Somogyi Néplap, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-29 / 280. szám

1985. november 29., péntek Somogyi Néplap 5 Lipidkiub Kaposváron A táplálkozás életünk fenntartásának egyik alapja. Napjainkra azonban az éh­ség csillapításának ebben az életfenntartó szerepében el­lentmondásos kettősség ala­kult ki: a táplálkozás már nemcsak létfenntartó, ha­nem falánk túlzásai miatt civilizációnk egyik legna­gyobb kórokozó tényezője is. E civilizációs betegségek — a szív- és érrendszeri betegsé­gek, az elhízás, a cukorbe­tegség, a magas vérnyomás, az érszűkület — szenvedő alanyait fogja össze, segíti előadásaival a megyei kór­házban működő lipidkiub. A felsorolt betegségek esetében a vér zsírtartalma megnő, ami elsősorban diétával be­folyásolható, A klub 1984-ben alakult, tagjai eddig öt alkalommal találkoztak, az előadásokat mindig a témához kapcsoló­dó ételkóstoló követte. Amint azt dr. Tóth Tibor dietetikus főorvostól, a klub vezetőjétől hallottuk, nagy sikerük van a kórházban szervezett dié­tás programoknak. A leg­utolsón 61 jelentkező vett részt, naponta 1200 kalóriát — diétás ételeket — fogyasz­tottak. A szakemberek által összeállított „menüt” a kór­házban kapták napi ötszöri étkezésre elosztva. Az ered­mény bebizonyította: az egészséges étkezés nem mennyiségi változást követel, hanem minőségit. A novem­berben befejeződött kúra résztvevői 5—6 kilogrammal könnyebben hagyták el a kórházat. A lipidkiub vendége dr. Rigó János professzor, az Országos Dietetikai Intézet igazgatója volt. Előadásában a vér zsírtartalmának rend­kívüli megnövekedése és a táplálkozás kapcsolatát ecse­telte. A felszabadulás előtti­hez képest indokolatlan mér­tékben megnövekedett zs tr­és cukorfogyasztás következ­ményeit valamelyest ugyan enyhíti a gyümölcsfogyasz­tás emelkedése, de kiegyen­líteni nem tudja. Az előadó tanácsai: étkezésünkhöz használjunk több olajat, ke­vesebb zsírt, több magné­ziumot tartalmazó táplálé­kot, kavesébb cukrot, vala­mint minél több diétás ros­tot. Előadását a húskombinát, a Balaton Fűszért, a tejipari vállalat és a Sütév árube­mutatója és ételkóstolója kö­vette. HÉTVÉGI jtájolÓ A falu és a téesz közművelődése A művelődési ház igazgatója a könyvtárossal a közműve­lődési tervről tanácskozik Somogysárd lakóinak szá­ma nem ért el a kétezret. A község híressége a ménes, ahol remek paripákat nevel­nek. Legendákról beszélnek az öreg Betyárcsárda falai. Szemben a téren a közmű­velődés otthona, pincéjében az ifjúságii klub. Az intéz­mény kulcsát az elmúlt évek­ben sűrűn adták át egymás­nak a művelődért ház veze­tői. Másfél éve másodállás­ban látja el ezt a féladatot Kránitz László pedagógus. Harmladük éve tanít az álta­lános iskolában. — Ebben a faluban főfog­lalkozású népművelők dol­goztak előttem. Mégis másfél éve szinte mindent újra kel­lett kezdeni. Elődeim mun­káját nem ismertem, de azt tapasztaltam, hogy nehéz Sárdon a népművelő dolga. Magam is tapasztaltam szem­beállást, a közművelődési szemlélet hiányát. Szélesebb összefogásra ösztönzi talán a falut a novemberben megala­kult társadalmi vezetőségünk. Eddig elért eredményeimet annak köszönhetem, hogy pedagógus vagyok. A megbe­csülés is elsősorban a tanár­nak szól. — Egy Ms keserűséget ér­zek ebben a megállapításá­ban. — Az eddiginél hatéko­nyabb támogatást remélek a tanácstól. — Miben? — Elsősorban az intézmény irányítását kellene egyértel­műbbé tenni. A tanács ás irányít, az iskola is. — Készülnék már a köz­ségi közművelődési tervek. — Változtatni szeretnék az eddigi gyakorlaton, melyet nem tartok helyesnek. A kü­lönféle intézmények, a ter­melőszövetkezetek közműve­lődési tervei csupán egymás mellé kerülték, össze lettek fűzve, de a feladatok nem voltak ' összehangolva. En­nék a munkának pedig a lé­nyege, hogy a tervek egy­másra épüljenek. — Hány intézmény készít a községben közművelődési tervet? — A művelődési házon kí­vül a könyvtár, az iskola, az úttörőcsapat, a Vöröskereszt, a termelőszövetkezet, a Haza­fias Népfront, az óvoda, a KISZ, tehát nagyon sokan. Eddig kevés kapcsolatunk volt a ménes dolgozóival, de nem lehet az magyarázat, hogy a központjuk Kutason van. A somogysárdi ménes Sárdon van, itt élnék a dol­gozók. Az új közművelődé­si tervben már ők is szere­pelnek. — A művelődési ház évi költségvetése százhatvanöt­ezer forint. Kapnák-e még támogatást ? — Igen, a termelő- szövetkezettől évente tíz­ezer forintot. Ezen kí­vül is sokai. . áldoz a tsz a közművelődésre, a dol­gozóknak színházbérieteket vásárolnak, több rendezvé­nyünk is élvezi a termelőszö­vetkezet támogatását. Együtt­működésünk azonban tovább­fejleszthető. Szeretnénk job­ban bekapcsolódni a terme­lőszövetkezet igényeinek a kielégítésébe. Színesebbé, gazdagabbá válhatna így a szövetkezet belső élete is. A termelőszövetkezetben is ezekben a napokiban készül a közművelődért terv. Az idéi végrehajtásáról adott számot Czifra Lőrinc üzem­gazdász, személyzeti vezető. A szövetkezetben az elmúlt években Mermelkedő feladat volt a dolgozók rendszeres továbbképzésének biztosítása. Erre a tervezett kétszázhúsz­ezer forlinttal szemben két­száznyolcvanezer forintot költöttek. Hat ösztöndíjas ta­nulmányait segítik, külföldi gyereküdültetésre és a felnőtt dolgozók üdülésére sziintén sokat áldoznak. Az iskola és az óvoda támogatására ugyan­csak gondolnak. A szövetke­zeti fiatalok KlSZ-szerveze- tének is juttatnak abból az egymillió forintból, melyet a közművelődési tervék vég­rehajtására áldoznak. A termelési kultúra fej­lesztéséhez, a szakemberek folyamatos önképzéséhez biztosítják a szükséges szak­lapokat, folyóiratokat. A szövetkezet sokat tesz dolgozói szabadidős program­jának biztosítására, az ön­képzésért, ám megsokszoroz­ható az eredmény, ha a falu jobban összefog, s ebben nagy szerepe van a művelő­dési háznak. E téren is bíz­tató jelek tapasztalhatók So- mogysárdon. Horányi Barna A Kilián György Ifjúsági és Űítörő Művelődési Köz­pont a szokásosnál is gaz­dagabb programot kínál a hét végére: ma a baranyai gyerekek egyik kedvence, a pécsi Bóbita bábszínház tart három előadást Kíváncsi elefántkölyök címmel. Este hat órától az ifjúsági ház a közgazdasági szakközépis­kola báljának lesz a szín­helye. Szombaton délelőtt 10 órától Télapó játszóházat szerveznek, melyen az alsó tagozatos gyerekek az ün­neppel 'kapcsolatos játékokat készítenek. Három órakor Tinidélután várja a fiatalo­kat: a programban karate­bemutató, Video filmvetítés, számítógépes játékok, vidám vetélkedők és fazekas bemu­tató szerepelnek. Záróak­kordként diszkón táncolhat­nak a tinédzserek. Vasárnap este hat órakor őrző emlé­kezet címmel a Fonómunkás Kisszínipad tart előadást. A nagyatádi művelődési központ fiatalok háza ren­dezvényén szombaton dél­után négy órakor számítógé­pes játékok lesznek, vala­mint a „Hol volt, hol nem volt,.. Ilyen még nem volt!” című vetélkedő elő­döntőjére kerül sor. A tájé­koztatók alapján az általá­nos műveltség, tájékozottság, s nem utolsósorban az ügyes­ség és a furfang lesz a fő­szereplő. A vetélkedőre if­júsági közösségek, KISZ­Magyar zeneművészeti ki­állítás nyílt Ottawában, a kanadai nemzeti könyvtár­ban. A Mállítás a magyar zenetörténet három nagy alakja, Liszt Ferenc, Bartók Béla és Kodály Zoltán élet­művét mutatja be, s képet ad a magyar zenei életről. alapszervezetek, klubok, ba­ráti körök csapatait várják. A Népszínház táncegyüt­tese ad műsort ma este hét órakor a barcsi művelődési központ színháztermében, A városi sportcsarnokban a művelődért központ által ki­írt pedagógusok futballku- pájának döntője szórakoz­tatja ma a közönséget, a mérkőzés szünetében „Leg”- ek vidám vetélkedőjét lát­hatják. A Somogyi Képtárban e hét végén még megtekinthe­tik a Barátság Hídja című nemzetközi fotókiállítást. A Kaposvárt Galériában Kecs­keméti Sándor keramikus- művész tárlata várja a láto­gatókat. Szombaton zárja kapuit az ÉDOSZ Művelődért Köz­pontban az ÉDOSZ-kong- resszus tiszteletére kiírt fo­tópályázat, valamint az egészségnevelési könyvek ki­állítása (képünkön). A cseri fiókkönyvtárban ma este „Ha én felnőtt vol­nék. ..” címmel tartanak vitát a fiatalok. A marcali Helyőrségi Mű­velődési Otthoniban a So­mogy megyei vakok és gyengénlátók 25 éves élete 1956—1981-ig számokban és képekben című kiállítását — mely szombatig tart nyitva — követi hétfőtől Barna Ár­pád kéthelyi 'pedagógus fes­tő tárlata. Kiállítottak számos magyar hanglemezt, zeneművök kot­táit és zenei tárgyú könyve­ket is. A kiállítás megnyitá­sakor rendezett hangverse­nyen Mary Kenedii, a toron­tói konzervatórium tanára adta elő Liszt, Bartók és Kodály több zongoraművét. Magyar kiállítás Ottawában Négy éve működik eredményesen a ka­posvári Kilián György Ifjúsági Házban a társastáncklub. Har­minc fiatal lány és fiú ismerkedik a külön­böző táncokkal. Je­lenleg a miskolci nemzetközi társas­táncfesztiválra ké­szülnek, melyen az ország hat legjobb csoportja vesz részt. Egy anarchista természetrajza KÖNYVESPOLC Ken Follet neve nem is­meretlen a magyar olvasó előtt. Tű a szénakazalban cí­mű regénye előbb a Rakéta regényújságban látott nap­világot, azután a Magvető adta közre, hogy végül film­ként fusson be karriert ná­lunk is. Egy másik kaland­regényét ugyancsak közre­adta a regényújság. Mindkét mű cselekménybonyolításá­val, feszültségével rítt ki a műfaj szürkéi közül. Pedig Ken Follet a nagy ismétlő... Jobban mondva: élő ismét­lőfegyver. Két említett mű­vének háttere a második vi­lágháború. hőse egy-egy fa­natikus. Az Európánál és ennek gmk-jáná'l, az Árkádiánál is most megjelent regénye szin­tén felvonultat egy fanati­kust. Most nem kémet, ha­nem egy korabeli anarchis­tát Pétervárról. A cím is utal rá: Egy férfi Szentpé­tervárról. A könyv műfaja: pol-fiction, azaz politikai té­májú kltaláóió, mely azon­ban nagyon közelében ma­rad a valóságnak. A mű ugyanis közvetlenül az első világháború kitörése előtt játszódik. Abban az időszak­ban, amikor többé-kevésbé világos-volt a nagyhatalmak politikusai előtt, hogy a tő­ke a világ felosztására ké­szül, csak idő és helyzet kér­dése, mikor szólalnak meg az ágyúk. Ebben a még képlékeny korszakban keres utat egy­máshoz Anglia és Oroszor­szág. Churchill, a hadügymi­niszter — ez a kellemetlen stílusú polgár — egy kékvérű arisztokratát nyer meg a ti­tokban tartott tárgyalás ve­zetésére. Walden királyi nyo­másra vállalja is. Tárgyaló- partnere Orlov herceg. Majd­hogynem simán ki is egyez­nének bizonyos balkáni konc átengedése fejében: Anglia és Oroszország egy eljövendő háborúiban szövetségesként lép föl. Csakhogy Feliksz Ksesz- szinszkij világpolgár, kator- gát járt anarchista ellene voksol a szövetségnek, me­rényletet tervezve angolhon­ban Orlov herceg ellen ... És innentől kezdve Ken Follet keveri-kavarja a cselek­ményt, már ismert erényeit kamatoztatva újra. Az olvasó közben talán nem is gondol arra — mert feszültségben tartja ez a bestsellerré váló könyv —, hogy ugyanazt a háromszög-helyzetet alkal­mazza ismét, melyet a Tű a szénakazalban című munká­iéban. Az angol arisztokra­ta orosz feleségéről kiderül, hogy hajdan, a daliás idők­ben Feliksz anarchista sze­retője volt. Amiben többet, mást produkál Follet, az Ly­dia (Ligyija) lányának, Char- lotte-nak az ábrázolása: bak­fisból nővé úgy lesz, hogy közben megismeri az életet, annak addig titkolt árnyol­dalát is. Lelkes szüfrazsett, tehetséges konspirátor, áldo­zatkész harcosa az Ügynek. Nem tudja, hogy apja — mert Felikszről kiderül, hogy ő a papa — őt is csak esz­köznek tekinti. Bizony, keveset tudunk az anarchistákról, vagy a szüf­razsettekről. Feliksz fanati­kusa eszméinek, melyek a fennálló rend elleni harcot a rend káosszá változtatásá­ban látják. Charlotte megér­ti a nők egyen jogúságért va­ló harcának értelmét. Follet éppen gyűlésüket, tüntetésü­ket ábrázolja a legerőtelje­sebben. Ugyanakkor viszont a‘ regényében túl romantikus fordulatokba hajszolja sze­replőit, olykor már-már hi­teltelenek a helyzetek. Nincs az a véletlen, mely az élet­ben olyan szituációt hozna létre mint itt: Feliksz éppen azt a kocsit támadja meg Londonban, melyben egykori szerelme és lánya ül Orlov és Walden társaságában. Bár az újdonság erejével nem hat ez a politikai ka­landregény a Tű a szénaka­zal után, mégis alighanem a karácsonyi könyvvásár egyik legkeresettebb műve lesz. L. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom