Somogyi Néplap, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-27 / 278. szám

4 Somogyi Néplap 1985. november 27., szerda Zöldség télre Hetven vagon zöldséget és gyümölcsöt tárolnak a Zöldért Vállalat kaposvári kirendeltségén a város lakóinak téli ellátására. Bőségesen van gyökérzöld­ség, sárgarépa, vöröshagyma, fűszerpaprika. A tizen­öt vagonnyi, négy-öt fajta almán kívül van a rak­tárban sütőtök, aszalt szilva, dió, savanyú káposzta. Az igényektől függően naponta százhúsz—kétszáz má­zsa árut szállítanak az üzletekbe. Jól sikerült azőszi burgonyavásár, a lakosság 169 vagonnyit vett meg. Ezenkívül ,,sláger” termék volt a fejes káposzta, hat­vanöt vagonnal értékesítettek. vöröskeresztes aktívaülés Hét alapelv szerint Tegnap délután a Magyar Vöröskereszt Somogy megyei vezetősége aktívaülést tartott az oktatási igazgatóság nagy­termében. A zsúfolásig meg­telt teremben dr. Ujsághy Erzsébet, a Vöröskereszt me­gyei vezetőségének elnöke köszöntötte a résztvéyőket és az ülés vendégeit, köztük dr. Hantos Jánost, a Magyar Vöröskereszt Országos Veze­tőségének főtitkárát, Tóth Jánost, a megyei pártbizott­ság titkárát és dr. Balassa Tibort, a megyei tanács el­nökhelyettesét. Beszédében megállapította, hogy a mozgalom tartalmi munkája fejlődött, egyre újaltíb területeken fejti ki hasznos tevékenységét. Nap­jainkban a szocialista erkölcs normáinak elsajátítása, az egymásért érzett felelősség erősítése a legfontosabb fel­adat. A vöröskeresztes mun­ka eredményességének és ha­tékonyságának elengedhetet­len feltétele a szervezettség, a jól felkészült aktivisták lelkiismeretes segítsége hét­köznapjaink ezernyi terüle­tén. Az egész világon elter­jedt és megbecsült mozgalom hét alappillérre támaszkodik: aiz emberiességre, a pártat­lanságra, a semlegességre, a függetlenségre, az önkéntes- . ségre, az egységre, valamint az egyetemességre. E hét alapelv, melyet öt világrész fogadott el, lehetővé tette a mozgalom nemzetközivé vá­lását és egységét. Felszólalását dr. Hantos János előadása követte. Ab­ban a politikai helyzetben, amikor önkéntelenül felvető­dik a kérdés: az önpusztító fitogtatás — a gátlástalan fegyverkezés — ellenére ké­pes-e életben maradni az emberiség, még sokkal na­gyobb jelentősége van a Vö­röskereszt humanitárius szer­vezetének. A Vöröskereszt születése pillanatától nemzet­közi és nem nemzeti célokért küzd, az élet védelméért folytatott harcban fejti ki misszióját. Koníliktiushelyze- tekben a Vöröskereszt Nem­zetközi Bizottsága az egyet­len olyan szervezet, melyet a szemben álló felek elfogad­nak közvetítőként. Szavait követően Tóth Já­nos a megyei pártbizottság névéiben köszönetét mondott a vöröslkeresztes mozgalom eredményeinek elérésében nagy szerepet játszó aktivis­táknak. GOND A GÉPESÍTÉS Csökkennek a munkaügyi viták Ügy mondják a nagyatádi dohánybeváltóban, hogy a tervezett négyszáz tonna do­hányt minden bizonnyal fel­vásárolják az Idén a körze­tükben, bár ebben a nyár közepén cseppet sem bíztak a termeltetők. Szulokban a terület kilencven százalékát jég verte, így «a szivaralap­anyag — itt termelik jelen­tős részét — hiányozni fog. Gondot okozott a szeszélyes nyár is, szerencsére a hosz- szú ősz beérlelte a leveleket, így a külföldön is keresett hevesi dohányból nem lesz hiány. A pusztaszentgyörgyi szárítóban százhetvenöt ton­na feldolgozását tervezték, ám a jó termésnek köszön­hetően kétszáz tonnányit szárítottak s ez azt jelenti, hogy tisztes összeget kaptak a dohánytermesztők. Ennek ellenére mindin­kább gond a termeltetés. A nagyatádi dohánybeváltó­nak hét somogyi gazdasággal van partnerkapcsolata, de ezek közül csupán háromban ültettek palántákat a közös területre, a többiek a háztá­jiban termesztették a do­hányt. A magyarázat abban van, hogy a több évi próbál­kozások ellenére sincsen megfelelő gép. A hazai ipar a kis igény miatt nem gyárt speciális berendezéseket, kül­földről pedig csak az Egye­sült Államokból lehetne be­hozni komplett gépsorokat, ezék viszont rendkívül drá­gák. Jöttek ugyan az ország­ba Power kombájnok, de ez csak csepp a tengerben, a teljes gépesítést nem oldhat­ták meg velük. Mivel a termelőszövetke­zetekben egyre kevesebb a munkáskéz, a dohányter­mesztés a várható nagy ha­szon ellenére is sok gondot okoz. A járható út a háztá­jiban van — mondta Fodor József, a nagyatádi beváltó vezetője. Érvként említette, hogy például egy olyan kis gazdaságnak, mint a görge- tegi, legkevesebb húszmillió forintjába kerülne a dohány- termesztés gépesítése. Ekko­ra terhet vállalni ma le­hetetlen. Így aztán csak a gazdákkal tudnák jó üzletet kötni a ter­mesztésre. További gond, hogy az utóbbi években je­lentős fajtaváltás történt, szinte eltűnt a szuloki do­hány, a dohányipar jóformán csak a hevesi fajtát keresi. Ezt zölden kell leszedni és mesterségesen kell szárítani, ami beruházást igényel. Két évvel ezelőtt kísérletképpen egy háztájiban is jól hasz­nálható, kis méretű szá­rítót helyezték üzembe Szu­lokban, ahol a legnagyobb hagyományai vannak a do­hánytermesztésnek. A mód­szer bevált, ezért jövőre öt újabb mini szárítót fognak felállítani. N. J. Sikeres „békéltetések" A megyében évről évre csökken a munkaügyi viták száma. Ezt tapasztalja Ba­logh Sándor, a Somogy Me­gyéi Állami Építőipari Vál­lalat munkaügyi döntőbizott­ságának elnöke és Halmos Károly, a vállalat szb-titkó- ra. is a cégnél. Balogh Sándor húsz éve döntőbizottsági elnök. Nagy a tekintélye, hiszen harminc­hat évet dolgozott a Sáév- nál, s hetvenihárom évesen is fiatalos lelkesedéssel intézi az ügyeket. Hatalmas iktató­könyvet vett elő, s abban nézte meg, hány ügyük volt eddig az idén. — Most tartunk az ötven- mél, de hát nagy a vállalat, sok probléma adódik. Régeb­ben ennél jóval több mun­kaügyi vita volt egy évben, még nyólcvan-kllenoven is. Halmos Károly is bekap­csolódott a beszélgetésbe: — A döntőbizottság az ed­digi tapasztalatunk szerint évente 55—60 üggyel foglal­kozott, ezek nagy többsége a munkaviszonnyal és kártérí­téssel volt kapcsolatos. A vá­lasztói értekezletünkön is ki­emeltük, hogy munkáját szer­vezetten, jól végezte. Ezt a külső szervek véleménye szintén megerősítette. Jónak tartjuk, hogy egyre gyakrab­ban szorgalmazzák az ügyek tárgyaláson kívüli, megelőző rendezését. — Milyen ügyekben van általában vita? — Például baleseti, aztán bérügyekben, kifogásoltak felmondást, áthelyezést, beso­rolást — vette át a szót az elnök. — Megtesszük azt, hogy elmegyünk a hozzánk forduló dolgozókhoz. így pél­dául az együk bérügyben si­került a dolgozóval és az építésvezetővel megegyezni. Azt tartjuk, hogy jobb elke­rülni a fölösleges feszültsé­geket. Ha sikerül a megbe­szélés, akkor már nem tar­tunk tárgyalást. — Segít-e a vállalati jog­segélyszolgálat abban, hogy kevesebb legyen az ügy? — Nemcsak az, hanem a vállalati jogi iroda is min­den támogatást megad a munkaügyi döntőbizottság­nak. Ez persze nem jelenti, hogy nincs köztünk vita. Ar­ra azonban szükség van, hogy elmondjuk a vélemé­nyünket. — Hányán föllebbeznek évente a megyei munkaügyi bárósághoz? — Tavaly három ilyen esetünk volt. Ott azonban helyiben hagyták a határoza­tunkat. Az .idén egy ügy van folyamatban. Az az igazság, hogy az üzemi balesetek miatt kért kártérítés össze­ge általában nem valós, leg­többször eltúlzott. Ilyenkor szükség van a munkaügyi bíróság igazságtételére. — A dolgozók elégedettek a döntőbizottság tevékenysé­gével — mondta Halmos Ká­roly. — Nincs róla tudomá­sunk, hogy bárkinek lett volna megalapozott kifogása ellenük. Mindig úgy dönte­nek, hogy figyelembe veszik a dolgozók jogos érdekeit. — Persze ez nem rokon­szenves munka — egészítette ki Balogh Sándor. — Igaz­ság csak egy van! örülünk, hogy tekintélyt vívott ki a döntőbizottság az építésveze­tőségeken is. A gazdasági ve­zetők nem szólnak bele a munkánkba, olyan nem for­dul elő, hogy bármire utasí­tanának. Hagyják, hogy mi döntsünk. — Melyik ügy volt a leg­érdekesebb az idén? — A már említett kártérí­tés. Egyébként nálunk min­den ügy érdekes — válaszol­ta az elnök. — Nincs kis ügy, mindegyikkel eiimélyül- ten foglalkozunk. Most hu­szonhat tagú a döntőbizott­ság. A négy elnökhelyettes jó segítőtárs, ők szántén tár­gyalnak ügyeket. — Lehetne az ügyek szá­mát tovább csökkenteni, ha a gazdasági vezetők még ke­vésbé ragaszkodnának a rossz vagy téves döntésük­höz? Halmos Károly szb-titkár válaszolt a kérdésre: — Mindenképpen, ha csak­ugyan rugalmasabban dönte­nének bizonyos esetekben. Amük-or a vezető rögtön elin­tézi a bérelszámolás miatti panaszt, akkor már nem kell megtartani a tárgyalást. S akkor a dolgozó sem esik ki a munkából fölöslegesen. Mert ennék ilyen oldala is van. A beszélgetés végén szóba került a munkaügyi döntőbi­zottság egyetlen gondja. Je­lenleg nincs önálló helyisé­gük, most társbérlők a szakszervezeti irodában. Ez különösen akkor ókoz gon­dot, ha panaszost hallgatnak meg. Várják, hogy a szak- szervezeti bizottság megígért támogatása mikor hoz ered­ményt. Lajos Géza Á termékek szállításra várnak Kissé nehézkesen kezdő­dött az év, de a folytatás már kedvezőbb volt a Kapos­vári Ruhagyárban. A tavalyi látványos eredményeket ugyan nem érik el, de a két évvel korábbi termelést vár­hatóan jóval túlteljesítik. A ruhagyárak sorában a középmezőnyben helyet fog­laló vállalat az elmúlt évek­ben ugrásszerűen növelte ex­portját, és újabb kapcsolato­kat alakított ki több nyugat­európai és közél-keleti part­nerrel. Az idén 220 millió fo­rintos termelési értékkel szá­molnák, s ez csaknem két­szerese a két év előttinek. Szigeti Miklós műszaki igazgatóhelyettes a még hát­ralevő időszak exportfelada­tairól mondta: — A szocialista országok közül a Szovjetunió számára női és férfikabátokat készí­tenek. összesen 49 millió fo­rint értékű árut szállítanak a megrendelőknek, ez több, mint a tavalyi. A megren­delt termékeink zöme már készen van, most nem is a Exportmérleg év vége előtt gyártás, inkább a kiszállítás okoz gondot. Ez főként a kö­zel-keleti országokba irányu­ló exportra vonatkozik, de minden bizonnyal még eb­ben a hónapban megkezdjük a szállításókat. Női és férfi- kabátokból 60 ezer darabot már elküldtünlk, és körülbe­lül ugyanennyi vár szállítás­ra a raktárakban. — Vannak-e hasonló gond­jaik a nyugat-európai pia­con? — Angol, NSZK-beli és holland partnereinknek, va­lamint az USA-lba folyama­tosan szállítunk. Az előbbi kettővel szemben vannak még kötelezettségeink, de­cember közepéig mindkét országba útnak indítjuk a termékeket. — Már a múlt évben is sok bérmunkát végeztek tő­kés megrendelésre. Hogyan alakult ez az idén? — A teljes termelés mint­egy ötven százalékkal nőtt. Elsősorban az előbb emlí­tett országokba készülnek ily módon kabátok, bléze­rek, kosztümök és öltönyök, míg a közel-keleti piacra sa­ját anyagból dolgozunk. — Volt-e olyan megkez­dett üzletkötés az idén, amely később meghiúsult? — Sajnos igen. Nem tud­tunk megegyezni az árban néhány tárgyalópartnerünk­kel. Az előzetes kötésekhez képest így hozzávetőlegesen 50 millió forint értékű meg­rendelés esett ki. Mi­vel az érintett országok­ban más cégekkel is van üz­leti kapcsolatunk, nem akar­tunk két árban egyezkedni. At régi és megbízható üzlet­feleink azonban-továbbra is megmaradtak, és várhatóan tartósak lesznek ezek a kap­csolatok. N. Zs. A KAPOSVÁRI KÖZÜTI ÉPÍTŐ VÁLLALAT FELVÉTELRE KERES építőipari gyakorlattal rendelkező mérlegképes könyvelőt könyvelési csoportvezetői beosztásba. Jelentkezni a vállalat igazgatóhelyettes főkönyvelőjénél lehet: Kaposvár, Szántó I. u. 19. sz. alatt. Keresünk továbbá építőipari gyakorlattal rendelkező TELJESÍTMÉNYELSZAMOLÓT vállalatunk II. sz. nagyatádi főépítés­vezetőségére, lehetőleg Nagyatádon vagy környékén lakót. Jelentkezni a fő-építésvezetőségen lehet: Nagyatád, Gyár u. 4. sz. alatt. • (89203)

Next

/
Oldalképek
Tartalom