to­vábbfejlesztése, a szervezeti élet kérdései mellett mind az előadók, mind a hozzászólók kiemelten foglalkoztak a művészetpolitikai elvek gya­korlati megvalósításának le­hetőségeivel és problémáival, valamint a színházi gazdál­kodással összefüggésben az élet- és munkakörülmények alakulásával. A színházművészetben végbemenő változásokról szólva elhangzott, hogy a magyar színházi világ nyi­tottsága mellett kialakuló­ban van az egészséges arány­érzék a „mit és hogyan ját­szanak” kérdésében. Az utóbbi években a kísérletező kedv fenntartása mellett si­került a közönség igényeinek • megfelelni; nagyobb lehető­ség volt az új magyar drá­mák születésének és bemuta­tásának ösztönzésére. A szín­házi profilok kialakulása, stúdiószínházak létrejötte azt tükrözi, hogy a színház- művészetre az elmúlt idő­szakban a fejlődés volt jel­lemző. Természetesen ez nem jeleníti azt, hogy ez az idő­szak a magyar színházmű­vészetben problémamentes volt. A beszámolási időszakban Üj színház jött létre Nyír­egyházán, Zalaegerszegen, önálló színházzá vált a bu­dapesti Katona József Szín­ház és bef ogadó színház szü­letett Egerben. Befejeződött a dehreoeni Csokonai Színíház, befejezés előtt áll a szegedi Nemzeti Színház rekonstrukciója, megkezdődött a veszprémi Petőfi Színiház teljes felújítá­sa; elkészült a József Attila Színház, a gyermekszínház, a kecskeméti Katona József Színház és a kaposvári Csiky Gergely Színház szakaszos felújítási terve. A szakszervezet az elmúlt évek i tapasztalatai alapján úgy ítélte meg, hogy felül kell vizsgálni a színházak támogatási rendszerét. Az állami támogatás befagyasz­tása ugyanis a már korábbam meglévő anyaigi gondok to­vábbi elmélyüléséhez veze­tett. Ezért vált szükségessé a színházi gazdálkodás korsze­rűsítése, amelynek lényege olyan keretjogszabályok lét­rehozása volt, amely felol­dotta a korábbi túlszabályo­zottságot, az unif.ormiizáltsá_ got. E jogszabályok érvénye­sítése napjaink és a jövő feladata. A Színházi Dolgozók Szak- szervezetének elnöksége az elmúlt öt óv eredményeit és a még megoldásra váró gon_ dókat számba véve határozta meg további feladatait. A küldöttértekezleten, húsz résztvevő kért szót. A vita után megválasztották a Szín­házi Dolgozók Szakszerveze­te 15 tagú elnökségét. Azel_ nőik Horváth Sándor, a Jó­zsef Attila Színház művésze lett. Folytatják a „csipke- házak” építését Egerszegen Megkezdték Zalaeger­szegen a „csipkeházak” építésének második üte­mét. A város díszterét északról lezáró épület­tömbben a 174 lakás mellett üzletek és ven­déglátóipari egységek kapnak helyet. (MTI-fotó: Czika László)

Next

/
Oldalképek
Tartalom