Somogyi Néplap, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-07 / 262. szám

Fölavatták a tabi téglagyárat A befizetett díjakból a tudományos intézmények fejlesztési alapjait egészítik ki és meghatározott száza­lékos arányiban a nemesíté­sen, faj ta f e n n tartáson dol­gozókat is anyagi juttatás­ban részesítik. A MÉM-től kapót tájékoz­tatás szerint az országosan kifizetésre kerülő díjak ösz- szegében változás nem kö­vetkezeik be. Inkább arról van szó, hogy az összegek Az élelmiszeripar egyre nagyobb gondot fordít a Jobb mi­nőségű termékek előállítására. Ennek egyik útja — né­hány élelmiszernél — az ionizáló sugárzás alkalmazása. Az egészségre ártalmatlan eljárással elpusztíthatok a ká­ros mikroorganizmusok, a rovarkártevők Tíz diák továbbjutott Ki miben tudós ?-verseny megyei döntője A kaposvári Munkácsy Mi­hály Gimnáziumban lezajlot­tak a középiskolások Ki mi­ben tudós? vetélkedőjének megyei döntői. A Művelődési Minisztérium, a KISZ Köz­ponti Bizottsága, és a Ma­gyar Televízió ebben a tan­évben biológiából és törté­nelemből szervezett ver­senyt. Háromtagú zsűri bí­rálta el az írásbeli feladatla­pokat, illetve dolgozatokat. A biológia döntőn me­gyénk középiskoláiból össze­sen tizenhárom diák vett részt, közülük öten jutottak tovább az országos verseny­re. Sorrendben: Baráth Éva és Putorek Zita a Táncsics gimnáziumból, Oszvald Aida a Munkácsyból, valamint Somogyi Tibor és Bálint Le­hel, a fonyódi Karikás Fri­gyes gimnáziumból. Történelemből is az első öt helyen végzett diák kép­viseli majd megyénket az országos válogatón. Itt a ti­zennyolc résztvevő közül a következők voltak a legjob­bak: Szantner Gvörpyi, a ka­posvári Munkácsy, Varga Andrea, a Táncsics, Marosi András, a Munkácsy, Nyilas Péter, a siófoki Perczel Mór és Sólymos Gábor, a Tán­csics gimnázium tanulója. A tíz diákra még további selejtezők várnak. Végül a két tantárgyból a televízió nyilvánossága előtt mérik majd össze tudásukat az or­szágban a legjobb diákok. Hűtőszekrénygyár Kínába Napfény a hinta felett. Matej gyermekotthonban nevelke­dik apja iszákos életmódja miatt. Egy alkalommal meg­nyer egy nemzetközi rajzversenyt. Képének témája egy háromtagú boldog család, amelyre sugárzik a napfény... A csehszlovák tévéfilmet ma 15.30 órakor sugározza a Te­levízió 1-es programja Fajtahasználati díj — növénynemesítőknek A nemesített növényfajták után járó fajtahasználati díj fizetésének rendszerében változások következtek be — a MÉM ezzel kapcsolat­ban állásfoglalást adott ki. A jogszabály szerint a díj- té telek megállapításánál a köztermesztésben — a ter­melésiben — lévő, felhasz­nált mennyiségeket veszik alapul, megszüntetve azt a korábbi gyakorlatot, amely a nemesítő intézményeket, a fajtafenntairtó állomásokat csaknem kizárólag a szoro­sain vett alapanyag-előállí­tásiban tette érdekeltté. Az új növényfajták előál­lításával kapcsolatos szak­mai munka régebben gyak­ran a tudományos intéz­ményiben be is fejeződött; az új növény nem került kd a termelés gyakorlatába. Ennék több oka volt, egye­bek között az, hogy a kuta­tók érdekeltsége nem ter­jedt ki a termelőmunkára. A fajtahasználati díj rend­szerének módosítása éppen ezt a helytelen gyakorlatot szüntette meg. Érdekeltté tette a nemesíitőket és a faj- tafönntartóikat abban, hogy piiniél szélesebb körben használják az üzemek, a kistermelők nemesített mag- vaiikat. átcsoportosításával a gya­korlat megsegítésében leg­többet vállalókat juttatják nagyobb elismeréshez. A ki­fizetés rendszerét a gyakor­lathoz igazították abban a tekintetben is, hogy a ki­sebb jelentőségű és nem túlságosan nagy területen termesztett növényekkel foglalkozó tudományos kuta­tók nem kerülnek hátrány­ba azokkal szemben, akik történetesen a kiterjedten fölhasznált gabonák