Somogyi Néplap, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-30 / 281. szám

2 Somogyi Néplap 1985. november 30., szombat CGT-KONGRESSZUS A vezető szerveik megvá­lasztásával pénteken véget ért a legnagyobb francia szakszervezeti szövetség, az Általános Munkásszövetség (CGT) 42. kongresszusa, amelyet Montreui'llben, a CGT székiházóiban tartottak hat napon át. Az ezer kül­dött a CGT főtiiktárává ismét Henri Krasuckit választotta. A küldöttek ezután meg­választották a 125 tagú vég­rehajtó bizottságot és a 18 tagú szövetségi irodát. A végrehajtó bizottságban 95 kommunista mellett 12 szo­cialista és 18 pártonkívüLi kapott helyet, a szövetségi irodába 9 kommunista, 2 szocialista és 7 pártankívüli került. Zárszavában Jean-Claude Laroze, a szövetségi iroda tagja felhívta a CGT másfél- milliós tagságát, hogy a kö­vetkező időszákban emeljék magasabb szintre a munkás­követelésekért folyó akciók színvonalát, magyarázzák meg a dolgozó tömegeknek a mai válság okait és leküzdé­sének módjait, erősítsék a CGT központjának helyzetét. A mindvégig lelkes hangu­latban folyó, parázs vitáktól sem mentes kongresszus az Intemacionale és a Marseil­laise eléneklésével ért véget. Belga kormányprogram A tizenöt mliniszterből és tizenhárom államtitkáriból ál­ló új belga kormány szemé­lyi .összetételében stem sok­ban különbözik az előzőtől. Egy-egy miniszteri vagy ál­lamtitkári változás legföljebb azt a törekvést tükrözi, hogy a flaimand—vallon, illetve a kormánykoalíciót alkotó ke- resztényszoéial ista-l iberális összetétel kiegyensúlyozot­tabb legyen. A programot illetően Mar­tens miniszterelnök a rádió­nak és a tv-nék adott első nyilatkozatában a korábbi politika folytatását hangsú­lyozta és azt, hogy kormánya személyi összetételében is a fokozott gazdasági szigornak kíván nyomatékot adni. A választáson megerősö­dött, de továhbra is ellen­zékiben levő szocialisták bí­rálják ezt a programot. A közvélemény az új kor­mánytól mindenekelőtt az aggasztóan megromlott köz­biztonság megszilárdítását várjla. Események címszavakban A hét három kérdése Elnökválasztást tartottak Hondurasban. Az Amerika-barát állam új elnöke januártól Jósé Azcona del Hoyo lesz. A képen (jobbról) egyik híve gratulációját fogadja (Fotó: AP—MTI—KS) Hétfő: A máltai túszdráma. — A liberális párt jelölt­je győzött a hondurasl választásokon. — Befe­jezte munkáját Budapes­ten az európai kulturá­lis fórum. Kedd: összeült a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa. — Gustáv Husák látogatá­sa az NDK-ban. Szerda: Gorbacsov beszéde a Legfelsőbb Tanács ülé­sén a szovjet—amerikai viszonyról. — Thatcher— Kohl találkozó London­ban, megbeszélések fő témája az amerikai űr­fegyverkezési program­hoz való csatlakozás. — tJjabb francia atomkl- sórtet. Csütörtök: Radzsiv Gandhi Indiai miniszterelnök vietna­mi tárgyalásait befejez­ve Japánba utazott. — A Palesztinái Felszaba­dítás! Szervezet bagdadi ülésén az ENSZ-határo- zatok elfogadásáról nyi­latkozott. — Líbia is csapatokat vont össze az egyiptomi határon. Péntek: A dél-afrikai kormány Zimbabwét fegyveres tá­madással fenyegette meg. — II. Hasszán ma­rokkói király tárgyalá­sai