Somogyi Néplap, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-09 / 237. szám
1985. október 9., szerda Somogyi Néplap 5 A megnevelt nevelő Rokokó szemétdomb színiház” elméletén, mert elBeszélnek a tárgyak Kiállítás Somogy pásztorművészetéböl Olvasás közben próbáltam magamnak megfogalmazni, mi az oka annak, hogy válaszfalat érzék Bertolt Brecht A nevelő című tandrámája és befogadói hajlandóságom között. Arra a következtetésre jutottam, hogy a darab és köztem Hiányérzet kőműves emel falat. Mert bár sarkosan kerék egész a dráma; Läuffer nevelő túlságosan ké&z már amikor megismerkedünk vele: „megzabolázott, beidomíftatt”, ahogy a kaposvári előadáson el nem hangzó prológus állítja. S hiába mondják róla a korcsolyázó polgánlá nyok hogy kemény fickó, ezt semmivel sem igazolja. Visszafejlődésá regénye túlságosan kurta szakaszt képez, voltaképpen csak a végső, véres tett — önikasztrá- ció — van hátra, hogy aszó minden értelmében steril nevelője legyen a porosz junkerek csemetéinek, vagy a feljövőben lévő polgáriság gyermekeinek. A másik távol tartó ok merőben pszichikai, nem is' kell magyaráznom ... Talán éppen így érvényesül a V-effektus, a breohti elidegenítés, s mintegy nagyítón át szemlélhetjük a színpadon ábrázolt .társadalmi jelenséget, hogy hideg fővel foglalhassunk állást? Nem dogma ez, ő maga bizonyította saját esztétikai-dramaturgiai koncepciójáról élete utolsó szakaszában, meglepve ezzel még azt a Giorgio Strehlert is, akinek személy szerint a legnagyobb Brecht- élmónyemet köszönhetem, amikor a Teatiro Piccolo előadásában A szecsuáni jólélek című drámát a comime- día delll’arte stílusával hozta színre. Azt hiszem, Brecht azért módosított az „epikus Sajtótájékoztató Nagy érdeklődés előzte meg az ünnepélyes keretek között rendezett sajtótájékoztatót tegnap a Vigadóban. Rátkai Ferenc művelődési miniszterhelyettes köszöntötte a megjelenteket, majd átadta a szót Köpeczi Béla művelődési miniszternek. — Öröm látni a sok régi barátot — kezdte köszöntő szavait a művelődési miniszter. A szovjet kulturális napok megnyitója alkalmából. A szovjet nép új alkotásai nagy értékekkel ismertetnek meg bennünket, s kifejezik, hogy kulturális kapcsolataik jól illeszkednek a politikai és gazdasági idegenített nézőtábor esetén lemérhetetlen a hatás, következésképpen a tanulságok fogamzóképessége a lelkekben. Valahogy így álltunk fel A nevelő bemutatójakor; nem tudni mi él majd bennünk az előadás után ebből a prológusától, epilógusától fosztott — így német jelegét hangsúlytalanabbá tett — drámából. Talán ez az itt ki sem mondott figyelmeztetés: „Mai diákok, mai tanítók, / Nézzétek: ilyen szolgalelkű volt. t S ne folytassátok ezt a hosszú sort!” A tragikus sorsú, XVIII. századi német író, Jákob Michael Neinhold Lenz drámája Brecht művének fundamentumát képezi. A cselekmény előbb két, majd három erős szálon fut: ott vagyunk von Berg őrnagy birtokán, de egy haliéi diáktanyán is, majd egy falusi iskolában. Fritz diák úrtfli illegálisan ismerkedik Immanuel Kant filozófiai és esztétikai tanaival, miközben Insteilburglban .maradt Gustóhenje után eped Klop- Stook-versekkel. Am k von Berg lány pótszerül használja a tört gerincét kétes nemű győzelemmel kúráló Läuffer házitanítót, akiit lakájként kezelnék ebben a rokokó hivalkodás mögé bújt sivár nemesi udvarházban.) Az őrnagyné magakellető, művés2Íhajlamokkal vert sznob, az őrnagy mílitáns eszméktőíl zavaros fejű, fukar junker.) S van itt még egy szépreményű udvarló, a minden mozdulatát pas-okká ko- reognafáló, minden szavával bokoló gróf Wermuth. Ez a viliág Ilyen evidenciákra alapul: „A csődörölknek és kancáknak muszáj, de az a Vigadóban együttműködéssel. Ismeretes, hogy kultúránk irányultsága hosszú ideig egyoldalú volt, igaz ugyan az is, hogy Tolsztoj és Dosztojevszkij művészetének ismerete mindig is hozzátartozott a magyar értelmiségi státuszhoz. Ma, amikor annyit beszélünk a sorskérdésekről, arról, hogy hol is van a mi helyünk Európában, azt mondhatjuk, hogy az 1945 óta megtett út ismeretében adhatunk pontos választ erre a kérdésre. Csak történelmünknek ebben az időszakában adatott meg, hogy megismerjük Európa minden részének értékeit. Méltatnunk kell kultúránknak azt ember szabad, hogy ne tegye azt meg.” A megalázott, ám jóltáplálit nevelőnek a s'ilkeres nemi felvilágosító óra után menekülnie kell; egy falusi iskolában újabb — a bemutatón visszataszítóan naturális, végsőikig részletezett — kilengés után megfosztja magát férfiasságától, így válva a fennálló rend tökéletes kiszolgálójává mindenben, ahogy ezt hangsúlyozza is. Hátborzongató alternatíva. Sánta „'boldog vég”, hogy Lise, az iskola- mester gyámleánya így is váillalljja vele a frigyet. AJhogy breChtien gúnyos végkifejlet, amiilkor Fritz úrfi — lám, ,szép az ami érdek nélkül tetszik” — nőül kéri a megesett Gustchent. (Míg a Kantot szajkózó iskolatárs, Pätus megtagadja mesterét; elveszi a rektor lányát, hogy egzisztenciába emelkedhessen.) Tudom, ez így kurtán csak olyan, mint Läuffer a műtét Után. De talán a torechti vélemény a porosz katona államról — illetve „jogutódairól”, így a megélt fasizmusról is — átüt a ledkeíelmondáson. Csak két eselekmény- fordulat-előréjelzését idézem, mint találatot. Fritz előtt Pätus menyasszonyának Bollwerk általi teheibeejté- sével voltaképpen Gustchen jövője képzik meg. Läuffer egy ízben — mintegy megsejtve sorsát — A'bélard-t emlegeti, akit Hélois-sel folytatott viszonya miatt fér- fiatlaniítandk. Máté Gáborról eddigi rendezései alapján az tudatosul: a színészeknek akar nagy alakításokra alkalmat teremteni. Az IsmeU a Te jutat?, és A tribádok éjszakája igazi szerepdariafo. A nevelő nem az, vagy: nem csak az. Máté azonban azzá teszi, miivel ehhez ért legjobban, lévén maga is színész. Ez nem jelenti azt, hogy mostani rendeaz új dimenzióját és azt a nagy segítséget is, amelyet a Szovjetunió nyújtott népünknek. Dicsérni kell azoknak az intézményeknek a munkáját is, amelyek közel hozták egymáshoz a két nép kultúráját. Figyelmet érdemel, hogy a szovjet kultúra napjaira olyan időszakban került sor hazánkban, amikor küszöbön van a kulturális fórum megnyitása. A 35 ország kultúráját képviselő ülésnek központi gondolata kell hogy legyen a kölcsönösség, az alkotás, a terjesztés és a kulturális együttműködés módozatainak kimunkálása. Lényeges az a kérdés, hogy a kultúrák hogyan vannak jelen egymás életében. Ugyanis e tekintetben a kis népek kárára nagy az egyenlőtlenség. Szándékosan nem kis kultúrákat mondok — hangsúlyozza a miniszter. — Nos, ebben a tekintetben Magyarország és a Szovjetzésében ne lennének eredeti rendezői megoldások, markáns szituáció megfogalmazások, szerencsés dramaturgiai korrekciók. Sőt, valami zsúfoltság, túlhajtotta ág, mindent akarás érződik első nagyszínházi rendezésén. Azt egyébként szép — a rokokó édeskés szépsége ez — meghatározó diszletelem (hangszer, bejárat, falitábla, pad stb. funkciókkal) nehézkesen működik s ráadásul néha felfedezzük, hogy Insterfburg- közeli iskolab als óként a haliéi színt forgatja elénk: ott marad az árulkodó „Nem” szó a fában ... (Nem brechti V-effektus a díszletező munkások megrendezett hangoskodása sem. (Rendkívül találók — és a társadalmi hovatartozásra utalók — viszont Csákányi Eszter és Cse. lényi Nóra jelmezei, melyek .még a jellem rejtelmeibe is elkalauzolnak. (Csak egy találatukat idézem: Berg őrnagyot jelmeze egyszerre mutatja katonának és mezőgazdának.) A közönség előadásvégi tapsa pontosan fejezte ki a színészi munka értékét. Lu- káts Andor már pusztán mozgással, tartással is olyan, mint egy dickensi segédtanítóból, a gogoli Popriscsin- ből a kaflkai Gregor Samsa, azaz a bogárállapot felé tantó átmeneti lény. Mozgás- művészetónék minden tartalékát megmozgatva is egyetlen 'kérdőjel-haj lítottságú, lélékben is görbe figuraként marad 'bennem. Játékairól — melyék a gogoli őrültet alakító Darvas Ivánt juttatják eszembe — oldalaikat írnak majd. Nehéz lesz túlszárnyalni alakítását az idei évadban. Aikárcsalk Igó Éváét, aki Lise-ként valóban a párja: olyan mint egy szél- csavanta, csenevész fácska, melyet férgek rágnak. Rá kell döbbennünk, igazi ka- rakterszínésznö Igó, aki pompásan alakítja a naivát, vagy a Ihősnő típusú szerepeket is, de igazán akkor él, ha teremthet! Abban biztosak voltunk, hogy Molnár Piroska nagyszerű lesz. De, hogy az ordenáréságot is megmutatja nékünk a „csip- kefinom” őrnagynéban, azt nem sejthettük, mert ez az a többlet, amelyet alkotásnak nevezünk. Dánjfy Sándor pályájának egyik legfontosabb mérföldköve Wemzeslaus tanító. Valósággal .megújult a színész a „maga hasonlatosságára” tanítványokat nevelő iskolamester szerepében. Pillére az előadásnak: Helyei László von Berg őrnagyként áll helyt. Szalma Tamás bájgúnár gróf Wermuth- ja pompás kabinetalafcftás. Halványabbak a színház fiatal művészei. Köztük sokan artikulációs zavarókkal küszködnék a nézőtérre kásás motyogás, vagy zavaros or- dítozás jut el. A darabot Eörsi István kegyetlenül kemény fordításában, Hevesi András szellemesen szép, korba érző zenéjével játssza a színház. unió esetében a legmesz- szebbmenőkig érvényesül a kölcsönösség. A mostani szovjet kulturális napokat negyedik alkalommal rendezik meg hazánkban. Ez is egy olyan alkalom, amikor lehetőség nyílik a szintetikus látásra, megtudhatjuk, hogy mi is történik egy-egy országban. Megtudjuk, mi az új, mit kell kiemelni, és lehetőség nyílik az összehasonlításra is. Ezt követően Vaszilij Va- sziljevics Szeröv, a szovjet kulturális miniszterhelyettes köszöntötte a sajtó képviselőit, s bemutatta a szovjet delegáció tagjait, akik között olyan ismert nevek szerepelnek, mint Pavel Ro- manovics Popovics űrhajós, a Szovjetunió kétszeres hőse, valamint Robert Rozsgyeszt- venszkij, az ismert költő. V. Szeröv hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszakban hazáA néprajzi hét keretében Somogy pásztorművészetének emlékeit tekinthetjük meg e héttől a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum első emeleti kiállítótermében. A gondosan összeválogatott anyag történeti fejlődésében, az életmód alakulás ösztönözte stílusváltozások megragadásával tárja elénk az ősi somogyi mesterség emlékeit. A népi ábrázolást, megjelenítést jellemző egyszerűség, mondhatni szűkszavúság hatja át a kiállított tárgyak javát. A betévedő látogató fantáziáját, esztétikai érzékenységét kívánta a rendező megcélozni, s hagyta, hogy a tárgyak, alkotások az egyének prizmáján át méressenek meg. A falakon a mesterek egy- egy tipikus figurája, „a” ju- hász-kanász-gulyás ember- léptéknyi fekete-fehér fotója, alatta vitrinekben azok a kezdetben használt használati tárgyként, később csupán díszként, áruként funkcionáló faragások elevenítik fel a pásztorművészet fejlődését, melyeknek lecértéke- sebb darabjai első ízben kerültek ilyen rendszerezésben a nagyközönség elé. A pár- mondatos, szintén falra függesztett kísérősorok mindössze azt az információt tartalmazzák, amely a pásztorművészet főbb történeti korszakait jelöli meg a gazdasági élet változásának és az alkalmazott technika különbözőségének reprezentálá- sával. Mindennapi holmi” az elsőt vitrinben: rühzsírtartó, bizsók, tükrös, beretvatartó. A pásztorélet hétköznapi kellékei. Mély, durván véjában 56 millió példányban jelentek meg magyar írók alkotásai. A szovjet nép ismeri és szereti Petőfit, Mesterházi Lajost, Mikszáthot, Adyt és Németh Lászlót. Külön kiemelte, hogy ezeknek az alkotásoknak egy része a nemzetiségi nyelveken jelent meg. Beszédének további részében a miniszterhelyettes hangsúlyozta, hogy a kulturális együttműködés ma sokkal fontosabb, mint valaha. A gazdag programsorozat tegnap este vette kezdetét az Állami Operaházban, ahol a moszkvai Nagyszínház balettkara Aranykor című előadását mutatta be. Ma délután pedig a Szépművészeti Múzeumban nyílik a Szkíták aranya című kiállítás, amely a kulturális napok egyik érdekessége lesz. A Leningrá- di Ermitázs 130 féltve őrzött kincsét láthatják a magyar nézők. V. L sett mértani formák. Elemeit nem szerkesztették. Készítője saját kedvtelésére, esetleg választottja szerelmi ajándékaként (mosósulyok, mángorló) faragta munkaeszközeit. Ezek a legrégebbi értékeink. Szúette 260 éves fűszerdoboz, ivóvíztárolásra alkalmas egyszerűen formált kobaktök. Semmi mesterkéltség, semmi fölösleges díszítőelem. A fogalmak is ezt sugallják. A későbbiekben tükrösnek nevezett tárgy még tükör, a borotva még beretva, a bot — később sétabot — pedig a gamo nevet viseli. Juhász, kanász, gulyás „fúrt, faragott, mester- ködött”. A nyugatról érkező új állattartási forma aztán feloldja az ember és tárgyainak ezt az azonosságát. A díszített tárgyi világ megjelenítése nyomán megszületik a pásztorművészet. A motívumkincs kibővül: virágtövek, vallásos jelenetek, jelképek, emberalakok ábrázolása jelzik a változást. A mélyrovás helyett alámet- szés, színes spanyolozás díszíti a tárgyakat (botok, szerelmi ajándék, bocskor stb.). Megjelenik az ünnepi holmi. Gazdagabban, mívesebben kimunkált ostor, bot, borotvatartó, hosszú furulya, hogy végül átváltásra alkalmas értékké, áruvá degradálódjon. Stílus és technika keveredése, a motívumkincs gyakorta öncélú halmozása vezet a leértékelődéshez. Végigkövethetjük tehát gondolatban azt a történelmi folyamatot, amelynek során az ilymódon megalkotott tárgyi világ elidegenül, mert megfosztják azt eredeti funkciójától és ami marad, az a művészet címmel illetett, változó minőségi formában megjelenített, helyenként magas technikai színvonalon létrehozott kom- mercizált „alkotás”. Az érdeklődők ez ev végéig látogathatják a tárlatot, melyet Winkler Ferenc, a múzeum munkatársa állított össze. Várnai Ágnes Molnár Piroska, Lukáts Andor és Szalma (Tamás jelenete. Leskó László A SZOVJET KULTÚRA NAPJAI 1985X5-14. Gazdag program egy hétig
