Somogyi Néplap, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-01 / 230. szám

1985. október 1., kedd Somogyi Néplap 5 TV-NÉZŐ Művészeti hetek A Fővárosi Művészi Kézműves Vállalat Veres Pál- né utcai műtermében ügyes kezű restaurátorok javít­ják, szépítik a sérült, törött porcelán tárgyakat. A pedagógus utánpótlás helyzetéről A pálya megtartó ereje A szovjet kultúra napjai Művészvendégeink Nemcsak a pedagógusok szakmai köreiben, hanem szülők, tanácsi szakemberek, főhatóságok berkeiben is gyakran szó esik arról: mi­lyen jelenleg a nevelői ellá­tottság az iskolákban? Mi­lyen lesz a holnap, a holnap­után iskolai élete, meddig kell a tantestületekben képe­sítés nélküli fiatalokat fel­venni? Milyenek a kilátások a teljes és megfelelő ellátott­ság biztosítására? Hullámok és hatások A demográfiai mutatókból ■lehet következtetni arra, hogy körülbelül huszonöt év­re vonatkozóan mekkora lesz az iskolák terhelése. Vagyis, melyik iskolatípusokban vár­ható rövid időszakaszban csúcs, miként és mikor hú­zódik át a nagytömegű gye­rekhad a középiskolákba, il­letve jut el a főiskolák és az egyetemek kapuihoz. A gyermekgondozási segély bevezetését követően, 1967 után a születések számában változás következett be a megelőző öt év mélypontjá­hoz képest. 1970—79. között a korábbi évek átlagánál évi 30—40 ezerrel több gyerek jött a világra. Ezután lassú, majd — a nyolcvanas évek elejétől gyorsuló — csök­kenési folyamat figyelhető meg. (Jelenleg már csak évi 115—120 ezer körül mozog a születési szám, szemben á csúccsal, amikor a 170-, sőt 180 000-e’t is meghaladta.) Az általános iskolák alsó négy osztályában a nagy di­áklétszám a nyolcvanas évek elejére esett. Onnan a hul­lám most, ezekben az évek­ben húzódik át, illetve tető­zik a felső tagozatban. A kö­zépiskolák első osztályaiban első ízben tavaly növekedett meg a diáklétszám, s a nyo­más eltart a nyolcvanas évek végéig, átnyúlik a század utolsó évtizedébe is. Azután mindenütt kisebbek, lesznek az osztálylétszámok. Elkövet­kezik viszont — úgy az év­ezred végére — az az idő, amikor az említett nagyobb ifjú korosztályok lesznek szülőkké, s feltehetően „visz- szaköszön” majd újból a né­pesebb gyermek korosztá­lyok jelentkezése, némileg kiegyenlítettebb számokkal. Mindezek kapcsán még nem számoltunk a most beveze­tett gyermekgondozási díj várható, remélhetően pozi­tív hatásával. A holnapra gondolva Egy nemrégiben készült művelődési minisztériumi fölmérésben a pedagóguskép­zéssel foglalkozó szakembe­rek arra kívántak feleletet adni, hogy megfelelő-e a je­lenlegi képzési ütem? Kell-e majd az a tanítói létszám, ami most .alakul, illetve mennyiben kell megtartani azokat a megemelt keretszá­mokat, amelyek a holnapra vonatkozóan is jellemzőek? Figyelembe vették az elem­zések azt a tényt is, hogy melyik megyék nélkülözik legjobban a kellő pedagógus- gárdát? Hol van, hol lenne igény — s mennyire kielégí­tő ez — esetleg újabb képző intézmények megteremtésé­re? Kevéssé ígérhető meg — így az elemzés —, hogy a ka­tedrákon rövid idő alatt nem lesz szükség a képesítés nél­küli nevelőkre. (Akiknek mai, tekintélyes hányada amúgy is megszerzi két-há- rom év alatt az oklevelet.) Jelenleg az arányszámuk 4 százalék körüli. Számolni kell hoszú távon azzal is, hogy a pálya elnőiesedése miatt a nevelők 9—10 száza­léka továbbra is tartósan tá­vol lesz a munkahelyétől. Jelenleg legalább 10—12 ezer nevelői képesítésű szakem­ber nem dolgozik az oktatás­ban. Képzési gondok A most következő tervidő­szakban mintegy hatezer új óvónőre lesz szükség, hogy megmaradhasson a jelenlegi 85—90 százalékos ellátottság. Többezres az igény az álta­lános iskolai tanítók, majd tanárok iránt. A mennyiségi fejlődés módot ad arra — ezért is célszerű, tartani a mai képzési keretszámokat —, hogy az alsó tagozatban kellemesebbé és tartalmasab­bá lehessen .tenni a tanulást, a felső tagozatban