Párizsban. — Nagy- Brltannla visszautasít j a az ENSZ-nek a Falk- land-szigetekről szóló határozatát. Egy héttel Genf után milyen a szovjet—amerikai csúcstalálkozó visszhangja? A „hogyan tovább?” kér­dése tulajdoniképpen még nem vetődik, föl egy héttel a genfi szovjet—amerikai csúcstalálkozó után, de az is fontos tényező, hogy Moszk­vában és Washingtoniban ho­gyan értékelik Gorbacsov és Reagan tárgyalásait. Más­részt az sem közömbös, hogy milyen a világvisszhang Ke­leten és Nyugaton, Az SZKP Politikai Bi­zottsága, majd a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa is meg­vitatta a genfi megállapodá­sokat és a találkozóról ki­adott közös nyilatkozatot. Moszkvában főleg azt emel­itek ki: élvi jelentőségű ered­mény, hogy a szovjet és az amerikai vezető közös doku­mentumban jelentette ki: „a nukleáris háborút nem sza­bad elkezdeni!” A genfi ta­lálkozó olyan párbeszéd előtt nyitott utat, amelynek célja a szovjet—amerikai kapcso­latok és az egész nemzetközi helyzet javítása. Mihail Gor­bacsov a Legfelsőbb Tanács­ban elmondott beszédében értésre adta, hogy a Szovjet­unió igen hagy jelentőséget tulajdonít a következő csúcstalálkozónak. Washingtonban már azt számítgatják, mikor lenne a legkedvezőbb dátum erre, s a nyár elejét jósolják. Ké­sőbb már az USA-t elfoglal­ja a novemberi választások előkészítése. Mindenesetre Reagan elnök most hat nap­ra a kaliforniai Santa Bar­bara-! birtokára utazott, hogy kipihenje fáradalmait. Mint ismeretes, Genfben az elnök nem volt hajlandó le­Mősikvában kétnapos ülést tartott a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa. A képen: Mi­hail Gorbacsov, Andrej Gro- miko és a többi képviselő jóváhagyja Nyikolaj Rizs- kov (balról) miniszterelnök kinevezését mondani a „csillagháborús” elgondolásról, s ez meghiúsí­totta a konkrét megállapodá­sokat a valóságos fegyver­zetkorlátozásról. Hogy a szovjet és az amerikai ál­láspont több helyütt eltér, ezt Moszkvában nem drama­tizálják. Mihail Gorbacsov most azt mondta: léhetsége- sek kompromisszumos meg­oldások — de csak úgy, ha „légmentesen bezárják az aj­tókat” a fegyverk kozmosz­ba áramlása előtt. Meglehet, hogy még az aj­tók becsukódása élőtt akar Washington néhány szövet­ségese az űrtervek anyagi és technológiai előnyeiből ré­szesülni. Thatcher asszony és Kohl kancellár londoni 'tárgyalásain mindenesetre az erre való készség mutat­kozott me» ® Lehet-e Dél-Afriká- ban az erőszak eszkalációjá­ról beszélni? Napjainkban mind több áldozatot követel a dél-afri­kai apartheid-politika elleni küzdelem. Az ANC, az Af­rikai Nemzeti Kongresszus valaha úgyszólván erőszak- mentes harcot hirdetett csu­pán, ahogyan azonban a pre­toriai rezsim elnyomó intéz­kedései egyre kíméletlenebb formákat öltöttek, megke­ményedett az ellenállás is. A napokban például már aknák robbantak a dél-afri­kai fehérek gépkocsijai alatt az utakon. (A pretoriai ható­ságok azt állítják, a szom­szédos Zimbabwe fogadja be . az aknákat lerakó fekete partizánokat, s ezért kilátás­ba helyezték, hogy előbb- utöbb megtorló katonai tá­madást indítanak Zimbabwe éllen.) Emlékezetes, hogy Desmond Tutu, a Nobel-bé- kedíjjal kitüntetett anglikán püspök is az erőszak nélküli, politikai küzdelem mellett állt ki. Ügy látszik azonban, hogy előbb-utóbb az ő mér­Űjabb heves összetűzések voltak a héten Nyugat-Bejrútban különböző milíciák között. A kiégett gépkocsi előtt elha­ladó asszonyokat ábrázoló kép címe az is lehetne: Tájkép csata után (Fotó: AP—MTI—KS) a tömegek, és az ANC bal­szárnyán elhelyezkedő fekete politikusok is, akikor pedig a dél-afrikai polgárháború szélesebb méreteket ölthet. Nelson Mandelát, a hosz- szú-hosszú ideje bebörtön­zött ANC-vezetőt kiengedik-e a pretoriai urak? Ez a lehe­tőség akkor vetődött föl, amikor nemrég műtétet haj­tottak végre rajta, s a mű­tét után a felesége, aiki rég nem láthatta, fölkereshette a börtönben ... Meglehet, hogy az apartheid hívei a maguk hátvódíhiarcában ilyen enged­ménnyel is próbálkoznak. Az bizonyos, hogy a világ­ban a Dél-afrikai Köztársa­ság mind jobban elszigetelő­dik. Nem telik el egyetlen hét sem, hogy valamelyik nyugati ország ne rendeljen el — időnként csak jelképes jelentőségű— szankciót Pre­toria ell«n. ® Milyen politikai kö­vetkezményei adódtak a máltai túszdrámának? A gépeltérítések jó két év­tizedes 'történetének legvére­sebb esete volt az, amely a máltai La Valletta repülőte­rén ment végbe. A 60 halott, s magának a vérengzésnek a ténye megdöbbentette a nemzetközi közvéleményt. Az első visszhangokban az is kifejeződött (például az olasz belügyminiszter egy nyilat­kozatában), hogy az egyipto­mi kommandó rosszul elő­készített, elhamarkodott ak­cióiba bocsátkozott. Ennek azonban ellentmondott sok más vélemény: Reagan el­nöktől Thatcher asszonyon át egészen Jasszer Arafatig számosán helyeselték az egyiptomi ‘ hatóságok ke­mény föllépését. A Paleszti­nái Felszabadítási Szervezet teljesen elhatárolta magát a géprablóktól; a világsajtó egyébként úgy mutatta be őket, mint a PFSZ-ből rég kivált, felelőtlen terrorcso­port tagjait. Kairóban ugyanakkor Lí­biát tették felelőssé a történ­tekért. „Tripoli kezét” lát­ták a repülőgép-eltérítésben. Líbiában visszautasították a kairói vádakat, s azt állítot­ták, hogy azokkal csak egy Líbia elleni támadáshoz ke­res egyiptoma ürügyet. Az egyiptomi-líbiai határon mindkét oldalon csapatössze­vonások történtek. Az olasz rádió jelentése szerint a földközi-tengeri VI. amerikai flotta egységei a partokhoz közel járőröznek. Ismeretes, hogy Washingtonban az utób­bi években sokszor írták Lí­bia rovására Kadhafi anti- iimperialista nyilatkozatait és cselekedeteit; másfelől az is köztudott, hogy az ameri­kai—egyiptomi katonai együttműködés egyre szoro­sabbá lett, s legföljebb az Aohille Lauro-eset után je­lentkezett kölcsönös ellenér­zés Még egy nemzetközi hatá­sa lett a máltai túszdrámá­nak: a nyugati sajtó azt ál­lította, hogy Athén repülőte­rén szánhattak a gépre az eltérítők. Görögország eddig arabbarát politikát folyta­tott. A kormány lapja At­hénban most így írt: „A gö­rög népem úrrá lett a harag, hogy Görögország a terroris­ták csataterévé lehet, a gö­rög—arab barátság válsá­gos szakaszba sodródhat”. Pálfy József jj JAPÁN VASUTAK, TERRORISTA AKCIÓK Megbénult a forgalom Pénteken reggel Tokióban és környékén csajknem tíz­millió „ingázó” nem tudott eljutni munkahelyére, illet­ve diák az iskolába, mert szélsőséges elemek merény­letei következtében megbé­nult a vasúti közlekedés. A pályaudvarokon tömegek vá­rakoztak, a tokiói metróvo­nalakon tumultus keletke­zett, az autópályákon pedig forgalmi dugók alakultaik ki. volt útnak indítani járatai­nak többségét, s több he­lyütt leállt a szuperexpress- nek nejvezett Sinkanzen is. Az anyagi károk feliméré­se nem fejeződött be. A rendőrség a reggeli órákban negyvennyolc sze­mélyt letartóztatott azzal a váddal, hogy különböző vas­úti állomások környékén acélcsövekkel és botokkal felfegyverkezve gyülekeztek. Az egyik tokiói pályaudvar peronja A rendőrség gyanúja sze­rint a Csuikakuha nevű szél­sőbaloldali szervezet tagjai hét tartományban — több mint harminc helyen — a vasúti közlekedés biztonsága szempontjából nélkülözhe­tetlen kábeleket vágtak el, s állomásokat gyújtottak föl. Tokióban az egyik állomás teljesen leégett. A gerillák összehangolt akcióinak kö­vetkeztében a japán állam­vasutak Tokióban, Kiotóban, Osajkáiban, Hiroshiméban és számos más helyen képtelen A japán államvasutak ve­zetői és a hatóságok azon a vétemiényen vannak, hogy a szóbán fongó akciókat az ál­lamvasutak tervezett ma- gánikéZbeivétele miatti tilta­kozásul követték el. A kormány szigorú vizs­gálatot rendelt el. TOLLHEGYEN II. Hasszán marokkói király a minap egy (tévéinterjúban úgy nyilaitkozott, hogy Peresz lizraeli miniszterelnök találkozót kért tőle. A rabatt uralkodó hozzátette: „ha komoly javaslattal alkar előállni, akkor jöjjön és (találkozzunk!” Peresz még aznap kijelen­tette: „boldoigan találkozik a királlyal”. A világsajtó szenzációt szimatolt: hogy is ne, hiszen II. Hasszán az iszlám „parancsno­ka;”. Másnapra megváltozott a helyzet. A ki­rály Rabattban újabb tévéinterjút adott, most már francia újságíróknak, párizsi lá­togatása előtt. „Ha Peresz úrnak konkrét ajánlata van a rendezésre, tegye boríték­ba a javaslatát, és címezze meg az ENSZ főtitkárának!” Az Arab Liga elnöki tisz­tét is betöltő király hozzátette: csak az arabok párbeszédre való készségét akarta kifejezni. Két feltétellel lehetséges ez: a megszállt területek visszaadása, és a pa­lesztin nép önrendelkeziési jogának elisme­rése. Aligha valószínű, hogy az izraeli mányfő megelégszik a levélírással Yorkiba, ö szívesebben ment volna Rabatba is. A postabélyeg drágább, az útiköltség? kor­New akár mint Madridi döntés Ha nem vezetnek ered­ményre a kétoldalú tárgya­lások, a madridi kabinet egyoldalúan elhatározza a Spanyolországban állomá­sozó amerikai csapatok lét­számának csökkentését — jelentette ki Felipe Gonzá- lez miniszterelnök az ame­rikai jelenlétről kezdett tár­gyalások közelgő második fordulója előtt. Az 1953-ban kötött megál­lapodás érteimében' négy spanyolországi támaszponton mintegy 12 500 amerikai ka­tona állomásozik. A spanyol közvélemény már régóta kö­veteli létszámuk csökkenté­sét. Az AFP jól értesült forrá­sokra hivatkozva azt jelen­tette, hogy a spanyol—ameri­kai tárgyalások újabb fordu­lóját december 9—10-én tart­ják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom