Somogyi Néplap, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-05 / 234. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 234. szám Ára: 2,20 Ft 1985. október 5., szombat Verseny­képesség, minőség A tartalékok feltárása, hasznosítása hosszú évek óta téma gazdasági életünkben. Méghozzá tettek, értéket te­remtő kezdeményezések so­rozatára buzdító mozgatóru­gó. Eredményességére csu­pán a mezőgazdasági ágazat­ban a példák tucatjait lehet­ne idézni. Mint ahogy arra is, hogy az évek múlásával az utóbbi időszakban a tar­talékokról — némi vállvono- gatás kíséretében — úgy beszélnek a mezőgazdasági vezetők, hogy azok kimerülő­ben vannak. Vagy pontosab­ban: előásásukhoz számotte­vő befektetés kell. A tartalékok körül gyako­ribbak a viták, ütköznek az érvek. Van, aki állítja, hogy racionális szervezeti módo­sításokkal, a munkafegye­lem követelményeinek követ­kezetesebb érvényesítésével lehet még „mit keresni” az értéket teremtő tartalékok körül. Mások azon a vélemé­nyen vannak, hogy a lehető­ség anyagiakat is igénylő ki­használása valójában már nem is tekinthető tartalék­nak. Hogy jelen van gazda­sági életünk mindennapjai­ban ez a vita — tulajdonkép­pen önmagában is jó, jelzi: foglalkoznak vele, az érvek összecsapása egyben a mód­szer, a megoldás keresését tükrözi. Nem az állásfoglalás szán­dékával1, inkább egy véle­ménnyel szeretnék csatla­kozni a tartalékok minősíté­sével összefüggő érvek csa­tájához. Ugyanis, mint az ehhez hasonló esetek több­ségében, a helyes vélemény valahol a középúton lehet. Példának a Kutasi Állami Gazdaság igazgatójának sza­vait idézem. „Amire a mi kö­rülményeink között lehető­ség volt, azt hasznosítottuk — mondta —, itt már tulaj­donképpen egyetlen tartalék van: a minőség javítása.” Ügy vélem, ez az utóbbi két szó fontos érv lehet a vitá­ban. Egy vagy másfél évtizede a tartalék fogalmához első­sorban a mennyiség fogal­ma kötődött. Olyannyira, hogy ez a beidegződés ma is tartja magát, jóllehet gazda­ságpolitikánkban a minőség javítása is az élre került. Sőt egyre nagyobb hangsúlyt kap! Hazánk mezőgazdasági ter­mékeinek egyharmada kül­piacokra jut, ahol a verseny- képesség megtartásának fon­tos feltétele a minőség. Ahogy legutóbb Váncsa Je­nő miniszter mondta, sajnos a most záródó tervidőszak­ban az ágazatnak éppen ezen területen nem sikerült a várt módon előrelépnie. Az előt­tünk álló tennivalók sorában a minőség javítása ezért is kerül előkelő helyre. Az ágazat termeléspolitikai célja és egy somogyi nagy­üzem vezetőjének véleménye közötti összhang jól felismer­hető. A klasszikus értelem­ben vett tartalékok, melyek esetenként nagy, látványos előrelépést hoztak, valóban kimerülőben vannak. A mi­nőségi változás az, hogy több olaj legyen a nagraforgó- magban, a piac igényeinek megfelelőbb legyen a sertés­hús, tovább elálljon a téli alma, talán nem annyira lát­ványos, de fontossága egyen­rangú az előzővel. A versenyképesség,, a mi­nőség javításáért sokféle mó­don lehet tenni. Es ahol sok a tennivaló, ott rendszerint mindig van tartalék is. Vörös Márta LOSONCZ1 PÁL HAZAÉRKEZETT Irányt mutató döntések előtt mm Ülést tartott a megyei képviselőcsoport Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke pénteken ha­zaérkezett afrikai útjáról. Kíséretében volt Villányi Miklós mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkár, Nagy Gábor kül­ügyminiszter-helyettes, Hor­váth Ottó egészségügyi mi­niszterhelyettes, Németh Je­nő, a Minisztertanács Tájé­koztatási Hivatalának elnök­helyettese, Székács Imre, a TESCO vezérigazgatója. Losonczi Pál fogadására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára, Traut- mann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, Kato­na Imre, az Elnöki Tanács titkára, Kővári Péter külügy- mifiiszter-helyettes. Tartalmas, hasznos megbeszélések M. Gorbacsov és F. Mitterrand sajtóértekezletet tartott Párizsban sajtóértekezletei tartottok a szovjet—francia csúcstalálkozó résztvevőd, Mihail Gorbacsov és Francois Mitterrand. (Telefotó ’ — AP—MTI—KS) Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Fran­cois Mitterrand köztársasági elnök pénteki sajtóértekezle­tükön egyaránt hangsúlyoz­ták, hogy megbeszéléseik konstruktívak, tartalmasak és hasznosak voltak. Az SZKP KB főtitkára kiemel­te, hogy az új szovjet javas­latok új helyzetet teremte­nek, s arra hívta fel a fran­cia, az angol vezetőket, hogy ennek fényében ők is újsze­rű módon közelítsék' meg a nukleáris erőikről folytatan­dó tárgyalások kérdését. Pénteken délelőtt került sor a harmadik négyszem­közti megbeszélésre a köz- társasági elnök és az SZKP KB főtitkára között, majd ezt követően közös sajtóér­tekezletet tartottak. Lázár György fogadta Gerhard Sehürert Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke pénteken a Parlamentben fogadta Ger­hard Schürer miniszterelnök- helyettest, az NDK Állami Tervbizottslágának elnökét, aki hivatalos tárgyalásokra pénteken Budapestre érke­zett. A szívélyes, baráti lég­körű megbeszélésen részt vett Berényi Lajos, az Orszá­gos Tervhivatal elnökhelyet­tese, jelen volt Georg Folk, az NDK budapesti nagykö­vetségének tanácsosa. Több új képviselő kemény hangvételű hozzászólásokkal tette le névjegyét a megyei képviselő csoport tegnapi, kaposvári ülésén. Először Pásztohy András, a csoport vezetője adott tájékoztatást a soronlevő országgyűlés napi­rendjéről. A legnagyobb ér­deklődés a kormány követke­ző öt évre szóló munka­programjának ismertetését előzi meg. A somogyti kép­viselők egybehangzó véle­ménye volt, hogy az előzetes tájékoztatás túlságosan váz­latos és általános volt ah­hoz, hogy véleménymondás­ra, vitára késztessen; hogy lehetővé tegye a képviselők érdemi felkészülését. Jobban szolgálta ezt Várfalvi István­nak, a megyed tanács pénz­ügyi osztályvezetőjének a VII. ötéves terv somogyi koncepciójával kapcsolatos tájékoztatója, és az a dicsé­retesen friss kiadvány, ame­lyet a KSH megyei igazga­tósága készített a képviselők ■részére. A kormányprogram parla­menti vitájában kér majd szót dr. Vida Kocsárd somo­gyi képviselő. A Balaton-par- ti települések sajátos fejlesz­tési gondjairól kíván beszél­ni, a központi szervek és az érintett megyei tanácsok köz­ti egymásra mutogatásról, melynek visszásságát az új tanácsi gazdálkodási rend te­szi nyilvánvalóvá. A.z ülést követően kötetlen beszélgetésre került sor a Hazafias Népfront megyei vezetőivel az újonnan vá­lasztott képviselők közéleti tevékenységéről, a képviselői munka javításának lehetősé­geiről. Dr. Novak Ferenc megyei népfronttitkár a képviselők jogairól és köte- , lességeiről szólva több olyan lehetőséget is kiemelt, amellyel eddig nem élték a képviselők. Ilyen például a parlamenti hozzászólások időtartamának maximálása, vagy a név szerinti szavazás kezdeményezése a parlament ülésén. Pásztohy András a képvi­selők munkamódszer és munkastílus megújításának szükségességéről szólt, első­sorban arról, hogy a közvé­lemény kötetlenebb hangú, életszerűbb hozzászólásokat vár képviselőitől. Ennek egyik föltétele, hogy a képvi­selő önállóbban, választói véleményére, tapasztalataira jobban építve dolgozzon. Többen elmondták, miként igyekeznek kihasználni min­den lehetséges fórumot az emberekkel való találkozás­ra. Simon Ernőné a kihe­lyezett fogadónapokkal kap­csolatos jó tapasztalatairól számolt be, Reidl János a falugyűléseikhez kapcsolódó, nagyobb mozgósítóerejű fo­gadónapókat javasolt. El­hangzott, hogy például a párttaggyűlések csak alig él­nek a lehetőséggel, hogy meghívjanak képviselőt. Mint elmondták, a képvise­lőnők nem csak kötelessége, hogy tájékoztassa választóit, számára lis fontos a gyako­ribb találkozás, hiszen csak így tud nyíltan számot adni a különféle gondok megoldá­sának lehetőségéről. A helyi tanács és népfromtbizottság együttműködésének hiányáról is árulkodik, ha kevés az ilyen találkozási lehetőség, vagy ha például a fogadóna­pot érdektelenség kíséri. Va­lamennyi véleményből ki­csendült a jobbítás igénye, s az, hogy a képviselők ér­zik a munkájukkal kapcso­latos nagyobb várakozást, az új követelményeket. MÉRSÉKELTÉK A KÉSZÜLTSÉGET Vízszennyezés a Kapóson r A* r es a oson Sikerült elhárítani a tö­meges halpusztulás veszélyét, amellyel a Kaposvári Cukor­gyárból és a Kaposvári Hús­kombinátból kibocsátott víz­szennyeződés fenyegette a Kapós és a Sió élővilágát. A szerves eredetű szennyező anyag bomlásával ugyanis a folyó.