Somogyi Néplap, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-29 / 280. szám

1985. november 29., péntek Somogyi Néplap 3 BARCSRA KÉSZÜL AZ MSZBT-TAGCSOPORT Nehéz volna összeszámlál- ni, hányán vitték magukkal a bensőséges találkozók, a vidám szüretek emlékét a Balatonboglári M ezőg azda ­sági Kombinátból tizenöt év alatt, amióta a Magyar— Szovjet Baráti Társaság he­lyi tagcsoportja megkezdte működését. Sok szovjet tiszt, katona és hozzátartozója, a budapesti nagykövetség, a Szovjet Tudomány és Kultú­ra Házának munkatársai és mások is meggyőződtek ar­ról, mennyi ötlet, milyen vendégszeretet teszi emléke­zetessé a találkozókat. kedőt. A szőlőskislaki okta­tási központban rendezett házi vetélkedőn tizenkét csa­pat vett részt. A lengyeltóti Ady Endre brigád csapata képviselte őket a megyei döntőn Siófokon, s a negye­dik helyen végzett. — Évente hárman-négyen jutnak el a Szovjetunióba ju­talomból — magyarázta a tagcsoport ügyvezető elnöke. — Most azok közül voltak egy moszkvai—kalinyini— Mindig gondozzák a szovjet katona sírját leningrádi körúton hárman, akik a vetélkedőn a legjob­ban szerepelték. Nagy él­mény volt számukra, hogy ott lehettek a szovjet test­vérváros november 7-i ün­nepségén. Egyszer már bevált, hogy meghirdettek egy házi írásos vetélkedőt a szocialista bri­gádtagoknak. Most megint terveznek ilyet. Van olyan elképzelésük is, hogy házi ki­állításon mutatják oe a Szovjetunióból hozott em­léktárgyakat. A kombinát dolgozói közül évente negyven-negyvenötöt visznek el a budapesti Szov­jet Tudomány és Kultúra Házába. Nagy élmény volt, amikor az Ikarus gyári jó kapcsolatokat kihasználva megnézték a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet déli hadseregcsoport múzeumát. Jó a kapcsolatrak a textilművek, a konzerv­gyár tagcsoportjával, most pedig a barcsi Vörös Csillag tsz tagcsoportjához készül­nék tapasztalatcserére. Kollár József ellenőrzési osztályvezető tagja az MSZBT országos elnökségé­nek. — Sokat tudok segíteni, hiszen első kézből értesülök minden tervről és elképze­lésről. Én pártfogolom a tag­csoportot. A Szovjetunióiban is nagy Visszhangot keltett, hogy a gazdaság szocialista brigád­tagjai síremléket állítottak Vlagyimir Vasziljevics Hov- rum hadnagynak, aki 1945 januárjában esett el, huszon­egy éves korában. A tiszt két lánytestvére többször járt már a boglári temetőben le­vő sírnál, legutóbb tavaly április 4-én. A borászati üzem tank és labor szocialis­ta brigádja rendszeresen gondozza a síremléket. — Minden április 4-én és november 7-én megkoszorúz­zuk — mondta Tóth György. — Vendégül láttuk a hősi halált halt hadnagy két nő­vérét és a férjüket. Nagyon megható volt, amikor először itt járva maroknyi hazai föl­det hoztak a sírra s elvittek egy hantot róla zsebkendő­be kötve. Azt mondták ne­künk: „Könnyebb lett a szí­vünk az együttérzéstől, amellyel körülvettek ben­nünket ...” Lajos Géza Környezetvédelmi fórum Környezetvédelmi fórumot tartottak tiegnáp Budapes­ten a BKV Kilián üzemegy­ségében a fővárosban és a vidéki városokban tömeg- közlekedési járműveket üze­meltető vállalatok, az autó­javítók, a Fősped és a Fő- taxi képviselőinek részvéte­lével. Áttekintették, mit tettek és mit tehetnek a jö­vőben e járművek környe­zetszennyező hatásainak csök­kentésére. A jó kezdeményezések kö­zött megemlítették, hogy a kaposvári Volán Vállalatnál egy gazdasági munkaközös­ség a környezetvédő eszkö­zök — közöttük ólajgyűj tő­berendezések — gyártására szakosodott. Keserű Sándor, a kombi­nát pártbizottságának tit­kára, Tóth György, aki öt éve lett az MSZBT-tagcso- port ügyvezető elnöke, büsz­kén mutatta meg az okleve­let és az aranykoszorús pla­kettot, amelyet november 7-e alkalmából kaptak az MSZBT budapesti központ­jában a magyar—szovjet ba­rátság elmélyítéséért végzett kiváló munkáért. — Nagyon fontosnak tart­juk, hogy a tagcsoport ápol­ja a magyar—szovjet barát­ságot— mondta Keserű Sán­dor. — Ugyanis a Szovjet­unió nélkül a mezőgazdasági kömlbinát nem boldogulna a gazdasági munkában. Ők az egyik ‘legnagyobb megren­delőnk; tavaly például csak­nem ötmillió palack pezsgőt, bort, csaknem hétezer-négy­száz héktoliter fo'lyóbort szállítottunk a Szovjetunió­ba. Számunkra nagyon fon­tos a szovjet piac, enélkül nem lennénk jó gazdasági helyzetben. Épp ezért az is fontos, hogy a dolgozóink minél többet tudjanak a Szovjetunióról, ismerjék a szovjet emberek hétköznapi életét. Tóth György elmondta, hogy különösen kedvelt a szellemi vetélkedő a szocia­lista brigádok, a KlSZ-szer- vezeték körében. Az MSZBT a felszabadulás 40. évfordu­lója tiszteletére meghirdette a baráti szövetségben vetél­Tartalmas eszmecsere százezer ember életéről Nem feledik az építőipar­ban dolgozók a tavalyi telet, mikor a szokatlanul kemény hideg alaposan megviselte az embereket és a gépeket egyaránt. A felkészülést — az előzőekből okulva — ép­pen ezért még nagyabb gonddal irányították a szak­emberék, hiszen nem mind­egy, milyen körülményeket tudnak biztosítani dolgo­zóiknak a vállalatok. A SÁÉV kivitelezésében épülő lakások átadására so­kan várnak, és senki sem gondol arra, hogy a tél be­köszönte miatt leállnak az építők, pedig nem éppen há­lás feladat hóban-fagyban a szabadban dolgozniuk. Hogy elviselhetőbbé tegyék a munkakörülményeiket, a vállalat tervszerű felkészü­lési programot dolgozott ki. Erről tájékoztatott Sági Ist­ván építőipari főmémökhe- lyettes; — Az elmúlt kemény, hosszú tél fokozottabb felké­szülésre hívta fel a figyel­met. Célunk, hogy a hideg beköszöntét megelőzően a belső építésszerelésen dol­gozók végleges fűtési rend­szer által biztosított meleg­ben végezhessék a munkáju­kat. Ez a nagyabb építkezé­seinken megoldott, így pél­dául a Toldi lakótelepen, a kaposvári kórház műtéti tömbjén. A kisebb munka- területeken a megfelelő hő­mérsékletet ideiglenes be­rendezésekkel biztosítjuk. Ezek már egy hónapja a Megyei pártbizottsági és végrehaj tóbizottsági tagok Tóth Jánosnak, a megyei pártbizottság titkárának ve­zetésével egész napos prog­ram keretében ismerkedtek tegnap Kaposvár és a vá­roskörnyék politikai életé­vel, társadalmi és gazdasági fejlődésével. A testületi tag­gokat a város párt- és ta­nácsi irányítóinak jelenlété­ben Tolnai Sándor, a városi pártbizottság első titkára fo­gadta, tájékoztatást adva a megyeszékhely mellett 78 községet is felölelő térség életéről. Szólt az idei év, szá­mos újszerű, feladat megol­dását is követelő, sokrétű politikai munkájáról. Mint mondta, ez nemcsak az ap­parátusban dolgozókra rótt nagy terhet, hanem a köz­ségi pártszervezetek is vizs­gáztak önállóságból, kezde­ményezőkészségből. összes­ségében kedvezően értékelte a több mint tízezer kommu­nistát tömörítő 309 pártalap- szervezet tevékenységét, szólt azonban néhány munka­módszerbeli és a pártfegye­lemmel összefüggő fogyaté­kosságról is. A gondok közt említette, hogy mivel a me­gye értelmiségének nagy ré­sze Kaposváron él, a párt­építésben nehéz tartani a kí­vánatos arányokat. A városnak és környéké­nek gazdasági életéről szá­mot adva kiemelten szólt az ipar sikereket is hozó, ám egészében a tervezettől el­maradó eredményeiről, s az ezzel összefüggő fejlesztési nehézségekről. Nagy erőfe­szítések eredményeként nőtt a szocialista export, ugyan­akkor lemaradás várható a tőkés kivitel árbevételében. Több kaposvári nagyüzem­nek gondot okoz, hogy, fize­tésképtelenségre hivatkozva egyes külföldi partnerek visszavonják a megrendelé­seket. A körzet mezőgazdasági üzemeiben a hozamok elma­radták a várttól, ennél is nagyobb arányban csökkent azonban a nyereség. Ennek ellenére egy kivételével vala­mennyi gazdaság megőrizte pénzügyi egyensúlyát. Sok­oldalú képet kaptak a testü­leti tagok a városfejlesztés - nék a korábbaiknál valami­vel szerényebb, ám nem le­becsülendő eredményeiről és az ezzel kapcsolatos tervek­ről. A városban jelenleg 1600-an várnak lakásra, igya lakásépítés kiemelt program, akárcsak a középiskolai tan­terembővítés, valamint a közlekedés és a hírközlés fej­lesztése. Tolnai Sándor számos, a körzetben lakó emberek han­gulatát és közérzetét befo­lyásoló kásebb-nagyohb gondról is beszélt, akárcsak az orvoslással kapcsolatos tennivalókról vagy a tömeg­politikai munka feladatairól. A tájékoztatást követően záporoztak a kérdések és a javaslatok. Leitner Sándor, a megyei pártbizottság tagja úgy ítél­te meg, hogy a művészet tu­dat- és órzelemfoonáló ereje olyan lehetőség, amellyel ma jobban kell élni. Elmondta, hogy nemcsak a körzetben dolgozó képesítés nélküli pe­dagógusok számának növe­kedése gond, hanem a kész­ségtárgyak esetében a szak­tanárhiány is. Ezzel kapcso­latban felajánlotta a tanító­képző főiskola segítségét. Kocka Jánosné, a megyei párt-vb tagja a városi gáz­program végrehajtásának gondjaival kapcsolatban tett föl kérdést. Pap János, a vá­rosi tanács elnöke elmondta, hogy az ősztől tavaszig tá­tongó munkagödrök egyes mélyépítő vállalatok túlzott vállalkozóikedvéről, ugyan­akkor lassú munkájáról árulkodnak. Tóth János a város közműellátottságánák színvonaláról kérdezett. A pártélettel kapcsolatban az foglalkoztatta', .hogy a városi apparátusnak jut-e ideje a tartalmi munkára a napi szervezési és koordinációs feladatok mellett. A kérdés kapcsán izgalmas eszmecsere bontakozott ki, csakúgy, mint amikor arról esett szó, hogy a párttagok miként ké­pesek meggyőzően érvelni ideológiai kérdésekben. A megyei párttestület "tag­jai délután üzemlátogatásra indulták a szentbalázsi tsz- be. Ezt követően kötetlen be­szélgetés során összegezték a nap — mint mondták, munkájukban jól hasznosít­ható — tapasztalatait. Tél az építőiparban helyszínen vannak, és mikor szükséges volt, üzembe is he­lyezték azokat. — Mit tudnak tenni azok érdekében, akiknek a sza­badban kell dolgozniuk? — A szabadtéri munkában mintegy 350 dolgozónk érin­tett. Az időjárás még lehe­tővé teszi, hogy folytassák tevékenységüket, megfelelő öltözködéssel védekezhetnek a hideg ellen. A teáztatás minden munkahelyünkön megoldott. Mindkettőről a vállalat gondoskodik. Az el­ső hó a vártnál korábban érkezett, de sehol nem oko­zott fennakadást. Másik építőipari vállala­tunk, a Tanép hasonló rossz tapasztalatok birtokában kezdte a fölkészülését az idei télre. Tanultak a múlt év hibáiból, ezért már a nyár közepén megkezdték az előkészületeket hideg időre. Sáfrány Attila terme­lésellátási főmérnök elmond­ta: — Az épületek lezárása, vagyis az ablakok és ajtók beüvegezése, vagy ahol az nem lehetséges, befól iázása, már mindenhol megtörtént. A munkaterületek fűtéséről is időben gondoskodtunk. A különböző fűtőberendezése­ket október közepén kiszál­lítottuk a helyszínekre. Több tucat nagy teljesítményű hőlégfúvó melegíti a helyi­ségeket, hogy minden zavar nélkül, folytathassuk a mun­kát. — Hány embert érint a téliesítés, és melyek azok a munkák, amelyeket válto­zatlan ütemben folytatniuk kell? — Körülbelül 600 dolgo­zónkat készítettük föl a téli munkákra. Számukra meg­felelő melegedőhelyiségek­ről, teáról és meleg ruháról gondoskodtunk. Természe­tesen ilyenkor nem megy úgy a munka, mint kellemesebb időben, de nem is állhatunk le, hiszen több építkezést át kell adnunk még ebben az évben. Ügy tervezzük, hogy Kaposváron, a Rippl-Rónai utcában levő lakások felújí­tását és egy segesdi üzem építését decemberben fejez­zük be, az egyik legnagyobb munkánk, a halat onföldv ári SZOT Vörös Lobogó üdülő felújítása pedig áthúzódik a jövő évre. — Ezek szerint biztosítani tudják a folyamatos munka feltételeit? — Úgy tervezzük a téli munkákat, hogy ne kelljen a hideg miatt leállni egyet­len munkaterületen sem. Üzem- és tüzelőanyagból van bőségesen, igaz, szén helyett tűzifával fűtünk. Üzemanyagból és a különbö­ző adalékanyagokból is meg­felelő a készlet. Az ésszerű takarékosság figyelembevé­telével minden megvan ah­hoz, hogy jó körülmények között végezhessük a mun­kánkat. N. Zs. A munkával télen sem lehet leállni Vendégül látták a szovjet hős testvéreit

Next

/
Oldalképek
Tartalom