Somogyi Néplap, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-23 / 275. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 275. szám Ára: 2,20 Ft 1985. november 23., szombat GENFI NYITÁNY Mihail Gorbacsov és Ro­nald Reagan csúcstalálkozó­ja, is az annak záróaktusaként tett bejelentések hallatán megkönnyebbülten sóhajthat fel a világ. A találkozót megelőző túlzott várakozások ugyan nem igazolódtak, de nem váltak be a pesszimista jóslatok sem. A genfi kongresszusi palo­tában rendezett csütörtöki záróaktus |és a közös nyilat­kozat sem feledtette — nem is volt ilyen szándék —, hogy hat és fél esztendő óta ez volt az első érintkezés, sze­mélyes találkozó a Szovjet­unió lés |az Egyesült Államok vezetői között. Amíg szüne­telt a beszélő viszony, oly sok ellentét és feszültség halmozódott fel, hogy azok egycsapásra történő feloldá­sát senki sem remélhette ko­molyan. Azt azonban igen, hogy egymás, és egymás problémáinak, álláspontjának megismerése segít az új megközelítésék megtalálásá­ban, és a megoldásra irányu­ló közös akarat erősítésében, ha ez az akarat egyébként létezik. A kétnapos találkozó — [noha a teljes hírzárlat jegyében zajlott — már kül­sőségeivel is előre vetítette, hogy az SZKP főtitkárának és az amerikai elnöknek ez a találkozója többet ígér egy­szerű személyes ismerkedés­nél. . A Jó atmoszféra tette lehető­vé, hogy — Gorbacsov szavai­val élve — nyílt, őszinte és éles, sőt időnként nagyon „éles viták” alakuljanak ki az egyes témakörökről. A „nyílt és éles viták” azonban a kö­zös állásfoglalás tanúsága szerint (nem az ellentéteket növelték, ellenkezőleg, a meg­értést segítették elő. Ez a fajta megközelítés tette lehe­tővé a fegyverkezési kérdé­sek és más nemzetközi prob­léma sokoldalú megvizsgálá­sát, így születhetett az a kö­zös elhatározás, hogy együt­tes erőfeszítéssel csökkente­ni kívánják a nukleáris fegy­verkezés okozta veszélyt, hogy félgyorsítják a genfi és a bécsi tárgyalásokat, vala­mint hogy újult erővel lát­hatnak hozzá a vegyi fegy­verek korlátozását célzó erő­feszítésekhez, és mindent megtesznek a stockholmi konferencia sikere érdekében. Megállapodás született arról is, hogy mindkét fél változat­lanul biztosítja az atomso- rompószerződés érvényes­séget, s nem törekszenek ka­tonai fölényre, mert elisme­rik, hogy |az egyik fél biz­tonsága jépp oly fontos, mint a másiké. Más szóval nuk­leáris korunkban csakis kö­zös biztonság létezik. S ha még ehhez hozzátesszük, bogy Gorbacsov és Reagan kölcsö­nös látogatásra szóló meghí­vást fogadott el, hogy a két külügyminiszter tudomá­nyos, oktatási és kulturális együttműködésről szóló egyezményt írt alá, akkor nyilvánvalóvá válik; a szov­jet—amerikai csúcstalálkozó résztvevői nagy munkát vé­geztek. Megértették, mit kíván tő­lük a világ. Azt, hogy „nem a pusztítás és a háború, ha­nem a túlélés művészetében” kell együttműködni. A csúcstalálkozó után a szakértőké, a különböző kér­désekről tárgyaló küldöttsé­geké a szó. A genfi kezdet mindenesetre jól sikerült, ígéretes alapot nyújt a to­vábbi munkához. Elméleti konferencia a pártdemokráciáról Tartalmas, nyílt, konstruktív vita A szekcióvezetők beszámolójával fejeződött be pénteken a pártdemokrácia helyzetét és fejlesztésének feladatait megvitató kétnapos országos elméleti tanácskozás. Az MSZMP KB párt- és tömegszervezetek osztálya, agitációs és propagandaosztálya, valamint politikai fő­iskolája közös konferenciáján - Németh Ká­rolynak, az MSZMP főtitkárhelyettesének csü­törtöki vitaindító előadását követően - húsz korreferátum hangzott el és harmincnyolcon mondták el a csoportüléseken véleményüket, tapasztalataikat a párt életével kapcsolatos kérdésekről. A pártdemokiráoia fejlődé­sének történelmi tanulságait elemző szekció munkájáról Huszár István, az MSZMP KB Páirttörténeti Intézeté­nek igazgatója tájékoztatta a plenáris ülés résztvevőit. A vitáiban felszólalók a párt belső életének egészét, a po­litikai mechanizmus minden plenáris ülés résztvevőit. A véleménycsere nem korláto­zódott csupán a történelmi kérdések vizsgálatára, de hangsúlyozták, hogy a maii elvek helyes értelmezéséhez szüikség rvan a történelmi fo­lyamatok tanulságainak megfelelő hasznosítására, át­gondolására. Megállapítot­ták: napjainkban továbbra is időszerűek a munkásmozga­lomban szerzett tapasztala­tok ; lehet, és kell is rneríte- ni a ma küzdelmeihez ebből a tiszta forrásból. Ugyanak­kor többén felhívták a fi­gyelmet arra, hogy a törté­nelem nem példatár a ma igazolására, csak a múltból nem lehet építkezni. Ez igaz abban az értelemben is, hogy pártéletünk korábban helyes­nek tartott elemei fel cserél­hetők újakkal, miközben má­sokat meg kell őrizni, új fel­tételekhez igazítva értelmez­ni. A demokratizmus fejlődése a pártéletben éppen úgy, mint a politikai rendszer egészében nem öncélú. Ezzel összefüggésben a vita során ráirányították a figyelmet a XIII. kongresszus határoza­tának — e tanácskozás jel­mondataként is választott — tételére, miszerint: a párton belüli demokratikus, nyílt közösségi viszonyok hatnak az egész közéletre, Vagyis minden e tárán végbemenő folyamat túlmutat a pártélet határain és ezt a hatást tu­datosan vállalni kell. A po­litikai rendszer fejlesztésé­nek, a közúgyek megérteté­sére való nevelésnek alapve­tő feltétele a demokratizmus kibontakoztatása. A pártdemokrádia és a szocialista demokrácia közöt­ti összefüggéseket vizsgáló szekció munkájáról Lakos Sándor, a Pártélet felelős szerkesztője számolt be. Mint kiemelte: a tartalmas, nyílt, konstruktív vitában több ta­pasztalt alapszervezeti párt- titkár beszélt a pártdemok- ráclia gyakorlatáról, problé­mádról. Sok sző esett arról, hogy a párt vezető szerepé­nek érvényesülése elképzel­hetetlen a pártdemokrácia fejlesztése nélkül. A résztvevők hangsúlyoz­ták: a pártdemokráoiát fej­lődésében kell vizsgálni, mert a pártnak élen kell járnia a demokrácia tökéletesítésé­ben, az új demokratikus for­rnák kialakításában, példát mutatva a társadalom egé­szének. A pártdemokrácia- jellemző vonásaként említet­ték a vita résztvevőn, hogy az alsóbb szintű fórumok szerepe növekszük. Ezért az együk legfontosabb feladat a jövőben azt ösztönözni, hogy a párttagok, az alapszerveze­tek körében több kezdemé­nyezés szülessen. Á közvetlen demokrácia kérdésköre kapcsán szóba került: tapasztalatok bizo­nyítják, hogy annak koráb­ban élő formái ma újra lé­teznék, ügy például üzemi és falugyűlések egész sora vé­gez hatékony munkát. Meg kell tehát találni a párt éle­tében Is közvetlen képviselet megfelelő formált. Többen helytelenítették azt a néze­tet, miszerint Magyarorszá­gon a demokráciának csak vagy elsősorban negatív ha­gyományát volnának. Hang­súlyozták: éppen a pártde- mokráciának vannak orszá­gunkban haladó hagyomá­nyai, amelyeket elsősorban & munkásmozgalom teremtett meg. Gyakorlati pártmunkások vitatták meg a párt műkö­désének, a pártdemobrácia érvényesülésének helyzetét A csoportban kialakult véle­ménycserét Petrovszki István, az MSZMP KiB osztályveze­tője foglalta össze. A szekció sokoldalúan vitatta meg az alapszervezeti, a testületi, a kádermunka, a pártépítés demokratizmusát, a párt munkamódszerét, a párton belüli vita, kritika és önkri­tika kérdéseit. Azonos vélemény alakult ki arról, hogy a párton be­lüli demokrácia és demokra­tizmus színvonala sem rela­tív, sem abszolút értelemben nem marad el a társadalmi élet különböző területeit át­ható demokráciától és de­mokratizmustól. Éppen azért van szükség e téma vizsgá­latára — mutattak rá —, hogy a kongresszus határo- zatalinak végrehajtására való felkészülés, a politikai prog­ram megvalósítása sátán a demokrácia erősítésére és továbbfejlesztésére is felké­szüljön a párt. A szekcióban felszólaló megyei, községi, alapszervezeti párttiitkárok felhívták a figyelmet arra, hogy fel kell tárni azokat az okokat, amelyék ma még he­lyenként és esetenként gátol­ják a pártdemokrácia kitelje­sedését. Sokan megemlítet­ték, hogy még mindlig ta­pasztalható túlszabályozott­ság a párt működésében, túl sok az irányító pártszervek adta kötelező feladat. Ez korlátozza az öntevékenysé­get, túlságosan beszabályoz­za az állapszervezetek belső tevékenységét. Lakatos Ernő, az MSZMP KB agitációs és propaganda osztályának vezetője mondott zárszót a 'tanácskozás befeje­zéséként, I Az országos tanácskozáson, elhangzottakról a Kossuth Könyvkiadó összefoglaló kö­tetet ad M. Losonczi Pál fogadása Segítik a népek közötti együttműködés ügyét Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke pénteken este az Országházban foga­dást adott az európai kultu­rális fórum résztvevőinek tiszteletére. Jelen volt Szű­rös Mátyás, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Csehák Judit, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Kato­na Imre, az Elnöki Tanács titkára, Köpeczi Béla műve­lődési és Várkonyi Péter kül­ügyminiszter. A delegátusok­nak, az európai szellemi, művészeti élet kiválóságai­nak társaságában részt vett a fogadáson a hazai állami, társadalmi és kulturális élet számos más kiemelkedő kép­viselője, s ott volt a buda­pesti diplomáciai képvisele­tek sok vezetője is. A fogadáson Losonczi Pál pohárköszöntőt mondott. Az Elnöki Tanács nevében köszöntötte a résztvevőket, s elöljáróban hangsúlyozta: a magyar nép pagy megtisztel­tetésnek tekinti, az elmúlt hat hét során Budapest ven­dégül láthatta az európai biztonsági és együttműködé­si folyamatban résztvevő 35 állam képviselőit, kiemelke­dő kulturális személyiségeit. A tanácskozás — mondotta — témáját tekintve egyedül­álló a helsinki folyamat tör­ténetében. Jelentőségét az összeurópai együttműkö­dés szempontjából rendkí­vüli módon megnövelte az a tény, hogy a kulturális alko­tás, terjesztés és együttmű­ködés kérdései az európai és az észak-ernterilkai konti­nens nagyszámú, s -hatalmas alkotóerőt képviselő szemé­lyiségei vitatták meg. — Örömmel tölt el ben­nünket — hangoztatta —, hogy a kulturális fórum hasznos véleménycserét folytatott az elmúlt hetek­ben. A nyílt és őszinte esz­mecserék során az egymást összekötő és nem az elvá­lasztó elemek erősödték meg, ami reményteljes a közös európai kulturális örökség megőrzése és gazdagítása, az államaink, népeink közötti együttműködés továbbfej­lesztése, az egész helsinki fo­lyamat jövője szempontjából. Meggyőződésünk, hogy a fó­rum eredményei most és a jövőben is segítik a béke, a népek közötti jobb megértés ügyét. — Reméljük, lehetőségük nyílt megismerkedni kultu­rális életünkkel, láttak vala­mit az ország eredményeiből és bizonyára hallottak gond­jainkról is. Egymás kultúrá­jának jobb megismerésére, az alkotó személyiségek kö­zött létrejött személyes kap­csolatokra és találkozókra, mint a bizalom építésének fontos eszközeire tekintünk. E személyes tapasztalatok bi­zonyára meggyőzik önöket arról, hogy mindannyian-sze- retnénk jobbá és szebbé ten­ni életünket — mondotta be­fejezésül Losonczi Pál, han­goztatva, hogy Budapest mindig szívesen visszavárja mostani vendégeit. A fogadás szívélyes, baráti légkörben zajlott le. Felavatták az M5-ös autópálya első szakaszát Pénteken átadták a for­galomnak az M5-ös autópá­lya tizennyolc kilométernyi teljes pályáját és huszonkét kilométernyi félpályáját. Az avatási ünnepségen Ur- bán Lajos közlekedési mi­niszter elmondta: az útsza­kasz révén jelentősen meg­gyorsul a forgalom a fővá­ros és Kecskemét, Illetve Szeged között, Az Új Út te­hermentesíti s rendkívül zsúfolt 5-ös számú főútvo­nalat, s számottevően hoz­zájárul a Budapest környé­Zselé — almatörkölyből Mázsánként háromszáz forint nyereségre számíta­nak a Hetes! Vlkár Béla Termelőszövetkezetben a szárított almatörkölyből, amit NSZK piacra szállí­tanak. Tavaly ugyanezt a terméküket itthon vásárol­ták föl a vadgazdálkodók. Gyümölcszselé alapanyag lesz a nagyatádi konzerv­gyár melléktermékéből, amit szárítással Hetesen ál­lítanak elő. Eddig kilenc vagonnal szállítottak a nyu­gati piacra, összesen hu­szonnégy vagon szárított almatörköly földolgozását végezték el a napokban a termelőszövetkezetben. ki települések közlekedési gondjainak enyhítéséhez. A kéjszer kétsávos autó­pálya tervei 1977-ben ké­szültek el, a még ugyanab­ban az évben megkezdett kivitelezésit kezdetben tel­jes keresztmetszetben foly­tatták, de a fejlesztési for­rások csökkenése miatt 1981-től csak a fél pályát építették tovább. A beru­házás első ütemének meg­felelően felavatták a 11,8- es és 30,1-es kilométerszel­vények közötti kétszer két­sávos autópályát. Elkészült a 30,1-töl az 52,7 kilométer­szelvényig vezető út is, de ez esiupén kétsávos, fél autópálya, Az átadott pálya építése során a munkások 3 millió köbméter földet mozgattak meg, s huszon­két hidlat készítettek el, összesen több mint 15 ezer négyzetméter alapterülettél. A későbbiekben tovább - épülő sztrádának — E5, ké­sőbb E75 jelzéssel fontos szerepe lesz az Európia-út- hálózaitban is. Az Ml autó­pályával együtt — a távla­tokban a Budapesti MO-ás autópályagyűrű sztráda déli szektorán keresztül — Ausztria, Csehszlovákia és Jugoszlávia között jelentős nemzetközi tranzitforgal­mait bonyolít majd le. A következő öt évben várha­tóan folytatódik a bal pá­lya építése a kecskeméti északi csomópontig, ahol az M5-ös autópálya nyomvo­nala keresztezi az 5-ös szá­mú főutat; a jobb pálya to­vábbépítésié a későbbi beru­házási lehetőségektől függ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom