Somogyi Néplap, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-21 / 273. szám

1985. november 21., csütörtök Somogyi Néplap 3 Az alapszervezetek, a vezetőségek egyéves mun­káját összegezik, elemzik, értékelik a pénteken meg­kezdődött beszámoló tag­gyűlések. A pártélet fon­tos eseménye a december 15-ig tartó számadás. So­mogybán több mint nyolc­száz alapszervezeti tag­gyűlésen, hatvanhat össze­vont taggyűlésen teszik mérlegre, mint fejlődött a szervezeti élet, az ideoló­giai tevékenység, mint nőtt a tömegbefolyás a kong­resszus, a pártértekezletek és a vezetőségválasztás óta. A beszámolókat most is jellemzi, hogy a pártcso­portok mindenhol elvégzik az önértékelést a beszá­moló taggyűlések előtt. Először van arra lehető­ség, hogy a vezetőségek elszámoljanak arról, mi­ként valósították meg mindazt, amit a kommu­nisták a pártvezetőség- választáskor kértek. Az eddigi taggyűlése­ken tapasztalható, hogy jelentőségének megfele­lően elemzik a gazdaság- politikai tevékenységet, a kongresszusi határozat fel­dolgozásának és a végre­hajtás megszervezésének a tapasztalatait. A mosta­ni pezsgő pártéletnek a feladatok megoldásában is érződik majd a hatása. Beszámoló taggyűlések Együttműködéssel ■ i ii I ■■ rr I I ■■ r II r r r . a gyümölcsözőbb önállóságért A községi pártvezetőség a közös célok teljesítéséért fogjon össze a helyi gazdál­kodó szervezeteikkel, intéz­ményekkel, segítsék egymást a munkában, mert csak így hozhat sikert a nagyobb ön­állóság, s a lakosság is .az össizefoglás láttán ajánlja fel önzetlen segítségét, vállal társadalmi munkát közössé­gi célokért... Sudár Jánosnak, a kapos­vári áfész területi igazgató­jának felszólalása egyike volt azoknak, amelyeket hét­főn Somogysárdon, a közsé­gi pártvezetőség összevont taggyűlésén hallottunk. Idéz­hettünk volpa mások meg­állapításaiból is, ónért hang­súlyozták a mintegy ezerhá­romszáz lelket számláló tér­ségben a társadalmi összefo­gás fontosságát. Palló Ildikó, a városi pártbizottság mun­katársa a városi párttestület véleményét tolmácsolva mondta.: fontos politikai fel­adatokat oldott meg az idén a somogysárdi községi párt- vezetőség, s arrta van szük­ség, hogy folytassák a gaz­dasági, a tanácsi mimika, a lakosság érdekeit tükröző községpoütikai tennivalók pártirányítását, ellenőrzését és segítését. Az összevont taggyűlésen négy alapszervezet kommu­nistái vettek részt Sárdról, Mezőcsokonyáról, Üjvárfal- váról; Bocska Gyula titkár beszámolójából kitűnt: nagy és felelősségteljes feladato­kat oldottak meg; a négy alapszervezetben csaknem száz tagnlak adott munkát. A pártvezetőség javaslat­tal, ajánlással élt a közigaz- ■ gatási terület VII. ötéves tervi irányelveinek kidolgo­zásához, s arra szólították fel a kommunistákat, hogy mu­tassanak jó példát, mozgó­sítsanak a lakóhelyi fejlesz­tési célok teljesítésére, s evégből működjenek együtt a tömegszervezetekkel és mozgalmakkal a községpoli- tikai feladatok megoldásá­ban. Minthogy a párttagság 75—80 százaléka rendszere­sen részt vett a .taggyűlése­ken, a kommunisták .mindig tudták, milyen tennivalók kerültek előtérbe az adott időszakban. így a Sárdon, il­letve a társközségekben mű­ködő alapszervezetek napi feladatként foglalkoznak azokkal — most például a gázprogram megvalósítását, az ivóvíz-ellátás javítását Üj várfalván és Mezőcsoko- nyán, a terület arculatának szépítését, a környezeti rend megteremtését, az út- és jár­daépítést a térségben szor­galmazzák. A XlJil. kongresszus hatá­rozatainak helyi érvényre juttatása természetesen első helyen áll a feladatok sorá­ban, s ha az iménti célok valóra válnak, akkor ennék nyomán javulnak a közigaz­gatási terület lakosságának életkörülményei. „Vállalatban" gondolkodni Négy alapiszervezet (több mint száz kommunista) tar­totta összevont taggyűlését hétfőn délután a Siófoki Ál­lami Gazdaságban. A pártér- tekez tótén részt véti és felszólaítt Balassa Béla, a vá­rosi pártbizottság első titká­ra is. A pártvezetőség nevében Majzik Ernő titkár számolt be az idén végzett munkáról. A többi között szólt a párt­élet fejlődéséről, az ideoló­giai és gazdaságpolitikai te­vékenységről, végül a so- ronlévő feladatokról. A választások során több új tag került a vezetőségekbe, sőt titkárcsere is történt. A kommunisták tenni akaró, felkészült embereket válasz­tottak a felelősségteljes posz­tokra, akik — különösen ha megfelelő segítséget .kapnak az alapszervezetektől, illetve a vállalati pártvezetőségtől — minden bizonnyal eredmé­nyesen fognak dolgozni. A párttitkár hangsúlyozta, hogy a pártvezetőségi tagoknak a vállalat egészében szükséges gondolkodniuk. Az alapszer­vezetek fontos feladata a pártépítés, a párttaggá neve­lés. 1985-ban nyolc új taggal erősödtek, közülük hatan KISZ-ajánlással kerültek az alapszervezetekbe. „Ennek ellenére — mondta Majzik 1 Egészségünk érdekében A nagyatádi és a város­környéki kommunisták közül elsőként a kórház-rendelőin­tézet 1-es számú alapszerve­zetének tagjai adtak számot egyéves munkájukról ked­den. Korántsem volt könnyű helyzetben az öttagú párt- vezetőség, amikor elkészítette beszámolóját, hiszen tagjaik ugyan valamennyien az egészségügyben dolgoznak, munkájuk azonban más terü­leten van. Akad közöttük kör­zeti orvos |és ápolónő, böl­csődei vezető és gondozó, mentőautó-vezető és mentő­ápoló, tüdőszűrős, gyermek- és iskolaorvos. Az érdekük azonban közös. Egészségünk védallme. Erről szólt Simonovics József né, a pártálapszervezet titkára is. Kiemelve, hogy három pártcsoportjuk, amely a három különböző munka- területet öleli fel, derekasan helyt állt- Gondok bőven vannak. Ez a vitából is ki­derült. Hiányos még aiz orvo­si alapellátás, vagyis a kör­zeti orvosi hálózat fölszerelt­sége, közvetlen telefonvonal kellene a men tőállomás és a kórház, illetve rendelőintézet között. Simonovics Józsefné mondotta, hogy gazdaságossá kellene tenni .a bölcsődék működését, mert — s ezt Szűcs Juliannától, a városi tanács egészségügyi osztályá­nak munkatársától hallottuk — egyetlen bölcsődét sem szabad megszüntetni, az el­következendő években újra szükség .lesz minden helyre. Az egészségügyben dolgozó kommunisták állásfoglalása szerint gondoskodni kell a fogyatékos gyerekek bölcső­dei elhelyezéséről, s ennek szükségességéről a szülőket kell meggyőzni. Dr. Fejes Julianna Nagy­atád egyetlen körzeti gyer­mekorvosa a vitában látszó­lag egyedi gondot tett iszóvá, ám a városlakókat nagyon is érintő bajokról beszélt: az országos átlag szerint egy- gyermekorvosi rendelőben a csak járványos időben szá­molnak napi hetven, beteg­gel, Nagyatádon a „sima” napokon is több mint száz picit kell .megvizsgálni, s ez azt jelenti, hogy 1,9—3,2 perc jut egy-egy gyermekre. Ez kevés. Évek óta zárva van az egyik tízemeletes lakóház tövében a gyermekorvosi ren­delő. Előbb helydttesítésisel oldották meg az ellátást, ké­sőbb technikai okok miatt bezárták, majd a hibák ki­javítása után azért nem nyithattak, mert nem talál­tak szakembert. Ha már a rendelő hibáinál tartunk, akkor érdemes idéz­ni dr. Botáné dr. Peresa Mag­dolna felszólalásából. Még az új, illetve felújított kör­zeti rendelő sem felel meg a szabványoknak. Nem helyi jelenség, hogy a tervezők és az építők egyszerűen, elfelej­tik kikérni az egészségügyi szakemberek véleményét. Élénk vlita tanúi lehettünk, igazolva a számadást: az ailiapszarvezet kommiun!stái tartalmas munkát végeztek. Ernő — a párttaggá nevelés „ütemével” nem lehetünk elégedettek, különösen, ha meggondoljuk, milyen sok a fiatal dolgozó gazdaságunk­ban.” Tartalmasabbá vált a pártcsoportok munkája, kü­lönösen a 3-as és 4-es számú alap&zervezetekben. E közös­ségek életére egyre inkább a kollektív tevékenység a jel­lemző. A^. városi párt-végrehajtó bizottság nevében Balassa Béla első titkár rámutatott az elért eredményekre, és a továbblépés lehetőségeire fi­gyelmeztetett. Az utóbbiak­kal .kapcsolatban a többi kö­zött a pártfegyelem erősíté­sének szükségességéről, s a minőségi munka fontosságá­ról' szólt. Akárcsak a gazda­ságban, a politikai életben is önálló gondolkodásra, kezde­ményezőkészségre, ered­ményre vezető gyors dönté­sekre van szükség. A pártve- zetőség ezáltal igen nagy se­gítséget adhat a gazdaság előtt álló feladatok megoldá­sához. Éllénk, érdekes, vita bonta­kozott ki. Dr. Kalmár Szil­veszter szerint a magyar munkásmozgalom történeté­ből tárgyalt fejezetek nagy érdeklődést váltottak ki az oktatásokon. Sebestyén Sán­dor igazgatóhelyettes kifej­tette, hogy annak ellenére, hogy az idei esztendő keve­sebbet hozott a vártnál — főként a kedvezőtlen időjá­rás miatt — a gazdaság fej­lődése töretlen. Farkas Mihály alapszerve­zeti titkár a. pántdemokrácia erősítésének szükségességé­ről beszélt. Szalag Géza igaz­gató felszóűáláséhan a többi között a következő öt évre vonatkozó elképzelésekről szólt. „Látványos fejleszté­sekre valószínű, hogy nem lesz lehetőségünk, de vissza­lépni se szeretnénk. Szerény fejlődésre számíthatunk.” Növeld i kívánják a gyümöl­csös tenütótét, a faiskola ter­meléséit, és szükégvan a szol­gáltató ágazJat fejlesztésére is. HŐBB TÁ1EKOZTATÁST iNam könnyű a fcislétszámú pártalapszerveaetek helyzete. Ezt tükrözte a Titán Keres­kedelmi Vállalat megyei ki­rendeltségének ebédlőjében hétfő délután megtartott be­számoló taggyűlés is. Kónyi Lajos párttitkár őszintén mérlegre tette az alapszervezet, a háromtagú vezetőség egyéves tevékeny­ségét. A létszámuk ,eggyel növekedett. A 17 párttag több mint fele fizikai dolgo­zó. Csökkent a nők, a fiata­lok aránya. Ezt figyelembe veszik a pórtépítésbein, igy fontosnak tartják a fiatalí­tást. A gazdasági munkát érté­kelve megállapította, hogy a Titánnak meghatározó szere­pe van a vas- és műszaki ellátásban. Éppen ezért a megfelelő ellátás, a színvonal emelése fontos feladat. Elismeréssel szólt a beszá­moló árnál;, hogy a .tagok ak­tívabbak voltak a taggyűlé- sekeni. A tagság a beszélgeté­sek során azt kérte, fordít­sanak .nagyobb figyelmet e 1 fórumok előkészítésére. A vezetőség sikraszállt amellett, hagy növekedjen a párttagság, a dolgozók tájé­kozottsága a kirendeltség te­vékenységéről, terveiről. A mostani gazdasági körülmé­nyek szükségessé teszik a kollektív bölcsesség felhasz­nálását. Németh Gyula, a kereske­delmi párt-vb tagja minősí­tette az alapszervezet tevé­kenységét. A taggyűléseken jó volt a létszám, az aktivi­tás azonban közepes. Kifo­gásolta, hogy sokat vállal a titkár, a vezetőségnek job­ban meg kelll osztania a munkát Gondot okoz az után­pótlásiban, az hogy a KISZ- szervezet nem működik. Te­kintettel a fiatalok csökke­nő létszámára, elképzelhető volna, hogy más vállalatok­kal közösen alakítsanak alap- szervezetet. A kereskedelmi pért-vb a munkát közepes­nek ítélte. A hozzászólók kiegészítet­ték az elmondottakat. Dr. Gál Jánosné személyzeti előadó örvendetesnek tartotta, hogy sikerült előrelépni a párt- építésben, s fölvettek né­hány fiatalt. A két pártcso- port tevékenységét föl keli lendíteni. A pártélet aktí­vabb voilt, az viszont feltű­nő, hogy a titkárrá vallóban sok munka hárul. A vezető­ségnek szervezettebben, egy­ségesebben kell dolgoznia. Kostyova László .raktárve­zető-helyettes szóvá tette, hogy az utódnevelés igényé­vel szemben áll a pályázati rendszer. Szükségesnek tar­totta egy ifjúsági klub kiala­kítását. Tököji Rudolf kirendeltség­vezető a tájékoztatással kap­csolatban úgy foglalt állást: nem annyira rossz, azt vi­szont elismeri, hogy lehetne jobb. A Titán a város keres- kedeümi .ellátásának javítását szeretné. Három éve kérnek egy alkalmas bolthelyiséget a Zalka Máté utcai eldugott helyett, eddig azonban nem ajánlattak fel megfelelőt. Dross László kirendeltségve- zető-helyettes szerint sokszor éri a kereskedelmet olyanért bírálat, ami a gyárak hibája. A .pártvezetőség törekvését kifejezte, hogy ezen a tag­gyűlésen kapta meg ünnepé­lyesen a 25 éves Fodor La­jos raktári beosztott a párt­tagkönyvét. Vállalva a nehezebb utat A Kaposvári Húskombinát 2-es pártszervezetének be­számoló taggyűlésén elhang­zottak alapján könnyű vol­na bizonyítani, hogy a 48 ta­gú alapszervezetben pezsgő a pártélet, tartalmas és sok­színű a munka, nyílt a lég­kör. Mint ahogy azt is, hogy A vezetőség a beszélgetések tapasztalatait hasznosította a pártélet elemi normáinak megtartásában — ide tarto­zik a .taggyűléseken való rendszeres részvétel is — van kívánnivaló. A dicsérő megállapításokhoz elsősor­ban az üzemi pártbizottság általánosabb megfogalma­zású értékelése adhatna ala­pot, az elmarasztalókhoz pe­dig — s ez önmagában is ro­konszenves — a pártvezető­ség szókimondó éves beszá­molója. Valójában az efféle megközelítés nem egészen helytálló következtetésekhez vezetne. A 2-es alapszervezet irá­nyítását az öt tagú .pártve­zetőség — közülük négyen újaik voltak — az egész üzem számára ellentmondásos, ne­héz időszakban vette át. Az iparágban nemegyszer ütkö­zik a népgazdasági és válla­lati ér dek, s a dolgozók több és jobb munkája nem min- _ dig érzékelhető az üzem' eredményességében. A célok és napi követelmények el­lentmondásának feloldása nem lehetséges az üzem, sok­szor még a megye határain belül sem. Az ebiből adódó feszültségeket viszont az alapszervezetek érzik s -itt kell megválaszolni a felme­rülő kérdéseket. A beszámo­ló taggyűlést megelőző egyé­ni beszélgetésekből kitűnt: embere válogatja, hogy ezek az ellentmondások elköte­lezett jobbítaniakarásra, még nagyobb erőfeszítésekre, vagy a passzivitást igazolni próbáló magyarázkodásra késztótnek-e? Az alapszervezet közössé­gi erejét, a pártvezetőség po­litikai irányító munkájának eredményességét mutatja, hogy ébben a nehéz időszak­ban a tagság túlnyomó ré­sze munkájával az előbbi csoportba sorolta önmagát. Zöméiben irodai alkalma­zottak, rendészeti dolgozók alkotják az alapszervezetet, az ő munkájuk csak közvet­ve szolgálja az üzem terme­lési .eredményességét. A pártmunkáhan azonban szá­mos .tehetőséget találtak ar­ra, hogy tegyenek a nagykö­zösség érdekében. Az éves beszámoló legerő­teljesebben a pártfegyelem hiányosságaival és erősí,tésé- rtók fela'datáivtail foiglaitao- zott. Ez arra mutat, hogy a pártvezetőség nem egyszerű­en csak kipipálni akarja a miaguk elé állított feladato­kat. A beszélgetések során több párttag szóvá tette: mintha csökkent volna a pártélet, a közösségért való munkálko­dás súlya, s gyakoribbak az önzés és anyagiasság jelen­ségei. Olyan torzulások ezek, melyekkel szembeszállni aligha lehet csupán a formai követelmények teljesítésé­vel. A beszámoló taggyűlés legfőbb eredménye e felis­merés tudatosítása volt, a szándék kinyilvánítása e ne­hezebb út vállalására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom