Somogyi Néplap, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-19 / 271. szám

Tisztelt Szerkesztőség! 1979-ben a sógorommal vásároltunk egy telket Boglár - lellén a Babies M. ni. 5. 5/b. alatt, amelyre akkor még nem volt bevezetve a villany. A tanácsnál jelentettük épí­tési szándékunkat, a Dédásztól pedig kértük a villany létesítését. A Dédász sajnos nem tájékoztatott bennün­ket, hogy (hova kívánják elhelyezni az oszlopot. A telekre egy ikerházat építettünk. A gondunk az, hogy a Dédász a ifiét telek közepére, a megyére helyezte a kettes villant - oszlopot, ami teljesen megszünteti a bejárást, és még ka­put sem itudunk építeni. Kértük a Dédásztól, hogy helyezzék át az oszlopot. Fel­ajánlottuk, hogy kiássuk az oszlop helyét, és segítünk a felállításnál is. Azt mondták, hogy csak 15 000 forintért tudják vállalni a munkát. A Dédász boglárlellei és keszt­helyi kirendeltségétől is tanácsot jkértünk. Keszthelyen már ugyanezt a munkát 20 ezerért végeznék el. Amikor a boglárlellei tanácshoz ‘mentünk segítségért, a tarifa már 25 ezer forintnál tartott. Azt mondták, azért kerül ennyi­be, mert közterületen van az oszlop. Nem értjük, mi kerül ennyibe, amikor az összes mun­kát vállaljuk, csak a rákötést kellene elvégezniük a szak­embereknek. Kérem önöket, adjanak felvilágosítást: meddig emelheti az árakat a Dédász, ha az ember még a segítségét is felajánlja. Tisztelettel: Vörös József Kapoly, Pf. 1. Tisztelt Szerkesztőség! A Róma-hegy környékén uralkodó állapotok miatt for­dulok önökhöz. A Csalogány és a Gorkij utcában több hónapja, illetve hete felbontották az úttestet gázvezeték­építés miatt. Az már természetes, hogy a munkát nem fejezték be, pedig most már tartósan jó időre nem lehet számítani. Az úttest sáros, csúszós. A városgazdálkodási vállalat a környék szemetét tíz napig nem szállította el. A Csalogány utca és a Pacsirta utca találkozásánál levő árok mind szélesebben leszakad, a Csalogány utcában a kátyúkat már nem lehet ikikerülni. Ügy hat, az illetékes vállalatok psak arra ügyelnek, hogy a törvény szabta ha­táridő betartásával választ adjanak a megjelent panaszra, mert ez sokkal egyszerűbb, mint szervezett, keserű száj­ízt nem hagyó munkát végezni. Tisztelettel: Dr. Müller Ferenc Kaposvár, Pacsirta u. 15. Hol a vízhatlan cipő? Somogyi Néplap XLI. évfolyam, 271. szám 1985. november 19., kedd Hunor-divat valódi bőrből Szaküzlet a műhely mellett A hótaposó A havas, lucskos időt leg­előbb a lábunkon érezzük meg. Cipőnkön lassan, de biztosan átszivárog a hóié. Körkérdésünk az ellátókhoz és a boltokhoz ezért is volt az: — Létezik-e vízhatlan ci­pő? Lapp Miklós, a Dunántúli Cipőnagykereskiedeimi Vál­lalat lerakatvezetője: — Létezik, de jelenleg csak mintadarabjaink van­nak. A gumilábbelikről van szó, mert a bőrcipők szinte kivétel nélkül átáznak. Több gyártótól is rendeltünk, így a Fővárosi Kézműipari Vál­lalattól, a Tisza Cipőgyártól, a Hegyaljai Mg. Tsz beke­cs! üzemétől, illetve a többit importból szerezzük be. 800 párat szállítottunk a boltok­nak. A vásárlók — úgy ta­pasztaljuk — sokszor nehe­zen tudnak dönteni, hogy divatos bőrcsizmákat vegye­nek-e (ezek ugyanis beáz­nak) vagy pedig gumicsiz­mát. — ön miben telel? — Nekem is ugyanezek a gondjaim. Valószínű, hogy egy tartósabb bőrű félcipő­ben ... Dinnyés József né, a So­mogy Kereskedelmi Vállalat 107. számú férfi cipőiboltjá- nak vezetője: — Vízhatlan cipőnk egy darab sincs, de 10 napon be­Ötnyelvű színház Űjvidéken vasárnap este Juraj Madacky vajdasági szlovák szerző „Varjúkáro- gás” című darabjának szlo­vák nyelvű előadásával új, ötnyelvű színházi együttes mutatkozott be, a „Színház 13”. Az újvidéki rádió hangjá- tékműsorai szerkesztőségé­nek irányításával működő •társulat a vajdaság autonóm •tartomány nemzeti és nem­zetiségeinek színháza lesz. Szeiíbhorvát, magyar, szlo­vák, román és ruszin nyel­ven tartja majd fellépéseit. és a divatos lül várjuk az újabb szállít­mány érkezését. A múlt hé­ten napi 170 ezer forint volt a bolt forgalma, szinte kivé­tel nélkül téli cipőket keres­ték a vevők Volt többféle gumizott csizmánk, hótapo- sónk, gyenekmérettől egé­szen extra lábig, de ezek el­fogytak. A többi cipő pedig egytől egyig átengedi a vi­zet. A boltvezetőnő saját csiz­májára bök. Az idén febru­árban vette 2000 forintért. A festék lekopott róla, s vizes a lába benne. A 108. sz. női cipőboltban a (sétáló utcában), sem ta­láltunk vízhatlan téli cipőt. Igaz, itt megtudtuk, elfo­gyott, de a hölgyek igazából nem is a 4—600 forintos gu­mizott, kényelmes hótaposó- kat keresték. A szemnek töb­bet mutató — de a vizet mindenkor átengedő — drá­ga csizmaköltemények utáni kereslet volt a nagyobb. Ezekután jobban érthető a lábbelikhez mellékelt, nyom­tatott útbaigazítás1: „Mérsé­1964 óta van a pécsi Hu­nor bőrruházati vállalatnak telepe Marcaliban. Nemrég új helyre költözött az üzem, a város közelmúltban át­adott lakótelepén egy ház földszintjét foglalták el a kesztyűvarrók. A városi ta­nács azzal a föltétellel já­rult hozzá az áttelepülésihez, hogy a cégnek szolgáltatás­sal is bővítenie kell a tevé­kenységét. Hatvanan dolgoznak most Marcaliban a Hunornak. Az Uramisten sikere a chicagói filmfesztiválon Jelentős magyar sikert ho­zott a chicagói filmfesztivál keretében megrendezett ver­seny, amelyen az elmúlt év terméséből húsz, többnyire már más fesztiválon sikerrel szerepelt alkotás szerepelt. Gárdos Péter Uramisten cí­mű műve elnyerte a máso­dik díjat, az „Ezüst Hugó”-t, a film két főszereplője. Fe­leki Kamill és Eperjes Ká­roly pedig megosztva kapta meg a legjobb férfialakítás­nak járó díjat. A filmet a zsűri ,ja legígéretesebb ren­dezésért” tüntette ki az elis­meréssel. A fődíjat egyéb­ként egy argentin alkotás, a „Hivatalos változat” című film nyerte el. Harminca« reggeltől délutá­nig az üzemben varrják ösz- sze a Pécsről érkező kisza­bott kesztyűiket, ugyaneny- nyieri pedig otthon, bedolgo­zóként tevékenykednek. A világ minden tájába eljutnak innen a kesztyűk, az idén már dolgoztak kanadai, svéd és angol exportra is. Ez utóbbi érdekessége, hogy a szigetországha szállítandó áru mindig a bőrtől elütő színű cérnával készül, ugyanis egy igazi brit csak olyat vesz föl. (Tudósítónktól) FalufejDesizltiési napot ren­dezett a népművelési intézet, illetve a VáTI, a városi jo­gú nagyközségi pártbizottság és a tanács Tálban a művelő­dési központban. Az előz­ménye az volt, hogy a város­tervezési valamint a népmű­velési 'intézet munkatársai Tabon és társközségeiben cso­portos beszélgetéseket szer­vezték. A mjunkahelyejken. és a különböző fórumokon el­hangzóit településfejlesztéssel kapcsolatban észrevételek­ről, íjavaslaitókról videofelvé­telt készitettek. A pénteki társadalmi vita 40 résztvevőjének többsége — ők voltak a videofelvétel szereplőd — előadást hallga­tott még Tab várossá fejlő­déséivel kapcsolatos tenniva­lókról, Előkerült a községhez tartozó falvaik helyzete és A múlt hét végén Garam- völgyi Józsefnek, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárának megnyitódéval megkezdődött a Siómente Népffőskola második éve. Mint a Népművelési Intézet­től kapott tájékoztatásból, ér­tesültünk, nagyon sok érdek­lődésre számot tartó előadást tartanak majd ebben a tan­évben is, szakavatott elő­adókkal. Az előadók névsorában ta­láltuk Benda Kálmán törté­nészt, Papp Zsolt szocioló­gust, Kamarás István írót, Hankiss Elemér szociológus- közírót, Huszár Tibor szo­ciológust, Szilágyi Ákos esz­tétát, Monostori Imre iroda­A szolgáltatás pedig az, hogy a varroda néhány he­te egy üzlettel bővült. Vál­lalják bőrholmik javítását és a cég termékeit — kesztyűit, bőrruháit, kabátjait — áru­sítják. A Hunor szerződést kötött a pécsi cipőipari szö­vetkezettel és így gyerekci­pők is vannak az új boltban. Az áru nem olcsó, minden valódi bőrből van és a leg- frisiebb divat szerint szab­ják, de erre a vá'lasztékfbőví- tésre a drágasággal együtt is szüksége volt a városnak. jövője is. A tanácskozáson elmondták, .hogy a községben nagyobb gondot kell fordíta­ni az építészeti megoldásokra, a település képére. Fontos­nak tartották, hogy a nagy­község szolgáltatórendsze- rét városi igények kialakítá­sára kell alkalmassá tenni. Azt is megállapították, hogy a közigazgatási összevonások (iSkolá, termelőszövetkezet), előbbre vitték a község fej­lődését. Elmondták: a külön­böző települések között jobb összeköttetést kell .biztosítani, és a társközségeket Tabbal együtt kell fejleszteni. A kérdésekre dr. Barna Gá­bor, a Magyar Urbanisktákai Társaság főtitkára, valamint Farkas István tanácselnök adott választ. A Somogyterv illetékesei Tab hosszűtávú településfejlesztési koncep­ciójának kidolgozásához föl- ajánldtták segítségüket. lomtörténészt, Laczkó Miklós történészt, Bogár László köz­gazdászt, Andrásfalvi Berta­lan néprajzost is. A témák között szerepel majd a népfőiskolák törté­nete, a magyar települések társadalomszerkezete, a népi kultúra, az emberkép és jö­vőkép, a mai polgári társa­dalmaik, a hetvenes évek, élő-vizéink és a Balaton, a második gazdaság és a ház­táji, Erdei Ferenc és a ma­gyar falu, Németh László mi­nőségi eszménye, a magyar reformkor stb. összesen tizenhétszer gyűl­nék össze a Siófok-környéki hallgatók január huszon­ötödikéig a hétvégeken. Tarka sorok Butulás — Nem megyek többet iskolába. Ott nem lehet tanulni — jelentette ki Jancsika. — Máért, mi történt? — kérdezte az anyja. — A tanár néni egyre butább lesz. Eleinte még mesélt, magyarázott, de most már mindent tő­lünk kérdez. Pályaválasztás — A gyermekük na­gyon rosszul áll — mond­ta a szülőknek az osz­tályfőnök. — Ha nem szedi össze magát, sosem lesz belőle pedagógus. — Ki mondta, hogy pedagógus akar lenni? — Ö. — Ajaj! — ijedt meg az anyuka. — Akkor tényleg baj van a gye­rekkel ... Csak érthetően — Kedves fiam, most jól figyelj: Ha tudod, hogy mit akarsz, és csak azt akarod, amit megte­hetsz és megteheted, amit akarsz, és tudod, hogy mit tehetsz meg, akkor elmondhatod magadról, hogy okos ember vagy. Méretek — Gyerekek rajzoljá­tok le a földet! — mond­ja a tanárnő a rajzórán. Az elsős Laci felkiált: — De tanító néni ké­rem, honnan vegyek ak­kora Lapot?! Drága Egy vidéki állomáson a skót odalép a buszveze­tőhöz: — Mennyiért visz be a városba? — Fél fontért. — És a csomagokait? — Azokért nem kell fizetni. — Akkor vigye be a csomagokat én gyalog megyek. Körforgás — Mikor adod már meg a tartozásodat? — Ha megérkezik a ro­konom Amerikából. — És az mikor érke­zik? — Ha elküldöm neki az útiköltséget! Skót festő Szomszéd: — Miért si­et annyira a festéssel, szomszéd? Skót: — Be akarom fe­jezni, mielőtt elfogyna a festékem. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának lapja Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Főszerkesztő-h.: dr. Kercza Imre Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár Pf. 31. 7401. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Telex: 13-360. Kiadja a Somogy Megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Telefon: 11-516. Postacím: Kaposvár, Pf.: 31. 7401 Felelős kiadó: Balajcza János Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbe- sítő postahivatalnál, a hírlap- kézbesítőknél, a posta hírlap­üzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELÍR), Budapest V., József nádor tér 1. 1900., közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215—96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy hónapra 43 Ft, negyedévre 129 Ft, félévre 258 Ft. ISSN 0133-0608 Készült a Somogy Megyei Nyomdaipari Vállalat üzemében Kaposvár, Május 1. u. 101. Felelős vezető: Mike Ferenc igazgató keilten, vnzállLo” B. J. Kalcidur bürokrácia Építkező férfiú jött pa­nasszal ügy életünkhöz: mondván, hogy őt még az ág, valamint a Köjál is húzza. Történt ugyanis, hogy kalcidurt akart venni. Kör­bejárta a várost ezért az anyagért, amely arra szol­gál, hogy betegyék a be­tonba a fagyállóság kedvé­ért. Ugyanis tél van, de ő bizony lakni szeretne s ez­ért látástól vakulásig, plusz negyventől mínusz tíz cel- siusig dolgozni kíván a há­zon. Azért kell a kalcidur. Kereste négy-öt helyen, meg is találta a hatodikon. A Tüzépnél. De nem ad­tak. Ugyanis a betont fagy­állóvá varázsoló anyag mé­reg. Engedély kell hozzá. Sebaj! Emberünk a me­gyei Köjálhoz ment, ahon­nan a városihoz irányítot­ták. örült, hogy ott vége lesz a sétának. De korán. A vá­rosi Köjálnál ugyanis kö­zölték vele, hogy most ki­töltheti a papírt, azután egy hét múlva elküldik ne­ki postán a kalcidurvásár- lási engedélyt. Akkor me­gint bejöhet messziről a városba... A férfiú mindezt csúf és bürokratikus tortúrának minősítette, s nevét meg­hagyva panaszosi minőség­ben búcsúzott intve ben­nünket: soha se vegyünk kalcidurt. De ha mégis vennénk ... Vajon miért az egy hét vá­rakozási idő? Azért, hogy egy gél több legyen? méreg­ig P. Társadalmi vita Tab fejlesztéséről MÁSODIK ÉV Népfőiskolái hétvégék

Next

/
Oldalképek
Tartalom