Somogyi Néplap, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-02 / 258. szám
Somogyi Néplap 1985. november 2.} szombat GYERMEKEKNEK A PÓNI LÓ Igazi ló i— csak picike. A járni is éppen tanuló apróságokat szívesen veszi a hátára, de előfordul — mint képünkön is —, hogy ügetés közben legelészni támad kedve. S ahogy alsó képünk is tanúsítja, a nagyabbakkal inkább csak barátkozni, beszélgetni szeret. Gyerekszáj Teli Vilmos Svájc egykori hőlse volt. A fia fején állva, egy kisebbfajta almát átszűrt nyíllal. * * * István király sokait dolgozott, és feleségül vette Gizelláit. * « » Vak Béla átlátott a szítán, és gyanús szemekkel figyelte az ország ellenségeit. * * * Az álnév olyan állapot, amelybe a (költők befour-ko- lóaniak, mliedőtit írnának. * * * Pasteur njagy tudós volt. Feltalálta a himlőt és a veszettségeit. ö az emberiség jótevője, mondhatnánk úgy äs, hogy betevő falatja, mert ő találta fel egyedül a pasztőrözött iskola-tejet. * * * Ausztrália kenguruiról híres. A kengurunak van a hasán egy zseb, ahova .veszély esetén elrejtőzhet. * * * — Nevezz meg, fiam, öt olyan dolgot, ami tejet tartalmaz. D. G. HÍRES ZENESZERZŐ. 'Ha a megadott keresztneveket helyes sorrendben írjátok be a kockákba, a karikával megjelölt .betűket átlósan összeolvasva, megkapjátok a helyes megfejtést: vagyis világhírű zeneszerzőnk nevét. MIHÁLY, KAROLY, KONRAD, RUDOLF, KÄLMAN, GEDEON. (A helyes megfejtés a 11. oldalon.) szegény em bér es a bölcs Egyszer a szegény ember elindult a vásárba, hogy pénzzé tegye a bikáját. Elhaladván a kereskedők előtt, megkérdezi az egyiket: — Megveszed-e a bikámat? Nagy szükségem lenne a pénzre. — Miféle bikáról beszélsz? Hiszen ez kecske! — Csak nem vagy tán vak? Miféle kecskéről beszélsz? Nem látod, hogy ez bika? Dühösen legyintett a szegény ember, és odament a másik kereskedőhöz: — Mit (kérsz a kecskédért? — érdeklődik a kereskedő. — Az én eszem ment el, vagy a tietek? — kérdezi csodálkozva a szegény ember. Megszólítja a harmadik kereskedőt: — Megvennéd-e a bikát? — Bikát? De hiszen ez kecske! — Hát itt már nincs mit termi — tárta szét a karját tehetetlenül a szegény ember. — Hárman is azt állítjátok, hogy nem bika ez, hanem kecske. Kérdezzük meg a bírót. És megszólítja a bírót: — Egy vitás kérdésben fordulunk hozzád. Hárman is azt állítják, hogy az én bikám — kecske! Dehát ez bika! És ha az, akkor nem lehet kecske! (Kaukázusi népmese) — Te magad is láthatod, hogy ez bizony kecske. Márpedig a kecske nem lehet bika — válaszolta a bíró. — Hát akkor most mitévő legyek, ha a bikámból kecske lett?! Vajon menynyit ér ez \a kecske? — érdeklődött. — Három pénzt. Eladta a szegény ember három pénzért az egyik kereskedőnek a bikát, ezzel a ikikötéssel: — Kérlek, add nekem a kecske farkát. Eltette a pénzt, s a bika levágott farkával hazatért. Nem sokkal ez után, megbetegedett a bíró. Meghallotta ezt a szegény ember. Levágta a bajuszát, szakállát. Női ruhát öltött, és elindult abba a faluba, ahol a bíró lakott. Betért a bíró szomszédjához, aki megkérdezte: — Miféle asszony vagy te, mivel foglalkozol? — Gyógyítással. No, akkor ez meggyógyíthatná a bírót — gondolta a szomszéd, és az álruhás embert átkísérte hozzá. A szegény ember megvizsgálta a bírót, majd így szólt: — Meggyógyítalak. Három nap, három éjjel kúrállak majd, de az én orvosságom nagyon erős ám! Három nap, három éjjel kell állnod a sarad. Ha e három nap, s három éjjelen egyetlen egyszer is megnyikkansz, az én orvosságom hatástalan marad. — Rendben van, beleegyezem — szólt a bíró betegségtől szenvedőn. Éjszaka megjelent a szegény ember, és kedvesen így szólt a bíróhoz: — Hogy érzed magad, mi fáj? — Jaj, rettenetes betegség támadott meg, minden porcikám fáj — panaszkodott a bíró. A szegény ember ekkor elővette zsebéből a kecskeként eladott bika farkát, megmutatta a bírónak, és elkezdte a kezelést. Végig sújtott a bíró hátán a bika farkával, és megkérdezte: — Hát kecske farok ez? Kecske farok? Aztán újra rávágott a bíró hátára: — Hát nem bika farok ez? Nem bika farok? Három nap, három éjjel kezelte így a szegény ember a bírót, aztán hazatért. Így fizetett meg neki a hamisságáért. SZIRMAY ENDRE Macskaugrató Ha görbül a macska farka a hold szarvéit égre tartja felökleli a felhőket reggel nem is látod őket ha borzas a macska bajsza egér táncol büszkén rajta vígan cincog, megy a bálba mintha mindig oda járna nyirkos már a macska orra az esti szél megpaskolta sehol a hold, sehol egér szegény macska most miből él? Szarvasbőgés Augusztus végén többször is kimentünk Andrissal a vadászterületre, több helyen is hallgatóztunk, de ibőgést séhol sem hallattunk. Andris elkeseredett.. Ha egy-egy csapát farválctdal — tehén, ünő és borjú — találkoztunk, ebből is láttam, hogy mégnem kezdődött éL a szarvasbőgés. A kis unokám viszont nehezen értette meg, hogy a saarVasnász idejét az időjárási .tényezők jobban befolyásolják, mint a naptári időszak. .Ha esténként .több vadat, szarvasit, őzet, vaddisznót láttunk, némiképp kárpótolva érezte magát, de kíváncsisága nem csökkent a szarvasbőgés iránt. Próbálgattam ugyan a bőgőkürtöt, de Andrist ez nem elégítette ki: — Jó, jó Bapifcám szépen utánzód a szarvasbifcákait, de ez nem az igazi — mondta és a vadőrök előtt is elárult, amikor találkoztunk és kérdeztem, hallottak-e Ibőgést. — Hallottunk bizony — felelték szinte egyszerre. — Egy jó hangú bika itt a HosSzú-tó környékén bőgött, azt keltene majd megfogni... — Fogják meg a Nagypapáit, mert ő volt — jelentette ki Andris határozottan. Augusztus 29-én a „.Húsz- hoidas” melletti vadfoldünk eléggé elhasználódott magaslesén várakoztunk. Alig húsz méterre tőlünk egy ünő jött ki és rendkívül ügyesen tördelte le a csöveket a kukoricáról;. Közel fél óráig csemegézett Andris .türelmiét vesztve el- köhögte .magát,, mire a fiatal szarvas fölnézett a magaslesre és nyugodtan evett to,- váb. Mikor aztán jóllakott, visszaballagott ahonnét kijött. Mi is átmentünk egy másik .lesre. Alighogy elhelyezkedtünk a szemben lévő akácosból egy róka bújt kii. Egy ideig nézelődött, aztán meglindult felénk, de hamarosan beugrott az erdőbe. Egére iiruoogiásí utánoztam, mire a róka — mintha zsinóron húztuk volna — gyors irammal közeledett. A ma- gaS|lles előtt tizenöt méterre leült és Vakarózott. Amikor öt pruéterre volt, akkor csattant . a fotópuskám ... Nehéz lenne időben meghatározni azt a gyorsaságot, mely alatt megfordult és két méteres ugrásokkal elmenekült. Anniikor a nap mlarancs- sárga korongja a fák tetejéhez ért, hosszú árnyékok nyúltak a feltárcsázott rozs- tarlóra: ekkor ballagott az akácos mellett egy suta a gidájával. Mór majdnem az akácos végéhez értek, amikor egy róka kiállt eléjük. A suta az első lábaival feléje vágott, ekkor átugrott és ülve nézte, hogy elballagjanak mellette az őzek. A giba meg-megállt és a rókát nézte: az meg ellenkező irányiban figyelt, majd nagyot ugrott és elkapott egy egeret. A gida vissizafordulf és naki- ugrott a rókának, az meg mintha méta is látná a gi- dát, az egérrel játszott, majd amikor a gida újra feléje szaladt, lehasalt, aztán átugrotta a gidát. Ötször-hatszor is megismétlődött ez a játék: a suta közben visszajött a gidáért és elzavarta a rókát. Andris bosszankodott, hogy a suta végátvételt a kedves játéknak, én meg azt sajnáltam, hogy nem fényképezhettem le, mert már sötét vodit. Felhők .borították be az égboltot és szemerkélni kezdett az eső. Igyekeznünk keltett, hogy bent ne ragadjunk, ment nem mindenütt homokos az erdőiben az út. [Mikor az autóhoz értünk, akkor szólalt meg a Hosszú- tónál a szarvasibika és - ez Andrist megnyugtatta, hogy az idén is megkezdődött a szarvasbőgés. Tóth Ferenc Emlékezetfejlesztő játék Ez a játék olyan saellemii felfrissülést kínál, amihez nem kell papír és ceruza, csak kiét vagy három gyerek, aki szereti szójátékokkal szórakoztatni mágát. Tehát a játékosok csak emlékezetükre hagyatkozhatnak, s minél tovább fűzik a szóláncot, amit összetett szavakból alakítgatnak, annál eredményesebbek. A játék szabályai könnyen megjegyezhetek. összetett szavaikat kell mondani felváltva, két megkötéssel. Az egyik, hogy a következő ösz- szetett szó első tagja, Triódig az előző befejező tagja kell, hogy legyen. A másik, hogy minden résztvevő köteles az első elhangzott szótól végigmonda- rii a szóláncot. Ez eleinte játszi könnyedséggel megtehető, de ha sikerül ügyesen fonni a szótfűzért, akár órákig is játsziható. Természetesen az a játékos, aki nem tudja felidézni a .már elhangzott szavákat, kiesik, de úgy is jáltszható, hogy nem elsík ki, hanem záiógöt ad. Ebben az esetben egy társa segíti kii. Az győz, aki a legkevesebb zálogot volt kénytelen adni. Ez azt jelenti, hogy a győztesnek ér leg- melsísizielbb az emlékezete. Eleinte, bemelegítésként, játszható írásban is. Vitás kérdések eldöntésére érdemes föllapoznli a helyesírási szótárit vagy az értelmező szótár megfelelő kötetét. Törekedjen minden résztvevő arra, hogy minél több valódi szóösszetétel1 szerepeljen a sorbaín. Kedvcsinálónak álljon itt néhány példa: galuskaleves — leveszöldség — zöldségárus; ezek a játékban. így hangzanak: galuskateveszöMségárus. Ez egy igen kurtán sikeredett sorozat, amivel egy gyakorlott versenyző nelm nagyon dicsekedhetne. Nézzünk egy hosszabb sort: apró vad -vadliba-iibazsír- zsírpap ír-papírsárkány-sárkány rep ülő -repülőgép -gép - mestersmestersZakács-sza- kácsikönyv-könyvmoly-moly- pille-p iililekänny ű -könnyű - súly-súilylökés -lökéshubámhegy-hegytető-tető- fedő-fédőnév-inévnap-nap- lopó-lopótök-tökfedő-fedő- szerv-szervátültetés. És itt vége szakad a szóláncnak, ami huszonhat szóból áll, ha Utolsónak nem a szervátültetés, hanem mondjuk a szervesére szerepelt .volna, tovább tehetne folytatni a sort- Gondoljatok végig pár folytatást lehetőségét! Jóslatokba nem' bocsátkozhatunk, de bizonyára szép eredményt értek el majd.
