Somogyi Néplap, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-12 / 240. szám

1985. október 12., szombat Somogyi Néplap 3 delmi háttéripart, javítani szükséges az alkatrészellá­tást. Az útépítések és re­konstrukciók tervezésekor már környezeti hatásvizsgá­latokat kell végezni. Tovább kell csökkenteni a benzin ólomtartalmát és a gázolaj kéntartalmát. Az anyagi esz­közöket már minden közle­kedési terv elkészítésekor biztosítani kell a környezet- védelemre, tehát minden lé­tesítmény úgy tervezendő, hogy együtt készüljön el a hozzá tartozó védő rendsze­rekkel. Javítani kell a tö­megtájékoztatást a közleke­dés környezetvédelméről. Nem fogalmazott meg te­hát a konferencia korszak- alkotó újdonságokat. Nem is ez volt a feladata. De rend­szerbe szedte a teendőket, egybegyűjtötte a meglévő gondolatokat, amelyek kü- lön-külön sokszor elsikkad­nak. Bár egy ilyen tanácsko­zás nem hatóság, tehát állás- foglalása nem kötelező érvé­nyű, ám e rangos fórum ajánlásait mégsem ajánlatos figyelmen kívül hagyni. A szankció ugyanis ez esetben súlyosabb, mint a pénzbír­ság, ugyanis a büntetés az emberre veszélyes további környezetromlás. A tanácskozás hivatalos programjának végén a rész­vevők a Kapos—Volán tele­pére látogattak el. Megnéz­ték a somogyi közlekedési vállalat új olajos hulladék­égető kazánját és az egyéb olajszennyezések ellen hasz­nálatos berendezéseket. A Volán az utóbbi időben mind többet fordít a. környe­zetvédelemre, sőt vállalko­zóként más cégeknek is el­adásra ajánlja saját konst­rukciójú környezetvédő tech­nológiáit. Íme ez is egy pél­da arra, hogy a környezetvé­delem nemcsak kiadásokkal jár, hanem ha okosan ki­használják, akkor bevételt is hozíhat. L. P. TERVEZÉS ÉS SZERSZÁMGYÁRTÁS a konferencia Ajánlások a közlekedési környezetvédelemhez Tegnap befejeződött a Kör­nyezetvédelem a közlekedés­ben című országos konfe­rencia Kaposváron. A rész­vevők az előadásokban és a vitában elhangzottak alapján ajánlásokat fogalmaztak meg, amelyeket elküldenek az illetékes szervezetekhez. A mind veszélyesebb kör­nyezetszennyezést és az anyagi eszközök végességét is figyelembe vették az aján­lások készítői. Nem lehettek maximalisták, de ha a Ka­posváron megszületett gon­dolatok meghallgatásra is ta­lálnak, akkor néhány év múlva a következő konfe­renciákon már több ered­ményről is beszámolhatnak a közlekedési szakemberek, a környezetvédők. Az ajánlások főbb pontjai a következők: a meglevő járműállomány szennyező hatásának csökkentését el kell érni, de a távlati köve­telményeknek megfelelő új járművek beszerzéséért is mindent el kell követni. Fej­leszteni kell a környezetvé­Újdonságok az FMV-ben Új szerszám üzem működik néhány hónapja a Finom- medhaniifcaí Vállalat kapos­vári gyárában. A gyár ter­melése az utóbbi években jelentősen megnőtt, ezért volt szükség arra, hogy a szer­számkészítést is fejlesszék. Karácsony János üzemveze­tő elmondta: — A hetvenes év akiben hi­ányosan telepítették Kapos­várra ezt a gyárat. Az ak­kori termelési szintnek meg­felelt, hogy a budapesti törzsigyár .mellett működő szerszágépgyár készített Kaposvárnak termelőeszkö­zöket. Időközben fordult a kocka. Nekünk mind ‘több a megrendelésünk, vélt olyan év, amikor a gyár erőjén fölül teljesített. A mai ter­melési szintünkhöz feltétlenül szükséges ez a szerszámké­szítő üzem, sőt kisegítjük a budapestieket is. Nemcsak a gyártóeszköz-készítés került ide, hanem magunk is ter­vezzük a szerszámokat. A ter­vező és szerkesztő részlegbe részben átcsoportosítással jöttek a dolgozók, magas képzettségű mérnök és tech­nikus gárda van most itt. — Tulajdoniképpen az tör­tént, hogy a kaposvári gyár saját magának cs in állt egy kis szerszámgyárat. Nem le­hetett volna a termelőeszköz készítést egy szakvállalatra bízni ? — Régebben éppen az dkozott gondot, hogy kény­telenék voltunk szerszámokat rendéin!. Ha mi szerszámot mondunk, akkor nem egy harapófogóra kell gondolni, hanem igen bonyolult és nagy értékű céleszközökre. Korábban előfordult, hogy az idegen cégtől megrendelt készülék késett és itt ná­lunk állt a gyártás. Most, megszűntek az ilyen gondok. Mivel a gyár önmagának gyárt gondosalbb a munka. A hibákat menet közben tudjuk javítani és a gyártás szük­ségleteihez igazodhatunk. Az gyűjtenünk. Gépparkunk még bővül, most érkezett egy közel egymillió forint értékű eszköz. Az új gépről Gyurákovics Lajos csoportvezető mondott el egyet s mást: — A sízodialllista szerszám- gépipar csúcsteljesítményei közé tartozik két új gé­pünk. Most csomagoltuk ki az elsőt. Csehszlovák Tos márkájú digitális szerszám­marógép ez, a mikroelektro­nika legújabb eredményeit már alkalmazták készítői. Hi­bát az ilyen gép csak ak­kor követ el, ha kezelője, az Á HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁJA A környezetvédelem kér­dései álltak a figyelem kö­zéppontjában a héten So­mogybán. E fontos és évről évre növekvő súlyú kérdés­ről több tanácskozáson, an­kéten is folyt az eszmecsere. Környeietünk romlása, a különböző szennyező, kör­nyezetkárosító, sőt mérgező anyagok földúsulása egy bi­zonyos szinten túl nemcsak az élet minőségét, minden­napi közérzetünket befolyá­solja kedvezőtlenül, hanem a termelést — jövőnk zálo­gát — is visszafoghatja. Az országgyűlés mostani ülés­szakán dr. Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyet­tese is méltán hangsúlyozta az egészségkárosító hatások megelőzésének, a betegség­hez vezető okok kiszűrésé­nek fontosságát. (Köztük fontos szerepe van a környe­zeti ártalmaknak is.) Az em­beri és a természeti környe­zet romlása — ha nem állít­juk meg — hátráltathatja gazdasági megújulásunkat is. Kérdés, vajon elértük-e a kritikus pontot? A válasz egyértelmű: még nem. Különösen nem So­mogybán, ahol a környezeti föltételek az ország átlagá­nál valamivel kedvezőbbek, hiszen Somogy a legritkáb­ban lakott, még mindig ag­rárjellegű megye. Az iparte­lepítés során is inkább a munka-, s kevésbé a nagy energiaigényes (és környezet- szennyező) ágazatokat sike­rült meghonosítani. Talán ezért is kezelik ipari és me­zőgazdasági szakemberek kellő meg nem értéssel a környezetvédelem ügyét. Ez a tevékenység kétségkívül drága. A mezőgazdaságban például a környezetkímélő technológiák többe kerülnek a hagyományosoknál. S a je­lenlegi helyzetben, amikor a eszközök elmaradnak az igé­nyektől és minden forint ki­termelés bővítésére szolgáló adását háromszor is meg kell gondolni, púp a háton a környezetvédelemre fordí­tott pénz. Ennek az ügynek a támogatása azonban mégis több annál, hogy a napi vagy az éves gondok közé soroljuk. Jövőnket alapoz­hatjuk meg, vagy ronthatjuk el általa. Évtizeddel ezelőtt ugyanígy fölösleges pénzki­dobásnak látszottak az infra­struktúra fejlesztését szá- monkérő törekvések. S lám, ma már mindenki előtt vi­lágos, hogy a katasztrofális telefonhelyzet, a közművek kiépítetlensége mennyire le­fékezik a gyorsabb sebesség­re kapcsoló népgazdaság ke­rekeit. Ezért egyáltalán nem közhely: a környezetvédelem mindannyiunk sürgős és ha­laszthatatlan ügye. A videózásról, a képrögzí­tés, vissziajátszás hazai hely­zetéről tanácskoztak a héten a megyében. Ez ma kétség­kívül világdivat, de komoly életmódformáló tényező is. Alkalmazása egyúttal része a világméretű elektronikai forradalomnak, amely manapság diadalma­san halad előre. Bekapcsoló­dásunk ebbe, s fölzárkózá­sunk — az egy főre jutó vi- deokészülékek emelkedő szá­mának diadalittas megállapí­tásán túl — azt is jelenti, hogy fölkészültünk-e, készek vagyunk-e a mindennapi mikroelektronika tömeges al­kalmazására? El tudjuk-e sajátítani ezt a gyorsan fej­lődő kultúrát? Nyitottsá­gunknak is egyfajta — ha nem is első számú — muta­tója ez. Ezért is nagyobb a tét, mint a szokványos di­vathullámok esetében. Amióta bekötötték a me­gyeszékhely gázfogyasztóit az országos körvezetékbe, azóta tehermentesük a csombárdi gázmező, s a Kaposvárt gyű­rűben övező községekben is egyre-másra építik a vezeté­keket, s gyullad föl a ház­tartásokban a gázláng. A héten Hetes községben gyúj­tották meg ünnepélyesen a fáklyát, a falubeliek örömé­re. A gázfűtés előnyei még a falusi, más életforma szerint élő emberek előtt is nyilván­valóak, ezért is sikerült e községekben a viszonylag magas költségek ellenére is csaknem teljes egyetértést elérni a gázbevezetés kérdé­sében. A hét egyik eseménye, hogy a megyeszékhelyen megnyitották a műszaki könyvhőnapot. Reméljük tervezett eseménei, s az ér­deklődés méltó lesz a ren­dezvény céljaihoz. Csupor Tibor ilyen pillllanatnyí korrekciók külső partner esetében meg- oldihatatlanok lennének. — Mi minden készül az új üzemiben? — Lehetetlen a teljes fel­sorolás. Csak néhány példát említek: hideg és mielegsaj­toláshoz való szerszámok, szerszám-befogó készülékek, sablonok, idomszerek ... — Mindehhez jelentős ér­tékű gépek kellenek, és sok szakember. Teljes már a géppark és a létszám? — A létszám igen. A jó szakmunkások, technikusok és mérnölköik kellenek erre a területre. Sikerült őket össze­Hetven szarvasmarhatartó közös gazdaság alkalmazza már az agárdi mezőgazdasá­gi kombinát szakembereinek szolgáltatásait, találmányát, az Agrokomplex tráper ka­rámpadozatot, a liignitpernye felhasználásával készülő ke­mény „karámpadlót”. Öt év alatt 230 ezer négyzetméter­nyi területen burkolták vele az állatok kifutóit, s alkal­emiber hibára kényszeríti. Sőt: az emberi hibát is jel­zi a gép, s így rendkívül biztonságossá teszi a terme­lést. Szerszámból tehát önellátó lett a kaposvári FMV gyár. Ez annyit is jelent, hogy nem csak függetlenek lettek a gyártják a kooperációs part- nerektőll, hanem, ha netán véletlenül szerszámhiány gá­tolná a termelést, akikor is csa'k önmagukat okolhatnák. De — mint többektől hallot­tuk — meg mernének rá esküdni, hogy ilyen szarvashiba nem fordulhat élő. mazásáról igen kedvező a kü­lönböző tudományos intéz­mények, illetve a hasznosító gazdaságok véleménye. Elkészítése igen egyszerű: a liignitpernyét 40 centiméter vastagságban szétterítik, le­hengerlők, s az anyag rövid idő alatt olyan kemény lesz, hogy járműveket is enged­hetnek rá. Luithár Péter Újfajta karámpadozat

Next

/
Oldalképek
Tartalom