Somogyi Néplap, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-22 / 274. szám
1985. november 22., péntek Somogyi Néplap 3 TESTVÉRMEGYÉNK KÜLDÖTTEI MARCALIBAN Eszmecsere az iparról, az érdekeltségről A Füszért és a Kaposker kiállítása Édességek a Dorottyában Somogyi tartózkodásuk harmadik napján, tegnap délelőtt Tóth Jánosnak, a megyei’ pártbizottság titkárának kíséretében Marcaliba látogatott lengyelországi testvérmegyénik pártmun- káskü'ldöttsége.. Kazimierz Paryszeket, a LEM.P vajdasági bizottságának első titkárát és a delegáció két tagját dr. Sütő László, a városi pártbizottság titkára köszöntötte. Vendégeink nagy érdeklődéssel hallgatták a tizenháromezer lakosú Marcali és a városkörnyék helyzetéről, gazdasági, társadalmi életéről szóló tájékoztatót. Dr. Sütő László utalt a íiatal város múltjára, történelmi sorsfordulóira és néhány beszédes adat ismertetésével őszintén tárta fel -napjaink eredményeit, gondjait egyaránt. A tájékoztató rövidesen élénk eszmecserévé alakult át. Ciechanowi vendégeinket elsősorban a pártirányítás módszerei, a tanács szervezeti felépítése, a köz- igazgatási gyakorlat érdekelte részletesen. Ez az érdeklődés csak tovább fokozódott a Május 1. Ruhagyár marcali gyáregységében, ahol Bojtor Ferenc igazgató, valamint az üzem párt- és társadalmi szervezeteinek vezetői fogadták a küldöttséget. A viszonylag fiatal, . mindössze tizenkét éves üzem történetét hallgatva sűrűin jegyezgettefc (tJest- vérmegyénlk küldöttei és akaratlanul is -nagy elismeréssel szóltak közbe az olyan tények hallatán-, hogy például az elmúlt nyolc év alatt mindössze egy esetben érkezett reklamáció az innen kikerült termékekre. A rendkívül magas minőségi, és mennyiségi követelményekről aztán magúik is meggyőződhettek az üzemlátogatás során. Megtekintették a tanműhelyeket, ahol jelenleg a három évfolyamon százhuszonöt fiatal ismerkedik a szakmával, és itt érthetően elsősorban a képzés módszereiről, gyakorlatáról igyekeztek ismereteket szerezni. Végigjárták a csarnokot, ahol a speciális gépeken valóban boszorkányos gyorsasággal dolgoztak az asz- szonyok. — Szinte lenyűgöző az az ügyesség, óriási gyakorlottság, amit itt láthattunk — jegyezte meg az üzemlátoga- dás után Kazimirz Pairyszek, aztán kérdések sorával fordult Bojtor Ferencihez. „Milyen a kapcsolat a budapesti központtal, milyenek a bérezési lehetőségek, itt vagy a központban döntenek-e erről? A kilencven százalékban nőket foglalkoztató üzemnek van-e bölcsődéje, óvodája?” — és lehetne sorolná tovább. Az elismerő szavak, melyeket a delegáció nevében mondott, végül az egyik szocialista' brigád naplójába is belekerült, sok sikert, jó eredményéket kívánva a gyáregység minden dolgozójának. Délután a marcali tétség északi szélére, a balatonmá- riai áfész-hez látogatott el lengyel testvérmegyénik küldöttsége. Jáger Ferenc, a szövetkezet felvásárlási vállalkozásának vezetője, Nagy Géza párttitkár, Baglasics Ferenc szb-titkár és Or- szághné Völgyi Márta KISZ- titkár fogadta a vendégeket. Jáger Ferenc a szövetkezetét bemutató általános tájékoztatójában vendégeink érdeklődésének megfelelően részletesen szólt a termelést szervező, a felvásárló tevékenységről, a vezetés, az irányítás módszereiről, és a feladatók teljesítését segítő, itt kialakított érdekeltségi rendszerről. A szóban hallottak élőbbé váltak, amikor vendégeink Balatonberény- ben felkerestek két kistermelőt, akik nyúl tenyésztéssel foglalkoznak. Gulyás János és Kovács Teréz portáján egyszerű, olcsó, Gere Istvánnál már viszonylag modernebb tartási módokat láthattak. A szövetkezetnél végül a felvásárláshoz szorosan kapcsolódó magtisztító telepre látogattak el. Lengyel testvérmegyénk küldötteinek tegnapi programja a balatonfenyvesi KISZ-tábor és a fonyódlige- ti ifjúsági és úttörőtábor meg tekintésével ért véget. Agrárkonferencia Tabon Á kistermelés megújulása, I ■ . I ■» I r | ■ ■» rr ■ a kistelepulesek jovoje Amilyen az adott falúban folytatott háztáji termelés színvonala, olyan a kistelepülés arculata. Pusztuló településű környezetben virágzó mezőgazdasági termelésiről beszélni: ellentmondás, a kistelepülés és a mezőgazdasági kistermelés megújulása csak együtt lehetséges! Az első mondatot Kovács Ferencnek, a tabi Béke Tsz elnökének megnyitójából idéztük, a máslik azokból a megalllapífásokból való, melyék a kistermelés megújulásáról, a kistelepülések jövőjéről tegnap Tabon rendezett agrárkomfienen c ia résztvevői elé kerülitek. A számos somogyi téeszből érkezett és a helyi vezetőkön kívül ott volt és. felszólalt a tanácskozáson dr. Papócsi László mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes és Tapsonyi János, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa 'is. Miután Kovács Ferenc a házigazdák névében a téma megivlitaitásának időszerűségét és fontosságát méltatta, dir. Papócsi László a mezőgazdasági kistermelésről, a 'háztáji gazdaságokról, a megújulás féltételéről tartott élőadást; Elmondta, hogy a háztáji gazdaság szerves része az agrárgazdaság egészének, s megítélése ma egyértelműen pozitív, még ha időnként kerekednek is viták helye, szerepe körül. A háztáji a jövőben is fontos stratégiai tényezőként szerepel a mezőgazdaságii termelésben: a magyar agrárgazdaság termeléséből 30 százalékkal részesedik az az ágazat, s további fejlesztéséről már csak azért sem mondhatunk le, mert össztársadalmi érdek fűződik hozzá. Azonban itt is mutatkoznak olykor gondok, feszültségek, melyek főként a külpiac problémáihoz vezethetők vissza. Előrelépés csak akkor várható, ha javul az áruk minősége, jobban igazodik az igényekhez a választék. A hagyományos ■kistermelői módszerék már nem biztosítják a megkövetelt minőséget, ezért szükség vaih arra, hogy az állattenyésztésben például az igényesebben végzett tevékenység kerüljön előtérbe, fejlődjön a háztáji termelés kultúrája. Van-e erre lehetőség? Haj- lilk-e a háztáji termelésben résztvevő a fejlettebb módszerek, korszerűbb teéhnaló- giákf alkalmazására és képes-e továbblépni? Mindez a lakóhely fejlettségétől, a nagyüzem és a kisüzem viszonyától, az integráció minőségétől is függ. Ha jó az együttműködés és a nagyüzem válóban értékteremtő ágazatnak tekinti a háztájit, jól jár mindkét fél, a kapcsolat a kölcsönös előnyök révén erősödik. — A nagyüzem legyen segítőkész partner, járuljon hozzá ahhoz, hogy a mezőgazdasági kistermelés beépüljön a korszerű faluképbe, így a háztáji gazdagíthatja a települést, életformát alakíthat és kultúrát fejleszthet, kedvezően megváltoztathatja a falu arculatát — mondta dr. Papócsi László. A miniszterhelyettes szavai után a témáihoz kapcsolódó előadásokat hallhattak a résztvevők. Dr. Babinszky Mihály, a kaposvári Mező- gazdasági Főiskola intézeti A hazai édesipar termékeit bemutató kiállítás nyílt meg tegnap Kaposváron a Dorottya Szálló nagytermében. A harmincöt éves Balaton Füszért és a Kapos Kereskedelmi Vállalat közös rendezvénye. négy napig lesz nyitva, s nemcsak nézelődni lehet ott, hanem egyes édességek meg is kóstolhatok. Dévényi Zoltán, a Balaton Füszért igazgatója nyitotta meg több megyei és városi vezető jelenlétében a kiállítást. Elmondta: — Sok cég ünnepli ezekben a hónapokban alapításának 35. évfordulóját, mivel három és fél évtizeddel ezelőtt, az államosítás időszakában született meg több szocialista vállalat. De nemcsak ez adja a bemutató aktualitását, hanem az is, hogy közelegnek az ünnepek és az édességek iránt ilyenkor növekszik a kereslet. Az igazgató hangsúlyozta, hogy régebben több évig a kereskedők nem rendeztek édesség bemutatókat, mert szűkös volt az ipari kínálat. Az utóbbi hónapokban azonban sók hazai gyár jelentkezett új termékekkel, amelyek tetszetős csomagolásúnk és állják a versenyt az importból származó árúkkal is, tehát most már van mit bemutatni. A kiállítás érdemes a nagy- közönség figyelmére, valamint üzleti tárgyalások színhelye is lesz. A boltvezetők megismerhetik a kínálatot és az itt látottak alapján rendelhetnek, bővíthetik a kiskereskedelmi egységek választékát. A Kaposker és a Füszért által rendezett kiállítás így nemcsak az évforduló ünneplésére, a két vállalat együttműködésének bemutatására alkalmas, hanem a kereskedők mindennapi munkáját is segíti. Kilenc édességgyártó cég termékei láthatók, köztük két megyei vállalkozás, a somogyi illetve a zalai sütő- és édesipari vállalat gyártmányai is, A legtöbb újdonságot a Győri Keksz- és Ostyagyár termékei közt láthattuk, különösen a szép csomagolású -T- már vonalkóddal is ellátott — kekszek keltették föl a nézelődők figyelmét. Valóban édes hetek következnek a Mikulástól karácsonyig és Szilveszterig, jó tehát együtt látni mindazt, ami az üzletekben ma még nem mindig vehető meg ugyanekkora kínálatból. S remélhető, hogy nem sok idő múlva már sok boltban hasonlóan széles választékot találhatnak a vásárlók. Németh Károly előadása (Folytatás az 1. oldalról) — Népünknek létérdekei fűződnek ahhoz, hogy megőrizzük és erősítsük pártunk cselekvő készségét — állapította meg. — Ez mindenekelőtt a párt politikai egységétől, szervezettségétől, céltudatos és fegyelmezett munkájától függ. A pártegység erősítéséről igazgatója a kistermelés és a nagyüzemek kapcsiottlajtáról, Kemény Bertalan, a VÁTI muhkajtársa a kistermelés települési, földrajzi környezetéről1, Halász Péter, az Agrár- gazdasági Kutató Intézet tudományos főmunkatársa az ■ilyen termelés és a gazdasági környezet kölcsönhatásáról szólít, Tóth János, a Népművelési Intézet igazgató-helyettese pedig a kistermelés és a kultúra összefüggéseit elemezte. Vitára késztető megállapításokat, tmegszívletlésre érdemes észrevételeket hallhattunk. Értékesítési biztonság, árkórdés, eszközellátottság, érdekeltség, a kistermelés anyagi és erkölcsi elismerése épp úgy terítékre került, mint az ottmaradásra buzdító feltételek fontossága a kistelepüléséken. Farkas István, a tabi nagyközségi tanács elnöke és mások például elmondták: tudják, mit kellene tenni a jó faluközösség kialakításához, de a lehetőségek megteremtésének koírttáltiaiijvali is ’tisztában Mannák. A kistermelés minőségi eredményeinek fokozásához ugyancsak biztosítani kell a feltételeket — hangsúlyozta Tapsonyi János. Egyező és ütköző vélemények hangzottak el a tegnapi vitáiban. A tabi konferencia