és a Sió-csatorna vizé­ben oxigénhiány lépett fel. s gyors frissvízpótlás, illetve oxigéndúsítás nélkül az ér­tékes halállomány jelentős része elpusztulhatott volna. Ezért a Közép- és a Déldu­nántúli Vízügyi Igazgatóság Pincehely, Szakály, Kurd. Dombóvár térségében 11 olyan nagyteljesítményű szi­vattyút helyeztek üzembe, amely a folyóból keiméit vi­zet porlasztás után juttatta vissza a Kapósba és feldúsí­totta oxigéntartalmát; ezen­kívül a Kaposvár alatti De- seda víztározóból másodper­cenként 1,27 köbméter friss vízzel táplálták a folyót és hígították a szennyeződést, s hasonló céllal a Balatonból másodpercenként 5 köbmé­ter vizet bocsátottak a Sió­ba. A hajózási vízmélységet is növelték, s így másodper­cenként 30 köbméter vizet kapott a Balatonból a Sió. A vízszennyeződés észlelé­sekor elrendelt harmadfokú vízminőségvédelmi készült­séget most már másodfokú­ra mérsékelték. A tömeges halpusztulás közvetlen veszé­lye elmúlt, de a Kapóson még folytatják a szivattyú- zásos oxigéndúsítást, s gya­kori mintavizsgálattal el­lenőrzik a víz minőségét. A Déldunántúli Vízügyi Igaz­gatóság felderítette a szeny- nyeződés okát, amely első­sorban a Kaposvári Cukor­gyárban keletkezett. Az üzem hűtővíztározója ugyan­is túltöltődött és a közvet­len gátszakadási veszély miatt engedték le a Kapós­ba a sok iszappal szennye­ződött vizet. Szabálytalansá­got tapasztaltak a szennyvíz- és hűtővízvezeték-rendszer- ben is. A rendellenességeket azóta megszüntették, ám a vízügyi hatóság rendkívüli bírságot vet ki a vízszennye­ző üzemekre. Hasonló esetek elkerülésére szakmai segít­séget nyújt ahhoz, hogy mindkét (kaposvári üzem fej­lessze vízgazdálkodását, s ki­alakítsa a megengedhetetlen szennyeződéseket kiszűrő, végleges megoldást. BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁR ___________________ _____í—____z_____________________________________ Á z üzletet mégis itt kötik Gazdasági szakembereik mondják: a nagy üzleteket nem a BNV-n kötik meg ál­talában. Ifj. Radnóti László, a csur­gói Napsugár szövetkezet el­nöke is megerősítette ezt a véleményt: — Bemutatkozunk, meg­mutatjuk, hogy mit tudunk, de általában valamelyik fél otthonában ütjük rá a pe­csétet a szerződésekre. Az idei BNV kivétel, jugoszláv üzletfelünkkel itt írtuk alá a kooperációs megállapodást. A kiállítási darabokon kí­vül látható a standjukon egy videó film, amelyet folya­matosan vetítenek. Nem ol- ' cső mulatság egy ilyen mű­sor elkészíttetése. Hoz-e hasznot? — Hoz. A szövetkezetét bemutató videotekercs való­ban sokba került. Részlete­sen szól a cégünkről. Közel­képeken látszik, még az is, hogy milyen márkájú gé­pekkel dolgozunk. Ajánlatot küldtünk egyszer egy NSZK- beli cégnek. Kezdetben nem is nagyon akartak tárgyalni velünk, de képviselőjük meg­nézte videónkat, és látta, hogy milyen gépparkkal, mi­lyen körülmények között dolgozunk. ítögtön kedvező ajánlattal állt elő. — A vásáron kiállítottak- ból a hazai vásárló mit lát­hat majd az üzletekben? — A kollekció nagy része még az ősszel a boltokba ke­rül. Téli sportöltözékeink nem nagy szériában készül­nek, drága az alapanyag is, ezért termékeink sem ol­csók. Ezekkel a holmikkal a tehetősebb vásárlók pénztár­cáját céloztuk meg. Van igény rá itthon. Ügy gondol­tuk: tudunk versenyezni a ritkán kapható import ter­mékekkel.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom