Somogyi Néplap, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-23 / 275. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 275. szám Ára: 2,20 Ft 1985. november 23., szombat GENFI NYITÁNY Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan csúcstalálkozója, is az annak záróaktusaként tett bejelentések hallatán megkönnyebbülten sóhajthat fel a világ. A találkozót megelőző túlzott várakozások ugyan nem igazolódtak, de nem váltak be a pesszimista jóslatok sem. A genfi kongresszusi palotában rendezett csütörtöki záróaktus |és a közös nyilatkozat sem feledtette — nem is volt ilyen szándék —, hogy hat és fél esztendő óta ez volt az első érintkezés, személyes találkozó a Szovjetunió lés |az Egyesült Államok vezetői között. Amíg szünetelt a beszélő viszony, oly sok ellentét és feszültség halmozódott fel, hogy azok egycsapásra történő feloldását senki sem remélhette komolyan. Azt azonban igen, hogy egymás, és egymás problémáinak, álláspontjának megismerése segít az új megközelítésék megtalálásában, és a megoldásra irányuló közös akarat erősítésében, ha ez az akarat egyébként létezik. A kétnapos találkozó — [noha a teljes hírzárlat jegyében zajlott — már külsőségeivel is előre vetítette, hogy az SZKP főtitkárának és az amerikai elnöknek ez a találkozója többet ígér egyszerű személyes ismerkedésnél. . A Jó atmoszféra tette lehetővé, hogy — Gorbacsov szavaival élve — nyílt, őszinte és éles, sőt időnként nagyon „éles viták” alakuljanak ki az egyes témakörökről. A „nyílt és éles viták” azonban a közös állásfoglalás tanúsága szerint (nem az ellentéteket növelték, ellenkezőleg, a megértést segítették elő. Ez a fajta megközelítés tette lehetővé a fegyverkezési kérdések és más nemzetközi probléma sokoldalú megvizsgálását, így születhetett az a közös elhatározás, hogy együttes erőfeszítéssel csökkenteni kívánják a nukleáris fegyverkezés okozta veszélyt, hogy félgyorsítják a genfi és a bécsi tárgyalásokat, valamint hogy újult erővel láthatnak hozzá a vegyi fegyverek korlátozását célzó erőfeszítésekhez, és mindent megtesznek a stockholmi konferencia sikere érdekében. Megállapodás született arról is, hogy mindkét fél változatlanul biztosítja az atomso- rompószerződés érvényességet, s nem törekszenek katonai fölényre, mert elismerik, hogy |az egyik fél biztonsága jépp oly fontos, mint a másiké. Más szóval nukleáris korunkban csakis közös biztonság létezik. S ha még ehhez hozzátesszük, bogy Gorbacsov és Reagan kölcsönös látogatásra szóló meghívást fogadott el, hogy a két külügyminiszter tudományos, oktatási és kulturális együttműködésről szóló egyezményt írt alá, akkor nyilvánvalóvá válik; a szovjet—amerikai csúcstalálkozó résztvevői nagy munkát végeztek. Megértették, mit kíván tőlük a világ. Azt, hogy „nem a pusztítás és a háború, hanem a túlélés művészetében” kell együttműködni. A csúcstalálkozó után a szakértőké, a különböző kérdésekről tárgyaló küldöttségeké a szó. A genfi kezdet mindenesetre jól sikerült, ígéretes alapot nyújt a további munkához. Elméleti konferencia a pártdemokráciáról Tartalmas, nyílt, konstruktív vita A szekcióvezetők beszámolójával fejeződött be pénteken a pártdemokrácia helyzetét és fejlesztésének feladatait megvitató kétnapos országos elméleti tanácskozás. Az MSZMP KB párt- és tömegszervezetek osztálya, agitációs és propagandaosztálya, valamint politikai főiskolája közös konferenciáján - Németh Károlynak, az MSZMP főtitkárhelyettesének csütörtöki vitaindító előadását követően - húsz korreferátum hangzott el és harmincnyolcon mondták el a csoportüléseken véleményüket, tapasztalataikat a párt életével kapcsolatos kérdésekről. A pártdemokiráoia fejlődésének történelmi tanulságait elemző szekció munkájáról Huszár István, az MSZMP KB Páirttörténeti Intézetének igazgatója tájékoztatta a plenáris ülés résztvevőit. A vitáiban felszólalók a párt belső életének egészét, a politikai mechanizmus minden plenáris ülés résztvevőit. A véleménycsere nem korlátozódott csupán a történelmi kérdések vizsgálatára, de hangsúlyozták, hogy a maii elvek helyes értelmezéséhez szüikség rvan a történelmi folyamatok tanulságainak megfelelő hasznosítására, átgondolására. Megállapították: napjainkban továbbra is időszerűek a munkásmozgalomban szerzett tapasztalatok ; lehet, és kell is rneríte- ni a ma küzdelmeihez ebből a tiszta forrásból. Ugyanakkor többén felhívták a figyelmet arra, hogy a történelem nem példatár a ma igazolására, csak a múltból nem lehet építkezni. Ez igaz abban az értelemben is, hogy pártéletünk korábban helyesnek tartott elemei fel cserélhetők újakkal, miközben másokat meg kell őrizni, új feltételekhez igazítva értelmezni. A demokratizmus fejlődése a pártéletben éppen úgy, mint a politikai rendszer egészében nem öncélú. Ezzel összefüggésben a vita során ráirányították a figyelmet a XIII. kongresszus határozatának — e tanácskozás jelmondataként is választott — tételére, miszerint: a párton belüli demokratikus, nyílt közösségi viszonyok hatnak az egész közéletre, Vagyis minden e tárán végbemenő folyamat túlmutat a pártélet határain és ezt a hatást tudatosan vállalni kell. A politikai rendszer fejlesztésének, a közúgyek megértetésére való nevelésnek alapvető feltétele a demokratizmus kibontakoztatása. A pártdemokrádia és a szocialista demokrácia közötti összefüggéseket vizsgáló szekció munkájáról Lakos Sándor, a Pártélet felelős szerkesztője számolt be. Mint kiemelte: a tartalmas, nyílt, konstruktív vitában több tapasztalt alapszervezeti párt- titkár beszélt a pártdemok- ráclia gyakorlatáról, problémádról. Sok sző esett arról, hogy a párt vezető szerepének érvényesülése elképzelhetetlen a pártdemokrácia fejlesztése nélkül. A résztvevők hangsúlyozták: a pártdemokráoiát fejlődésében kell vizsgálni, mert a pártnak élen kell járnia a demokrácia tökéletesítésében, az új demokratikus forrnák kialakításában, példát mutatva a társadalom egészének. A pártdemokrácia- jellemző vonásaként említették a vita résztvevőn, hogy az alsóbb szintű fórumok szerepe növekszük. Ezért az együk legfontosabb feladat a jövőben azt ösztönözni, hogy a párttagok, az alapszervezetek körében több kezdeményezés szülessen. Á közvetlen demokrácia kérdésköre kapcsán szóba került: tapasztalatok bizonyítják, hogy annak korábban élő formái ma újra léteznék, ügy például üzemi és falugyűlések egész sora végez hatékony munkát. Meg kell tehát találni a párt életében Is közvetlen képviselet megfelelő formált. Többen helytelenítették azt a nézetet, miszerint Magyarországon a demokráciának csak vagy elsősorban negatív hagyományát volnának. Hangsúlyozták: éppen a pártde- mokráciának vannak országunkban haladó hagyományai, amelyeket elsősorban & munkásmozgalom teremtett meg. Gyakorlati pártmunkások vitatták meg a párt működésének, a pártdemobrácia érvényesülésének helyzetét A csoportban kialakult véleménycserét Petrovszki István, az MSZMP KiB osztályvezetője foglalta össze. A szekció sokoldalúan vitatta meg az alapszervezeti, a testületi, a kádermunka, a pártépítés demokratizmusát, a párt munkamódszerét, a párton belüli vita, kritika és önkritika kérdéseit. Azonos vélemény alakult ki arról, hogy a párton belüli demokrácia és demokratizmus színvonala sem relatív, sem abszolút értelemben nem marad el a társadalmi élet különböző területeit átható demokráciától és demokratizmustól. Éppen azért van szükség e téma vizsgálatára — mutattak rá —, hogy a kongresszus határo- zatalinak végrehajtására való felkészülés, a politikai program megvalósítása sátán a demokrácia erősítésére és továbbfejlesztésére is felkészüljön a párt. A szekcióban felszólaló megyei, községi, alapszervezeti párttiitkárok felhívták a figyelmet arra, hogy fel kell tárni azokat az okokat, amelyék ma még helyenként és esetenként gátolják a pártdemokrácia kiteljesedését. Sokan megemlítették, hogy még mindlig tapasztalható túlszabályozottság a párt működésében, túl sok az irányító pártszervek adta kötelező feladat. Ez korlátozza az öntevékenységet, túlságosan beszabályozza az állapszervezetek belső tevékenységét. Lakatos Ernő, az MSZMP KB agitációs és propaganda osztályának vezetője mondott zárszót a 'tanácskozás befejezéséként, I Az országos tanácskozáson, elhangzottakról a Kossuth Könyvkiadó összefoglaló kötetet ad M. Losonczi Pál fogadása Segítik a népek közötti együttműködés ügyét Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke pénteken este az Országházban fogadást adott az európai kulturális fórum résztvevőinek tiszteletére. Jelen volt Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Köpeczi Béla művelődési és Várkonyi Péter külügyminiszter. A delegátusoknak, az európai szellemi, művészeti élet kiválóságainak társaságában részt vett a fogadáson a hazai állami, társadalmi és kulturális élet számos más kiemelkedő képviselője, s ott volt a budapesti diplomáciai képviseletek sok vezetője is. A fogadáson Losonczi Pál pohárköszöntőt mondott. Az Elnöki Tanács nevében köszöntötte a résztvevőket, s elöljáróban hangsúlyozta: a magyar nép pagy megtiszteltetésnek tekinti, az elmúlt hat hét során Budapest vendégül láthatta az európai biztonsági és együttműködési folyamatban résztvevő 35 állam képviselőit, kiemelkedő kulturális személyiségeit. A tanácskozás — mondotta — témáját tekintve egyedülálló a helsinki folyamat történetében. Jelentőségét az összeurópai együttműködés szempontjából rendkívüli módon megnövelte az a tény, hogy a kulturális alkotás, terjesztés és együttműködés kérdései az európai és az észak-ernterilkai kontinens nagyszámú, s -hatalmas alkotóerőt képviselő személyiségei vitatták meg. — Örömmel tölt el bennünket — hangoztatta —, hogy a kulturális fórum hasznos véleménycserét folytatott az elmúlt hetekben. A nyílt és őszinte eszmecserék során az egymást összekötő és nem az elválasztó elemek erősödték meg, ami reményteljes a közös európai kulturális örökség megőrzése és gazdagítása, az államaink, népeink közötti együttműködés továbbfejlesztése, az egész helsinki folyamat jövője szempontjából. Meggyőződésünk, hogy a fórum eredményei most és a jövőben is segítik a béke, a népek közötti jobb megértés ügyét. — Reméljük, lehetőségük nyílt megismerkedni kulturális életünkkel, láttak valamit az ország eredményeiből és bizonyára hallottak gondjainkról is. Egymás kultúrájának jobb megismerésére, az alkotó személyiségek között létrejött személyes kapcsolatokra és találkozókra, mint a bizalom építésének fontos eszközeire tekintünk. E személyes tapasztalatok bizonyára meggyőzik önöket arról, hogy mindannyian-sze- retnénk jobbá és szebbé tenni életünket — mondotta befejezésül Losonczi Pál, hangoztatva, hogy Budapest mindig szívesen visszavárja mostani vendégeit. A fogadás szívélyes, baráti légkörben zajlott le. Felavatták az M5-ös autópálya első szakaszát Pénteken átadták a forgalomnak az M5-ös autópálya tizennyolc kilométernyi teljes pályáját és huszonkét kilométernyi félpályáját. Az avatási ünnepségen Ur- bán Lajos közlekedési miniszter elmondta: az útszakasz révén jelentősen meggyorsul a forgalom a főváros és Kecskemét, Illetve Szeged között, Az Új Út tehermentesíti s rendkívül zsúfolt 5-ös számú főútvonalat, s számottevően hozzájárul a Budapest környéZselé — almatörkölyből Mázsánként háromszáz forint nyereségre számítanak a Hetes! Vlkár Béla Termelőszövetkezetben a szárított almatörkölyből, amit NSZK piacra szállítanak. Tavaly ugyanezt a terméküket itthon vásárolták föl a vadgazdálkodók. Gyümölcszselé alapanyag lesz a nagyatádi konzervgyár melléktermékéből, amit szárítással Hetesen állítanak elő. Eddig kilenc vagonnal szállítottak a nyugati piacra, összesen huszonnégy vagon szárított almatörköly földolgozását végezték el a napokban a termelőszövetkezetben. ki települések közlekedési gondjainak enyhítéséhez. A kéjszer kétsávos autópálya tervei 1977-ben készültek el, a még ugyanabban az évben megkezdett kivitelezésit kezdetben teljes keresztmetszetben folytatták, de a fejlesztési források csökkenése miatt 1981-től csak a fél pályát építették tovább. A beruházás első ütemének megfelelően felavatták a 11,8- es és 30,1-es kilométerszelvények közötti kétszer kétsávos autópályát. Elkészült a 30,1-töl az 52,7 kilométerszelvényig vezető út is, de ez esiupén kétsávos, fél autópálya, Az átadott pálya építése során a munkások 3 millió köbméter földet mozgattak meg, s huszonkét hidlat készítettek el, összesen több mint 15 ezer négyzetméter alapterülettél. A későbbiekben tovább - épülő sztrádának — E5, később E75 jelzéssel fontos szerepe lesz az Európia-út- hálózaitban is. Az Ml autópályával együtt — a távlatokban a Budapesti MO-ás autópályagyűrű sztráda déli szektorán keresztül — Ausztria, Csehszlovákia és Jugoszlávia között jelentős nemzetközi tranzitforgalmait bonyolít majd le. A következő öt évben várhatóan folytatódik a bal pálya építése a kecskeméti északi csomópontig, ahol az M5-ös autópálya nyomvonala keresztezi az 5-ös számú főutat; a jobb pálya továbbépítésié a későbbi beruházási lehetőségektől függ.