tanulságai érdemesek arra, hogy méltó helyet kapjanak az arra illetékes szervezetek, intézmények figyelem- küróben. H. F. szólva kijelentette: ennek érdekében idejében és meggyőző módon választ kell adnunk a társadalom fejlődésének új kérdésedre, a gyakorlati feladatokra pedig politikailag kell megfelelően felkészítenünk a párttagságot. A páirtegység megőrzésének, folyamatos megújításának elengedhetetlen feltétele a véleménynyilvánítás szabadsága, a párttestüle- tékbeni, a pártfórumokon folytatott demokratikus vita, a nézetek szembesítése. Szocialista. társadalmunk nem mentes az ellentmondásoktól és konfliktusoktól ám ezek feloldásához, rendezéséhez a válók is szükségesek. Ezért politikai fejlődésünknek egyik kulcskérdése a viták helyes értelmezése, a vitakultúra fejlesztése a párton bélül. A pártszierű vita egyaránt igényli az elvi következetességet és a nagyfokú türelmet. — Gyakran lehet hallani olyan véleményt, hogy nincs idő a pártdemökrácia tényleges . gyakorlására. Fontos intézkedések megtételében — időhiányra hivatkozva — mellőznek demokratikus fórumokat vagy eljárási szabályokat, s ez végső soron hátrányosan hat a határozatok színvonalára. Ilyen irányba nem mehetünk. A demokratikus előkészítésre fordított idő nem tehertétel, elllenfcezőlieg, busásan megtérülő befektetés, mert lehetővé teszi a hibás döntések • elkerülését, elhatározásaink mélyebb megalapozását. — A demokrácia fejlettségét pártunkban is nagy mértékben meghatározza, hogy miként működnek a választott testületek, a vezető szervek, s mennyire hatja át munkájukat a demokratikus légkör — mondotta a továbbiakban az előadó. A testületi tevékenység demokratizmusának fontos ismérve a tagok egyenjogúsága. Ennek az elvnek a megvalósulása biztosítja a vélemények szabad kifejtését, a döntéshozatal dejmokratázmusát. Jóllehet az egyenjogúság nyílt megsértésével nem találkozunk, tudatában kell lennünk, hogy ennek a fontos elvnek a gyakorlati érvényesülése a választott testületek munkájában nem kielégítő. — A párt tömegkapcsolatainak további erősítése szempontjából fontos tisztában lennünk azzal, hogy a pártdemokrácia színvonala meghatározza az államélet, a tömegszervezetek, a tömeg- mozgalmak és egész közéletünk demokratizmusának fokát — hangsúlyozta Németh Károly. A párt szakított a korábbi időszak hibás vezetési stílusával, elvetette az állami és a társadalmi szervek munkájába való közvetlen beavatkozást. A szocialista demokrácia csak úgy érvényesülhet, ha a politikai rendszer egyes intézményei képesek kifejezni és megfogalmazni a sokféle szakmai, ágazati, területi és egyéb érdeket. Ez akkor lehetséges, ha ezekben az intézményekben 'demokratikus légkör uralkodik. A pártde- mdkracia továbbfejlesztésének ebben az összefüggésben is meghatározó szerepe van. A párt főtitkárhelyettese ezután aláhúzta: az MSZMP tevékenységének eredményessége általában azt bizonyítja, hogy a demokráciát nem önmagáért való, nem öncélú elvnek tekintjük, nemcsak beszélünk '-óla, hanem mindent el is k. /clü ’ azért, hogy áthassa a pán működésének valamennyi területét. — Minél inkább jellemzi a párt tevékenységét a szabad véleménycsere, az alkotó szedtem, a munka kritikus értékelése, az együttes gondolkodás és cselekvés, annál jobban be tudja tölteni vezető szerepét társadalmunkban — hangsúlyozta befejezésül Németh Károly. A tanácskozás ezt követően szekcióülésekkel folytatta munkáját.