neme­sítésével foglalkoznak. Kellő arányok megállapításával megfelelő anyagi ellentétel­hez jutnak a viszonylag ki­sebb mennyiségiben forgal­mazott fajták kutatói, pél­dául a kertimagvak neme­si tői, vagy akár egyes ta­karmánynövények előállítói. Tegnap délelőtt munkás- gyűlésen avatta fel Zacco- mer János, a Somogy—Zala Megyei Téglaipari Vállalat igazgatója a csaknem száz­millió forintos költséggel felújított tabi téglagyárait. A rekonstrukciót követő avatáson jelen volt Nagy Ferenc, a megyei pártbizott­ság munkatársa, Teleki Sán­dor, a városi jogú nagyköz­ségi pártbizottság első titká­ra, Farkas István tanácsel­nök és Péter Gyula, a Tég­la- és Cserépipari Tröszt tervező irodájának vezetője. Az 1980-as évek elején világossá vált, hogy az el­avult technológia és a ne­héz fizikai munka miatt nem tudija feladatait telje­síteni a gyár. A rekonstruk­cióra készült program vég­rehajtása 1983. év augusz­tusában kezdődött. A tabi költségvetési üzem jó mun­kájának eredményeként az idei év július 2-án megkez­dődhetett a próbaüzem. Ta- bon ma már csak a tégla egységrakatokat készítik ké­zi erővel. Az anyagmozga­tás teljes körűen gépesített. Korábban hatszor vették kézibe a dolgozók az anya­got, amíg a kemencébe ke­rült, most csak a készter­mék osztályozása igényel fizikád munkát. A tegnap fölavaitott üzem háromezer négyzetméteres gyártócsar­nokában évi 12 millió kis­méretű tégla készül. A gép­sorok alkalmasak arra, hegy a piac változó igényeinek megfelelően más méretű terméket is készítsenek itt. Az építésben kiemelkedő munkát végzett dolgozók közül hárman Kiváló Mun­káért miniszteri kitüntetés­ben részesültek és hárman kaptak a tröszt vezérigaz­gatójától dicsérő oklevelet. Magyar hűtőszekrények gyártását készítik elő a Kí­nai Népköztársaságban. Az Lndustrialexport és a Jász­berényi Hűtőgépgyár a Kí­nai Nemzeti Gép- és Beren­dezés Export—Import Kül­kereskedelmi Vállalattal kí­nai igények alapján kifej­lesztett három Lehel hűtő­szekrény-típus gyártási jo­gának átengedéséről, vala­mint a gyártáshoz szükséges automata berendezések szál­lításáról irt alá szerződést. Az exportszerződés értéke meghaladja a 10 millió sváj­ci frankot. Az lndustrialexport a Ning-Bo városban felépülő, évi 300 ezer Lehel hűtőszek­rényt előállító üzem felépí­téséhez hat automata gép­sort, és egy több mérőhelyes automatikus mérőműszert szállít. Az üzem építését ma­gyar tervek és technológiai dokumentációk alapján — már a közeljövőben megkez­dik. A gépek üzembeállítá­sához is segítséget nyújtanak a magyar szakemberek, míg az építészeti munkát és a szerelést a kínai partnerek végzik. A gyártást a tervek szerint 1987. decemberében indítják. A kínai üzletemberek a hű­tőgépgyártás mellett más háztartási gépek gyártásában is keresik az együttműkö­dést. Az lndustrialexport már több műszaki ajánlatot dol­gozott ki — többek között hűtőkompresszor-, illetve mosógépgyár — komplett szállítására Úttörők a földrengés­károsultakért Szerdán délelőtt a berhi- dai tanácsházán Králifcné Cser Erzsébet, a Magyar Út­törők Szövetségének titkára és a gyűjtésben élenjáró négy úttörőközösség — a pé­csi Körösi Csorna Sándor, az újpesti Lakatos Béla, a má­tyásföldi Fekete István és a bácsalmási úttörőcsapat — képviselője 70 ezer forintot adott át — az augusztusi földrengés során súlyos kárt szenvedett hat idős ember­nek. A pénz az úttörőszövet­ség felhívását követően az első napokban érkezett, a ta­nulók a hulladékgyűjtő mun­kájából származik. Százezer tonna visontai lignit lakossági ellátásra Háztartási tüzelőként is országszerte kelendő a vi­sontai lignit A mátraaljai szénbányák Thorez bánya­üzeme ez év elejétől mosta­náig kereken százezer ton­nát szállított az eddig csak erőmű-fűtésre használt lig-' nitből a tüzép-telepeknek. Bekapcsolták a lakosság el­látásába az idén megnyitott bükkábrányi külszíni bányát is. Ebből és Visontáról az év végéig még várhatóan to­vábbi százezer tonna ligni­tet kapnak a háztartásokat ellátó tüzelőanyag-telepek. A minőség javítására töre­kedve mindkét külszíni bá­nyában osztályozót és törő­üzemet szereltek fel. Scott kapitány fia a Hortobágyon A Hortobágyi Nemzeti Parknak vendége volt sir Peter Scott, a világhírű ter­mészetvédelmi szakember, a hírneves sarkkutató fia. A településektől legtávolabb eső nagyiváni térségben sok ritka madár hagyományos útvonalán végzett megfigye­léseket, készített film- és fo­tófelvételeket. Szívátültetés Lengyelországban Jól érzi magát az a 62 éves lengyel paraszt, aki kedden új szivet kapott Katowicében. Szerda reggel felébredt, nor­málisan reagált a környezeti hatásokra, nem panaszkodott fájdalomra vagy légszomjra. A páciensbe egy balesetben elhunyt fiatalember szivét ültették be, mert már semmilyen más módszerrel sem lehe­tett volna meggyógyítani. A tízórás műtétet a katowicei vajdasági kardiológiai in­tézetben Zbigniew Religa vezetésével végezték el. Religa doktor a lengyel rádió riporterének adott nyilatkozatában ki­jelentette: a szívátültetések rendszeresítésére készülnek. Lengyelországban ez a második szívátültetés, az elsőt 1969-ben hajtották végre. Somogyi Néplap i XLI. évfolyam, 262. szám 1985. november 7., csütörtök Hegszűnt a nehéz fizikai munka Tarka sorok Párbeszéd — Mind okosabbak voltak, mint te, Paul, azok a férfiak, akikhez a házasságunk előtt férjhez mdhettem vol­na. — Azt elhiszem. Be is bizonyították... Csókok — Ha összeházaso­dunk, Egon, három he­lyen megcsókolhatsz. — Igen... És hol? — Velencében, Rómá­ban és Párizsban. Biztosítás — Kovács úr, nem akar biztosítást kötni a felesége bundájára? — érdeklődik a biztosítási ^ügynök. — Fölösleges: tegnap italáltam a szekrényben egy férfit, ő majd vi­gyáz rá! Családi béke — Mama, ez Edit, akit feleségül alkarok venni. — De hát ez a papa titkárnője, fiam! — Ne izgulj, marna. Ha nem venném el őt, akkor a papa faképnél hagyna •téged! Milliomos — Doktor úr, ha meg­gyógyulok, akkor 500 ezer dollárt ajándékozok új kórház céljára — közli ihlöröigve a beteg millio­mos. Néhány nap múlva az orvos összetalálkozik volt páaiensével. Sugárzik ró­la az egészség. — örülök, hogy kitű­nően érzi magát — mond­ja az orvos —, és most meg szeretném említeni azt a pénzt az új kórhá­zam számára, amelyet ígért. — Pénzt ígértem? — csodálkozik a milliomos. — Milyen súlyos beteg voltam! Még félre is be­széltem ... Szerelő — Végre-ívalaihára itt van! — sóhajt fel, ami­kor beállít a várva várt vízvezeték-szerelő. — Egy álló hete hívom magúikat... — Pardon, akkor rossz helyre jöttem — feleli a szerelő. — Az a bérlő, akihez ma kell mennem, •már hat hónapja telefo­nál. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának lapja Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Főszerkesztő-h.: dr. Kercza Imre Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár Pf. 31. 7401. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Telex: 13-360. Kiadja a Somogy Megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Telefon: 11-516. Postacím: Kaposvár, Pf.: 31. 7401 Felelős kiadó: Balajcza János w Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbe­sítő postahivatalnál, a hírlap- kézbesítőknél, a posta hírlap­üzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest V., József nádor tér 1. 1900., közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési dij egy hónapra 43 Ft, negyedévre 129 Ft, félévre 258 Ft. ISSN 0133-0608 Készült a Somogy Megyei Nyomdaipari Vállalat üzemében Kaposvár, Május 1. u. 101. Felelős vezető: Mike Ferenc igazgató

Next

/
Oldalképek
Tartalom