pedig ha­tékonyabb lehessen a nyelv- oktatás, a testnevelés. Fej­leszteni kívánják a gyógype­dagógiai ellátottságot is. A középiskolákban érződik most és még három-négy évig a szaktanárok helyen­kénti hiánya. Ezért is kíván­ják kiegészítő tanárképzés­sel, egyéb munkaerőgazdál­kodási intézkedésekkel eny­híteni a hiányt. Az előrejel­zések szerint a jövő évtized közepére kielégíti majd az igényeket a jelenlegi meg­emelt középiskolai tanárkép­zés. Levelező oktatással se­gítik elő a szakmai pedagó­guslétszám gyarapítását. Sok város segíti a pedagó­gusképzést, az országos gon­dok enyhítését. Az óvónő­képzés bővítése Zsámbékon és Szökszárdon megkezdő­dött, Baján és Esztergomban az előkészítése folyik. A ta,- nítóképzésben bizonyos hiány észlelhető a délkelet­magyarországi régióban, de az országban másutt is van gond. A pálya megtartó erejét növelni kell! Valahogy ilyes­formán lehet megfogalmazni ázt a követelményt, amely a mennyiség mellé — az élet­minőség javítását is felsora­koztatja. Várkonyi Margit Negyedik alkalommal ren­dezik meg Magyarországon a Szovjet Kultúra Napjait. Az eseménynek különleges ran­got ad, hogy az Idén ünne­peljük hazánk felszabadulá­sának, valamint a fasizmus legyőzésének 40. évfordulóját, s a magyar—szovjet' kultu­rális együttműködés is ép­pen négy évtizedes múltra tekinthet vissza. Az elmúlt évek során a magyar közön­ség megismerhette a baráti ország kultúráját, művésze­tét, íróit és költőit, zeneszer­zőit, képzőművészetét, film­jeit, s a Szovjetunióban is milliók ismerkedhettek meg a magyar kultúra értékeivel, legutóbb ez év áprilisában rendezték meg Moszkvában a Magyar Kultúra Napjait, s erre „rímel” az októberi nagyszabású rendezvényso­rozat, amelyen a magyar kö­zönség kiváló színészek, ze­neművészek játékában gyö­nyörködhet, megismerked­het a szovjet filmművészet legújabb alkotásaival, érde­kes kiállításokat láthat. A felsorolás, amely alább következik, korántsem teljes, csupán ízelítőt'szeretne nyúj­tani a bőséges kínálatból. Kezdjük a világhírű moszk­vai Nagyszínház vendégjáté­kával. A népszerű Bolsojt a XVIII. század második felé­ben alapították és az opera­balett műfajok otthona lett. A XIX. század végén Csaj­kovszkij operái és balettjei alkották a színház reperto­árjának alapjait, majd a hú­szas-harmincas években megjelentek a Nagyszínház színpadán az orosz és kül­földi klasszikusok mellett a szovjet zeneszerzőik — Pro- kofjev, Hacsaturján, Rogyj­on, Scsedrin — balettjei is. A Moszkvai Nagyszínház ba- iettegyüttese október 8-án és 9-én a Magyar Állami Ope­raházban lép a közönség elé. Sosztakovics—Grigorovics Aranyikor és Glazunov—Gri­gorovics Rajmonda című há­rom felvonásos balettjével mutatkoznak be, 14-én és 15- én pedig a győri Kisfaludy Színházban adnák koncert­műsort. Még egy kitűnő szovjet együttest láthat a magyar közönség: hazánkba látogat a Moszkvai Lenin Komszo- mol Színház társulata is. A Komszomol Színházat — amelyet akkor még Munkás- fiatalok Színházának nevez­A 650 évvel ezelőtt rende­zett visegrádi kongresszus emlékére hétfőn kétnapos tu­dományos tanácskozás kez­dődött meg Vdsegrádon. A tanácskozás megnyitó­ján Makkai László akadémi­kus, a Magyar Történelmi Társulat elnöke emlékezte­tett arra a történelmi jelen^ tőségű eseményre, amikor 1335 novemberében Károly Róbert ■magyar király döntő- bíráskodásával a magyar, a lengyel és a cseh király szö­vetséget, a lengyelek a német lovagrenddel pedig békét kö­tök. — 1927-ben alapították. Előadásait kezdetben a poli­tikai aktualitás, a harsány plakátszerűség jellemezte. Később nagyobb gondot for­dítottak az emberábrázolás­ra, a pszichológiára, bemu­tatták Ibsen, Tolsztoj, Go­gol, Shakespeare műveit. A színház 1938-ban kapta mai elnevezését» s ebben az idő­szakban kitűnő írógárdát gyűjtött maga köré: Pogo­gyin, Arbuzov, Bulgakov da­rabjait mutatta be. 1963-ban Anatolij Efrosz állt a LEN­KOM — így becézték a szín­házat — élére, majd az újabb „aranykor” Mark Za- harov .nevéhez kapcsolódik. Az ő művészeti vezetése alatt a színház visszanyúl a kez­deti időszak bátor, agitatív stílusához, de ugyanakkor előadásait a magas művészi színvonal, a mély emberábrá­zolás is jellemzi. A szovjet zenei élet szá­mos reprezentánsa is elláto­gat Magyarországra. Október 8-án a Magyar Állami Hangversenyzenekar zene- akadémiai koncertjét Vaszi- lij Szinajszkij, a fiatal mű­vésznemzedék egyik jelentős egyénisége vezényli. Közre­működik Liana Iszakadze hegedűművésznő, aki csoda­gyerekként indult, három éves korában dalokat kom­ponált, tízévesen már siker­rel lépett a pódiumra hege­dűsként, később bejárta a vi­lágot Japántól Mexikóig. (A programot Kaposváron is hallhatjuk.) Bár a zene alkotja a kul­turális napok gerincét, nem hagyhatjuk említés nélkül a rendkívül gazdag filmaján­latot sem: a Szovjetunió után elsőként nálunk mu­tatják be Elem Klimov Jöjj és láss című fesztiváldíjas alkotását, valamint Hucijev Utószó című filmjét. Kitűnő kiállításokat is nyitnak ebben az időszak­ban: a Szépművészeti Mú­zeumban az orosz és szovjet festészet legkiválóbb alkotá­saiból láthatnak válogatást a képzőművészet kedvelői, s ugyanott nyit ják meg a Szkí­ták aranya című tárlatot is, amelyen a leningrádi Ermi- tázs gyűjteményéhez tartozó 130 remekmű az e.urázsiai sztyeppék művészetét mutat­ja be. Színvonalas és gazdag kí­nálat jéllemzi az idei Szov­jet Kultúra Napjait. töttek. A visegrádi találkozó hosszú időre elsimította a há­rom szomszédos állam közti politikai ellentéteket, s lehe­tőséget teremtett az államok belső ügyének rendezésére. A területi viták tisztázásán túl a hárolm király kereske­delmi egyezményt is kötött, amelynek célja az árumegál­lító jogot gyakorló, s a kelet­európai kereskedelmet mo­nopolizáló Bécs kikapcsolása volt. Az osztrák vámszedők kikerülése érdekében új ke-, reskedelmi utakat és vámhe­lyeket jelöltek ki. Az ősz kezdetét jelzi az évenként ilyentájban fel­hangzó szignál, mely a Bu­dapesti Művészeti Hetek te­levíziós programját vezeti be. A páva-jelkép láttán máris ünnepi hangulat lesz úrrá rajtunk. A televízió ré­vén milliók lehetnék részesei a művészeti hetek igényes válogatásának. Évről évre nagy igyekezettel készülnek a tévérműhelyék a színes, -változatos ünnepi hetekre. Ősszel mindig felpezsdül a művészeti élet, kinyitottak már a színházak, megtartot­ták az első premiereket az ország társulatai, hamarosan megkezdődik a hangverseny- évad is. A televízió-sugároz- ta Budapesti Művészeti He­tek programjaiban ezt is, azt is találunk. A múlt héten három alka­lommal hangzott föl a mű­vészeti hetek szignálja, szer­dán a Sinkó Ervin regényé­ből készült Optimistáik újabb folytatását láttuk, még há­rom további epizód után mondhatunk csak véleményt a teljes mű tévéváltozatáról. Szombaton a kettes műsor­ban kapott helyet a Tv Ze­nés Színiháza századik elő­adásaként Verdi Falstaff című operájának tévéváltoza­ta. A Vámos László rendez­te előadás nagy hatású volt, igényes adaptáció a képer­nyőre — remek szereplőgár­dával. Shakespeare Windsori víg nők című műve, valamint a IV. Henrik adta az ötletet a népszerű zenemű megírásá­ra. Falstaff — Melis György nemcsak hangjával, hanem színészi játékával pompásan megjelenített hősünk — kü­lönös lényként mozog a vi­lágban. A társadalmi, vele együtt a morális, az ízlésbeli változások elkerülték; a Térdszalagrend-ifogadóban másként járja, mint kint. Falstaffot azonban nem kell sajnálni, sőt — úgy nézünk, rá (föl), minit egy mesebeli hősre, aki örök emberi tu­lajdonságokat .hordoz. Vá­mos Lászlónak sikerült visz- sza'adnia a falstaffi bájt, hu­mort, érzékenységet és naiv­A Somogyi orvosnapok ke­retében október harmad ikán Siófokon emlékeznék meg a szakemberek a kaposvári megyei kórház ortopéd-bal­eseti osztályának negyven éves fennállásáról. Ebből az alkalomból dr. Zsigmond Kázmér ortopéd főorvos ele­veníti föl azt a tevékenysé­get, amely 1945 októberében indult és a frontsebészet kényszerű ösztönzésére, dr. Farkas Sándor főorvos veze­tésével hozta létre az orto- péd-íbaleseiti osztályt. S bár az egész országban az a gyakorlat, hogy a bal­eseti sébészet *az ortopédiára épül', a helyi intézményben mégis különválasztották e két szakterületét, és 1961 óta A 650 éves jubileum alkal­mából tartott ülésszak elő­adásai Károly Róbert ural­kodásának idejét, a kor poli­tikai és gazdasági eseményeit elevenítették fel1, a nagy szá­mú történész, muzeológus és történelemtanárból álló hall­gatóság előtt. A visegrádi tu- domáyos ülésre osztrák és lengyel történészek is érkez­tek. Az ülésszak résztvevői a jubileum alkalmából emlék­táblát helyezték ei a viseg­rádi vár falán. ságot az egész mű tévéválto- zatában. Kitőnű énekesek tolmácsolták Verdi Operájá­nak csodálatos zenéjét: a már említett Melis György partnere volt Sólyom-Nagy Sándor, Tokody Ilona, Pász- thy Júlia, Bandi János, Ka­rls Béla, Palcsó Sándor, Gregor József, Komlóssy Er­zsébet és Takács Tamara. Az emlékezetes jubileumi elő­adást az olasz Giseppe Pata- né vezényelte. ■Örkény István írásainak füzéréből válogatott Eszter­gályos Károly. A Budapesti Művészeti Hetek vasárnap esti adásában Bevégezetlen ragozás címmel hét epizódot láttunk. A válogatás 'ezúttal történeti áttekintést adott a felszabadulástól máig— Ör­kény művein keresztül. A történetek lazán illeszkedtek egymáshoz, ám mintha a hő­sök jól ismerték volna egy­mást, úgy léptek egyik epi­zódból Na másikba. A Budai böjt a 45 utáni értelmiség vívódását adta vissza, a Szédülés megrázó képsorai mögött az 1956-os események húzódtak meg egyetlen csa­ládi életen keresztül az el­vesztett fiú elsiratásáig. A konszolidáció egyik típusfi­gurája A törzsvendég — Tol- nay Klári —, aki a napsütés­ben megpróbálja újra élni ré­gi életét. Egyéni tragédiák levegője izzott a Honvédkór­ház, az Óknos eső, a Fohász és az Ákos és Zsolt jelenetök- ben. Avar István, főképp Bodrogi Gyula,. valamint Szirtes Ádám, Garas ..Dezső remekelt a villanásnyi törté­netekben. Nem. feledkezhetünk meg a televízió másik, már hó­napok óta tartó sorozatáról sem, mely az Európai Biz­tonsági és Együttműködési Értekezlet feleimet viseli és a különböző országok egy- egy filmjét mutatja be a kö­zelgő budapesti Kulturális Fórum alkalmából. Ciprus és Svédország filmjét láttuk a héten. Érdemes sorozat, tá­gítja világunkat, megismertet más népek életével, művé­szeti örökségével. Horányi Barna az ortopédia — sajnálatos módon — csak járóbetegren­delőként látja el a megye gondozásra szorult betegeit. A sokéves orvosi gyakorlat pedig azt bizonyítja, hogy az ortopédia olyan osztály, ahol mindinkább a műtéti eljárásúk jelenítik a terápia fő vonalát. Ezért szükséges lenne a krónikus betegségek gyógykezelése, a szűrés, a megelőzés, a gyógyászati se­gédeszközökkel való ellátás, 'és a diagnosztikai tevékeny­ség mellett egy többágyas ortopéd-sebészeti részleg ki­alakítása. 1983-ban a kórház sebésze­ti osztályán létrehoztak egy tízágyas ortopédiai-sebészeti .részleget, ahol a leendő szak­emberek elsajátíthatják a szakorvosi teendőket. Ha pe­dig fiigyalamlbe vesszük, hogy a megye Lakosságának körül­belül negyven százaléka szen­ved mozgásszervi megbete­gedésben — amit a megvál­tozott, mozgásszegény élet­mód még tovább növelhet — ..akkor értjük csak meg igazán, hogy szinte vala­mennyi .intézménynek arra kell törekednie: a maga sa­játos eszközeivel és az orto­péd szakemberek bevonásá­val segítse a megelőző-, gyó­gyító munkát. Az emlékülésen dr. Bodosi Mihály főorvos (ismerteti még a baleseti osztály törté­netét. dr. Tóth Károly pe­dig az osztály utóbbi hat évének történetét mondja el. Tudományos ülés Visegrádon Egyenes gerincünkért 40 éves az ortopéd-baleseti osztály

Next

/
Oldalképek
Tartalom