Somogyi Néplap, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-15 / 268. szám

1985. november T5., péntek Somogyi Néplap 5 HÁROM ÉV TAPASZTALATA Egységes tanárképzés Pécsen Dr. Ormos Mária rektor az egyetem és a megyék kapcsolatáról A pécsi tudományegyetem 1981-ben vette föl Janus Pannonius nevét A névvál­tozás tartalmi változást is hozott; a nemrég még egy- karú egyletem há romkarává vált, a jogász- és közgaz- dászikiétpzés mellett megkezd­ték az egységes tanárkép­zést is. A tanárképző karon izgalmas kísérlet folyik a képzés korszerűsítéséért. Er­ről, válamint a magyar pe­dagógusképzésről tartott előadást tegnap a Kaposvári Tanítóképző Főiskola okta­tóinak dr. Ormos Mária, a tudományegyetem rektora és dr. Bókdy Antal, a tanár­képző kar dékánhelyettese. Dr. Onmos Máriát kérdez­tük a kísérlet eddigi tapasz­talatairól. — A kísérlet nem is any- nyirta új, mint amennyire annak látszik — mondta. — A program kialakításén tíz éve dolgozták már a szak­emberek. Most harmadéve­sek azok a hallgatók, akik elsőként kezdték meg a ta­nulást a kísérleti program szerint. — Mi jellemzi ezt a prog­ramot? — Az előírt heti kötelező óraszám lényegesen keve­sebb, mint a többi tudo­mányegyetemen. Korábban nem volt ritka a heti 30— 38 kötelező óra sem; most 35 óránál nem lehet több. A csökkentés pedagógiai tö­rekvést takar: azt, hogy a diók a lehető legkevesebb időt töltse kötelező foglalko­záson és sokkal többet a könyvtáriban, a klubban, a szakmával összefüggő tevé­kenységet végezve. Növek­szik tehát a hallgatók önál­lósága és közreműködése sa­ját képzésükben. A másik újdonság az úgy­nevezett kiscsoportos okta­tás; ez hasonló ahhoz, amit a régi magyar egyetemek alkalmaztak. A kis csopor­tokban 12—13 diák dolgo­zik együtt egy oktatóval. Közös munka folyik, s erre csak akkor képes a diák, ha megoldotta a feladatait. Ez az oktatási forma sokkal in­tenzívebb és eredményesebb. — Hozzá kell azonban tenni: sakkal drágább. Mint oktatási forrnia beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Bi­zonyíték erre az is, hogy oly mértékben tanuló és érdek­lődő diákokat ritkán látni, mint amilyenek nálunk dol­goznak. A kísérletnek ez a pedagógiai, módszertani ré­sze. Magában hordoz azon­ban egy másik nagy lehető­séget is, az egységes tanár­képzés révién olyan diplomát adunk a hallgatóknak, amely az általános és a középisko­láiban való munkára is ké­pesíti őket. Olyan ez, mint a régi tanári diploma, amelynek birtokában 10—18 éves diákok tanítására volt jogosult a pedagógus. A mi rendszerünkben ezt jelenti az egységes tanárképzés. Előnye az is, hogy a kar nem különül el bölcsészet­tudományi, valamint termé­szettudományi területre. A matematikától az esztéti­káig mindent ott tanítanak. Ez pedig az igényeknek meg­felelő szakpárosítást tesz le­hetővé. A diák felveheti például egyik szaknak a ma­tematikát, a másiknak pe­dig, mondjuk, a francia nyelvet. Vagy éppen a fizi­ka mellé' a földrajzot vá­laszthatja. — Hol tart ma az egyetem az egységes tanárképzés megvalósításával ? va részében már csak egye­temi képzés folyik, a termé­szettudományi szakokon csak általános iskolai képzés van. A véletlen folytán abba a helyzetbe jutottunk: néhány természettudományi szakon is megvannak már a feltéte­lek ahhoz, hogy elindítsuk az ötéves tanárképzést. Ilyen a fizika, a földrajz, a tech­nika. Ügy szeretnénk meg­tenni ezt a lépést, hogy ne kelljen idő előtt leépíteni a másikait, sőt ha igény lesz rá, szívesen vállaljuk pár­huzamosan a kétfajta kép­zést. — A pécsi egyetemeknek, főiskoláknak mündig volt kapcsolatuk a szomszédos megyékkel. A megújult in­tézmény kapcsolatait is meg­újítja? — Egy felsőoktatási intéz­mény akkor nevezheti ma­gát egyebemnek, ha van szel­lemi hatása, kisugárzása a környezetre. Intézményünk­nek ez a tevékenységi köre megszilárdult. A kérdés az, hogy mennyire tudja az egyetem jelenlegi profiljának megfelelően átalakítani a korábban kialakult kapcso­latrendszert. J elentősen meg­szilárdult például a kapcso­latunk a Pécsi Akadémiai Bizottsággal, és kibővült az­zal, hogy több egyetemi em­ber van e bizottságban. S egyre több az olyan ember, aki szívesen foglalkozik egyetemi kérdésekkel. Sok a közös rendezvény. Baranya, Tolna, Somogy és Zala me­gye vezetői készségesek ab­ban, hogy az egyetem veze­tőivel közösen kidolgozzák, miként lehet kiterjeszteni a korábbi kapcsolatokat; ho­gyan tudják a megyék segí­teni beiskolázási gondjaink megoldását, előre jelezve az igényeket, illetve miként tudja segíteni az egyetem a megyék szakembergondjai­nak megoldását. A kapcso­latokat még szervezettebbé kívánjuk tenni. Azt vizsgál­juk most, milyen területe­ken valósíthatunk meg tudo­mányos együttműködést a megye intézményeivel, a tanácsi szervekkel, eseten­ként a vállalatokkal. Az egyetem készített egy összefoglalót az együttműkö­dés lehetséges területeiről, s ezt megküldte a megyék ve­zetőinek. Közeli megbeszé­lésünk alapja ez az anyag l«sz. Dr. K. I. — A bölcsészeti szakok ja­Szábados János olajfestménye: Találkozások Könyvespolc Tóth Béla: Mendemondák Á világtörténet furcsaságai ­Tóth Béla neve a fiatal ol­vasóknak már semmit sem mond. Vajon tudja-e közü­lük valaki, hogy valamikor nagyapáink kedvence volt? Ezt az egykori rangot első­sorban a század elején meg­jelent hatkötetes magyar anekdotakincsével vívta ki. Az anekdoták, furcsaságok, hagyományok, szólások gyűj­tése egész életében szenve­délye volt. Ez hozta létre azokat a páratlanul gazdag kultúrtörténeti gyűjtemé­nyeket, amelyeknek fénye ma is tisztán ragyog: ne­velnek, tanítanak és szóra­koztatnak bennünket. A Mendemondáik a ma­gyar anekdotakincs mellett Tóth Bélának talán a legér­tékesebb alkotása. A világ- és a magyar történelem fur­csaságainak kavlalkádja ez, hihető és hihetetlen esemé­nyekről: iránytű és évszáza­dok rengetegében. Az író mellénk szegődik, segít, ké­zen fog, néha velünk össze­kacsintva adomázik. Fő cél­ja azonban mindig a tévhi­tek eloszlatása. Igaz, hogy ezt sokszor illúzióromboló­nak érezzük. Neih könnyű a beidegződéseinktől, „tudo­mányunktól” megválni. A Helikon kiadó vállalko­zott arra, hogy a Mende­mondákat felébressze töhb mint nyolcvan éve tartó Csipkerózsika-álmából. In­duljunk el most mi is egy szellemi világutazásra! Né­hány képet villantok csak fel a gazdag gyűjteményből. Azokat a színeket, amelyek talán a legmeghatározóbbak. Nézzük először a kötet fe­lét kitevő Magyar történe­tet. Lehel kürtje, amellyel állítólag fejbe vágta I. Kon- rád császárt, a legendák kö­rébe tartozik. Nem Bánk bán, hanem Petur bán ölte meg Gertrud'is királynét. Hess András budai nyomdá­ja az általlános részvételenség miatt szüntette be működé­sét. Az egri várat hősiesen védő Dobó Katica költői szülemény. Báthory Erzsébet nem fürdőit johbágylányok vérében. Hosszú évekig tar­totta magát az a legenda is, hogy Sobri Jósikát, a híres somogyi betyárt nem lőtték agyon, hanem Amerikába szökött. A nép gyűlölete ölt- hetett testet abban a legen­dában, amely szerint az 1853-ibían hirtelen meghalt Haynau boncolás közben feléledt... A kötet második felét ki­tevő világtörténet is száza­dokat (évezredeket) ölel fal. Az egyiptomi piramisokat a múlt században még sokan mértékegységnek hitték. Mo­hamed koporsójának „lebeg­tetése” a mai kor tudomá­nyával sem oldható meg. Xerxész perzsa király két és fél milliós hadserege is a mesék birodalmába tartozik; serege nem lehetett több 300 000 fősnél. Az ókor hét csodája között emlegetett rhodoszi kolosszus lábai kö­zött nem férhettek el ha­jók. Kérdéses Néró római császár őrültsége és piromá- niás szenvedélye, s Luorezia Borgia megszállott méregke­verése is erős túlzásnak lát­szik. Gálilei híres mondása („És mégis mozog a föld!”) jóval későbbi költői szüle­mény. A híres vasálarcos (valószínűleg XIV. Lajos féltestvére) nem vasálarcot, hanem fekete bársonyt vi­selt. A guillotine-t nem Guillotine találta fel, csak tökéletesítette. Teli Vilmos története csak olyan írói fantázia terméke, mint sok más a világon. A Patyom­kin-üalviak is a mendemon­dák körébe tartoznak... Vég nélkül lehetne foly­tatni a sort. A fő kérdés, ami bizonyára mindnyá­junkban felmerül: „Miért tartják magukat oly szívó­san a történelmi mendemon­dák?” Maga az író adja meg a választ: „A mendemonda szereti, ha a híres 'gondolko­dók az életben hűtlenek ön­magukhoz. A filozófus, ki könyvet ír a párbaj ellen, aztán párbajban esik el, a moralista, kit mindennap ré­szegen szednek fel az utcán, a nagy nemzetgazda, ki rrúa- ga csődbe kerül.” A törté- nélmi mendemondák gyöke­rükben formálják át az ese­ményeket, teszik legendássá az ismert személyeket. Ahogy a cseppkő termelő­dik. úgy rakódik egy-egy személyre a legenda máza a századok folyamán. És még­is — bár a valóságos meg­ismeréshez a legendát min­dig le kell fejtenünk — élő emberként állnak előttünk. Talán azért, mert a legen­dák túlzottan hangsúlyozzák erényeiket vagy hibáikat. Túlzóan emberi vagy ember- fölötti voltukkal válnak na­gyon is közlmapi, személyes ismerőseiinikfcé. Dr. Sipos Csaba tájoló HÉTVÉGI A díszmadarak kedvelői­nek és a galambtenyésztők örömére a hét végén két ki­állítás is nyílik Kaposváron. Az Édosz művelődési ház galamibászklubja és a 32. Számú Galambtenyésztő Egyesület — jugoszláv és magyar tenyésztők részvéte­lével — nemzetközi galamb- kiállítást rendez az Édosz- ban. A kiállításon 120 te­nyésztő 800 galambja, dísz­madarak és díszbaromfiak láthatók szombaton 8—18 és vasárnap 8—16 óráig. A szombathelyi termelőszövet­kezet árusítással egybekö­tött bemutatója színesíti a Dorottya szálló nagytermé­ben november 15-én, 16-án, 17-én megrendezésre kerülő nemzetközi díszmadár-kiállí­tást. Jó programot ígér a ka­posvári TIT-klub: hétfőn délután 5 órától a Másnap című amerikai filmet vetí­tik. S még egy kaposvári programikínálat hétfőre: a Magyar Néphadsereg Hely­őrségi Művelődési Otthona közművelődési délutánt szervez a színházteremben. A tudományos-fantaszti­kus irodalom kedvelőinek vetélkedőit rendez e témából a cseri fiókkönyvtár, ma 18 órai kezdettel. Akik még nem vásároltak jegyet, de szívesen megte­kintenék a Nazareth és P. Mobil együttes kaposvári koncertjét: azoknak hívjuk föl a figyelmét arra, hogy a hangverseny vasárnap 19 órakor kezdődik a sportcsar­nokban. A vidéki rendezvé­nyek közül a folklór kedve­lőinek ajánljuk megtekintés­re a KISZ Központi Mű­vészegyüttesének műsorát, ebben fellép a rajkózene­kar és a tánckar is a nagy­atádi Gábor Andor Művelő­dési Központban, szombati n 19 órai kezdettel. A tanács­kozó teremben lakásfórumot szervez a nagyatádi városi KISZ-bizottság hétfőn, 16 órla 30 perces kezdettel. Ugyancsak hétfőn a bodvi- cai nyugdíjasok klubjának programjában Halmos Lász­ló agrármérnök tart kerté­szeti témájú előadást. Ezen a napon Papp Árpád költő­vel, műfordítóval találkoz­hatnak az 524. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézet tanulói a Ságvári Endre if­júsági klubban. Barcson a Móricz Zsig- mond Művelődési és Ifjúsági Központ a Spirál együttes közreműködésével ifjúsági táncestre hívja a fiatalokat 17-én, vasárnap 20 órai kez­dettel. Zenés vígjáték — a Csókon vett menyasszony — szórakoztatja a könnyiűmű- faj kedvelőit Csurgón, a Csokonai Vitéz Mihály Mű­velődési Központban 18-án, hétfőin 19 órakor. A kaposvári tárlatok kö­zül felhívjuk a figyelmet a Somogy Megyei Múzeumban megnyílt Gyergyai Albert- emlékkiálilításra, valamint a Kaposvári Galériában látha­tó, Kecskeméti Sándor kera­mikusművész alkotásaiból válogatott tárlatra. A peda­gógus képzőművészek me­gyei kiállításának — képünk ott készült — alkotásait a Kilián György Ifjúsági és Úttörő-művelődési Központ­ban tekintheti meg a kö­zönség. Egy terv változásai Gimnázium és zenei szakközépiskola Művészeti szakközépisko­la beindítását tervezte me­gyénk, a nyolcvanas évek közepére gondolták beindí­tását. Megkérdeztük Spto- nyi Sándort, a megyei mű­velődési osztály vezetőjét: — Hol tart a megvalósítás? — A megyei oktatási igazgatóság régi épületének birtokbavételével számol­tunk eddigi terveinkben, ez az elképzelés határozataink­ban is megfogalmazódott. Az épület átalakítására tíz­millió forint állt rendelke­zésünkre, áim a tervező, dr. L. Szabó Tünde húszmillió forintos költségvetést álla­pított meg. A művészeti szakközépiskolai osztályok létesítése nyolcszor-kilenc- szer többe kerül, mint a gimnáziumi osztályoké. Ah­hoz, hogy az oktatási igaz­gatóság volt épületében meg­teremtsük a művészeti szak­középiskola működésének feltételeit, nemcsak az épü­let átalakítására kellene költenünk, hanem területki­sajátítással is járna az el­képzelés megvalósítása. A Művelődési Minisztérium ré­gi tervének, hogy Kaposvá­ron zenei szakközépiskolát indítsunk, van reális alapja. Egyeztettük véleményünket a Kaposvári Városi Tanács­csal, hiszen a városban szük­ségessé vált egy új gimná­zium építése. A művészeti szakközépiskola első lépcső­iéként egy zenei szakközép- iskola beindítása együtt megoldható a gimnáziumé­val. A tizenhat tantermes új­gimnáziumban majd helyet kap a zenei szakközépisko­la; fölépítését 1987/88-ra ter­vezi a város. — Mi lesz az oktatási igazgatóság régi épületével? — Erre is születtek tar­vek. Olyan'feszítő igény ki­elégítésére nyílik módunk, amelyre a VII. ötéves terv­ben nem is gondolhatunk. A tizenkilenc megye közül csak Somogybán nem épült megyei művelődési központ. Az oktatási igazgatóság volt épülete 2000-ig megoldhatná ezt a gondot. A tervező sze­rint szerény anyagiakból is futná, hagy az épületet al­kalmassá tegyük erre. — Ebben az épületben van most a szakmunkástanulók kollégiuma. — Igen, de az év végén visszaköltözhetnek a Szántó Imre utcai intézménybe. 1986 elején pedig birtokba veheti az épületet a megyei művelődési központ, kevés átalakítás, belső tatarozás után. Igaz, nagy szüksége lenne a városnak az új la­kótelepen egy ilyen intéz­ményre; megépítése azon­ban, azt hiszem, még sokáig várat magára. Szinte vala­mennyi közművelődési in­tézményünk a belvárosban található, így a további fej­lesztésekben az új lakótelep ellátását fogjuk szorgalmaz­ni. H. B. A legújabb állásponttal nem vitatkozunk. Csupán arra hívjuk fel a figyelmet: máskor érdemes volna a döntés megszületése előtt fölmérni, tervezni, megfon­tolni egy-egy előterjesztést. (A szerk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom