Somogyi Néplap, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-11 / 264. szám
1985. november 11., hétfő Somogyi Néplap 3 A BESZÁMOLÓ TAGGYŰLÉSRE KÉSZÜLVE Az éves beszámoló taggyűlések mindig jelentős eseményei a pártéletnek. Az alapszervezetek vezetőségei egy év munkájának legfőbb jellemzőiről adnak számot. A tagság érvényesítheti a szervezeti szabályzatban biztosított jogát, megvitatja és véleményezi választott vezetőségének munkáját, meghatározza további bizalmának feltételeit. A beszámoló taggyűlésék sohasem csak a végzett munka számvetése, leg- álálbb annyira fontos szerepük van a feladat megjelölésében, az előretekintésiben is. A konkrét körülményektől, az alapszervezet helyzetétől függően az irányító párt- szervek külön iís felhívhatják a figyelmet a taggyűlés egyik-másik [tartalmi kérdésére. Jogaikkal élve tanácsot adhatnak: milyen fontosabb politikai gondolatok jegyében készítsék elő és szervezzék meg a taggyűlést. Ez azonban nem menti föl az alapszervezeti vezetőséget azon kötelezettsége alól, hogy saját viszonyaikat alaposan felmérve önállóan próbálják meghatározni és kialakítani azokat a főbb kérdéseket, amelyekkel foglalkozniuk kell. A pártkongresszus szellemében Függetlenül az egyes alapszervezetek konkrét viszonyaitól vannak bizonyos általános feltételek, amelyeknek lényegi hatásuk alól semmiképpen sem vonhatják ki magukat, tanulságaikkal mindenképpen számot kell vetniük. Ilyenek voltak azok az országos társadalompolitikai jellegű események, amelyek a múlt év folyamán fontos szerepet játszottak minden alapszervezet életében. A tapasztalatok alapján nagyjából kirajzolódik, hogy milyen főbb politikai gondolatok jegyében készülnek az alapszervezetek az idei beszámoló taggyűlésre. Első helyen említendő ' a XIII. pártkongresszus, aimely- lyel bizonyos összefüggésben mint az év legfontosabb politikai eseményével minden beszámoló taggyűlésen foglalkozni kell. Például úgy, hogy az alapszervezet tagsága milyen módon kísérte figyelemmel a kongresszus tanácskozásait, hogyan fogadta határozatát, helyileg mennyire jellemző az elvi egyetértés és egység a párt politikai lirányivonalávál. Üjbóli állásfoglalást érdemel az is, hogy az alapszervezet menynyire volt képes a helyes politikai következtetések levonására a kongresszus határozatából adódó konkret gyakorlati feladatokra. Az eltelt nyolc hónap elegendő volt arra, hogy lássák: az alap- szervezet vezetősége mennyire végzi ennek szellemében munkáját, hol és milyen irányban kellene erősítenie vagy változtatnia a dolgok menetén. Általános következtetések Ez az esztendő nem szűkölködött egyéb jelentős politikai eseményekben sem: országgyűlési képviselő- és tanácstagi választások (az új választójogi törvény alapján első ízben), az új vállalati irányítási rendszerre való áttérés kezdete, szakszervezeti választások, a népfrontkongresszus előkészítése, a telepü- lésf e j Lesztéssel kapcsolatos politikai feladatok... Mi tartozik ezekből a beszámoló taggyűlésekre? Az mindemképpen, hogy a jelentős politikai eseményekből adódó pölitikai feladatokkal hogyan tudott megbirkózni a vezetőség, milyen színvonalon szervezte a munkát. Nem kisebb jelentőségű az sem, hogy e kampányokból milyen általános következtetések vonhatók le a politikai munkára, milyen főbb tanulsággal szolgálnak a következő időre. Válaszol: a pártszervezet Az idei taggyűlésnek is visszatérő témája a vállalati, illetve intézményi álaptevé- kenységgel összefüggésben végzett politikai munka értékelése. Az alapszervezetek többsége a termelésben működő üzemi pártszervezet, Természetes, hogy itt nagy figyelmet szentelnek a termeléssel, a gazdálkodással kapcsolatos politikai kérdéseknek. Anélkül, hogy a taggyűlés a termelési tanácskozás szerepét vállalná magára, bizonyos alapvető összefüggéseket érintenie kell. Például a iterv- és a tényszá- mok összevetéséből adódó politikai 'következtetéséket, kiket milyen mértékben illet elismerés az eredmények érdekében tett erőfeszítéseiért, illetve hogyan vetődik fel á mulasztásokkal kapcsolatos politikai felelősség. Mi múlik egy-egy kollektíván a tartalékok ki nem aknázásában, Illetve milyen feltételekkel realizálható az előrelépés? A pártszervezetnek mely területeken kellene kezdeményezőbben fellépnie az eredményes gazdálkodás érdekében? Egyáltalában: a pártszervezet számára mikor, milyen pontokon öltenek a gazdasági kérdések politikai jelleget? Ennek felismerésében menynyire áll az alapszervezet hivatása magaslatán? E kérdésekre a beszámoló taggyűlésnek kell válaszolnia, nem elvont formában, hanem annak a konkrét gyakorlatnak a tükrében, amely a múlt évben jellemezte az alapszervezet tevékenységét. Eszmei és politikai tisztánlátás Társadalmi-gazdasági éle- tün'kne az utóbbi időkben nem kevés új mozzanata van. Ezék jó része sok tekintetben újszerű megközelítést, szemléletet kíván a párttagoktól is. Ez nem alakul ki máról holnapra. A kérdések elvi tisztázásának elhanyagolása vagy mértéktelen elhúzódása sok zavarnák, eszmei tévelygésnek lehet a forrósa. A taggyűlésen célszerű szólni arról is, hogy az alapszervezet vezetősége mennyire szentelt figyelmet erre a feladatra, elég kezdeményező volt-e és kellő aktivitást tanúsított-e a párttagok eszmdi-politikai tisztánlátása érdekében. A tapasztalatok alapján hol és milyen módon kellene javítani a pártalapszervezet politikai- ideológiai munkáját? Mi az, amit önerőből tehet és mely területeken szorul az irányító pártszervek nagyobb segítségére?-E kérdéskör a legközvetlenebbül kapcsolódik a párt- szervezet politikái befolyásának alakulásához. Kiegészül azzal, hogy az alapszervezet kommunistái milyen meggyőződéssel állnak ki a párt politikája mellett, milyen színivonalon .közvetítik a pár- tonkívüliek körében. A beszámoló taggyűlés legfontosabb politikai gondolatköréhez tartozik a pártszervezet politikai befolyásának vizsgálata, reális megítélése — ez szolgálhat alapúi, útmutatóul a további teendőkhöz. Rákos Imre Áz ipar és a mezőgazdaság új tartalmú kapcsolata Útkeresés közben Unescoülésszak után A haladó közvélemény számára összességében pozitív eredményekkel zárult az Unesco közgyűlésének Szófiában megrendezett ülésszaka — mondotta Nagy Péter, Magyarország állandó Unescotoeli képviselője. Ez volt az első ülésszak, amelyet az amerikai kilépés óta tartottak. A Szófiában megrendezett tanácskozást olyan sajtókampány előzte meg, amelyet nagy nyugati tömegtájékoztató eszközökben [bontakoztattak >ki az Unesco ellen. Azt remélték, hogy az ülésszakon más országok is követik az amerikai példát. Ez nem következett be, bár Nagy-Britannia és Szingapúr jelezte, hogy 1986-tól nem kíván részt venni a szervezet munkájában — mondotta a magyar Unesco-képviselő. Az ülésszak minden határozatát közmegegyezéssel fogadták el, ami nem jelentette az elvek feladását, hiszen mint a határozatokban is tükröződik csaknem 160 kormányküldöttség megerősítette mindazokat a humanitárius és progresszív elveket, amelyek alapján az Unesco eddig dolgozott. A Szófiában megrendezett 23. ülésszak megerősítette a szocialista és a fejlődő országok szervezetén belüli akcióegységet, érdekazonosságát, amelyhez néhány semleges állam is csatlakozott. A mintegy öthetes tanácskozáson nemcsak a csökkentett összegű költségvetés felosztásáról döntöttek a résztvevők. Reformjavaslatokat dolgoztak ki és fogadtak el, elhatározták a létszám fokozatos csökkentését, a kilépett vagy kilépő államok jogállásáról is határoztak. Ez utóbbi lényege, hogy az Unesco-ból kilépett állam saját kérésére megfigyelőként képviseltetheti magát a szervezetben. Kétség nem férhet hozzá, hogy a szervezet — szűkített költségvetése ellenére is — életképes, valamennyi nagy programja életben tartható és folytatható. Nem kaptak általános jóváhagyást azok a nyugati kezdeményezések, amelyek az Unesco politika-mentessé tételét, puszta segély-szervezetté változtatását célozták — emelte ki a magyar Unesco-képviselő. Alacsony vízállás Az őszi csapadékszegény időszakban, szeptember óta, kisebb ingadozástól eltekintve folyamatosan apadt a Duna. Az alacsony vízállás miatt a MAHART október vége helyett már szeptember 27- én kénytelen volt leállítani a Budapest és Bécs között közlekedő szárnyashajókat. A gázlók különösen sok gondot okoztak a MAHART teher- hajóinak. Általában csak 50 százalékos terheléssel hajóznak. Nemigen van Somogybán olyan mezőgazdasági nagyüzem, amelyre elmondható: műszaki helyzete, technikai színvonala megfelel a kor követelményeinek. Nem véletlen, hogy a személyes beszélgetésektől a legkülönbözőbb hivatalos fórumokig gyakori és visszatérő téma a gépesítés. Legutóbb a tsz-szövetség megyei küldöttközgyűlésén — amikor a XIII. kongresszus határozataiból adódó feladatokról volt szó — elhangzott: az erőfeszítések ellenére nincs javulás a gépekkel, eszközökkel, berendezésekkel való ellátásban, a termelés folyamatossága érdekében rendkívül drágán kell üzemben tartahi elhasználódott eszközöket. A termelés növeléséhez, a gazdaságossághoz napjainkban elengedhetetlen a technikai színvonal emelése. E megállapítás igazát messizemenően alátámasztja egy elemzés. A VII. ötéves terv készítéséhez segítségképpen, a tsz-szövetség közreműködésével, számítógépes vizsgálatokat végeztek megyénkben, s ennék alapján tervváltozatokat dolgoztak ki. Az elemzés szöveges részében ilyen mondatok olvashatók: „a következő ötéves terv meghatározó, sarkalatos pontja a műszaki fejlesztés ... egyáltalán annak a mérlegelése, hogy hogyan tovább? A jövő mezőgazdasága szempontjából ez azt egyik legégetőbb feladat.” A szinte drámai hangvételű következtetésre azért jutottak a szakemberek, mert a számítógépes vizsgálatokból kitűnt, hogy a gépellátottság a szükséges szint alatt van. A kívánatos gépparknak csak 75—80 százaléka van meg az üzemékben. Tovább rontja a helyzetet, hogy ennek a gépparknak mintegy 45 százaléka teljesen elhasználódott. Egyenesen következik a két tényezőből, hogy a gazdaságok a szükséges munkáikat csak nagy nehézségek árán és költségesen, korántsem optimális időben és idő alatt tudják elvégezni. Ezek a technológiai hiányosságok rontják a hozamokat, csökkentik a jövedelmet. Most, a tervezés időszakában, érthető módon minden üzemben az egyik legfontosabb téma: miként, milyen módszerekkel lehet javítani ezen a helyzeten. A feladat valójában kettős. Egyrészt mennyiségileg kell pótolni amiben lemaradtak másrészt minőségileg is: emelni kell a műszaki színvonalat. Vagyis olyan eszközökre van szükség, amelyek minden tekintetben megfelelnek a technológiai követelményeknek. Ez utóbbi feltétel biztosítósa érdekében ez ideig egyedülálló és figyelemre méltó munka folyik az öreglaki Állami Gazdaságban. Olyan szakmai együttműködés van itt kialakulóban, amelynek fő célja: az ipar a mezőgazdaság igényeinek megfelelő eszközt gyártson. Az NDK-beli Tortschritt kombinát — amelynek nevét és gépeit jól ismerik hazánkban — egy évvel ezelőtt létesített együttműködési kapcsolatot az öreglaki gazdasággal. Ennek a kapcsolatnak az a lényege, hogy már a gép kifejlesztésének szakaszában a magyarországi viszonyok között folytassanak kísérleteket. Itteni termelési, éghajlati körülmények között szerezzenek tapasztalatokat, és hasznosítva a szakmai észrevételeket, ölyan gépet alakítsanak ki, amely megfelel a magyar mezőgazdasági nagyüzem követelményéinek. A törekvés, a szándék önmagában ,is dicséretes, végső hatását tekintve pedig mind a gyártó, mind a felhasználó számára ígéretes. A közelmúltban két új, még a kísérlet szakaszában levő gépről folytattak öreglakon eszmecserét — az együttműködés során első ízben — a legilletékesebbek, a Tortschritt cég, az NDK nagykövetsége, a MÉM, az Agrotek, a magyar termelési rendszerek képviselői. Két új, várhatóan E—524-as és E—530-as típusszámmal jelölt kombájn munkáját tanulmányozták a kukoricalbetakarí- tásban. Kötetlen, őszinte eszmecserén szót váltottak a tapasztalatókról, véleményt mondtak, kérdeztek és javasoltak. Természetesen nem csupán a holnapot szolgáló két új gépkonstrukeiőról volt itt szó, hanem a kapcsolatokat; az együttműködés javítását szolgáló módszerekről is. Az NDK-beli cég és az öreglaki Állami Gazdaság együttműködése, ez a rendezvény elsősorban azért érdemel figyelmet, mert új tartalmat ad a mezőgépgyártó ipar és a mezőgazdaság kapcsolatának. Olyan tartalmat, amely a korábbinál jobban szolgálja mindkét fél érdekét. S figyelemre méltó azért is, mert olyan időszakban alakul ki, amikor a mezőgazdaságban — s kivált itt, Somogy megyében, — kiemelt feladat a technikai színvonal fejlesztése. Az útkeresésben, a holnap feladataihoz szükséges feltételek megteremtésében fontos mozzanat az ipar és a mezőgazdaság tartalmi kapcsolatának szélesítése. V. M. Villanytűzhely Pápáról Érdekes megoldás Újpesti vásárcsarnok Piacokon szokatlan látvány az ilyen épület. Az újpesti István téri piac vásár- csarnoka most készült. A helyszínen öntött betonlábazat kör alakú betonkoszorújára az agárdi Agrökomp- íex ragasztott fatartóiból készítették a tetőtartó szerkezetet. Erre szegeitek a jelenlegi legfelső réteget, a deszkahéjat; arra majd pala vagy cserép kerül. Az építmény alatt virágpiac, az eresz közelében tizenegy kisebb pavilon lesz. A pápai Elekthermax gyárból a második félévben 3 ezerrel több villanytűzhelyet szállítanak a hazai üzleteknek, mint az első félévben, és hasonló arányban növelik az exportot is. Minderre azért volt szükség, mert a belföldi piacon hiánycikk a villanytűzhely és a gyár még az exportlehetőségeit sem merítette ki. A termelés növelésének^ feltételeit a többi között a Dunai Vasmű és a pápai Elekthermax között kialakult hatékony együttműködés teremtette meg. Az ennek keretében kifejlesztett jó minőségű, megfelelően zománcozható lemezből készítik az év második felétől a tűzhelyeket. Egyidejűleg a konstrukció-váltás is befejeződött: a hazai piacra már kizárólag azonos nagyságú, energiatakarékos tűzhelyek 'készülnek. A vállalat a jövőben biztonságosan ki tudja elégíteni a hazai vásárlók igényeit.
