Somogyi Néplap, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-25 / 276. szám
1985. november 25., hétfő Somogyi Néplap 3 Hétvégi nyitvatartás Sokféle becslés és fölmérés készült már arról, menynyi munkaidő esik ki a termelésiből amiatt, hogy a különféle szolgáltatók — OTP, posta, ruhatisztító, iparcikk- üzlet, abtaküvegezÓ és mások — csak a délelőtti és a kora délutáni órákban fogadják az ügyfeleket, a vevőket, illetve a megrendelőket. Az érintett ágazatok közül eddig a Belkereskedelmi Miinisztérliuim lelt a legtöbbet a helyzet javításáért; az idén májusban kiadott randelete egyebek között azt célozta, hogy az üzletek a hét hat napján fo- gadjájk a vevőket. Mint a többi ágazatban, úgy a kereskedelemben is az ötnapos munkahét korábbi bevezetése nehezíti a megoldást. A kereskedelemben dolgozókat sem lehet arra kényszeríteni, hogy a hét hat napján dolgozzanak, ezért a rendelet is elsősorban azokat a boltokat célozhatja meg, amelyekben elég alkalmazott van ahhoz, hogy a heti két szabadnap kiadásával is hat napon át tudjanak nyitva tartani. Ám még így is bajos a rendelet végrehajtása, hiszen senkinek sem mindegy, hogy szombatra vagya hót valamélyik más napjára esik-e a szabadnapja. Nyilvánvaló, hogy mindenki szombaton és vasárnap szeretne otthon maradni, amikor nincs kire hagyni a böl- csődés, az óvodás és az iskolás gyerekeket, és amikor a család együtt lehet. Ám ha mindenkinek megadatik ez a lehetőség, akkor ott vagyunk, ahol voltunk: munkaidőiben kell mindent intézni, a tanácsnál, a rendőrségen csakúgy, mint a szolgáltatóiparban vagy a kereskedelemben. A belkereskedelmi miniszteri rendéletet meglehetősen eltérő módon fogadták az érintett vállalátok, szövetkezetek. Akárcsak a helyi tanácsok, amelyek bizonyos eseteikben fölimentést adhatnak a hatnapos nyitvatartási kötelezettség alól. Azokat az élelmiszerüzleteket, amelyekben legalább négyen dolgoznak, sikerült szinte vi'ta nélkül átál 1 utáni a hatnapos nyitva tartásra. Nem így a hasonló létszámú iparcikküzleteket. Ezek gazdái — a vállalatok, a szövetkezetek — akkor is gyakran kértek fölmenté&t a rendelet alól, ha létszámuk elegendő lett volna a hatnapos nyitvatartáshoz. S mi történt, ha a helyi tanácstól nem kapták meg a fölimentést. Szinte (kivétel nélkül föllebbeztek. És ha a megyei, illetve a főivárosi tanács is elutasította kérésüket? Nos, akadnak vállalatok. amelyek ennék ellenére is ragaszkodnak a szombati zárvatartáshoz. Ez a renitens magatartás jellemzi az Ofotértet, a Bizományi Áruház Vállalatot, a Vasértet, a Tüzépet, az Öra- és Ékszerkereskedelmi Vállalatót. Hogy csak néhány baranyai példát említsünk: a bizományi három pécsi boltja a másodfokú köttele- zés ellenére sem kapott utasítást a vállalati központtól, hagy ezután nyisson ki szombatonként is. Némi javulás bekövetkezett a kis, 1—3 személyes üzleteknél is. Bár ezek — kevés kivételtől eltekintve — továbbra is csak öt napon át fogadják a vevőket, most már nem okvetlenül valamennyit szombaton, hanem esetleg a hét valamelyik más napján tartják zárva. A kistelepüléseken az osztott nyitvatartás — vagyis a déli szünet — szélesebb korú bevezetésével sikerült a szombati árusítást meghonosítani. A szerződéses és a magánboltok nyitvatartási ideje is jobban igazodik most az igényekhez, ami részben a tanácsok koordinációjának köszönhető. Másfelől megfigyelhető, hogy az élelmiszerszakmában dolgozó magánkereskedők és szerződéses boltvezetők egyre nagyabb számban vállalkoznak a heti hatnapos, sőt a vasárnapi nyirtvatartásra is. ■ Ami az utóbbit illeti — túl az idegenforgalmi területeiken az üdülési szezonban egyébként is folyamatosan nyitva tartó mintegy 1500 üzleten —, további helyeiken is felhúzzák a redőnyt Vasárnap ónként. A rendelet ezt nem tiltja, d,e nem is ösztönzi, a szakmai szakszervezetnek pedig az az álláspontja, hogy ahol a dolgozók erre önként vállalkoznak, s munkájukat tisztességesen megfizetik, oitt megengedhető a vasárnapi munka. Persze, ha a fogyasztó is igényli. Tehát tulajdonképpen csak a lehetőséggel él a többi között a Nógrád megyei Élelmiszer- kereskedelmi vállalat, amely 3, a Barcsi Vörös Csillag Tsz, a Gyula és Vidéke Áfész, a Békés és Vidéke Áfész, amely egy-egy élelmiszerboltját vasárnap is működteti. Soproniban, ahol bizonyára a külföldiek vásárlásaira számítanak, 11 élelmiszerbolt szerződéses vezetője döntött úgy, hogy vasárnap is árusít. A belkereskedelmi miniszteri rendelet nyomán tehát javultak a munkaidőn kívüli vásárlási lehetőségek- bár legalább hasonlóképp bővülne az idő, amikor a posta, az OTP, az autójavító és a többi szolgáltató is a lakosság rendelkezésére áll! Gál Zsuzsa Vasúti motorkocsik, mozdonyok, dízelmotorok napi és időszakos javítását, vizsgálatát, felújítását végzik a MÁV üzemfőnökség kaposvári járműjavító műhelyének dolgozói. Havonta mintegy 200-szor készítenek fel indulásra vasúti járműveket. A három szocialista brigádban negyvenötén dolgoznak. {Fotó: Hortobágyi Róbert 091 MMM S A JÁRMŰJAVÍTÓBAN Porban kezdték, sárban A vártnál kevesebb répa termett Leesett az első hó, ám az utakon még mindig gyakoriak a kukoricát, cukorrépát szállító járművek. Mit talált a korai tél a határban, hogyan állnak az őszli munkákkal a megye legnagyobb mezőgazdasági üzemében, a Kaposvárt Állami . angazda- ságbain — erről beszélgettünk Bihari András igazgatóval. — A vetéseKet már régen elvégeztük, az őszi mélyszántás felén túljutottunk és most fejezzük be a cukorrépa betakarítását. — Milyen eredményeket ért el az idén a gazdaság a cukorrépa termesztésében? — Nagy területen, 458 hektáron termeltünk répát. Sajnos a tervezett 40 tonnás termés helyett csak 34—35 tonna körül alakul a hozam. Pedig még a nyár derekán is rekordtermést vártunk. A tavaszi munkák jól sikerültek és a répa sóikat ígért. Az aszály azonban erősen vlisz- szaivetette, valósággal sínylődött. A szárazság hatással volt a betakarításra is. növelte a szedési veszteségei. Szeptemberben 82 hektáron előszedést végeztünk a cukorgyár kérésére, azután öklében 10-iig leálltunk. A helyzet azonban ezután sem javult, mivel egész hónapban csak 12,5 milliméter csapadék hullott. Az elmúlt napokban aztán gazdagon jött az égi áldás. Először a szárazság, most meg a sáros, süllyedő talaj miatt nagyobb a betakarítási veszteség. A két Kléine gépsorunk napi 12—14 hektár termés betakarítására képes. Most, ha végzünk, más üzemékbe mennek gépeink segíteni: — Egy ilyen viszonylag kedvezőtlen év után milyen terveik vannak a cukorrépa- termesztéssel ? végzik — Hasonló területet tervezünk elvetni, bár ezt némileg módosíthatja, hogy nem tisztázott még az idényfelár fizetésének módja a jövő évi szerződéseiknél. — Megváltozott a gazdaság neve, mi ennek az oka? — Amíg a Kaposvárt Mezőgazdasági Főiskola Tangazdasága volt a nevünk, többször előfordult levél- és számlakeveredés a főiskola költségvetési üzemével. Az ilyen jellegű félreértések elkerülése miatt lett a nevünk Kaposvári Állami Tangazdaság. K. B. Szolgálati ideje: 40 év 206 nap — Csomapusztán születtem cseléd családban. Éltük a szegényember szokásos, eseménytelen életét. Apámat 1938-foan behívták 'katonának és egészen a háború végéig hol mundért öltött, hol hazajött hosszabb-rövi- debb időre. Én kovácsinasnak szegődtem 1941-ben. Számomra dupla felszabadulás volt negyvenöt tavasza, felszabadult az ország, én pedig kovácssegéd lettem. Két évig a szakmámban dolgoztam, majd én is megkaptam az új, demokratikus hadsereg behívóját. Ezzel megkezdődött az új életem... Hetesi Lajos nyugdíjas kadarkúti tanácselnök szünetet tart, majd megpróbálja a szobába varázsolni a kor hangulatát. A kommunista párt már a pártharcok győztese, a gazdaság kezd stabilizálódni, megindul az újjáépítés. Az építők öröméi azonban hidegháborús fenyegetésék árnyékolják be. Az első igazi pulilikui képzést ő is a hadseregben kapja. Nemegyszer osztják be őket állambiztonsági szolgálatra. Lelkesen indulnak, de sokszor értetlenül térnek vissza a körletbe. „Az nem igaz, hogy mindenki imperialista kém ebben az országban ...” — gondolják át társaival együtt a napi szolgálatot. Rövid ideig egy körletbe kerül az ekkor katonáskodó Puskás öcsivel, aki már akkor hallatlanul népszerű. A sport ott válik a tanácselnök szenvedélyévé. 1951-ben Miskolcon telepedik le. — Egyre inkább érdekelni kezdett a politika. Először a Belspednél voltam kovácsmester, majd ott lettem ÜB- titkár is, aztán a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetében kaptam megbízást a területi bizottságban, bérfelelősként. Előadásokat hallgattunk, olvastunk, és végeztük u napi feladatokat. Ma azt mondom, biztosan követtünk el hibákat, ez azonban munkánk velejárója volt. Utasításokat teljesítettünk, a vitának még a lehetőségét is kizárták. A fiatalok ma részt vehetnék kormányprogramok vitájában, beleszólhatnak a VII. ötéves terv elképzeléseibe vagy gondoljunk csak a településfejlesztés nemrég lezajlott programjára ... Hetesi Lajos átgondoltan, meggyőzően beszél. Okleveleket, igazolványokat mutat. Munkája elismeréseként 1951-iben elnyerte a sztahanovista címet. Első párt- könyve ma is féltve őrzött kincse. A mezőgazdaság kádertámogatása volt az újabb fordulat az életében. Gadácson lettem párttitkár. Igaz, a szívem már régen visszahúzott Somogyba. A sarjadó szövetkezeti élet 1953 után újra szétzilálódott. Részt vettem a beszolgáltatásban. Valóban, néhol majdnem ölre kellett mennünk azokkal az emberekkel. akik nem értették meg a párt akkori politikáját. Sokszor gondoltam át életem e szakaszát. Sztahanovista koivács voltam, miért nem maradtam az üllőnél meg a kalapácsnál ? Soha egyetlen haragosom sem lett volna ... Feleségére néz, aki harmincöt év óta társa, öbelőle buggyan ki a felelet: — A férjem mindig a közösség gondjait, baját, örömét és gyarapodását tekintette elsőnek, s csak utána következett a család. Engem ez sohasem bántott... 1958-tól a kaposvári járási pártbizottság politikai munkatársa. Oldalakat lehetne megtölteni azokkal a történetekkel, amelyeket a tszszervező Hetesi Lajostól hallottam. Egy-egy egész falu volt akkoriban a haragosa. Ma pedig, ha a megbékült tsz-alapítók'kal beszél, nem egyszer hallja viszont ^„Látja, hogy haragudtunk magukra, ma meg mindenki szabadul a földtől, senki se akar már „földbe dolgozni...” A pártmunka után fontos tanácsi feladatot kapott. 1973- ban Kadarkúton tanácsel- 'nöknek választották. — Mélyvízbe ugrottam, hiszen akkor kezdődött a falvak kommunális fejlődése. Egészséges víz, utak, járdák, új iskola, óvoda, egészségház kellettek. Kadarkút akkor 3500 lakosú, dinamikuson fejlődő községnek számított. Egyszerre voltam legalább három-négy bizottság vezetője. Reggeltől estig a falut és az öt társközséget jártam, elképzelhetetlennek tartottam irodában ülve végezni ezt a munkát... A faluban és a környékén nincs olyan ház, ahol meg ne fordult volna. Vitázott, megbeszélt és rábeszélt, alkudott és megnyert, eldöntött és megkért — a politikai munka módszereit a tanácson is kamatoztatta. Negyven év és kétszázhat nap szolgálat után most már négy hónap óta nyugdíjas. Kertészkedik, vadászik, több időt tölt a családdal, de rövid számolás után kiderül: még hetente másfél nap most is a közösségé. S így már nem is furcsa, hogy mikor Kadarkúton a tanácselnököt kerestem, így kérdeztek vissza a falubeliek: — Melyiket? Békés József
